Hogyan lehet a stroke-ot korán felismerni?

A stroke tünetei a valóságban általában nagyon könnyen felismerhetők azok számára, akik keveset olvastak a stroke-ról. Az állapot korai felismerése nagy értéket képvisel a korai kezelés szempontjából.

Stroke = agyi infarktus, ictus, agyvérzés.

Minél hamarabb megerősítik a diagnózist komputertomográfiával és kezdik meg a kórházban a terápiát, annál kevesebb maradandó következménye lesz. A tünetek megjelenésétől a kezelés vagy a műtét megkezdéséig terjedő időablak döntő fontosságú.

Ugyanilyen fontos a stroke-ot kiváltó rizikófaktorok ismerete. Felismerésük és korai megszüntetésük megelőzi a stroke-ot.

Érdekes: A stroke a fejlett országokban a maradandó fogyatékosság leggyakoribb oka.

Hogyan jelentkezik a stroke?

A stroke agyi érbetegség (cerebrovaszkuláris). Egy ér károsodását jelenti. A károsodás következtében az ér elzáródik (embólia, trombus, ateroszklerotikus plakk) vagy a gyengülés helyén megreped (agyi aneurizma - agyi ér kidudorodása).

Vagy az elzáródott, vagy a megrepedt ér okozza az agyparenchima utólagos károsodását. A stroke-ot tehát két nagyon különböző ok ok okozza. Ennek ellenére a tünetegyüttes szinte azonos. A különbség inkább a tünetek megjelenésének sebességével, intenzitásával, időtartamával, kialakulásának sebességével és az állapot progressziójával függ össze.

A stroke vagy iszkémia vagy vérzés következtében alakul ki. Az iszkémia azt jelenti, hogy valamilyen kóros okból az agy valamely része nem kap elegendő vért. Ez lehet egy ér trombus általi elzáródása vagy aszteroszklerotikus plakk általi beszűkülése. Az agyvérzés az agyi ér megrepedéséből eredő vérzés. Az agyi vérzés az agyi ér megrepedéséből eredő vérzést jelenti.

A vérzéses és az iszkémiás stroke megnyilvánulásainak hasonlósága általában problémás a végleges kezelés szempontjából. Részletes diagnózisra van szükség komputertomográfiás vagy mágneses rezonanciás képalkotó eljárással. Az azonos tünetegyüttes ellenére két alapvetően különböző állapotról van szó, amelyek kezelése teljesen eltérő.

Az ok szerint a stroke-ot két típusra osztják:

• Ischaemiás stroke.
• Vérzéses stroke

A stroke-ot megelőző stroke - átmeneti ischaemiás roham.

A tranziens ischaemiás rohamot kisebb stroke-nak is nevezhetjük. Ez egy átmeneti állapot, amely általában a teljes stroke érkezését jelzi. Sok esetben a tranziens ischaemiás roham az agyban már meglévő ischaemiás lerakódásra vagy a nyaki verőerek szűkületére utal.

Úgy is mondhatnánk, hogy ez egy olyan roham (riasztás, jelzés), amely figyelmezteti a beteget a valódi stroke bekövetkeztére. Ezért fontos információs értéke van, és soha nem szabad alábecsülni. Azoknak a betegeknek, akik túl vannak egy átmeneti ischaemiás rohamon, akár 15-ször nagyobb a stroke kockázata a következő 5 évben.

A tranziens ischaemiás rohamot agyi ischaemia okozza, soha nem vérzés, és ezért az ischaemiás stroke előjele. Az agyi ischaemiát nemcsak az agyi erek elzáródása okozza, hanem az agyat vérrel ellátó nyaki verőerek elzáródása is - a nyaki verőér szűkület.

Külsőleg ugyanúgy jelentkezik, mint a valódi stroke, de tünetei néhány órán belül spontán megszűnnek. A stroke tüneteinek akár 90%-a 6 órán belül megszűnik. A legtöbbször a megszűnés 1 órán belül bekövetkezik. A tranziens ischaemiás roham definíciója szerint a maximális megszűnés egy napon belül bekövetkezik.

Érdekesség: A tranziens iszkémiás roham és a stroke megnyilvánulásai szinte azonosak. A különbség az, hogy a tranziens iszkémiás roham tünetei 24 órán belül megszűnnek, míg a stroke esetében nincs spontán tünetmegszűnés. A neurológiai gyakorlatban ismert a reverzibilis iszkémiás deficit kifejezés is. Ez az úgynevezett elhúzódó tranziens iszkémiás roham. Ez egy olyan állapot, amely ugyanúgy jelentkezik, mint a tranziens iszkémiás roham, de a tünetek két-három héten belül megszűnnek.

