Erős menstruáció: rémálom sok nő számára?

A menstruáció egy fiziológiai folyamat, amely a nőknél a pubertás előtt kezdődik és a menopauzában ér véget.

Jellemzően 12 éves kor körül jelentkezik és 50 éves kor körül ér véget. A pontos kezdet és vég azonban egyéni.

Ennek során a nő körülbelül 50-80 ml vért veszít a méhnyálkahártya nyálkahártya-maradványával keveredve.

A fiziológiai menstruációs ciklus

A normális menstruációs ciklus átlagosan 28 napig tart. Ez azonban egyénileg változhat.

A 21-35 napos ciklus is fiziológiásnak tekinthető. A vérzés időtartama 1-7 nap.

A vérzésnek könnyűnek kell lennie - a nőnek három órán belül nem szabad egy betétnél vagy tamponnál többet cserélnie.

Az egy adott betegnél rendszeresen előforduló kis eltérések is normálisnak tekinthetők (erősebb vérzés, gyengébb vérzés, rövidebb vérzés...).

A menstruációs ciklusnak három fázisa van. Ezek maga a menstruáció, a tüszőfázis és végül a peteérési fázis. A ciklus kezdetének a menstruáció első napját tekintjük.

Érdekesség:
A menstruációs ciklus során körülbelül 20 tüsző képződik.
Ezek közül csak egy, vagy esetenként kettő fejlődik megtermékenyítésre alkalmas, teljesen működőképes petesejtté.
Ha a megtermékenyítés nem történik meg, a petesejt az ovuláció után csak körülbelül 24 órán át él.

A menstruációs ciklus fázisainak táblázata:

Menstruációs ciklus zavarai

A menstruáció általában eseménytelen, de sok nőnél előfordulnak menstruációs cikluszavarok.

Ezek a női nemi szervek súlyos betegségeire vagy más betegségekre is utalhatnak.

Táblázat a menstruációs ciklus rendellenességeivel:

Miért vérzik egyes nőknél túlzottan?

A menstruáció alatti vérzés hossza és intenzitása egyéni.

Elvileg a menstruáció nem tarthat hét napnál tovább. Egy nő általában három óra után cserél egy betétet vagy tampont.

Mikor kóros a vérzés?

A túlzott, kóros vérzést szaknyelven menorrhagiának nevezik. Minden nő ismeri a szokásos ciklusát, és mindenki meg tudja ítélni, hogy a szóban forgó vérzés normális-e.

A menorrhagia erős vérzésben nyilvánul meg, amikor a páciens szokásos mennyiségű higiéniai termékkel nem elégséges.

A betétfogyasztás óránként legalább egy, és gyakran vérrögök jelennek meg a vérben. Az állapot több mint 7 napig, rosszabb esetben több mint 12 napig tart.

A hypovolaemia és a vérszegénység megnyilvánulásai is jelen vannak. A menstruációt fájdalom kíséri.

Mikor szükséges hematológushoz fordulni?

Nem minden nőgyógyászati vérzésnek van nőgyógyászati oka. Bizonyos esetekben a probléma a vérben van. Ilyen esetekben nemcsak nőgyógyász, hanem elsősorban hematológus segítségére van szükség.

A nőgyógyászati vérzés leggyakoribb hematológiai okai közé tartozik a véralvadásgátló kezelés, a Willebrand-kór, a veleszületett VII. faktorhiány, a hemofília.

Érdekesség:
A hematológiai rendellenességek diagnózisa külön fejezetet képez a nőgyógyászati vérzésekről.
A Willebrand-kórral leggyakrabban serdülő nőknél találkozunk.
Ez a betegség a Willebrand-faktornak is nevezett plazmafehérje hiányából eredő véralvadási betegségek közé tartozik. Ez a leggyakoribb veleszületett vérzési rendellenesség, amely elsősorban nyálkahártya-vérzésekben nyilvánul meg (íny, méh, orrnyálkahártya).

Ön is erős fájdalmaktól szenved?

A menstruáció során az elöregedett méhnyálkahártya a vérrel együtt a hüvelyen keresztül távozik.

