Miért figyelmeztetnek az orvosok? A bőr rosszindulatú melanomás esetei egyre nőnek!

A melanomás megbetegedések száma az utóbbi években óriási mértékben nőtt, különösen a fiatalok körében, és ez nem a közvélemény tájékozottságának hiánya, hanem a megelőző intézkedések figyelmen kívül hagyása és az egészségük iránti közömbösség miatt van így.

Mi a rosszindulatú melanoma és miért kell aggódni miatta?

A bőr rosszindulatú melanomája az egyik legagresszívabb rákos megbetegedés. A bőrt érintő rosszindulatú betegség, de ritkán a nyálkahártyán vagy a szemen is előfordul. A rosszindulatú daganatot nagyfokú agresszivitás és a viszonylag rövid időn belül történő áttétképzés képessége jellemzi.

Természetesen a betegség lefolyása és a kezelési lehetőségek a melanoma konkrét típusától és a stádiumától függnek.

A rosszindulatú melanomán kívül két másik, kevésbé agresszív bőrdaganat-típus is létezik. A bazális sejtes karcinómára a melanomával szemben a lassú növekedés és a csak helyi szövetkárosodás jellemző. Úgy néz ki, mint egy kis csomó, amely fekéllyé alakulhat. Nem fájdalmas, és az áttétképződés és a halálozás valószínűsége minimális.

A második a laphámrák.

Ez egy kemény csomó, amely a felszínen pikkelyesedik, és szintén fekélyt képezhet. Kezelés nélkül növekszik és áttétet is adhat.

A betegség előfordulása

A melanoma a nőket jobban érinti, mint a férfiakat, és évente körülbelül 5%-kal növekszik. A férfiak általános lefolyása és prognózisa rosszabb. Előfordulása az utóbbi években megháromszorozódott.

Mítosz, hogy a melanoma 45 éves kor után jelenik meg. A fiatalokat érintő új melanomás esetek száma folyamatosan nő. Az egyetlen pozitívum, hogy a növekvő incidencia túlnyomórészt a melanoma kevésbé agresszív típusát érinti.

A jelenleg rendelkezésre álló sokéves megfigyelések, statisztikák és kutatások alapján az orvosok egyre inkább figyelmeztetik a lakosságot. Nemcsak a betegség megnövekedett előfordulására, hanem az azt kiváltó tényezőkre is felhívják a figyelmet.

A betegség lefolyása és a lehetséges szövődmények

A melanoma nagyon gyorsan áttétet képez. Az áttétek leggyakrabban a bőrben, a bőr alatti szövetekben, a regionális nyirokcsomókban, a tüdőben, az agyban és a májban találhatók. A test más részein vagy szerveiben történő áttétek lehetségesek, de ritkák.

Ezek közé tartoznak a csontok vagy az emésztőrendszer szervei (gyomor, nyombél, hasnyálmirigy, bél).

A melanoma kockázati tényezői

• Genetikai hajlam - csak elsőfokú rokonoknál bizonyított, és a melanoma okainak mintegy 10%-át teszi ki.
• UV-sugárzás - a rosszindulatú melanoma leggyakoribb oka
• Egyéb tényezők - többek között dohányzás, alkohol, HPV vírus, immunhiány (HIV), immunszuppresszív terápia, korábbi bőrelváltozások (nem gyógyuló sebek), hegek (műtét utáni)

Honnan tudhatja, hogy rosszindulatú melanoma lehet-e?

A rosszindulatú melanoma a bőrön bárhol előfordul, szórványosan a nyálkahártyákon vagy a szemen. Az esetek körülbelül egyharmada egy meglévő anyajegy helyén keletkezik. Kétharmada ép bőrön (korábbi anyajegy nélkül) keletkezik. Eleinte normális anyajegynek tűnik, de a betegség előrehaladtával megváltozik a mérete vagy a színe.

Fontos (különösen veszélyeztetett beteg esetében) a bőrön már meglévő anyajegyek és azok változásainak, illetve egy teljesen új, anyajegyszerű képződmény megjelenésének megfigyelése. Elsősorban 5 alapvető változó van, amely rosszindulatúságra utalhat.

