Hogyan függ össze a nyaki gerinc és a szédülés? Mi segít a szédülésen?

A fej elfordulása a nyaki gerinctől meglehetősen gyakori probléma. Mi köti össze ezeket a jelenségeket?

A nyaki gerinc degeneratív elváltozásai szintén csak egy a nehézség számos oka közül. 70 éves kor után minden embernél jelen vannak.

A nem túl hízelgő számok arra utalnak, hogy a nyaki gerincproblémák a jelen és a jövő problémái.

Sokan tapasztaltak már nyaki gerincfájdalmat. Lehet, hogy más kapcsolódó tüneteket is éreztek már, és nem is sejtették, hogy ezek is ezzel kapcsolatosak. Ez a cikk csak a nehézségekre és a fő tünetekre összpontosít, amelyek a nyaki gerinc rossz állapotához kapcsolódnak.

A nyaki gerinccel kapcsolatos leggyakoribb problémák

A gerincfájdalom több ok és tényező miatt merül fel.

A gerincproblémák (ide tartozik a fájdalom is) leggyakoribb okai közé tartoznak a gerinc funkcionális és strukturális változásai. A funkcionális nehézségek közé tartoznak az elzáródások, az izmok és szalagok túlterhelése, valamint a belső szervi betegségek = a gerincbe sugárzó fájdalom.

A strukturális okok közé tartoznak a gerinc degeneratív betegségei, veleszületett betegségek, spondilózis, spondylolisthesis, csontritkulás, reumás betegségek, csontvelőgyulladás, szerzett deformitások (pl. scoliosis), a gerinc daganatai és a trauma.

A pszichológia, a stressz és a színlelés (a problémák szándékos eltúlzása, például rokkantsági nyugdíj igénylésekor) szintén hatással lehet a gerincproblémákra.

Hogyan jelentkezhetnek a nyaki gerincproblémák?

A nyaki gerinccel kapcsolatos legfőbb tünet a fájdalom. Ezt nevezik cervicalgiának vagy vertebrogén-algéziás szindrómának (vertebrogén - a gerincből ered, algézia - fájdalomérzékenység).

A fő entitások az akut nyaki szegmentális szindróma, a szubakut vagy akár krónikus nyaki szegmentális szindróma, a nyaki vertigo, a cervicocranialis és cerbicobrachialis szindróma és a nyaki gyökérszindrómák.

Akut nyaki szegmentális szindróma

Fő oka a hirtelen fejmozgás, a nyaki gerincoszlop túlterhelése, a hideg (huzat, légkondicionáló) és a rossz alvási helyzet. Később fellépő fájdalom és a nyaki gerinc mozgásának korlátozása, különösen a fej előrehajlítása, hajlítása és forgatása.

Néha a fej mozgása teljesen, néha részben egy irányba korlátozódik.

A nyaki gerinc akut blokkja vagy elzáródása esetén a fejet olyan (fájdalomcsillapító) helyzetben tartják, amely a fájdalom enyhülését eredményezi, általában a fej hajlításával és forgatásával. A fájdalom mozgással súlyosbodik. A fájdalom éles, leggyakrabban egyoldalú és a tarkóba sugárzik.

Az izmok összehúzódása jelen van, és az izmok érintésre fájdalmas megkeményedése (myogelosis) is jelen van. Néha hányinger és hányás érzése is jelen van az elzáródással.

Fiatalabb embereknél az ok általában porckorongsérv (prolapsus).

A porckorongok és csigolyák degeneratív elváltozásai fiatalabbaknál is előfordulnak, 40-50 éves kor után jelentkeznek.

A porckorong degeneratív folyamata = osteochondrosis.
Az egész szegmentumot érintő degeneratív folyamat = spondilózis.
A csigolyák közötti ízületi felületek érintettsége = spondyloarthrosis.

A gerinc csigolyaszegmensek szintjén lévő szegmenseit érinti leggyakrabban a porckorongok közötti kidudorodás:

• C6/C7
• C5/C6
• C7/Th1
• C4/C5
• L4/L5
• L5/S1

Szubakut és krónikus nyaki szegmentális szindróma

A bajok kialakulása általában lassú, elhúzódó, de lehet gyors is.

A nehézségek időtartama és visszahúzódása hetekig-hónapokig elhúzódik. A nehézségek nem olyan kifejezettek, mint az akut formáknál.

A fájdalom tompa jellegű, leggyakrabban a tarkóba, a nyakba és a vállakba sugárzik. A nyaki gerincben általában hibás testtartás és mozgáskorlátozottság van, de a mozgáskorlátozottság nem olyan kifejezett, mint az akut panaszoknál.

Néha vegetatív tünetek, mint hányinger, hányás, izzadás, fülzúgás, szédülés is előfordulnak. Hátsó nyaki szimpatikus szindróma (Barré-Lieou-szindróma: fejfájás, szédülés, fülcsengés, homályos látás).

Nyaki szédülés

A nyaki szédülés vagy cervico-vestibuláris (CV) szindróma a nyaki szédülés szindrómája. A fej helyzete okozza, és leggyakrabban a nyak elforgatásakor jelentkezik.