Ez a folyamat a méhösszehúzódások idején általában enyhén fájdalmas. A szervezet összehúzódásokkal próbál megszabadulni a már levált nyálkahártya részektől.

Ezért tapasztalnak a nők menstruáció idején enyhe fájdalmat az alhasi részen. Néha a fájdalom a keresztcsonti területre is kisugárzik.

Az általunk normálisnak tartott fájdalmak

A fájdalmas menstruációt dysmenorrheának nevezzük. A mérsékelt és erősebb intenzitású fájdalmak lehetnek fiziológiásak, és a menstruációtól kezdve egyformán erősek.

Ebben az esetben a fájdalom fiziológiásnak tekinthető, és elsődleges diszmenorrheának nevezzük.

A fájdalmak általában görcsösek, a hátba vagy az ágyékba sugároznak. Egyéb tünetek kísérik őket, mint például hányinger, hányás, puffadás, hasmenés, székrekedés, gyengeség, szédülés, fejfájás és mások.

Fájdalmak, amelyek problémára utalhatnak

Ha egy nőnek eddig nem voltak fájdalmas menstruációi, és ezek idővel jelentkeznek, az valamilyen betegség értelmében vett problémára utalhat.

Leggyakrabban a másodlagos dysmenorrhoea 30 éves kor után jelentkezik, és valamilyen kóros folyamat jele.

Ebben az esetben a görcsös fájdalmak állnak az előtérben. Az elsődleges dysmenorrheához hasonló egyéb megnyilvánulások (hányinger, hányás) egyáltalán nem fordulnak elő.

Az erős menstruáció leggyakoribb okai

Erős menstruációról akkor beszélünk, ha a nő 7 napnál hosszabb ideig vérzik, vagy naponta több mint 6 betéten vagy tamponon keresztül vérzik. Erős menstruáció alatt az elsődleges vagy másodlagos dysmenorrhoea jelenlétét is értjük.

Egyes nők egész életükben szenvedtek az erős menstruációtól, ez számukra fiziológiás. Ők fájdalomcsillapítókkal, a hasi terület helyi melegítésével és a megkönnyebbülést jelentő testhelyzet erőltetésével enyhítik ezeket a "szenvedéssel teli" napokat.

Egy nőnek, akinek korábban gyenge menstruációja volt, most pedig erős és fájdalmas, nem szabad alábecsülnie ezt az állapotot. Minden, ami eltér a normálistól, megérdemli a figyelmünket. Minden, ami más, mint korábban, kóros állapotra utalhat a szervezetünkben.

Endometriózis

Az endometriózis olyan betegséget jelent, ahol a méhnyálkahártya-szövet a méh üregén kívül növekszik. A szülőképes korú nőknél fordul elő.

Nemcsak az alhasban, hanem az egész kismedencei területen jelentkező krónikus fájdalmakban, úgynevezett pelvipathiában nyilvánul meg. Ezek általában nem súlyos intenzitásúak, de állandóak. Néha a keresztcsonti területre lövellnek fel - szakralgia.

A nők fájdalmat éreznek a szexuális együttlét (dyspareunia) vagy a székletürítés (dyschezia) során is.

Érdekes:
A nő nőgyógyászhoz fordulásának első tünete vagy oka a fogamzóképtelenség.
Ha ez sikerül, akkor a gyermek kihordásának problémája kerül előtérbe. Az endometriózisban szenvedő betegeknél gyakoriak a vetélések.

Polipok a méhen

Az endometriális polipok olyan jóindulatú kinövések, amelyek szár alakúak és a méh üregébe nyúlnak. A testen vagy a méhnyakon találhatók.

A méhnyálkahártya túlzott helyi növekedésének végeredményei. Leginkább idősebb nőknél fordulnak elő.

A legtöbb kisebb polipot véletlenszerűen, rutinszerű nőgyógyászati vizsgálat során diagnosztizálják. Általában nem okoznak nagyobb problémát.

A nagyobb polipok az alhasi vagy kismedencei nyomásérzéssel jelennek meg. A fájdalom nem erős, néha csak feszítő vagy teltségérzés.