Ez az alakja, növekedési üteme, a képződmény mérete és színezete, valamint nedvesedése vagy vérzése.

1. Alak - A sajátos jel az aszimmetria, azaz az elváltozás alakjának szabálytalansága. A tipikus anyajegyek általában gömb vagy elliptikus alakúak, ami a melanomáról nem mondható el.

Atipikus, szabálytalan, különböző alakú elváltozásról van szó. A ruházaton lévő foltra hasonlít. A szélek fűrészfogasak, ami a melanoma egyik legjellemzőbb vonása.

2. Növekedés - A legtöbb rákos megbetegedéshez hasonlóan a melanomára is jellemző a gyors növekedés. Ha volt egy anyajegy a testén, és hirtelen elég gyorsan elkezdett nőni, akkor vigyáznia kell.

Az újonnan kialakult, növekvő elváltozás is rossz jel. Alapvetően minden új, atipikus és gyorsan növekvő elváltozásra figyelni kell a testén. Ilyen esetben minél hamarabb orvoshoz kell fordulnia, és a differenciáldiagnózis részeként elkezdeni a vizsgálatokat.

A környező területbe történő növekedés szabad szemmel is látható, és a kiemelkedések (domborulatok) is megfigyelhetők. Ami azonban nem látható, és csak speciális vizsgálati módszerekkel mutatható ki, az a daganat mélysége.

3. Méret - A legtöbb anyajegy kisebb méretű.

Természetesen vannak nagyobb anyajegyek is, de ezek már évek óta a testen vannak, anélkül, hogy növekedésben, alakban vagy színben változnának. Az ilyen anyajegyek nem jelentenek veszélyt, és nem jelentenek orvosi segítségre utaló jelet.

Ha azonban az anyajegy meghaladja a 6 mm-t, és tovább növekszik, rosszindulatú bőrmelanomára kell gondolni.

A melanomák általában nem kisebbek.

4. Szín - Leggyakrabban barna bőrelváltozásról van szó.

Többféle színárnyalatú lehet.

A betegség előrehaladtával fokozatosan sötétbarnától a feketéig terjedő színű. A környező terület gyakran szürkés, mintha füstös lenne.

5. Egyéb - A daganat nagyon gyakran viszket, nem fájdalmas, és a környező terület gyakran gyulladt (rózsaszínes-vöröses színű). Spontán megduzzadhat, de gyakrabban vérzik.

Megjelenésében egy nem gyógyuló gyulladt fekélyre hasonlít, fekete pigmentációval.

Nézzük meg együtt a nyári problémákat:
Egészségünk nyáron - nap, hőség, sérülések és betegségek.

Diagnózis

A rosszindulatú melanoma diagnosztizálása nem nehéz. Mégis sok olyan eset van, amikor a betegek csak a betegség későbbi stádiumában fordulnak orvoshoz.

A melanoma kezdetben megjelenésében egy normális anyajegyhez hasonlít, ami a betegség előrehaladtával jellemzően megváltozik. Megváltozik a mérete szélességében (a környező területre terjed), vastagságában (bőrszonográfiával vizsgálva), színezetében, csipkézett széleiben, nedvesedésben, vérzésben vagy fekélyesedésben.

Ezért az embereknek óvatosnak kell lenniük. Ha olyan anyajegyet találnak a testükön, amely sajátosságaiban hasonlít a melanomára, mielőbb orvoshoz kell fordulniuk.

A korai diagnózis életet menthet.

A beteg klinikai vizuális vizsgálata

A rosszindulatú melanoma vizuális diagnózisa bizonyos kritériumok alapján segít az orvosoknak vagy akár a hétköznapi embereknek is megállapítani, hogy egy adott bőrelváltozás rendelkezik-e a melanomára jellemző jellemzőkkel.

A kritériumok könnyen megjegyezhetőek. Az ábécé első hat betűje (A, B, C, D, E, F), amely az angolban a tünet kezdőbetűje is, mnemotechnikai segédeszközként szolgál.

