Az ivás fontossága: mi az elégtelen vagy túlzott folyadékbevitel? + számítás

Az egészséges és megfelelő ivási rendnek nyáron (és az év más hónapjaiban is) megvannak a maga sajátosságai.

Ön kérdezi:
Mi a fontos az ivás fontossága?
Mi az elégtelen vagy túlzott ivás?
Hogyan számolom ki, hogy mennyi vizet kell innom?
Mennyi vizet kell inniuk a csecsemőknek, a kis- és nagyobb gyerekeknek, valamint a felnőtteknek?

Az emberi szervezetnek minden nap szüksége van bizonyos mennyiségű vízre. Meleg időben ez a szükséglet megnő. A nap, a száraz levegő, a hőség, az izzadás vagy a fokozott fizikai megterhelés. Ezek csak néhány tényező, amelyek befolyásolják a folyadékháztartásunkat.

A víz az élet alapja, ezt tudjuk. Az is közismert, hogy az ember 3-4 napnál tovább nem bírja ki víz nélkül.

Vízhiány = kiszáradás

A csökkent vízbevitel rossz egészségi állapothoz vezethet. A dehidratáció akutan vagy krónikusan is bekövetkezhet. A hirtelen folyadékvesztés és a kiválasztódott folyadékok nem megfelelő pótlása gyorsan bekövetkezik.

Hosszú távú, bár finom, de nem megfelelő folyadékpótlás esetén gyakori a súlyosabb egészségügyi problémák kockázata.

A kiszáradás különösen veszélyes gyermekkorban. Idős korban a szomjúságérzet csökken, ami krónikus problémákhoz vezethet.

A kiszáradás tipikus tünetei a következők:

• fejfájás
• szívdobogás
• bizsergés az ujjakban, a végtagokban vagy az ajkakban
• ájulás és összeesés
• fáradtság
• teljesítménycsökkenés
• álmosság
• ingerlékenység és csökkent szellemi rugalmasság
• hidegérzet
• sötét vizelet és kevesebb vizeletürítés
• száraz bőr

Hosszan tartó hiány esetén is előfordul:

• ízületi fájdalom
• székrekedés
• hasi fájdalom, különösen a gyomor körül
• krónikus betegségek súlyosbodása
• károsodott veseműködés

Olvasson érdekes információkat a magazin cikkeiből:
Melyek a kiszáradás leggyakoribb tünetei?
A kiszáradás gyermekeknél veszélyes lehet.

És hogy mennyi víz a túl kevés vagy a túl sok?

Az emberi szervezetnek személyenként eltérő szükségletei vannak. És ugyanez igaz a folyadékokra is.

Az, hogy mennyi vízre van szüksége az egyes embereknek, egyéni.

Nem lehet meghatározni, hogy mindenkinek mennyi vizet kellene innia. A szükséges víz mennyisége életkortól, nemtől, hőmérséklettől vagy aktivitástól függően változik. Ismerünk más tényezőket is, amelyek befolyásolják a megfelelő hidratáltságot.

14 alapvető tényező, amely befolyásolja a folyadékbevitel szükségletét:

1. Életkor
2. Nem
3. testsúly
4. testhőmérséklet
5. aktuális egészségi állapot
6. aktuális hidratáltsági állapot, hidratáltság, szervezet
7. betegség, akut vagy krónikus
   • gyulladás, fertőzés
   • hasmenés vagy hányás
   • szívelégtelenség
   • veseelégtelenség
   • cukorbetegség
8. étrend, annak összetétele és mennyisége
   • só-, ásványi anyag-, víz-, fehérje-, cukor- vagy energiatartalom, kalóriatartalom.
9. alkohol
10. a környezet hőmérséklete
11. a környezet páratartalma
12. légáramlás
13. fizikai aktivitás
    • környezet és fizikai terhelés = nagymértékű kölcsönhatás
14. ruházat és annak minősége
    • levegő
    • szűk és levegőtlen

Normális esetben a testből kiáramló...

A víz az a közeg, amelyben az anyagcsere zajlik, oxigént és tápanyagokat biztosít a sejtek számára. Fontos a szív- és érrendszer vagy a vesék megfelelő működéséhez.

A vesék kiszűrik a vérből az anyagcsere veszélyes és mérgező termékeit. Ezeket ki kell üríteni a szervezetből. A megfelelő folyadékegyensúly fenntartása minden életfunkcióhoz elengedhetetlen. A homeosztázisról olvashat magazinunk cikkében is, amely cáfolja a savasodással kapcsolatos állításokat.