A vertigo (szédülés) leggyakoribb okai a következők:

• Arteria vertebralis szindróma, az artéria vertebralis összenyomódása (Bow Hunter szindróma). Leggyakrabban idős embereknél fordul elő, akiknek az ereit érelmeszesedés érinti.
• Kóros (hibás) információ a nyaki érzékelő receptorokból (proprioceptor - a helyzet, a mozgás érzékelésére szolgál).
• a nyaki gerincvelő összenyomódása - leggyakrabban a porckorong által, amikor a porckorong elmozdul.
• sérülések
  • Whiplash-sérülés, autóbalesetek - hirtelen fejmozgáskor. A tünetek éles, szúró fájdalom a nyaki gerincben, amely kisugárzik a fejbe, a vállakba, a felső végtagokba és az alsó végtagokba.
• Agy-gerincvelői folyadék (liquor) szivárgása traumás gyökérrepedés esetén, melynek tünetei: szédülés, nystagmus, látászavarok, fülzúgás, halláskárosodás.
• Barré-Lieou-szindróma (fejfájás, szédülés, fülzúgás, homályos látás).
• a nyaki koponyasérülésekben a német orvos, Claussen leírta a gyakori tünetek egy csoportját
  • képtelenség a kerékpár macskaköveken való kormányzására
  • a szem mögötti fájdalom, amelyet a betegek a szem mögötti nyomásérzésként írnak le
  • a távolság megítélésének képtelensége éjszakai vezetés közben
  • a pontos térbeli tájékozódás hiánya

Cervicocranialis és cervicobrachialis szindróma

A cervikokraniális szindrómában (CC-szindróma) leggyakrabban a csigolyák közötti ízületek érintettek. Fejfájás jelentkezik, általában egyoldali (fej, halánték, halánték vagy homlok). Nyugalmi időszakok váltakoznak az intenzív fájdalom időszakával. A fájdalmat a fej helyzetének és mozgásának megváltoztatása váltja ki.

A blokk többnyire a felső nyaki gerincoszlopban lokalizálódik.

A cervicobrachialis szindrómát (CB-szindróma), más néven pszeudoradikuláris szindrómát a nyaki fájdalom jellemzi, amely a váll és a kar területére sugárzik, a végtag izomerejének vagy érzékelésének károsodása nélkül.

Olvassa el: Érdekes információk a pseudoradicularis szindrómáról.

Nyaki gyökér (radikuláris) szindrómák

A gyökérszindrómák esetében általában a tünetek hármasa áll fenn:

• a nyaki gerincben jelentkező helyi fájdalom, funkciózavar (mozgás).
• szegmentális szenzoros dermatomiális tünetek (fájdalom, paresztézia - bizsergés, hipesztézia, anesztézia - csökkent vagy hiányzó érzékenység) - a kellemetlenségek kisugárzása a megfelelő idegek innervációjára.
• szegmentális motoros tünetek a felső végtagban (enyhe izombénulás tömegvesztéssel, csökkent izomfeszülés, esetleg izomrángás, csökkent érzékenység, zsibbadás a területen).

A legtöbb esetben a fájdalom a nyaki gerincből indul és a felső végtagba sugárzik. A fájdalom jelentkezhet spontán (ok nélkül), de provokálható is (fokozott terhelés, gyors mozgás, hideg). Az intenzitása változó lehet.

Olvassa el a cikket is.

A leggyakrabban érintett gyökerek a C7 - 70%,
C6 - 20%,
C5 és C8 - 10%.

A C5 gyökérszindróma esetén a fájdalom a nyakról a váll külső oldalára terjed.

A C6 esetében a fájdalom a radiális oldalon (az orsócsont oldalán) terjed a hüvelyk- és mutatóujjra.

A C7-re a váll hátsó részén a középső ujjakig terjedő fájdalom jellemző.

A C8 esetében a fájdalom a váll hátsó részétől a singcsonti (könyök) oldalon keresztül a kisujjra és a gyűrűsujjra terjed.

Sikertelen nyakműtét szindróma (FNSS)

A kifejezést olyan betegekre használják, akik ismételt nyaki gerincműtéten estek át, és az eredmény nem kielégítő, nincs vagy nem kívánatos. A fájdalom visszatér vagy fennáll. A jelentések szerint az esetek körülbelül 7%-ában jelent kockázatot.

Előfordulásában több tényező is szerepet játszik, például maguk a degeneratív elváltozások, a műtét rossz indikációja a téves diagnózis miatt, a műtét rossz időzítése, a fúzió sikertelensége, a rossz műtéti módszer, a beteg egyéni állapota, pszichoszociális tényezők, a rehabilitáció hiánya vagy helytelen volta.