ABCDEF rosszindulatú melanoma kritériumok

• Aszimmetria (az elváltozás aszimmetriája) - A daganatos elváltozás szabálytalan alakú.
• Border notching (szabálytalan fogazott határ) - A melanoma szabálytalanul szegélyezett, jellemzőek a különböző kiemelkedések. Szélei egy láncfűrész vagy egy fogaskerék fogaira emlékeztetnek.
• Színváltozatosság (szabálytalan színeződés) - Az elváltozás általában sötétbarna színű. A betegség előrehaladtával vagy feketére sötétedik, vagy elhalványul (a melanoma elhalványulása nem jelzi a betegség visszahúzódását). Egy elváltozáson egyszerre több árnyalat is megfigyelhető.
• Átmérő - A rosszindulatú elváltozásra jellemző a gyors növekedés. 6 mm-es vagy annál nagyobb átmérőt ér el.
• Emelkedés - A daganat kissé a bőrfelszín fölé emelkedik és tapintható. Lepattoghat és viszketést vagy vérzést okozhat.
• Furcsa kinézetű elváltozás - A rosszindulatú melanoma jelentősen eltér a környezetétől, és egészen más elváltozás benyomását kelti.

Anamnesztikus adatok

Az anamnesztikus adatok is elvezethetnek bennünket a végleges diagnózishoz, jelezve a bőrrák lehetőségét és fokozott kockázatát egy adott egyénnél. A családi anamnézisben fontos tény a rosszindulatú melanoma előfordulása elsőfokú rokonnál.

Az esetek mintegy 10%-ának valószínűleg genetikai alapja van.

A melanoma leggyakoribb kockázati tényezője azonban az UV-sugárzás.

Ezért azok az emberek, akik hosszú ideig közvetlen napfénynek vagy szoláriumban mesterséges UV-sugárzásnak vannak vagy voltak kitéve, ki vannak téve e rák kialakulásának.

A szolárium nagymértékben hozzájárul a melanoma kialakulásához a fiatalok körében. A közömbösség és a tények figyelmen kívül hagyása a betegség növekedéséhez vezet.

Ahogy az UV-sugárzás károsítja a bőrsejteket, úgy más tényezők (mechanikai, fizikai, kémiai) is gyengíthetik azokat. A károsodott és érzékenyebb bőr fogékonyabb a különböző bőrelváltozásokra, köztük a rákra.

Ilyenek lehetnek a korábbi égési sérülések, égési sérülések, hegek stb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a műtét utáni hegben azonnal daganat fog nőni. Sok más tényező is közrejátszik egyszerre, amelyek együttesen magas melanoma kockázatot teremtenek.

Bőrgyógyászati vizsgálat

Nem invazív diagnosztikai, vizsgálati módszer egy speciális, dermatoszkópnak nevezett eszközzel, amely segít az anyajegy/betegség rosszindulatúságának jobb felismerésében.

Egyszerűbben fogalmazva a dermatoszkóp tulajdonképpen egy nagyító, amely lehetővé teszi az orvos számára, hogy részletesebben lássa az elváltozást.

Tízszeres-hússzoros nagyítással és közvetlen megvilágítással lehetővé teszi számára, hogy meglássa azt, ami korábban szabad szemmel láthatatlan volt.

A digitális dermatoszkópiával az orvos a hagyományos dermatoszkópiához hasonlóan képes a vizsgálandó területet felnagyítani, ugyanakkor képeket is készít róla. Az egyes képeket egy számítógépen tárolja, ahol az orvos később egy utóvizsgálat során megtekintheti azokat, vagy összehasonlíthatja újabb képekkel. Így könnyebben nyomon követheti az állapot progresszióját és regresszióját (az állapot alakulását - romlását, javulását).

A rosszindulatú melanoma gyanúját bőrgyógyászati vizsgálattal kell megvizsgálni, mielőtt magát a biopsziát (a mintavételt) elvégeznék. Gyakran a bőrgyógyászati vizsgálat kizárja a bőrrákot, és maga a biopszia nem szükséges.

Ezáltal csökken a felesleges invazív vizsgálati módszerek és a testen végzett közvetlen beavatkozások száma. A beteg így kellemetlen heg nélkül hagyhatja el a járóbeteg-rendelőt.