Normál hőmérséklet és aktivitás mellett naponta körülbelül 2300-2500 ml testvíz (2,3-2,5 liter) távozik a szervezetből.

A szervezetből történő folyadékveszteség hozzávetőleges becslése:

• 800-1400 ml folyadék a vizelettel
• 600-800 ml vízgőz a légzés során
• 500 ml az izzadással és a bőrön keresztül.
• 100 ml a széklettel

Fokozott megerőltetéssel és meleg környezetben a folyadékveszteség 3-5-ször nagyobb lehet.

Életünkben más és egészen hétköznapi dolgok is befolyásolják a szervezetből történő fokozott vízkiválasztást. Például a kávé vagy a tea vízhajtó hatású. Az alkohol ugyanígy hat.

A sör is folyadék, de 1,5 liter sör = kb. 2500 ml vizelet.
Ez negatív folyadékmérleget jelent.

Nemcsak a meleg és a hideg időjárás, hanem a légkondicionáló hideg levegője is kiszárítja a nyálkahártyákat. Olvassa el a magazin cikkeit a légkondicionáló egészségünkre gyakorolt hatásáról, és arról , hogyan használjuk helyesen a légkondicionálót, hogy ne károsítson minket.

Ha tovább mennénk, és kiszámolnánk a folyadékveszteséget adott körülmények között, akkor talán 6000 ml folyadékig jutnánk. 6 liter folyadék elvesztése pedig már elég jelentős.

Mennyi folyadékot kell innunk?

A legjobb, ha reggel kezdjük az első dolgot.

Miután felébredtünk az alvásból, célszerű 300-500 milliliter vizet inni. A legjobb a sima vagy asztali víz. Ezután érdemes arra is gondolni, hogy egész nap iszunk.

Ha hosszabb autóutat tervezünk, vagy tudjuk, hogy nem fogunk tudni vizelni, akkor indulás előtt egy órával igyunk.

Az emberi szervezet körülbelül 2,5 liter vizet választ ki, ennyit mindenképpen be kell vinni.

Az anyagcsere során a szervezet körülbelül 300 ml testvizet termel. 900 ml-t is felvesz a táplálékkal.

A táblázat a napi vízszükségletet mutatja életkor szerint

Egy felnőttnek 70 kg testsúly mellett körülbelül 1400-3150 ml folyadékot kell meginnia. Az ajánlás szerint körülbelül 2,5 liter folyadékot kell meginni.

Ez a mennyiség ideális körülményekre vonatkozik, amelyek közé tartozik a 22 °C körüli környezeti hőmérséklet, a 60 % körüli relatív páratartalom, a fokozott fizikai megterhelés hiánya és a kevés izzadás.

Jobb, ha keveset és gyakran iszunk. Tehát például 10 kétdecis pohár vizet a nap folyamán.

Példa.

Reggel, ébredés után kb. 300 ml. Reggeli fél órával később. Reggeli után kb. egy órán keresztül ne igyon. Ezt követően óránként 2 deciliter víz. Főétkezés előtt kellő időközzel igyon.

A főétkezés után körülbelül egy órán keresztül ne igyunk, ha, akkor maximum 2 deciliter folyadékot.

Ebéd után körülbelül egy órával ismét 200 ml folyadék következik, óránként egyszer, egészen estig. Vacsora előtt és után ugyanaz a szabály érvényes, mint az ebédnél.

A főétkezést nem szabad sok vízzel leöblíteni. Az emésztési problémák elkerülése érdekében.

Természetesen nem öntünk magunk elé 10 vagy 20 pohárral. Egy üvegből is tölthetünk vizet egy pohárba. Ez segít abban, hogy jobban nyomon tudjuk követni a folyadékbevitelünket a nap folyamán.

A megfelelő ivási rend a fogyásban is segít.

Lefekvés előtt körülbelül egy órával ne igyunk nagy mennyiségű folyadékot. Hogy elkerüljük a vizelési ingert alvás közben.

Az interneten különböző kalkulátorok állnak rendelkezésre, amelyekkel a testsúlynak megfelelően kiszámítható az ivási rend, vagy akár alkalmazások is, amelyekkel nyomon követhető az ivási rend. Át kell gondolni az egyéni hajlamot és az aktuális körülményeket, befolyásoló tényezőket.

