Hogyan függ össze a dohányzás és a krónikus hörghurut? + Tünetek és kockázatok

A kérdés: Hogyan függ össze a dohányzás és a légúti betegségek, például a hörghurut?
Hogyan jelentkezik ez a hosszú távú gyulladás, és milyen szövődményei vannak?
Nézze meg a dohányzást más szemszögből.

Kialakulásának legsúlyosabb és leggyakoribb oka egy olyan szokás, amely nélkül is lehet élni. A dohányzás a krónikus tüdőbetegség mellett számos más kellemetlen és alattomos betegséget, például tüdőrákot is okoz.

A dohányosok nem veszik észre, vagy nem akarják beismerni, hogy a dohányzás jelentős negatív hatásokat gyakorol a szervezetükre. Az egészség mellett a dohányzás gazdaságilag is megterhelő. Nem csak a cigaretta árának emelkedése miatt. A fő gazdasági terhet az az időszak jelenti, amikor a dohányzás szövődményeinek kezelése megkezdődik, mind magának az embernek, mind az államnak.

A kezelés drága, a dohányos rokkanttá válik. A késői stádiumban megbénítja a légszomj és a normális légzésre való képtelenség. A krónikus obstruktív tüdőbetegség fő összetevője a krónikus hörghurut, amelyről az alábbi sorokban talál bővebb információt.

Krónikus hörghurut

A tüdőtágulással együtt a krónikus obstruktív tüdőbetegség egyik összetevője. Egyszerű formában önmagában is előfordulhat, kezeletlen, kezeletlen vagy gyakori akut hörghurut következtében gyermekkorban, de felnőttkorban is.

Fő oka a légutak bélésének ismételt, gyakori, káros gázoknak és részecskéknek való kitettsége, ami gyulladást okoz. A későbbi stádiumokban a nehézség fokozódik, és az egyszerű forma obstruktív hörghurutba fordul át, ami elhanyagolt esetben légzési elégtelenséget, szívelégtelenséget és végül halált okozhat. Ezért a korai kezelés sikerrel jár a szövődmények elkerülése érdekében.

A krónikus hörghurutot felosztják:

• Az egyszerű (nem obstruktív) krónikus hörghurut a reggeli köhögésre és a váladék felköhögésére utal.
• Krónikus obstruktív hörghurut, amely nehézlégzéssel (főként kilégzési kilégzési nehézlégzéssel) jár. A nehézlégzés kezdetben megerőltetéses, a későbbi stádiumokban nyugalmi állapotban is jelentkezik. Egész napos köhögés nyálkás (köpet) és gennyes (bakteriális vagy vírusfertőzés miatt).

A krónikus hörghurut okai változatosak, és mind belső, mind külső tényezők befolyásolják:

• A belső, ún. endogén tényezők közé tartozik az életkor (40 év felettiek), a nem (a férfiak inkább érintettek) és a genetikai, immunológiai okok.
• Külső, ún. exogén tényezők, amelyek közé tartozik a dohányzás, a környezetszennyezés, a munkahelyi környezet és a visszatérő (ismétlődő) alsó légúti fertőzések (gyulladások).

A külső hatásoknak való tartós kitettség az alsó légutak nyálkahártyájának remodellálódását (hámtípusának megváltozását) okozza, ami fokozott nyálkatermelést eredményez. A károsodott öntisztító funkció, a nyálka felhalmozódása és a környező támasztó apparátus károsodott működése, valamint a légúti simaizomzat összehúzódása miatt a hörgők és hörgőcskék átmérőjének szűkülése (áteresztőképessége) következik be.

Ez a szűkület rontja a légzésfunkciót. A nyálka felhalmozódása bakteriális és vírusos gyulladást eredményez, ami viszont a légzési elégtelenség révén rontja az általános egészségi állapotot.

Hogyan jelentkezik a krónikus hörghurut

A köhögés és a váladék felköhögése a hörghurut (bronchitis) fő tünetei közé tartozik. A krónikus hörghurut diagnosztizálásához a bajnak két egymást követő évben három hónapon keresztül kell tartania. Ha ezen időtartam alatt észleli ezeket a tüneteket, fontos az orvosi vizsgálat. Háziorvosa beutalja Önt tüdőgyógyászati szakvizsgálatra.

A krónikus hörghurut tünetei:

• Köhögés köpetürítéssel (nyálka).
• Nyálka túltermelés (túlzott nyálkatermelés)
• légszomj (nehézlégzés)
• hypoxaemia (oxigénhiány a vérben), akár cianózis (az ajkak, ujjbegyek elkékülése).

