Fagyott váll szindróma: okok, megnyilvánulások, kezelés? Mi segít a fájdalomban?

A mozgásszervifájdalmak és korlátozások viszonylag gyakori egészségügyi problémák.

A csontok, izmok és inak összetett rendszerének rendellenességei különböző típusú stresszhatások miatt fordulnak elő.

Ez okozza annak túlterhelését és kopását, ami kóros következményekkel jár.

Bizonyos mértékig ez a kopás megelőzhető a megfelelő gondoskodással és a test egyes részeinek túlzott terhelésének minimalizálásával.

A betegség többi része a genetika és az életkor következménye, amit nem tudunk megállítani.

A mozgásszervi kopás minden nap előfordul!

A mozgásszervi rendszer két alapvető funkciót lát el:

1. A vázizomzat statikus funkciója - segít testünket egyenesen tartani.
2. A mozgásszervi rendszer dinamikus funkciója - lehetővé teszi, hogy mozogjunk.

Ezek a funkciók önmagukban is okoznak némi megterhelést. Ez azonban egy természetes folyamat, amely nélkül nem tudunk meglenni. A kopás másik fiziológiai folyamata a mozgásszervi rendszer öregedése.

A kóros okok közé tartozik többek között az elhízás, a sérülések, a helytelen testtartás, az egyoldalú terhelés, az extrém sportok vagy éppen ellenkezőleg, a mozgáshiány.

A vállak különösen érzékenyek a túlterhelésre.

A vállak és a vállízületek rendkívül érzékenyek a megterhelésre. Ez azonban nem törékenységük vagy instabilitásuk miatt van, hanem a "mindennapi nagy igénybevételünk" miatt.

Éppen ellenkezőleg!

A vállízület egy hatalmas, erős és rugalmas gömbízület.
Ez teszi lehetővé számunkra a legnagyobb mozgástartományt gyakorlatilag minden irányban.
Ez biztosítja számunkra a stabilitást, amikor nehéz terheket emelünk.

A vállízület egyedisége, ereje és széles mozgástartománya az, ami miatt gyakran használják.

Nagy jelentősége van a mindennapi életben és a rutinszerű tevékenységekben. Éppen ezért nemcsak a túlterhelésre, hanem a merevedésre, nyújtásra, szakadásra, mikrotraumára és akár súlyos vállsérülésekre is hajlamos.

Táblázat a leggyakoribb vállsérülésekkel:

Amikor a váll lefagy...

A befagyott váll szindróma (lat. adhéziós capsulitis) a vállízület betegsége, amelyet merevség, mozgáskorlátozottság és fájdalom jellemez.

Általánosságban a fagyott váll szindróma a gyulladásos betegségek közé sorolható, de nem a gyulladás az egyetlen ok. Nagyon gyakran mikrotrauma következtében vagy műtét után is előfordul.

Elsősorban az inak és az ínszalagok érintettek. Környezetükben kalciumlerakódások, úgynevezett mészlerakódások rakódnak le.
Amikor a kalciumsók behatolnak az érintett szövetekbe, úgynevezett meszesedés következik be.

Alapvetően a kapszula elkezd összehúzódni és a vállízület megvastagszik. Ez korlátozott mozgástartományhoz vezet.

Érdekesség:
A befagyott váll szindróma gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat, és a nem domináns végtagot érinti. Előfordulása az életkorral nő.

Hogyan jelentkezik a befagyott váll?

A fagyott váll klinikai alapja a merevség. A vállízület aktív és passzív mozgásának fokozatos korlátozását eredményezi, gyakran nyilvánvaló ok nélkül.

Súlyosabb esetekben a betegnek nehézséget okoz a legegyszerűbb mozdulatok elvégzése is, ami korlátozza őt a szokásos tevékenységekben.

A minimális mozgás intenzív, tompa vagy éles jellegű fájdalmat okoz. A fájdalom fokozódik tevékenység közben, különösen a mozgástartomány végén és alvás közben.

Táblázat az adhéziós capsulitis stádiumaival:

A fagyott váll szindróma okai

Az orvosok nem ismerik biztosan a betegség pontos okát. Ismerjük azonban azokat a negatív tényezőket, amelyek mellett előfordul. Ezeket tehát kockázati tényezőknek tekintjük.

A fagyott váll kialakulásában egyszerre több tényező is szerepet játszik. Minél több ilyen hatás van jelen, annál nagyobb a betegség kialakulásának kockázata.