Honnan tudjuk, ha nem ittunk elég folyadékot?

Az alábbiakban a szomjúságérzetet írjuk le. Ideális esetben egyáltalán nem kellene éreznünk.

Vannak más módszereink is arra, hogy megtudjuk, eleget ittunk-e. Az egyik a vizeletünk. Elég sokat vizelünk-e? És milyen színű a vizeletünk? Világossárga vagy inkább sötét?

Hogy mit jelent a sötét vizelet, arról a tünetről szóló cikkünkben olvashatunk.

Ha nincs elegendő folyadékpótlás, akkor a vizelet sötét lesz, lehet, hogy szagosabb és kevesebb a mennyisége.

Egy másik jelző a bőrünk. A bőr szárazabb lesz. Emellett megnövekedett turgorral is találkozhatunk. Jól hidratált, megfelelő feszességgel és rugalmassággal rendelkezik. A hosszú távon száraz bőr kevésbé rugalmas.

Szomjúságérzet

A szomjúságérzet a negatív folyadékegyensúly biológiai indikátora. 1-2%-os folyadékvesztésnél jelentkezik.

Nem korai figyelmeztetés.

Ajánlott a nap folyamán rendszeresen inni, hogy ne érezzük szomjasnak magunkat. Az információkeresés során találkozhatunk olyan orvosi állításokkal is, amelyek csak akkor javasolják a folyadékfogyasztást, ha szomjasnak érezzük magunkat.

Nem iszom a munkahelyen vagy az iskolában, hogy ne kelljen vizelnem.

Az ivás ugyanolyan fontos a munkahelyen és az iskolában, mint máskor. A vizelés elkerülése nem helyénvaló. A kiszáradás fáradtságot, csökkent koncentrációt és teljesítményt okoz.

Az értelmi és memóriafunkciók is romlanak. Az ember ingerlékeny, ideges lesz.

Szomjúságérzet gyermekeknél

A csecsemők vagy kisgyermekek nem tudják kifejezni, hogy szomjasak. Egész nap folyadékkal kell őket kínálni. Az élet első 6 hónapjában elegendő a tejes tápszer. Ez elegendő tápanyagot és folyadékot biztosít számukra.

A helyzet természetesen megváltozik betegség, megemelkedett testhőmérséklet, hányás vagy hasmenés esetén.

Az anyatej 90%-ban vizet tartalmaz.

Még a kisgyermekek sem értik még az ivás szükségességét. Játék közben gyakran elfelejtenek inni.

Ez különösen veszélyes a melegebb nyári hőmérsékleten. A kiszáradás mellett fennáll a hőguta vagy a hőguta veszélye is.

A szülők felelőssége a rendszeres vízfogyasztás biztosítása, valamint a megfelelő folyadékfajták kiválasztása.

Ivási szokások terhes nők és szoptatós anyák számára

A várandós nőknek sem szabad megfeledkezniük a vízbevitelről. Őket a székrekedés és természetesen a kiszáradás veszélye fenyegeti. A víz az anyatej termeléséhez is fontos.

Az ásványi anyagokban és a sóban vagy nátriumban gazdag italok nem megfelelőek ebben az időszakban. Ezek rontják a duzzanatot vagy növelik a vérnyomást, ami preeklampsziához vezet.

Óvatosság idősebb korban

Az idősebbeknek gondot okoz a vízivás, mégpedig azért, mert csökkent a szomjúságérzetük. De gyakran egészségügyi problémáik miatt is kerülik a vízivást.

A megnagyobbodott prosztatájú férfiak például azért nem isznak, hogy ne kelljen vizelniük. A nőknél gyakori probléma a vizeletinkontinencia.

Mindkét nemnél, ha szívbetegségük van, ha vízhajtás elleni gyógyszert szednek. Félnek inni, hogy ne legyen duzzanat és vízhiányos a testük. Ami probléma.

Betegség és víz

Különböző betegségek esetén változik a folyadékbevitel szükségessége. Talán a legismertebb példa a különböző fertőző betegségek, amelyek hányást, hasmenést vagy lázat idéznek elő.

Ezekben az esetekben a szervezetből ellenőrizetlenül távozik folyadék. Ha a pótlás elégtelen vagy lehetetlen, akkor beáll a kiszáradás. Ezért az egészségi állapot általános romlása.