A fájdalmas menstruáció vagy a menstruáció alatti erős vérzés azonban nyugtalanító lehet.

Ciszták

A ciszta olyan kóros képződmény, amelyet saját hámburok zár el más szövetektől. Belseje egy üregből áll, amelyet ritkás, de sűrű tartalom tölt ki.

Különböző okokból (hormonális, tumoros, obstruktív) keletkezik.

A nőgyógyászati ciszták a női nemi szervek helyén keletkeznek. Leggyakrabban a petefészkeken találhatók, de megfigyelhetők a hüvelyben vagy a Bartolini-mirigyben is.

A ciszták az alhasi fájdalomban nyilvánulnak meg. Általában az egyik oldalon helyezkednek el, különösen, ha petefészekcisztáról (ciszta a petefészken) van szó.

Jellemző a fájdalmas menstruáció. Erős menstruációs vérzéssel vagy éppen ellenkezőleg, enyhe vérzéssel vagy akár amenorrhoeával (menstruáció hiánya) jár.

Vérzés és erős fájdalom jelentkezik a ciszta megrepedése vagy a petefészek torziója esetén is.

A petefészek-torzió azt jelenti, hogy a cisztával rendelkező petefészek elfordul a tengelye körül, ami az erek beszűkülését és a szerv táplálásának problémáját okozza. Elhalhat.

Miómák

A mióma a méh jóindulatú daganata, amely a méh izomszövetéből - a méhnyálkahártyából - nő ki. 30 éves kor után a nők leggyakoribb daganata.

Az okok nem teljesen tisztázottak, de a genetikai hajlam, valamint az ösztrogének és a progeszteronok hormonális ingadozását tartják felelősnek.

A kisebb miómák nem okoznak kellemetlenséget a nőnek. A polipokhoz hasonlóan véletlenül fedezik fel őket egy megelőző vizsgálat során.

A nagyobb méretű miómák gyakran okoznak erős menstruációt, és súlyos menstruációs fájdalmat okoznak.

A fájdalom a menstruáción kívül is jelentkezik az alhasi és a keresztcsonti területen. A közösülés közbeni fájdalmak sem ritkák.

Az erős menstruációs vérzés szintén gyakori. A nemi szervi vérzés a menstruációs cikluson kívül is előfordul.

A vizeléssel és székeléssel kapcsolatos problémák szintén szokatlanok. A hólyagra gyakorolt nyomás gyakoribb vizelést, a húgyvezetékre gyakorolt nyomás vizelési problémákat okoz. A bélnyomás székrekedést, puffadást és akár megnövekedett hasi térfogatot is eredményez.

Nőgyógyászati daganatok

Anői daganatok gyakori okai a fájdalmas menstruációnak, az erős menstruációs vérzésnek, valamint egyéb menstruációs zavaroknak és különböző tüneteknek.

A daganatok a női nemi szervek bármelyik részén előfordulhatnak.

A daganatok növekedése nyomást és fájdalmat okoz az adott területen, majd később a környező területre is átterjed.

A nemi közösülés közbeni fájdalom is gyakran előfordul.

A daganat okozta akadályozottság a menstruációs ciklus zavarát, vizelési és székelési zavarokat eredményez. Ha a környező erek sérülnek, az erős vérzést okozhat a menstruáción kívül.

Véralvadásgátló kezelés

Az alvadásgátló kezelés kifejezés olyan terápiára utal, amely csökkenti az alvadási faktorok szintjét, és így szó szerint "elvékonyítja a vért".

A vérrögképződés fokozott kockázatának kitett betegeknél alkalmazzák. Ide tartoznak a pitvarfibrillációban, tüdőembóliában, akut szívinfarktusban, stroke-ban és mély végtagi trombózisban szenvedő betegek.

Trauma és egyes sebészeti beavatkozások után is alkalmazzák a vérrögképződés és az azt követő szövődmények megelőzésére.

A véralvadásgátlók mellékhatása a nem kívánt vérzéses állapotok.

Ezek leggyakrabban orrvérzésben, foghúzás utáni túlzott vérzésben, erős menstruációs vérzésben, vér jelenlétében a vizeletben és másokban nyilvánulnak meg.