Szonográfiás bőrvizsgálat

A szonográfiás bőrvizsgálat egy nem invazív diagnosztikai módszer. A vizsgálandó területre helyezett speciális szonda segítségével az orvos egy számítógépes monitoron képet kap, amely megmutatja a bőr és a bőr alatti szövetek aktuális állapotát.

Ez lehetővé teszi a melanoma vastagságának, érrendszerének és az őrszemcsomónak a felmérését. A szonográfiát leggyakrabban a tényleges műtéti beavatkozás (a daganat eltávolítása) előtt alkalmazzák. Ennek célja, hogy felmérjék a környező, eltávolítandó szövetek kiterjedését.

Hisztológiai vizsgálat

A szövettani vizsgálat az egyetlen invazív vizsgálati módszer. Ez a 100%-ban végleges diagnózis felállításának kulcsa is. Azért invazív, mert a feltételezett elváltozásból szövetmintát vesznek, majd mikroszkóp alatt mikroszkópos (sejtszintű) szinten megfigyelik. A mintavételt technikailag biopsziának nevezik.

Anyajegyek esetében leggyakrabban kimetszést, azaz egy szövetdarab kivágását végzik. A vizsgálat során festési technikákat alkalmaznak a végső diagnózis felállításához.

A szövetet ezután a patológiai osztályra küldik, ahol tapasztalt patológus vizsgálja tovább, aki mikroszkóp alatt értékeli a melanociták (bőrsejtek) állapotát, a sejtmagok jelenlétét és állapotát, a mitózisok (sejtosztódások ⇒ sejtnövekedés) számát, a szövet általános állapotát, a pigmentlerakódást és egyéb paramétereket.

A rosszindulatúság tipikus jellemzői az atipikus melanociták, a mitózisok túlzott és gyors száma (kontrollálatlan növekedés), a pigmentszemcsék szabálytalan lerakódása, a tumorba beszivárgó fehérvérsejtek (limfociták) jelenléte és mások.

A szövettani vizsgálat pontosabb információt ad a vizsgált szövetről. E vizsgálat alapján kerül sor a végleges diagnózis felállítására, azaz a rosszindulatúság kimutatására vagy a rák kizárására.

Pozitív lelet esetén a melanoma típusának és stádiumának legmegfelelőbb kezelést kezdeményezzük. A kezelést az onkológus javasolja a patológussal konzultálva, és csak a beteg írásos beleegyezésével, kellő tájékoztatás után indítjuk el.

A rosszindulatú melanoma kezelése

A rosszindulatú melanoma kezelése az onkológus és a patológus által végzett daganatszöveti értékelésétől függ. A daganat sebészi eltávolítása a leggyakrabban előnyben részesül. Szükség esetén kemoterápiát kezdeményeznek a melanoma adott típusának legmegfelelőbb citosztatikummal.

Biológiai terápiát is választanak.

A terápiára az orvos tesz javaslatot. A betegnek pontos felvilágosítást kell adni állapotáról, a betegség várható lefolyásáról, az alapdiagnózissal kapcsolatos lehetséges szövődményekről, valamint magának a kezelésnek a szövődményeiről és mellékhatásairól, amelybe bele kell egyeznie.

A daganatágy sebészi eltávolítása

A tumorágy sebészi extirpációja (a daganat sebészi eltávolítása) még mindig a bőr rosszindulatú melanomájának első vonalbeli kezelése.

Az elváltozást, de a környező és a szomszédos bőr alatti szöveteket is eltávolítják, hogy megelőzzék a betegség kiújulását, ha a közelben tumorsejtek vannak.

A műtét nagysága a daganat méretétől és vastagságától függ. A vastagabb daganatok esetében átlagosan nagyobb a kiújulás kockázata is a korábbi extirpatio helyén.

A daganat vastagságát az eltávolítás előtti bőrszonográfiás vizsgálattal lehet meghatározni. A nyirokszcintigráfiát az ún. sentinel-metasztázis helyének meghatározására és későbbi eltávolítására (a daganatágy közvetlen közelében található) használják.

Ez minimálisra csökkenti a betegség későbbi fellángolásának és az áttétképződésnek a kockázatát.