Olvassa el a következő cikkeket is:
Nyári hasmenés és nem csak romlott ételek vagy pillanatok
Mi a megfelelő étrend hasmenés, székrekedés vagy hányás esetén?
Hogyan kezeljük a hasmenést a gyermekeknél diszkrécióval?

Különleges betegség a diabetes insipidus, a vérhas. Ebben a szervezet naponta akár 20 liter vizeletet is kiválaszt. A betegség egyik tünete a túlzott szomjúságérzet.

Ennek ellentéte az olyan betegségek csoportja, amelyeknél az orvos által meghatározott módon szándékosan korlátozzák a folyadékbevitelt. Ilyen például a krónikus szívelégtelenség, vagy amikor a veseműködés elégtelen, és dialízisre van szükség.

A túl sok folyadék is okozhat problémát

Akárcsak a hiány, a túl sok víz is problémát okoz.

A média vagy a környezet nyomására, mert divatos, sok vizet iszunk? Létezik pszichológiai függőség is a víztől, amikor a mesterséges szomjúságérzet felülírja a szükségletet.

Létezik az úgynevezett vízmérgezés is.

A vízmérgezés már 10 liter folyadék néhány óra alatt történő elfogyasztása esetén is bekövetkezhet. A túl sok víz a vérbe kerül, ahol felborítja az ásványi anyag egyensúlyt. A felesleges víz megzavarja a sejteket, de a szerveket is. A legsúlyosabb az agy megduzzadása, ami az ember életét veszélyezteti.

Állítólag egy nap alatt a szervezet akár 15 liter vizet is képes felvenni. Ha a vesék nem tudják ezt a felesleget eltávolítani, akkor van baj.

A legrosszabb a túl sok folyadék túl gyors elfogyasztása. 1 liternél több vizelet kiválasztása óránként problémás.

Egy óra alatt nem szabad 1 liternél többet inni.

A vízmérgezésnek a következő tünetei vannak

• fejfájás
• hányás
• tájékozódási zavar, zavartság
• magas koponyaűri nyomás
• az agy duzzanata
• tudatzavarok a kómáig
• kezelés nélkül halál

Ivás a munkahelyen

A folyadékfogyasztás és annak rendszeres bevitele a munkahelyen is fontos, különösen a forró napokon, amikor a hőmérséklet 30 °C fölé emelkedik. A munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy alkalmazottaik elegendő folyadékhoz és ásványi anyaghoz jussanak a forró napokon.

Mivel a szervezet a munka során, és különösen az erős fizikai megterhelés során folyadékot és ásványi anyagokat veszít.

Milyen folyadékok alkalmasak és nem alkalmasak?

Azt kérdezi, hogy milyen víz a legjobb?

A forrásvíz és a tiszta csapvíz.

A gyermekeknek szánt víz, azaz a babavíz vagy a szűrt víz szintén a legjobbak közé tartozik. Az asztali vagy ásványvíz is megfelelő, de alacsony ásványianyag-tartalommal. A gyümölcs-, gyógyteák vagy a zöld, fehér vagy rooibos tea szintén jó választás.

A kávé, a fekete tea, a tej, a kakaó, a zöldség- és gyümölcslevek, valamint a levesek nem számítanak bele a napi folyadékbevitelbe.

A következő részben a megfelelő és a nem megfelelő folyadékokról is igyekszünk képet adni:

Mit igyunk:

• Tiszta víz
• Forrásvíz és asztali víz
• szűrt víz
• babavíz
• enyhén mineralizált
• szén-dioxid-mentes
• vízzel hígított gyümölcs- és zöldséglevek
• fehér, zöld, rooibos tea
• gyógyteák

Kisebb mennyiségben:

• közepesen ásványi anyagokkal dúsított víz
• 500-1500 mg/l oldott szárazanyag-tartalom
• szénsavas víz

Határérték:

• Alkohol
• édesített italok
• kólaitalok
• édesített ásványvíz
• energiaitalok
• nektárok

Hogyan kell inni:

• 300-500 ml reggelente
• körülbelül 2,5 liter naponta
• óránként vagy ritkábban
• étkezés után egy órával
• ne igyon vizet étkezés közben
  • max. 2 dcl
• megerőltetés és sportolás közben
• hipotóniás folyadékok fokozatosan 4 pohár
• a vizelet mennyiségének és színének ellenőrzése

Nézzük meg együtt a nyári problémákat: Egészségünk nyáron - nap, hőség, sérülések és betegségek