A krónikus hörghurut diagnózisa

A krónikus hörghurut diagnózisát a beteg által megadott információk alapján állítják fel. Ugyanakkor vizsgálatokat végeznek, amelyeket szakorvos, ebben az esetben pulmonológus, pneumológus határoz meg.

A fő diagnosztikai módszerek:

• Anamnézis (dohányzás, munkahelyi környezet, otthoni környezet, köhögés annak ismétlődése, váladék felköhögése, légszomj - szaknyelven dyspnoe).
• Meghallgatással történő vizsgálat (fonendoszkóp - sípolás, sípolás, a kilégzés megnyúlása hallható)
• A tüdő funkcionális vizsgálata (spirometria)
• Vérvétel (vérgázvizsgálat)
• Köpetvizsgálat (a köpet mikrobiológiai vizsgálata)
• A tüdő röntgenfelvétele
• Bronchoszkópia differenciáldiagnosztikai célból más betegségek kizárása érdekében.

Érdekes, hogy a hörghurutban szenvedők több mint 90%-a dohányzásról számol be. Ugyanez igaz a passzív dohányzásra is. Emellett a munkahelyi környezet a levegőben lévő por, füst és egyéb kémiai összetevők nagy gyakoriságával negatívan hat. A fafűtés és annak nem megfelelő alkalmazkodása szintén hozzájárul a visszatérő hörghuruthoz.

A krónikus hörghurut szövődményei

Mint már említettük, a krónikus hörghurutot a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) alá soroljuk. Szövődménye nemcsak maga a tüdőbetegség, hanem negatív szisztémás hatása is van. Más súlyos betegségeket okoz, amelyek kölcsönhatásában rontják a beteg általános egészségi állapotát.

A COPD főbb szövődményei:

• Tüdőrák
• IHD és egyéb szív- és érrendszeri betegségek
• krónikus szívelégtelenség
• pulmonális hipertónia
• diabetes mellitus (cukorbetegség) és metabolikus szindróma
• vérszegénység
• alvási apnoe
• depresszió
• szisztémás gyulladás
• a vázizomzat működési zavara és alultápláltság
• csontritkulás

dohányzás

A statisztikák szerint a világon 1,1 milliárd dohányos él, és 2025-re ez a szám 1,6 milliárd emberrel fog növekedni. A dohányzással kapcsolatos halálozási arány ma riasztó, világszerte 3,5 millió ember hal meg a dohányzás hatásai miatt. 2025-re ez a szám várhatóan megközelítőleg 10 millió lesz.

A dohányzás egészségügyi, gazdasági és társadalmi probléma. A nikotin a kemény drogoknál is jobban függőséget okoz, szükségtelenül korai haláleseteket okoz, és szív- és érrendszeri, légzőszervi, emésztőrendszeri, szájüregi és egyéb betegségek és szövődmények tucatjait eredményezi.

Az igazság az, hogy a dohányosok több mint 80%-a gyermekkorban kezdett el dohányozni. 9 éves korban szoktak először találkozni a dohányzással, és a tizenéves korban lévő gyerekek már rendszeresen dohányoznak. A függőség gyermekkorban sokkal gyorsabban alakul ki, mint felnőttkorban, mégis elég napi 5 szál cigaretta.

Napi kb. 20-30 cigaretta 30 éven át történő napi fogyasztása esetén a várható élettartam 8 évvel rövidebb, mint a nemdohányzóké. A dohányzás következtében középkorú (35-69 éves) embereket 20-25 évnyi élettől fosztja meg a dohányzás. Ez szomorú adat egy teljesen felesleges halálesethez képest. A dohányosok átlagosan 50%-a a dohányzás közvetlen következményei miatt hal meg.

Ha Ön is dohányos, akkor érdemes elolvasnia az alábbi adatokat a dohányzás által leggyakrabban okozott betegségekről. Azért, hogy képet kapjon, megközelítő százalékokban is kifejezve.

