Hatékony tanácsok: hogyan lehet enyhíteni a stresszt, különösen a nyári hónapokban?

A stressz elkerülése nem mindig olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Vannak azonban módszerek, amelyekkel magát a stresszt is kiküszöbölhetjük.

Mi a stressz és hogyan keletkezik

A stressz a szervezet védekező reakciója. Objektíven, az emberi szervezet kémiai és fiziológiai megnyilvánulásai alapján kimutatható. Más szóval, azonnal észrevesszük egy másik emberen vagy önmagunkon.

Annak a személynek a pszichológiai állapota, aki arra számít, hogy fenyegetés éri, vagy már közvetlenül fenyegetve van. Azt azonban nem tudja meghatározni, hogy a védekező reakciója elég erős lesz-e.

Nézzük meg együtt a nyári problémákat:
Egészségünk nyáron - nap, hőség, sérülések és betegségek.

Az ilyen reakciók kiváltó okai a különböző körülmények és helyzetek. Ezeket stresszoroknak nevezzük - ijedtség, meglepetés, szomorú, de akár örömteli hírek is. Jellegüktől függően különböző hatással vannak a pszichére, de az ember fizikai teljesítőképességére is.

Így a stresszt pozitív inger is kiválthatja, és fiziológiailag ugyanúgy jelentkezhet, mint az ellenkező típusú stresszorok. Más esetben egyes emberek szándékosan, különböző adrenalin-tevékenységek révén idézik elő. Ebből a szempontból tehát a stresszorokat felosztjuk:

• pozitív - egy pozitív esemény várása vagy az abból származó meglepetés, a teljesítmény és a kreativitás javulása.
• negatív - a kedvezőtlen helyzetek ellenkező hatást váltanak ki.
• specifikus - szándékosan előidézett, amelyet relaxáció követ

A stresszorok rangsorában az iskolai vizsga áll az élen, akár egy szinten a házastárs halálával. Az ellenpóluson a lakóhelyváltás, az alvásritmus megváltozása vagy egy közlekedési szabálysértés áll.

A stresszt kiváltó tényezők azonban fiziológiai jellegűek is lehetnek. Például zaj, erős fény, mozgás ismeretlen környezetben és így tovább.

A stressz tünetei különböző szinteken jelentkeznek. Az alábbi táblázat mutatja, hogyan oszlanak meg.

A stressznek két összetevője van: a kiváltó ok, azaz a stresszor, és a védekezés, azaz a stresszre adott válasz.

A kutatások szerint a pszichológiai trauma nagyjából hasonló következményekkel jár, mint a fizikai trauma.

A stressz kialakulását a stresszor személyre gyakorolt hatása kondicionálja. Tehát kezdetben van egy bizonyos kiváltó tényező.

Az első fázist gyakran nevezik figyelmeztető vagy riasztási fázisnak. Egyértelmű figyelmeztetés kíséri, hogy stressz van jelen. Az első testi reakciók kezdenek megnyilvánulni, ami a személyt fokozott figyelemre figyelmezteti. Ha a helyzet kezd átlépni egy olyan küszöböt, ahol a személy még elég erőt tudott magában ahhoz, hogy megbirkózzon vele, a valódi stressz érzése beáll.

A következő szakasz az ellenállás vagy ellenálló képesség fázisa.

A harmadik fázis a kimerülés, amely a depresszió és a szorongás állapotaiban nyilvánul meg.

Hogyan reagál testünk a stresszre fiziológiai szempontból

A reakciónak három módja van, nevezetesen a zsibbadás, a harc vagy a menekülés.

A stressz megélése során azonnal megnő a katekolaminok termelődése. Ezek a mellékvesekéreg sejtjei által termelt hormonok. Az e sejtek által termelt legfontosabb katekolaminok az adrenalin, a noradrenalin és a dopamin.

Ezek hatására a szív fokozza aktivitását, növeli frekvenciáját és megemeli a vérnyomást. Ezáltal több vért kell pumpálni a véráramba, amelynek nagyobb oxigénellátásra van szüksége. Innen a légzésszám növekedése.

Az endokrin mirigyek (belső elválasztású mirigyek) hormonokat kezdenek szállítani a véráramba, amelyek koleszterint és zsírokat mozgatnak az erekbe. Ezek energiát szállítanak az izmoknak.

A bőrben és a vesékben lévő erek összeszűkülnek. Ezt a folyamatot általános adaptációs szindrómának nevezik. A szervezet általános erőfeszítéseként jön létre, hogy alkalmazkodjon egy új helyzethez.