Táblázat a tranziens iszkémiás roham tüneteivel, lefolyásával és kezelésével:

Az agy elégtelen vérellátása miatt kialakuló stroke tünetei

Az iszkémiás stroke ugyanúgy jelentkezik, mint a tranziens iszkémiás roham. A különbség az, hogy a tünetek nem szűnnek meg 24 óra elteltével. Általában intenzívebbek, de ez nem szabály. Az állapotnak nincs spontán megszűnése, hanem inkább progressziója. Ha a beteg nem fordul orvoshoz, és nem kezdik el a kezelést, az állapot nem fog magától helyrejönni.

Az iszkémiás stroke leggyakoribb oka a legtöbb esetben az ateroszklerózis, azaz az agyi artériák ateroszklerotikus folyamat által okozott károsodása. Az artériás hipertóniával (magas vérnyomás) együtt tökéletes alapját képezi a stroke-nak. Ritkábban gyulladásos és egyéb okok is szerepet játszhatnak.

A tüneteket a hirtelen fellépő hányinger, bizsergés vagy a fél test bénulása uralja. Fejfájás, szédülés vagy dezorientáció is előfordulhat. A beteg sápadt, izzadt és beteg benyomást kelt. Egyes esetekben az elsődleges megnyilvánulás a hirtelen fellépő tudatzavar, de ez gyakrabban fordul elő vérzéses ikt esetén.

Érdekes: A stroke-ok 80%-a iszkémiára vezethető vissza. 20%-át a nyaki verőér szűkület (a nyaki verőerek szűkülete) okozza.

Az iszkémiás stroke megnyilvánulásait és lefolyását bemutató táblázat:

A stroke tünetei az agyvérzés alapján

Az agyvérzés különböző okokból keletkezik. Leggyakrabban aneurizma (agyi ér kidudorodása) magas vérnyomással kombinálva. Végül az agyi ér megreped, mivel korábban meggyengült és általában magas az akkori vérnyomás.

Néhány beteg maga írja le, hogy az állapotot erős fájdalom vagy olyan érzés előzi meg, mintha valami szétrobbant volna a fejükben. Az állapot nagyon gyorsan alakul ki, a tünetek intenzívek és a következmények gyakran végzetesek. Nagyon gyakran érinti a fiatalabb korosztályokat is, és az agyvérzések előfordulása egyre nő.

A kezdeti kezdetben a hirtelen fellépő intenzív fejfájás, hányinger, masszív hányás és a fél test gyengesége dominál. A zárt koponyacsontvázban növekvő nyomás az agy károsodását és duzzanatát okozza. Ez a nyak merevségében nyilvánul meg, a beteg képtelen az állát a mellkasához emelni, és a fájdalom a nyakra terjed. A fájdalom lokalizációja a tarkó és a nyak területén van.

Az agy duzzanata külsőleg is különböző mértékű tudatzavarokban, görcsökben és fasciculációkban (az arcizmok görcsei - rángások) nyilvánul meg. Az ér nagyságától és a vérzés mértékétől függően tudatzavarok és halál beáll.

Érdekes: A vérzéses stroke, azaz a spontán (nem baleseti eredetű) agyvérzés az összes stroke kb. 20%-át teszi ki. Ezek azonban sokkal súlyosabbak. Gyorsan és váratlanul kezdődnek, intenzívebbek a tünetek, viszonylag rövid és drámai lefolyásúak. Sok esetben halállal vagy súlyos agykárosodással végződnek, maradandó következményekkel, néha mesterséges tüdőlégzésre van szükség.

Táblázat a vérzéses stroke tüneteivel:

A stroke valamennyi típusának gyakori tünetei

A tranziens iszkémiás roham és az iszkémiás vagy akár a vérzéses stroke tünetei szinte azonosak. Azt lehet mondani, hogy 99%-ban közösek.

A tünetek kialakulásának gyorsaságában, intenzitásában, időtartamában és prognózisában különböznek. A vérzéses stroke a legveszélyesebb, míg a tranziens iszkémiás roham a legkevésbé veszélyes.

Tekintettel a tünetek hasonlóságára és ezzel szemben a kezelés különbözőségére, a stroke konkrét típusának megkülönböztetése szükséges. Csak így lehet a megfelelő kezelést alkalmazni, és vérzés esetén sürgős műtétet végezni.

A vegetatív tünetek a stroke minden típusában előfordulnak

A vegetatív tünetek a tranziens ischaemiás attaknál, de mindkét stroke-típusnál megfigyelhetők. Ezek a vegetatív idegrendszer megnyilvánulásai.

Ez a tünetegyüttes nem csak stroke-os betegeknél fordul elő. Más betegségeknél is gyakori, mint például szívinfarktus, tüdőembólia vagy szívelégtelenség.