• A rákos megbetegedések körülbelül 30%-ot képviselnek. A leggyakoribb rákos megbetegedések a tüdő, száj, ajak, gége, nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, vastagbél, végbél, máj, hólyag, emlő és méhnyak.
• A szív- és érrendszeri betegségek esetében a képviselet körülbelül 20%. Ebben az esetben az ateroszklerózis, a szívkoszorúér-betegség és az alsó végtagok ischaemiás betegsége.
• Az olyan betegségek, mint a krónikus hörghurut, majd a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), amely magában foglalja a tüdőtágulást is, a dohányosoknál a legmagasabb arányt, 75%-ot képviselik.
• Az idegrendszeren belüli szövődmények, a stroke, csökkenti az immunitást és egy sor más betegséget eredményez.
• A dohányzás jelentősen növeli az A-, C-, E-vitamin és a szelén elem fogyasztását.

A terhesség alatti dohányzás külön kategória. Veszélyezteti a terhességet, komplikációkat okozhat a szülés során. Alacsony születési súlyt, magzati és újszülöttkori nikotinfüggőséget okoz. Növeli a csecsemőhalandóság kockázatát. És számos más betegséget okoz.

Tudja, hogy mit tartalmaz a cigarettafüst?

A cigarettafüst számos vegyi anyagot és vegyületet tartalmaz. A mintegy 4000 (92% gáznemű és 8% szilárd) összetevőből 100 rákkeltő. A szén-monoxid (CO) mintegy 200-szor könnyebben kötődik a vérben lévő hemoglobinhoz, megakadályozva az oxigén megkötését. Ez de facto rontja a szervek oxigénellátását.

Néhány veszélyes vegyi anyag a cigarettafüstben:

• Dibenzantracén
• Benspirén
• dimetil-nitrozamin
• dietilnitrózamin
• NNK (metilnitrózamino-butánon)
• NNN (nitrozonornikotin)
• vinil-klorid
• hidrazin
• arzén
• higany
• nikkel
• ólom
• polónium 210
• kadmium
• benzol
• toluol
• naftalin
• formaldehid
• ammónia

Amikor egy cigaretta ég, kétféle füst keletkezik. A fő (elsődleges) füstáramot a szívás során belélegezzük. A második (másodlagos) füstáram annál is veszélyesebb, mert alacsonyabb égési hőmérsékleten magasabb koncentrációban tartalmaz veszélyes anyagokat, mint az elsődleges belélegzett füstáram.

Például az ammónia koncentrációja 78-szor magasabb, 52-szer több dimetilnitrózamin, 16-szor több naftalin, 3,4-szer több benzopirén, 2,5-szer több CO, 1,7-szer több kátrány, és a lista folytatható. Ezért veszélyes a passzív dohányzás és a zárt, szellőzetlen helyiségben történő füstölés.

A cigarettafüst kis mennyiségben radioaktív rákkeltő anyagokat is tartalmaz, például az ólom és a polónium 210-es izotópját. Edward Martell, a National Center for Atmospheric Research (NCAR) radiokémikusa megállapította, hogy a cigarettafüst radioaktív anyagai lerakódnak a hörgőkben. A Cancer Research UK cikkét a cigarettafüst polóniumtartalmáról is olvashatja.

A dohányzás korai megelőzése és a lakosság, különösen a fiatalok tájékoztatása annak kockázatairól és szövődményeiről a jövőben csökkentheti a dohányosok számát, amely egyre növekvő tendenciát mutat. Különböző statisztikák szerint a dohányosok akár 75%-a szeretne leszokni, de a függőségük erősebb, és nem tudnak megbirkózni a dohányzással. Ha le akarnak szokni, különböző leszokási gyakorlatok állnak rendelkezésre. Orvosa is segíthet. Ha azonban elkezdődnek a problémák, a leghatékonyabb, ha határozottan és azonnal leszokik. A legjobb, ha nem kezdi el.

És a motiváció érdekében:

• 20 perc a vérnyomás normalizálásához
• 8 óra elteltével a CO-szint a normális szint felére csökken, az oxigénszint pedig a normális szintre emelkedik.
• 48 óra azt jelenti, hogy a nikotin kiürül a szervezetből, és a szaglás és az ízérzékelés beáll.
• 72 óra elteltével visszatér az energia és a légzés is jobb lesz.
• ha 2 hétig nem dohányzott volna, azt hinné, hogy a vérkeringése javulni fog.
• 9 hónap múlva a köhögés alábbhagy, a tüdő légzési térfogata alkalmazkodik
• egy év dohányzásmentesség után a szívinfarktus kockázata a felére csökken.
• 5 év alatt csökken a stroke kockázata.
• és 10 év dohányzásmentesség után a tüdőrák kockázata megegyezik a nemdohányzókéval.