A magyar származású kanadai fiziológus, Hans Selye által leírt, körülbelül nyolc másodpercig tartó folyamat célja, hogy a szervezetet felkészítse a harcra vagy menekülésre.

Mi történik, ha a stresszorok hosszú időn keresztül hatnak az ember szervezetére?

Ilyen körülmények között az ember immunrendszere károsodik, és csökken a teljesítménye.

Ennek következtében kevésbé súlyos egészségkárosodások léphetnek fel. Megfázás, influenza, fejfájás, gerincfájdalom, nyomásérzés a mellkasban (ebben az esetben csak akkor, ha nincs más súlyos betegség vagy csak differenciáldiagnosztikával, például EKG-val kimutatható állapot) vagy bizonyos bőrreakciók.

Nagyobb veszélyt jelenthet az artériás hipertónia(magas vérnyomás), a gyomorfekély, a bélrendszeri rendellenességek, az asztma, a cukorbetegség vagy a mentális betegségek. Még olyan halálos kimenetelű betegségek, mint a rosszindulatú daganat, az agyi infarktus vagy az öngyilkosság is lehet a következménye. Végül a krónikus stressz álmatlansághoz, energiahiányhoz és depresszióhoz vezethet.

Olvassa el a depresszióról szóló cikket is.

Bizonyos mértékig a stressz jótékony hatással van a szervezetre, mivel az ingerek hiánya esetén depriváció léphet fel.

A deprivációt úgy definiáljuk, mint a fizikai vagy pszichológiai szükségletek kielégítésének krónikus hiányát. A társas kapcsolatok vagy az érzékszervi ingerek hiányát jelenti. A deprivációnak több típusa létezik:

• Szociális - A más emberekkel való kapcsolat hiánya okozza. Leggyakrabban az idős és magányos embereket érinti. Melankóliában, depresszióban és szorongásban nyilvánul meg. A szociális kapcsolatok kielégítésének hiánya pszichoszomatikus következményekkel jár.
• Biológiai - Az élelemhez, vízhez, vitaminokhoz, higiéniához és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya. Rendkívül negatív következményekkel jár a fizikai és mentális egészségre.
• Motoros - A mozgásképesség korlátozottsága okozza. A motoros intelligencia romlását eredményezi.
• Érzékszervi - Az érzékszervi észlelések hiánya vagy elégtelen változatossága okozza. Az egyhangú érzékszervi észlelések alapján az érintett intelligenciája, képzelőereje és képzelőereje csökken.
• Alvás - Akkor fordul elő, ha tartós alvásmegvonás van.
• Relatív - Amikor az egyén a szociális helyzetét másokhoz képest kedvezőtlennek érzékeli.

A pszichológiai vagy komplex depriváció a fentiek eredője. A kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy vannak olyan alapvető pszichológiai szükségletek, amelyek megfelelő mértékű kielégítése fontos az egészséges pszichológiai megéléséhez.

Négy alapvető szükségletet különböztetünk meg:

• az ingerek bizonyos mennyisége, változatossága és típusa iránti igény
• a szokásos élettapasztalat alapvető feltételei iránti igény
• a társas kapcsolatok iránti igény
• a szociális alkalmazás iránti igény, amely lehetővé teszi a különböző szociális feladatok és értékes célok elérését.

A pszichés depriváció megnyilvánulásai olyan sokféle formában jelentkeznek, hogy nehéz ezek átfogó felsorolását elkészíteni. Megnyilvánulása az esetek nagy részében súlyos mentális zavar vagy más betegség benyomását keltheti.

A depressziós embereknek gyakran alacsony az önértékelése. Fontos, hogy pszichiáterrel vagy pszichológussal dolgozzanak együtt a kezelés érdekében.

Hogyan lehet megszabadulni a stressztől

A fent említett, stressz okozta problémák miatt jó ötlet megszabadulni tőle. Nem számít, hogy hosszú vagy rövid távú hatásról van-e szó.

Számtalan negatív tényező hat az emberekre. Egyeseket könnyű elkerülni, másokat nehezebb, és néha egyáltalán nem lehet elkerülni. Ezért fontos, hogy megszabaduljunk a stressztől.

Ha ezt meg tudja tenni, nemcsak mentálisan, hanem fizikailag is jobban fogja érezni magát.