Pszichiátriai diagnózisok és pszichés állapotok (ijedtség, félelem, szorongás) kísérőjelenségei is.

Vegetatív tünetegyüttes:

• Az arc sápadtsága, esetleg kipirulás.
• hirtelen fellépő émelygés, nehézkedés vagy diszkomfortérzés a gyomorban.
• a gyomortartalom masszív, ismételt hányása
• hasmenés (általában egy az elején - alultápláltság, ágybavizelés)
• túlzott izzadás, hideg verejtékgyöngyök a homlokon
• általános gyengeség, rossz közérzet
• szédülés, ájulás, ájulásérzés, összeesés
• szívdobogás, tachikardia
• hipotenzió (ischaemia), életveszélyes magas vérnyomás (vérzés)

A stroke-ra jellemző neurológiai tünetek

A leggyakoribb neurológiai tünetegyüttes a fejfájás és a szédülés. Ezek a vegetatív tünetekkel egyidejűleg jelentkeznek. Átmeneti iszkémiás rohamban és iszkémiás stroke-ban általában mérsékelt intenzitásúak. A vérzéses stroke-ban a fájdalom általában nagyon intenzív, meningeális irritációval (merevség és nyaki ellenállás) társul.

A látászavarok inkább a teljes stroke-ra jellemzőek, és nem gyakoriak átmeneti iszkémiás rohamban. Vannak azonban kivételek. A látászavarok közé tartozik a homályos vagy kettős látás. Jellemzőbbek azonban az egyoldali látászavarok.

Az iszkémiás vagy vérzéses stroke az agy jobb, bal vagy más részét (pl. az agytörzset) érinti. Az agy egy részének vérellátásának vagy nyomásának hiánya miatt paresztéziák (bizsergés), a test ellenkező felének részleges vagy teljes bénulása jelentkezik. A betegek nehezen állnak és járnak. A lábukat maguk után húzzák, a bénult oldalra dőlnek, a bénulás irányába esnek és ülnek. Az érintett felső végtagban nincs érzésük, és nem tudnak tárgyakat tartani.

A test fele szintén bénult, és a fej is érintett. Az arc aszimmetriája látható, ami ptosisban (a szemhéj lecsüngése) és a száj sarkának lecsüngésében (nyál vagy folyadék szivárog a szájból, amikor inni próbál) nyilvánul meg.

A nyelv és a szájpadlás is érintett. Bénulásuk beszédzavart okoz, amelyet diszartriának (érthetetlen beszéd) is neveznek. Diszartria esetén a beteg érti, hogy mit kérdeznek tőle. Megpróbál válaszolni, de nagyon nehezen érti meg. Ennek oka, hogy a lebénult nyelvizmok hajlamosak félrehúzódni. A válaszok azonban megőrzik logikai szerkezetüket.

A második beszédzavar az afázia. Akkor fordul elő, ha a domináns agyfélteke frontoparietotemporális beszédterülete érintett. Ismerünk motoros vagy szenzoros afáziát. Motoros afázia esetén a beteg megérti a kérdéseket, de egyes szavakat nehezen tud kiejteni. Haragszik magára, mert nem képes erre. Szenzoros afázia esetén a beteg nem érti a kérdéseket, rosszul, logikus szerkezet nélkül beszél (úgynevezett szavasaláta).

Neurológiai tünetegyüttes:

• fejfájás (közepes és súlyos intenzitású, érintőleges vérzéssel).
• meningeális tünetek (merevség és fájdalom a nyakban).
• szédülés (vérzésben fekve kifejezetten rosszabb)
• összeesés (vérzésben eszméletvesztésig fokozódik)
• látászavarok (homályos, kettős, homályos látás az egyik látómezőben)
• beszédzavarok (diszartria, afázia, dadogás, bizonyos szavak kiejtésének képtelensége).
• paresztézia, bizsergés a test felén, az arcon
• a test felének bénulása (részleges, teljes)
• dezorientáltság, zavartság, néha agresszivitás
• pszichomotoros nyugtalanság (kifejezett agyvérzés esetén)
• a tudat zavarai az eszméletvesztésig terjedő mértékben

Milyen tényezők jelentenek kockázatot a stroke-ban?

A stroke kockázati tényezőit az előző bekezdésekben már részben felvázoltuk. Ezen alapbetegségek megelőzése és kezelése jelentősen csökkenti magának a stroke-nak és a vérzésnek az előfordulását. Ez jelentősen csökkenti a rokkantságot és a halálozást.

A legtöbb esetben az egyén egészségtelen élete áll e civilizációs betegség kialakulása mögött. A rossz táplálkozás, a szenvedélybetegségek és a mozgáshiány hozzájárulnak olyan betegségek kialakulásához, amelyek végül stroke-hoz vezetnek.