A gerinc és a hozzá kapcsolódó cikkek:
Vertebrogenikus algaszindróma
Porckorongsérv
Spondyloarthritis
Facet-szindróma

Összefoglaló

A jobb áttekintés és a megértés érdekében felsoroljuk azokat a tüneteket, amelyeket a nyaki gerinc rossz állapota okozhat:

• Nyaki gerincfájdalom (cervicalgia)
• a nyaki gerinc mozgékonyságának korlátozása
• kényszerű fejtartás
• mozgásra súlyosbodó fájdalom
• a nyaki régióból (fej, halánték, homlok, halánték, nyak) kisugárzó fejfájás
• izommerevség
  • nyakmerevség
  • fájdalmas megkeményedés(myogelosis)
• hibás testtartás
• rosszullét, hányás
• izzadás
• fülzúgás(tinnitus), halláskárosodás
• szédülés(vertigo)
• látászavarok
• fájdalom a szem mögött
• a távolság megítélésének képtelensége, a térbeli tájékozódás hiánya
• a felső végtagokba, a vállakba, a lapockák közé és az ujjakba sugárzó fájdalom.
• bizsergés a felső végtagokban, érzékelési zavarok
• izombénulás, a felső végtagok izomtömegének csökkenése, csökkent izomfeszülés.

Hogyan diagnosztizálják a nyaki gerincproblémákat?

A vizsgálat során a legfontosabb a páciens személyes anamnézise. Ebben az orvos megtudja a nehézségeket, a fájdalom eredetét és lefolyását, a fájdalom helyét és kisugárzását, a tehermentesítő pozíciót, illetve azt, hogy mi provokálja annak súlyosbodását.

A háziorvos neurológiai, ortopédiai, rehabilitációs, idegsebészeti, reumatológiai, pszichológiai vizsgálatra küldhet. Sérülések esetén traumatológiai vizsgálatra küldi a beteget.

A főbb képalkotó módszerek közé tartozik a röntgen, CT, MRI, angiográfia, USG, síszkópia. Elektrofiziológiai vizsgálat EMG (elektromiográf).

Fontos ezeknek a nehézségeknek a differenciáldiagnosztikája. Ez azt jelenti, hogy más olyan betegségekre kell gondolni, amelyek hasonló nehézségeket okoznak. Ez pedig lehet migrén, Meniere-szindróma, agyvérzés és sok más betegség.

Kezelés

A gerincfájdalom a rokkantság egyik leggyakoribb oka.

Kezelésükben különböző terápiás mechanizmusokat alkalmaznak. Akut problémák esetén fontos a pihenés. Ez a fizikai megterhelés és a mentális stressz elkerülését jelenti.

A hő alkalmazása a fő elsősegélynyújtás. Közvetlen meleg borogatás, paraffinok, tapaszok alkalmazása vagy közvetett hő alkalmazása sugárzással, infravörös sugárzással, forró légáramlással (pl. hajszárítóval).

Ne feledje:
Kerülje a forró vízben való fürdést vagy zuhanyozást. Ez súlyosbíthatja a problémát.

Otthon használhatunk termofórt, elektromos párnát, sálat. Az egyik olcsó és kapható segédeszköz a nyaki gallér is. Ez lehet habszivacs vagy vatta. Hőhatást, a nyaki gerinc immobilizálását és az izmok ellazítását is biztosítja.

Szükség esetén a gyógyszeres kezelés következik.

Analgetikumok (fájdalomcsillapítók), nem-szteroid antiphlogisztikumok (gyulladáscsökkentők), opioid analgetikumok, myorelaxánsok (izomlazítók), kiegészítő kezelésként antiepileptikumok, neuroleptikumok, antidepresszánsok, anxiolitikumok, antihisztaminok csoportjai használatosak.

A nyaki gerinc területén infiltrációs technikákat is alkalmaznak, mint például az ún. száraz tűs technikát, intradermális rügykezelés, az izmok, szalagok és inak infiltrációs kezelése, facet-blokádok, periradikuláris spray-k, nyaki epidurális infiltráció, ganglion stellatum blokád, ózonterápia.

A fizikai kezelés magában foglalja a testmozgást, a helyes testtartás gyakorlását, az elektroterápiát, a termoterápiát, a hidroterápiát, a magnetoterápiát. Rehabilitációs kezelés (masszázs), gyógyfürdőkezelés. E kezelési módszerek ellentéte a műtéthez (idegsebészet) való folyamodás.

A problémák megelőzése

A megelőzésre kell helyezni a fő hangsúlyt.

A gerincproblémák korunk problémái. Ülőmunka és mozgásszegény életmód, kevés fizikai aktivitás, a gerinc túlterhelése, általában a gerinc rossz ellátása.

További negatívan befolyásoló tényezők az elhízás, a dohányzás, a stressz.

Helyes testtartás, helyes alvás és üléspozíció, sérülések elkerülése. Mindezek befolyásolják gerincünk jelenlegi és jövőbeli állapotát. Ezért fontos a hosszú távú támogatás oldalunkról.

Ergonómia otthon és a munkahelyen.

Megfelelő testmozgás és fizikai aktivitás, a megfelelő sporttevékenységek kiválasztása. A pihenésnek és a wellnessnek is helyet kell kapnia az életben.

Az összességében helyes életmód pozitívan befolyásolja a test kondícióját, beleértve a gerincet is. Fontos az étrend, a kiegyensúlyozott vitamin- és ásványianyag-bevitel.

C-, E-, D-vitamin, B-vitaminok.
Ásványi anyagok, mint például kalcium, magnézium, kálium, szelén, mangán.