A probléma akkor merül fel, ha hosszú ideig ki vagyunk téve a stressznek. Ekkor kezd el megmutatkozni a testünkben. A testünk már nem működik együtt velünk, és úgy érezzük, mintha nem is a miénk lenne.

A stresszt nem csak elfogadni kell, hanem aktívan is megszabadulhatunk tőle. Az aktív nem azt jelenti, hogy azonnal kvantumnyi energiát adunk ki magunkból. Még egy jó kondicionáló edzés után is, ami teljesen megbontja a homeosztázisunkat (a belső környezetünk stabilitását), igazán jól érezzük magunkat.

Néha egy jó kiabálás vagy egy építő jellegű vita jobban levezeti a feszültséget a szervezetünkből, mint bármi más. De vajon mindig át kell mennünk határhelyzeteken?

Egy biztos: a stressz elfojtása nem kívánatos. Csak felgyülemlik, és ördögi körbe vezet minket.

Egy másik lehetőség a stressz átalakítása és más formába való átvitele. Tulajdonképpen negatív energia felhalmozódása, ezért valami építő jellegű dologra kell felhasználni.

Vagy a relaxáció segíthet nekünk. És itt vagyunk a dolog gyökerénél. A relaxáció pihenés, és mint ilyen, lehet aktív vagy inaktív. Az inaktív pihenés talán nem is a megfelelő kifejezés. Az alvás például szintén egyfajta aktivitás, és elég hatékony a stressz oldásában. Csak elég kell belőle.

Egyszerűen olyasmit kell tennünk, ami személyes elégedettséget okoz nekünk.

Ezek a tevékenységek segítenek a stressz enyhítésében

Alvás

Nagyon fontos a stressz enyhítésében. Hatékony megelőzés ellene, mert így könnyebben tudjuk kezelni. Ezzel szemben a hiánya kiváltja a stresszt.

Meghatározása szerint rendszeres nyugalmi állapot, amely minden emlősnél, madárnál és halnál megfigyelhető. Biztosítja a szervezet fizikai és mentális regenerálódását. A légzés és a szívverés lelassulása jellemzi, és a külső ingerekre való alacsonyabb érzékenységgel jár. Ideális állapot a stresszoldáshoz.

Fontos azonban tudni, hogy mikor és hogyan kell aludni.

Alvásunkat leginkább a melatonin nevű hormon befolyásolja, amelynek termelődését a fény intenzitása befolyásolja. A fény gátolja a termelését, ezért éjszaka termelődik a legtöbb. Akár tízszer több, mint nappal. Jelentős hatással van a bioritmusunkra.

Még egy kávé vagy más élénkítő ital sem lesz ugyanolyan hatással a melatoninra éjszaka, mint nappal. A legjobb, ha nem fekszünk le nappal.

Néhány tipp a jó alváshoz. A fentieken kívül a következő alapelvek is fontosak:

• Egyszerűen feküdjünk le és aludjunk. Sok oka van annak, hogy miért halogatjuk az alvást. Amikor azonban eszünkbe jut, hogy lefeküdjünk, egyszerűen meg kell tennünk.
• Lefekvés előtt legalább fél órával ne bámuljuk a tévéképernyőt vagy más elektronikus eszközt. A szemünknek ugyanúgy szüksége van pihenésre, mint az elménknek. Az ilyen tevékenység indokolatlanul megterheli őket.
• A legjobb, ha rendszeres alvási ritmust követünk, és ugyanabban az időben fekszünk le. Ugyanez vonatkozik a felkelésre is. Lehet, hogy egyeseknek nehéz lesz megszokni, de az eredmény megéri.
• A közvetlenül lefekvés előtt nem végzett munka ugyanolyan fontos, mint maga az alvás. Halasszuk tehát reggelre. Ne feküdjünk le azzal a gondolattal, hogy mit kell még elvégezni, vagy mit már elvégeztünk.
• Ne feküdjön le teli gyomorral. Legalább egy órával alvás előtt ne egyen és ne igyon energiaitalokat, beleértve a kávét is.

Azt, hogy mennyi ideig kell aludnunk, szintén az adott életkor alvásigénye határozza meg. Az ideális alváshossz tudományos vizsgálatok szerint 6,5-7,5 óra minden éjszaka. Nem kell ennél többet aludni, mert a túl sok alvás ugyanolyan káros, mint a kevés. Paradoxon azonban, hogy a 8,5 órás alvás nagyobb kárt okozhat, mint a csak 5 órás alvás.

