Autizmus spektrumzavarok dióhéjban: ismeri a tüneteket?

Az autista spektrumzavarok a központi idegrendszer számos idegrendszeri fejlődési rendellenességét és más kapcsolódó állapotokat foglalnak magukban. Számos szempontból különböznek, de számos közös jellemzőjük van.
Ezek a társas interakció, a társas kommunikáció és a képalkotás hiánya, sztereotip viselkedés jelenlétével.
Egyes esetekben az alaptünetekhez intellektuális és motoros károsodás vagy más súlyos pszichiátriai zavarok is társulnak.

Ezek a zavarok mindenesetre hátrányos helyzetbe hozzák a beteget más egészséges egyénekkel szemben.
A személyközi kommunikáció korlátozottsága és az ismétlődő viselkedés- és érdeklődési körök problémákat okoznak a mindennapi életben.
A betegeknek nehézséget okoz bármilyen kapcsolat kialakítása és fenntartása, ami a társadalom egészébe való beilleszkedés nehézségeit okozza.

Ezeket a betegségeket a központi idegrendszer fejlődésének zavara okozza. Ezek genetikai hajlam vagy veleszületett vagy szerzett génmutációk.

Az autizmus spektrumzavarok okai:

• genetikai tényezők, génmutációk
• környezeti tényezők a születés előtti időszakban
• az immunrendszer rendellenességei
• hormonális hatások
• a neurotranszmitterek hatása

Az autizmus spektrumzavarok a betegek széles skáláját ölelik fel.

A különböző autizmus spektrumzavarok megnyilvánulásainak intenzitása az egyes betegek egyedi személyiségével kombinálva nagyon egyéni. Ez a betegek széles kontinuumát hozza létre, amelyeknek a megnyilvánulásai jelentősen eltérnek egymástól.

Spektrum ⇒ a tünetek széles és változatos skálája.

Éppen ezért előfordulhat, hogy egyesek jobban láthatóak, mások pedig elfedettek és nehezebben diagnosztizálhatók.

Mely rendellenességek tartoznak az autizmus spektrumába?

Az autizmus spektrumzavarok a központi idegrendszer rendellenességei által okozott idegrendszeri fejlődési rendellenességek vagy betegségek. Egyes szakirodalmak az autizmus tágabb formájaként is leírják őket, amely magában foglalja magát az autizmust és egy sor más rendellenességet.
Az autizmus spektrumzavaroknak nagy valószínűséggel genetikai, neurológiai vagy metabolikus alapja van.
Kommunikációs, szociális, kognitív, érzelmi és motoros szintű rendellenességekben nyilvánulnak meg.

Pervazív fejlődési zavar - az autizmus enyhe formája.

A pervazív fejlődési zavar kifejezés az autizmus spektrumán belüli olyan rendellenességekre utal, amelyek nem annyira kifejezettek, hogy megfeleljenek az autizmus kritériumainak. Úgy is mondhatjuk, hogy a zavar enyhébb formája. A betegeket nem lehet egyértelműen autizmussal diagnosztizálni, de a gyermeket sem lehet egyértelműen egészségesnek nyilvánítani.

Sok, fiatalabb korban autizmussal diagnosztizált gyermekpácienst éppen azért jelöltek meg a pervazív fejlődési zavar kifejezéssel, mert az autizmus megnyilvánulásai még finomabbak voltak.

Autizmus - a szülők rémálma

Az autizmus minden szempontból autizmus spektrumzavar. Magában foglalja a kommunikációs zavarokat, a szocializációs zavarokat, de a képzeletbeli zavarokat is, a rutinszerű tevékenységek tipikus preferálásával.

A kommunikáció fejlődése jelentősen megkésett az autista betegeknél. A rendellenességek már a gügyögés idején megfigyelhetők. Nemcsak beszédproblémájuk van, hanem a kimondott szóra is rosszul reagálnak. Normális, hogy egy autista gyermek nem reagál arra, ha a szülő a nevén szólítja. Az egyéb akusztikus ingerekre adott reakciók is gyengék.

A beszédhiány, az érzelmek és az empátia hiánya miatt nagy nehézségekkel küzdenek az interperszonális kapcsolatok kialakításában. A magányt és az elzárkózást részesítik előnyben. Ők ilyen "betegesen introvertáltak". Ennek azonban nem a társadalom elutasítása az oka, hanem a betegségük nem teszi ezt lehetővé számukra.

Jellemzőek a dühkitörések és a gyermeki agresszió önmagukkal és másokkal szemben. Gyakori a más pszichiátriai zavarokkal való komorbiditás. Előtérben vannak a különböző fóbiák.

Tipp: Agresszió gyermekeknél. Hogyan kezeljünk egy kezelhetetlen gyermeket?

Asperger-szindróma - egy intelligens csodabogár

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrumzavarok legenyhébb formája. A betegeknek az autizmushoz hasonlóan gondjaik vannak a kommunikáció kialakításával, a szocializációval és a képzelőerővel is.
Mi a különbség?