• Egyes tényezők a vállízület közvetlen természetén alapulnak, ami a mozgás (helytelen mozgás, nyújtás, túlterhelés)
• egyéb fiziológiai tényezők, mint például a genetika vagy az életkor
• mások kórosnak tekinthetők (törés, műtét, elhízás, rák)

A vállízület jellegén alapuló kockázati tényezők

Bizonyos, eredendően kórosnak nem tekinthető tényezők is növelhetik a fagyott váll szindróma kialakulásának kockázatát.

Ennek oka a vállízülettel végezhető túlzott mozgástartomány, illetve fordítva, az ízület hosszan tartó inaktivitása.

A fagyott váll szindróma alapvető szempontjai az aktivitás/inaktivitás alapján:

1. a váll túlterhelése túlzott igénybevétel révén (sport, fizikailag megterhelő munka).
2. a váll túlterhelése elhízott betegeknél, amikor az ízületeket plusz súly terheli (gyakoribb és gyorsabb porckopás)
3. a különböző izomcsoportok helytelen bevonása és helytelen szinkronizálása túlterhelést, fájdalmat és kopást okoz.
4. a váll immobilizálása vagy tartós inaktivitás (mozgáshiány, ülőmunka, lustaság).

Természetes tényezők, amelyek hozzájárulnak a fagyott váll kialakulásához

A genetikai hajlam nem sorolható egyértelműen a capsulitis kialakulásának kockázati tényezői közé, de nem is zárható ki.

Egy másik természetes kockázati tényező nemcsak a fagyott váll, hanem a legtöbb betegség esetében az életkor.

A fagyott váll szindrómában túlnyomórészt negyven év felett szenvednek. A kockázat az évek előrehaladtával nő.

Statisztikák és megfigyelések alapján ismert, hogy a nők sokkal nagyobb valószínűséggel szenvednek fagyott váll szindrómában.

A fagyott váll szindrómát okozó kóros tényezők

A fagyott váll szindróma kóros tényezői közé tartoznak mindazok, amelyek nem természetesek.

Ezek közé tartoznak a különböző betegségek, sérülések vagy műtéti beavatkozások. Ezek a legkülönbözőbb hatások széles skáláját jelentik.

A fagyott váll szindrómát okozó leggyakoribb kóros folyamatok a következők:

• izom- és ínfeszülés a vállízületben
• a vállízület ficamai és ficamai
• a vállízület törései
• rotátorköpeny-sérülések
• mikrotrauma és vérzés
• a váll inainak gyulladásos betegségei
• bursitis és ízületi gyulladás
• ínhüvelygyulladás
• impingement szindróma
• gerincferdüléses betegségek
• szimpatikus reflexdisztrófia
• gerincvelő-betegség
• dystonia
• Parkinson-kór
• szélütés egy végtag bénulásával
• cukorbetegség
• fokozott pajzsmirigyműködés
• csökkent pajzsmirigyműködés
• szív- és érrendszeri és érrendszeri betegségek
• tuberkulózis
• rák

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

Mint már említettük, egyes betegeknél a tünetek spontán megszűnnek. Azonban még ezek is okozhatnak több hétig-hónapig tartó gondokat.

Leggyakrabban azonban a nehézségek továbbra is fennállnak, nem enyhülnek és nem reagálnak az orvosi kezelésre. Ilyenkor a vállműtét az egyetlen megoldás.

Orvosi (gyógyszeres) kezelés

A fagyott váll szindróma kezelése a fájdalom csillapítása és a lehető legnagyobb mozgástartomány fenntartása.

A betegek először vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal (paracetamol, novalgin, ibalgin) próbálják kezelni magukat. Először általában nem tudják a diagnózist. Ha azonban a tünetek továbbra is fennállnak, szakember segítségét kérik.

A tapadó kapszulagyulladás diagnózisának megerősítése után az orvos folytatja a fájdalomcsillapítást olyan gyógyszerekkel, amelyek nemcsak fájdalomcsillapító, hanem fájdalomcsillapító hatásúak is. A fent említett vény nélkül kapható gyógyszerek közül például az ibalgin.

A nem-szteroidális antiflogisztikumok nemcsak a fájdalmat enyhítik, hanem a gyulladást is csökkentik. Súlyosabb esetekben az orvos erősebb készítményeket ír fel a betegnek ebből a gyógyszercsoportból.

Szintén alkalmasak az injektálható szteroidok, amelyeket közvetlenül a vállba fecskendeznek. Ezek nemcsak a fájdalmat enyhítik, hanem javítják a vállízület mozgékonyságát is, különösen, ha a betegséget a folyamat korai szakaszában kapják el.

Érdekes:
Néha az orvos sima steril vizet fecskendez a vállba (közvetlenül az ízületi tokba), ami a vállízületben lévő szövetek megnyúlását eredményezi, ami segít a mobilitás elősegítésében. Ezt nevezik ízületi tágításnak.