Az alvás időtartamának táblázata a National Sleep Foundation szerint.

Étkezés

Az egészséges életmód és így a stressz kiküszöbölésének másik fontos tényezője. Fontos, hogy sok zöldséget (különösen leveles zöldséget) és gyümölcsöt tartalmazzon az étrend. A zöldségeknek még a gyümölcsökkel szemben is túlsúlyban kell lenniük. A zöldséghiány rosszabb a szervezet számára, mint a gyümölcsök hiánya.

A gyümölcsöket különösen akkor érdemes használni, ha édesszájúak vagyunk. Rengeteg vitamin forrása, és egy banán még magnéziumot is tartalmaz.

Ez az ásványi anyag fontos a megfelelő izom- és idegműködéshez. Segít csökkenteni az ingerlékenységet és a stresszt. Csökkenti a depressziót és segít az egészséges fogakhoz. A mandula, a diófélék, a sötét leveles zöldségek, a teljes kiőrlésű kenyerek és gabonafélék szintén természetes forrásai.

A stresszhelyzetekben bizonyítottan stresszoldó szerek, például a csokoládé és más édességek fogyasztása ellentmondásos, különösen a tartalmukat tekintve. A csokoládénak stresszoldó hatása van. Azonban érvényes az az elv, hogy a mennyiség helyett a minőségre kell koncentrálni.

Ajánlott a jó minőségű, legalább 75%-os kakaótartalmú, alacsony, de lehetőleg cukortartalom nélküli étcsokoládé.

A cukor nem stresszoldó. A csokoládé esetében ez a niacin. Ez az anyag növeli az agy szerotoninszintjét, így nyugodtabbak és jobb hangulatban vagyunk. Ez egy B-vitamin.

Más élelmiszerekben is megtalálható. Például májban, napraforgómagban, pulykában, babban, borsóban, tonhalban, levélzöldségekben, brokkoliban, sárgarépában, tojásban. A választék változatos.

Az étrend legyen változatos és rendszeres, magas omega-3 zsírsavtartalommal. Fogyasztásukról megállapították, hogy javítja az emberek komplex társas kapcsolatait, illetve növeli érdeklődésüket. Jótékonyan hatnak az immunrendszerre, a szív- és érrendszerre, lerövidítik a gyulladásos folyamatok lefolyását, és bizonyos pszichiátriai betegségek kezelésében is alkalmazzák őket.

Egyes halfajok, például a lazac, a pisztráng, a hering és a makréla, valamint a dió, a repce, a szója és ezek olaja tartalmazza őket.

A cukortartalmú élelmiszereknek magas a glikémiás indexük. Mint ilyenek, stresszhelyzetekben nem ajánlottak. Azonnali energiát adnak a szervezetnek. A nyugtatás ellentéte. Ráadásul, ha nem használjuk fel azonnal, a zsírszövetben raktározódnak el.

Ha gyakran fogyasztjuk őket, és az általuk biztosított energiát nem használjuk fel, káros hatással vannak az ember egészségére.

A glikémiás index egy olyan mennyiség, amely azt fejezi ki, hogy egy adott élelmiszerből származó glükózt (cukrot) milyen gyorsan dolgozza fel a szervezet.

A lebontás ideje

Csak szervezzük meg megfelelően a napunkat, és minden könnyebben megy. Nem halogatjuk későbbre a dolgokat, hogy ne halmozódjanak fel egy fontos határidő előtt. Úgy kell megszerveznünk a dolgokat, hogy mindent el tudjunk végezni, amit elterveztünk.

Azonban itt sem szabad túl szigorúnak lennünk magunkkal szemben. Ne tegyünk magunk elé olyan feladatokat, amelyeket nehéz teljesíteni. Ahelyett, hogy elkerülnénk a stresszt, inkább nyomást fogunk gyakorolni magunkra.

Az arany középút és a fontossági sorrend felállításának elve itt is érvényesül. Egy kis felelősségtudat, majd időt szánni magunkra. Egy kis sport és persze idő a családra.

Sport

Nagyon jó segítség a stressz csökkentésére. Pozitívan hat az ember mentális és fizikai oldalára.

Nagy mennyiségű endorfint szabadít fel. Ezek olyan hormonok, amelyek az agyban szabadulnak fel. Boldogsághormonnak is nevezik őket. Jó hangulatot, boldogságérzetet okoznak, és aktívan enyhítik a fájdalmat.