Ó, a függőségeink!

A dohányzás, az alkohol és a drogok, egy szentháromság, amely sok életet követelt. Mint más megbetegedési és halálozási okoknál, ezek a függőségek a stroke esetében is fontosak. Megszaporítják előfordulását, rontják lefolyását és kezelési lehetőségeit.

A dohányzás önmagában jelentősen megsokszorozza a stroke kockázatát. A dohányosoknál akár kétszeresére nő az agyvérzés, és akár négyszeresére a subarachnoidealis vérzés kockázata. Az ischaemiás stroke előfordulása még háromszorosára is nő az érintetteknél.

Az alkoholistáknál az iszkémiához képest nagyobb az agyvérzés előfordulása. Krónikus alkoholizmusban a vérzések száma (a subarachnoideális vérzéssel az élen) majdnem négyszeres. Ha egy krónikus alkoholistának olyan kínzó fejfájásai kezdenek lenni, amilyenek korábban soha nem voltak, nagy valószínűséggel fejvérzésben szenved.

Tipp: Tudja, hogyan hat az alkoholizmus az egészségre?

Az érfal károsodása a stroke legnagyobb veszélye

Az eret leggyakrabban a túlzott cukorfogyasztás károsítja. Az ezt követő vagy egyidejűleg történő túlzott zsírbevitel hatására a már károsodott érben ateroszklerotikus plakk alakul ki.

Az ateroszklerotikus folyamat által károsodott erek beszűkülnek, így az agyon való átáramlás károsodik. Hajlamosabbak a trombus (vérrög) vagy embólia megtapadására is, ami teljes elzáródást okozhat.

Az erek érelmeszesedése az ischaemiás stroke leggyakoribb oka is. Az agyi artériákat érinti, de más ereket is. Ilyen például a nyaki verőerek, amelyek szűkülése az agyi stroke akár 20%-át is okozhatja.

Tipp: Cukor, a legédesebb ellenségünk

A magas vérnyomás a stroke kockázatát jelenti

Amagas vérnyomás növeli mind az ischaemiás, mind a vérzéses stroke kockázatát. Ez az egyik leggyakoribb tényező. Tekintettel azonban az artériás hipertónia kezelésének fejlődésére, ez az egyik legbefolyásosabb tényező is.

A szisztolés (felső) nyomásnak nagy szerepe van a stroke kialakulásában. A tartósan emelkedett és kezeletlen nyomásértékek tartós nyomást gyakorolnak az érfalra. Annak meggyengülése helyén idővel kidudorodást (aneurizmát) képeznek.

Az aneurizma nagyon gyakran megreped, és az agyvérzés másik oka. A kórosan magas szisztolés és diasztolés nyomás az érfal megrepedése miatt veszélyt jelent, különösen a kidudorodás helyén, és az azt követő vérzés.

Tipp: Aneurizmák

Óvatosnak kell lennie, és minden megnyilvánulást komolyan kell vennie

Cukorbetegeknél a stroke kockázata kétszeres. Többnyire ischaemiás események veszélyeztetik ezt a betegcsoportot. Ritkán vérzések is előfordulnak, de ezekben a vérnyomásnak nagyobb szerepe van.

Fentebb már említettük, hogy a cukor hogyan hat az erekre, és mit okoz ezt követően. A cukorbetegeknél a vércukorszint folyamatosan emelkedett. Jobb esetben a vércukorszint éppen csak a normális érték felett marad.

A stroke-ot túlélők akár 75%-ának volt cukorbetegsége vagy a szénhidrát-anyagcsere más rendellenessége. Az idősebb embereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy emelkedett az éhgyomri vércukorszintjük akkor is, ha nem diagnosztizáltak náluk cukorbetegséget.

Tipp.

Önt szívritmuszavar miatt kezelik?

A szívritmuszavarok közvetve tromboembóliás stroke-ot okoznak. Szinte minden ischaemiás stroke-ban szenvedő betegnél az EKG-n ritmuszavar-szerű elváltozások is megjelennek. A leggyakoribb ritmuszavar, amit stroke-betegnél látunk, a pitvarfibrilláció.

A pitvarfibrilláció azt jelenti, hogy a szív összehúzódásai gyorsabbak, szabálytalanok és kaotikusak. Ez azt okozza, hogy a szívben túlzott mennyiségű vér halmozódik fel, vérrögök képződnek, és ezt követően trombus "lövell" fel az agyi artériákba.

Az agyi erekben a vérrög elzáródást okoz, beszűkíti vagy eltömíti annak átmérőjét. Az agy egy része nem kap táplálékot és nem kap elegendő oxigént, ami annak elhalásához - agyi infarktushoz - vezet.