Fizioterápia (rehabilitáció)

A fizioterápia nem orvosi szakterület, azonban a fizioterapeuták által a betegekkel végzett eljárások és gyakorlatok már évek óta segítenek az egészségügyi problémák és fájdalmas állapotok kezelésében, különösen a mozgásszerveket érintő problémák esetén.

Ez a nem orvosi tudomány ma már a gyógyítás és a gyógyulás szerves részét képezi. Egyes betegségek diagnosztizálásában és megelőzésében is alkalmazzák.

Célja az emberi szervezet egészének elveszett funkcióinak és képességeinek helyreállítása azáltal, hogy felmérik az adott személy mozgásszervi rendszerének működési zavarát, majd a fizioterápiás kezelést követően újraértékelik az állapotot.

A képzett gyógytornász a kezelés során speciális manuális technikákat, gyakorlatokat és bevált eljárásokat alkalmaz.

A tapadó tokgyulladásra irányuló fizioterápiás gyakorlatok célja a váll mozgástartományának növelése. Az optimális eredmények elérése érdekében a legfontosabb a gyakorlatok rendszeressége és természetesen a páciens erős akarata és kitartása.

Az úgynevezett vállmanipuláció is alkalmas, de ezt a technikát orvosnak, nem pedig fizioterapeutának kell elvégeznie.

Ennek oka az általános érzéstelenítés beadása, amihez csak orvos illetékes. Az érzéstelenítés után, amikor a beteg nem érez fájdalmat, az orvos különböző irányokban mozgatja a kart. Ezzel éri el a megrövidült szövetek ellazulását.

Alternatív gyógyászat

Az alternatív gyógymódok ősidők óta léteznek, és gyakorlatilag minden betegségre léteznek.
A fagyott váll szindróma esetében két alapvető technikát alkalmaznak, nevezetesen az akupunktúrát és a transzkután elektromos idegstimulációt (TENS).

Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy az akupunktúra sokkal hatékonyabb, mint a TENS a fagyott váll szindróma esetében.

Az akupunktúránál rendkívül vékony tűket szúrnak a beteg bőrébe.
A tűket a beteg problémájától függően meghatározott helyekre szúrják be.
Egy adott helyen maradnak egy meghatározott ideig, általában 20-40 percig. Ez idő alatt különböző módon mozgathatók.
Ez az eljárás teljesen fájdalommentes a beteg számára (a tűk egy emberi hajszál vastagságúak, és felületesen szúrják be őket).

A transzkután elektromos idegstimuláció (TENS) bizonyos szempontból nagyon hasonlít az akupunktúrához.
Tűk helyett azonban elektródákat használnak, amelyeket a beteg testének meghatározott pontjaira ragasztanak.
Az elektródákon keresztül kis adag (ártalmatlan) elektromos áram jut a betegbe.
Az elektromos áram stimulálja az ideget. Ezt követően fájdalomcsillapító molekulák (endorfinok) szabadulnak fel.
Úgy gondolják, hogy ezzel egyidejűleg a fájdalomimpulzusokat továbbító idegrostok is blokkolódnak.

Lökéshullámos kezelés

A lökéshullám-kezelés a fagyott váll kezelésének újabb módszere.
A svájci Dolor Clast készülékkel végzik, amely forradalmasítja a vállízületi betegségek kezelését, nemcsak a tapadó kapszulagyulladás, hanem az ínhüvelygyulladások, a triggerpontok és más meszesedések kezelését is.

A terápia előnyei a gyorsaság, a fájdalommentesség és mindenekelőtt a hatékonyság.
Nem szükséges helyi érzéstelenítés. Az eljárás teljesen fájdalommentes és az esetek 95%-ában hatékony. Ráadásul a hatás tartós.

A lökéshullámos kezelés hátránya a páciens 100%-os pénzügyi megtérítése.

Sebészeti és egyéb eljárások

Mint általában, ahol a nem invazív kezelések kudarcot vallanak, ott a betegség invazív megoldásai lépnek be.
A legtöbb fagyott vállú betegnél egy éven belül javulást érnek el.
Ha azonban a problémák továbbra is fennállnak, itt az ideje a sebészeti megoldások megfontolásának.

A fagyott váll szindróma műtétje nagyon ritka. Csak akkor kerül rá sor, ha a problémák a szokásosnál tovább tartanak, és a korábbi kezelések kudarcot vallottak.

Kis bemetszések segítségével sebészi úton eltávolítják a ragasztó- és hegszövetet a vállízület belsejéből. A műtét elve a subacromialis tér felszabadítása, így érhető el a mozgás manuális felszabadítása, az úgynevezett redressz.