Kemoterápia

A kemoterápia a rák kezelése vegyi anyagok - más néven citosztatikumok - segítségével. Ma már a citosztatikus kezelések széles skálája áll rendelkezésre. Elsődleges céljuk a rákos sejtek elpusztítása (mérgezése). Hátrányuk, hogy bár a biológiai különbség a rákos és az egészséges sejtek között nagy, az anyagcsere-különbség kicsi.

Ezért, bár a kemoterápia többnyire elpusztítja a rákos sejteket, ezt az egészséges sejtek (kisebb mértékben történő) megtámadása és károsítása árán teszi.

A citosztatikumok elsősorban az emberi szervezet azon sejtjeit "zavarják össze", amelyek bizonyos pontokon leginkább hasonlítanak a tumorsejtekhez. Ezek főként egészséges emberi sejtek, amelyek természetes képességgel rendelkeznek a gyors növekedésre (a tumorsejtek is gyorsan növekednek, innen a tévedés).

Ilyenek például a hajhagymák, a csontvelő és az emésztőrendszer sejtjei. A kemoterápia mellékhatásai, amelyek szinte minden betegnél jelentkeznek, ezen a tényen alapulnak.

A kemoterápia mellékhatásai:

• Általános gyengeség
• rossz közérzet, fáradtság
• szédülés
• összeesések
• túlzott álmosság
• csökkent fizikai teljesítmény
• gyakori fertőzések, csökkent immunitás, lázas állapotok
• a nyálkahártya (száj, íny) elváltozásai
• étkezéstől való idegenkedés
• testsúlycsökkenés
• hányinger
• hányinger, hányásérzés
• hányás, gyomorégés
• gyomorfájdalom
• hasmenés/székrekedés
• veseelégtelenség
• túlzott hajhullás

Emiatt a kemoterápiát a fiatal és egészséges egyének jobban tolerálják, és így nagyobb az esélyük a gyógyulásra. Az életkor és a társuló betegségek miatt, ha egy idősebb és sérülékenyebb személyt citosztatikumokkal kezelnek, a gyógyulás esélye minimálisra csökken.

A sok más másodlagos diagnózissal rendelkező idősebb emberek nehezebben tolerálják az egészséges szövetek nem kívánt károsodását. A kezelés menete összetettebb, és nehezebb a gyógyulás.

Sugárterápia

A sugárterápiát gyakran alkalmazzák a rák kezelésében. Ez egy olyan terápia, amely ionizáló sugárzás segítségével elpusztítja a rákos sejteket. Úgy működik, hogy a rákos elváltozást radioaktív sugárzással besugározzák, amely elpusztítja a rákos sejteket.

A besugárzásnak két típusa van, nevezetesen a helyi (a sugárzás helyileg hat a daganatra) vagy a beteg teljes besugárzása. A teljes típusú sugárterápia esetén az egész testet besugárzás éri. Előnyben részesül az invazív, diffúz és pontatlanul körülírt daganatok vagy az áttétekkel rendelkező, előrehaladott stádiumú rák esetében.

A betegség prognózisa

A betegség prognózisa önmagában általában kedvezőtlen. A rosszindulatú melanoma az egyik legagresszívabb daganat, amely gyorsan képez áttéteket. A betegség gyorsan fejlődik. Ha nem kezelik, a beteg halálával végződhet.

A legfontosabb prognosztikai tényező a betegség stádiuma és az áttétek jelenléte. A rosszindulatú melanoma öt stádiuma létezik. A stádiumokat alcsoportokra osztják (0, IA, IB, IIA, IIB, IIC, IIIA, IIIB, IIIC és IV).

Korai felismerés esetén azonban gyógyítható. A kezelés és a túlélés tehát elsősorban a rák előrehaladásától függ.

A korai, áttét nélküli stádiumok sebészileg eltávolíthatók, miközben a beteg az onkológus ambulanciáján marad. Rendszeres szűréseken és vizsgálatokon kell részt vennie, amelyek kiújulás esetén az elváltozást korán felfedezik. Ez megakadályozza a betegség további előrehaladását. A betegség előrehaladott stádiumai áttétek kialakulásával rossz jelnek számítanak.

A kezelés nehézkes, és az állapot sok esetben végzetesen végződik (halál).