Szellemi vagy izmos stressz esetén választódnak ki. Ilyen tevékenység például a szülés, a sportolás vagy a szex, mint a stresszoldás másik jó tippje. Termelődésüket a már említett csokoládé fogyasztása is elősegíti.

A sportolók nagy része, különösen az állóképességi futók, a fizikai megterhelés során kellemetlen érzéseket kezdenek érezni. Nehezebben veszik a levegőt, nehéznek érzik a lábukat, szúr a csípőjük. Egy idő után, a tevékenység folytatásával elkezdenek endorfint szabadítani. Újabb szeletet kapnak. Kezdik jobban érezni magukat, és érzik a futás örömét.

Természetesen léteznek különböző sporttevékenységek. Szinte korlátlanul választhat mindenki. Nem kell élsportolónak lenni ahhoz, hogy részt vegyen egy fizikai tevékenységben. Eleinte elég egy kicsi is. Aztán mindenki maga dönti el, hogy melyik utat választja. Hogy megelégszik-e a jelenlegi tevékenységével, vagy tovább fejleszti a képességeit.

Az ökölszabály azonban az, hogy hetente legalább 3-szor, legalább 30 percig sportoljunk. Még ennél a gyakoriságnál is, ha a rendszerességet fenntartjuk, a szervezet elkezd alkalmazkodni a terheléshez. Türelmesnek kell lenni. Az első eredmények 4-6 hét után kezdenek megjelenni.

Minden sporttevékenység előtt be kell melegíteni az izmokat és bemelegíteni a vázrendszert egy bemelegítéssel. Ennek legalább 5 percig kell tartania. Ez az izmok aktiválására szolgál, amelyek így rugalmasabbak és készen állnak a terhelésre.

Ez segít megelőzni a sérüléseket. Maga a sportolás közbeni ivás is fontos, különösen a meleg napokon. Fontos, hogy legalább 20 perccel az edzés előtt igyunk, mert csak ezután tudjuk hasznosítani a megivott vizet.

A futás ideális stresszoldó, de nem mindenkinek való. Különösen a túlsúlyos embereknek eleinte kerülniük kell, mert káros hatással lehet a mozgásszervrendszerükre.

Számukra a kerékpározás az ideális. Fontos a megfelelő lábbeli kiválasztása, amelynek egyszerre rugalmasnak és strapabírónak kell lennie. Egyszerűen futáshoz tervezett sportcipő. A sportboltokban rengeteg van belőlük, valamint segítőkész személyzet, akik tanácsot tudnak adni.

Jó ötlet, ha megfelelő felületet és környezetet választunk a futáshoz. A füves felület jó. Ha azonban nem teljesen sík, fennáll a különböző mozgásszervi sérülések, például a boka- és térdficam veszélye. Az aszfalt vagy a beton sík, de túl kemény, és különösen a térd- és csípőízületeket érinti.

A városban, valahol egy autókkal teli út mellett futni különösen káros a tüdőnkre nézve.

A legideálisabb felület a tartán, a legjobb hely pedig egy atlétikai stadion vagy egy iskolai játszótér. Nem mindenkinek van azonban ilyen lehetősége. Ezért is jók lehetnek a kitaposott erdei utak vagy a parkok. Ott mindenkinek van hely, és távol a városi forgalom zajától.

Az úszás egy másik módja a stressz levezetésének, különösen nyáron. Ideálisak a szakszerű felügyelettel rendelkező uszodák.

A nyílt vízfelületeket kerülni kell, különösen a kevésbé tapasztalt úszóknak. Itt kétszeresen fontos, hogy ne becsüljük túl az erőnket. Különösen a forró napokon kell betartani a fokozatos vízbe lépést. A legjobb, ha a medencébe lépés előtt alkalmazkodó tusfürdőt veszünk.

Az úszás a túlsúlyos vagy mozgásszervi vagy gerincbetegségben szenvedők számára is alkalmas. A víz segít levenni a testről a súlyt, és így védi az ízületeket. Megszabadulnak a futás során rájuk ható ütésektől.

A víz nyomást gyakorol a testre, ami segít az izmok jobb keringésében és a nyirok áramlásához. Ez a nyirokrendszer része, amely az immunrendszer fontos része. A nyirokrendszer lebontja a szervezet anyagcsere-folyamatainak mérgező termékeit.

A víz ellenállása, amelyet a szervezetnek le kell győznie, erősíti az izomrendszert.

A víz ezért különböző erősítő gyakorlatokhoz, például a vízi aerobikhoz is használható. A víz ellenállása körülbelül 12-szer nagyobb, mint a levegő ellenállása.

Ideális hőmérséklete 28 fok körül van. A túl meleg víz növeli a szív- és érrendszer megterhelését.

A vízszintnek vállmagasságig kell lennie. Itt is fontos, hogy langyos vízben zuhanyozzunk, és a medence partján jól felmelegedjünk. Az ivásról sem szabad megfeledkezni.

A vízben végzett edzés során fontos, hogy tartsuk a tempót. A vízben a pulzusszámunk körülbelül 10 százalékkal alacsonyabb, mint a szárazon végzett hasonló edzés során.

Különböző típusú vízi edzéseket ismerünk.

Az aquaerobic elsősorban a szív- és érrendszer támogatására összpontosít.

Az aquafitnessben a fő hangsúly a vázizomrendszer erősítésén van. Ebben a gyakorlatban különböző segédeszközöket használnak, például úszóhártyás kesztyűket, szivacsos súlyzókat, úszóöveket és másokat.

Lehetőség van önállóan, oktatók nélkül is gyakorolni. Alkalmazható a vízben futás, kézzel való bokszolás, váltakozó lábrúgások stb. A fantáziának nincsenek határai.

A kerékpározás az állóképességi sporttevékenységek kategóriájába tartozik. Az állóképességi edzés kezdeti szakaszaként túlsúlyos emberek számára is alkalmas. Később át lehet térni a futásra.

Fontos a megfelelő kerékpár kiválasztása, attól függően, hogy milyen terepen szeretnénk tekerni. Például hegyi kerékpár, országúti kerékpár stb.

Nem szabad megfeledkezni a kerékpár méretéről sem. Minden gyártó szinte egyforma. A megfelelő kerékpár beállítására, kormányra, nyeregre stb. is időt kell szánni, hogy kényelmesen érezzük magunkat a kerékpározás közben.

A rossz beállítás indokolatlanul megterhelheti a gerincet vagy a karokat, és ezzel járó egészségügyi komplikációkat okozhat. A szaküzletek mindenben tudnak tájékoztatni és tanácsot adni.

Az izom- és mozgásszervi erősítés az erő- vagy állóképességi sporttevékenységek csoportjába tartozik. Nem kell rögtön egy fitneszközpontot felkeresnünk, ha nincs kedvünk hozzá.

Az új iparágak és edzésprogramok megjelenése nagyszerű lehetőségeket nyitott az emberek számára. Így kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb tevékenységet.

A crossfit egy olyan sportág, amely a fittség fejlesztésére összpontosít. Különböző edzésmódszereket alkalmaz felszereléssel és anélkül.

Nemcsak az erő, hanem az állóképesség, az ízületi mobilitás, a dinamika, a koordináció, az egyensúly, valamint a szív- és érrendszeri és légzőrendszeri állóképesség fejlesztésére is összpontosít. Ezért olyan emberek számára készült, akik javítani szeretnék általános fittségüket és sportolói sokoldalúságukat.

Egy másik ilyen sportág az úgynevezett workout. Ennél a tevékenységnél még sportfelszerelésre sincs szükség.

Valójában a workout egy olyan gyakorlat, amely a saját testsúlyt használja. Különböző gyakorlatokból áll, amelyeket nyilvános sportpályákon végeznek, elsősorban többek között trapézon, rúdon, létrán és vízszintes létrán.

Lehetőség van azonban ezek nélkül is gyakorolni a talajon. Manapság már épülnek speciális, erre a sportágra tervezett játszóterek, de egy mászókákkal ellátott játszótér is teljesen elegendő. A hangsúly az erő és az állóképesség fejlesztésén van.

Természetesen a stresszt más sporttevékenységekkel is le lehet vezetni, akár egyéni, akár közös sportolással.

Mindegyiknél fontos, hogy közben olyan folyamatok játszódnak le a szervezetben, amelyek pozitívan hatnak mind a fizikai, mind a pszichés állapotra.

Megnő az anyagcsere és az oxigénáramlás. Az agy vérkeringése is fokozódik. Ez azt eredményezi, hogy pozitívan hangoltak és motiváltak vagyunk. A boldogsághormonok felszabadulnak, és akkor végzik el a feladatukat, amikor szükségünk van rájuk.

A kulcs az, hogy ne becsüljük túl az erőnket. A stresszt enyhíteni kell, nem pedig létrehozni.