Átlagos, de paradox módon egyes esetekben átlagon felüli intelligenciával rendelkeznek. Az autizmusban ezt nem látjuk. Bár ez egy idegrendszeri fejlődési zavar, ezek a betegek korai diagnózissal és kezeléssel teljes életet élhetnek.

A beszédfejlődés és a kommunikációs készségek megmaradnak. Mégsem tudnak más emberekkel azonos szinten kommunikálni. Az Asperger-szindrómás gyerekek számára a probléma a kötődés kialakítása más emberekkel. Visszahúzódóbbak, szeretik a rutinszerű tevékenységeket. Ha valamiért szenvedélyesen rajonganak, akkor abban kiemelkedő teljesítményre képesek.

Tipp: Asperger-szindrómás a gyermeke?

Rett-szindróma - az autizmus spektrumzavar legveszélyesebb formája

A Rett-szindróma az igazán ritka, de annál súlyosabb betegségek közé tartozik. A többi autizmus spektrumzavarral ellentétben pontosan ismerjük az okát. Az X kromoszómán található MECP2 gén mutációja.

A megnyilvánulások a második életév körül jelennek meg. A finommotoros, majd a durva motoros készségek fokozatos elvesztésével kezdődnek. A mozgások fokozatosan romlanak, és szellemi visszamaradottság társul hozzájuk. A végső stádium a létfontosságú funkciók (légzés, keringés megszűnése) elmaradása.

Heller-szindróma - gyermekkori demencia

A Heller-szindróma egy gyermekkori dezintegrációs zavar. Kezdetben a gyermek normális fejlődésével, a képességek és a megszerzett készségek fokozatos elvesztésével jelentkezik. Ilyen jelenséget általában idősebb betegeknél szenilis demenciában látunk. Ezért ezt a szindrómát gyermekkori demenciának is nevezik. Az ok az agy degeneratív elváltozásai.

A gyermek elkezdi elfelejteni, amit tanult, és a képességek visszafejlődése következik be. A visszafejlődési szakasz hároméves kor körül következik be, néha később. Négytől nyolc hétig tart. Kezdetben a gyermek egy szóra sem emlékszik, később azonban több szóra is. Elvesznek a szociális tevékenységek. Motoros károsodás indul be, és végül a gyermek még a székletet sem tudja megtartani.

Tipp: A demencia fiatal korban is kialakulhat.

Az autizmus spektrumzavarok korai diagnózisa és szűrése napjainkban

Az autizmus spektrumzavarok diagnózisa a gyermek pszichiátriai vizsgálatán, megnyilvánulásain és a szülők kikérdezésével nyert anamnesztikus adatokon alapul.
Az autizmus spektrumzavarok korai diagnózisa meghatározza a későbbi prognózist is.
Ez körülbelül egyéves korig nem lehetséges. A megnyilvánulások ebben az időszakban az életkor miatt szinte nem is léteznek. Vagy nehezen tetten érhetőek.
Ideális esetben a gyermek kétéves korán, legkésőbb hároméves koráig megtörténik.

Érdekesség:
Egyes szakértők még mindig azon a véleményen vannak, hogy az autizmus spektrumzavarok diagnosztizálása hároméves kor előtt nem lehetséges.
Meg kell azonban jegyezni, hogy az ebben az időszakban diagnosztizált autizmus spektrumzavarok eseteit későbbi életkorban 80-100%-os pontossággal igazolták.

A diagnózis a szülőktől származó anamnesztikus adatokon és a gyermek klinikai megnyilvánulásain alapul.

Az autizmus spektrumzavarok megnyilvánulásai változatosak és nagyon egyéniek. A zavar enyhébb formáinál a finomságuk késleltetheti a diagnózist, ami rontja a gyermek prognózisát.

Az első, döntő szempont a szülők félelme és gyanúja, hogy valami nincs rendben.
A szülő a nap 24 órájában a gyermekkel van, ezért ő a legfontosabb láncszem az első tünetek észlelésében.
Egyetlen gyermekorvosnak sem szabad csak legyintenie rájuk. Kezdettől fogva komolyan kell venniük őket, és sok időt kell adniuk nekik.

Mik a szülők leggyakoribb aggodalmai?

• Késedelmes beszédfejlődés
• a gyermek életkorához képest alacsony szókincs
• bármilyen más beszédzavar
• a gyermek elszigetelődése a többi gyermektől (magány)
• a kortársakkal való kapcsolatteremtés képtelensége
• "nem illeszkedik be" a többi gyermek közé
• bármilyen rendellenesség a gyermek viselkedésében
• alkalmazkodási képtelenség

Az autista spektrumzavarban szenvedő gyermekek klinikai megnyilvánulásai sokfélék. Ezek azonban a szociális interakció, a kommunikáció és a képzelet szintjén jelentkeznek. Minden gyermeknél más-más mértékben fordulnak elő, és intenzitásuk is nagyon különböző.

Melyek a leggyakoribb megnyilvánulások az autizmus spektrumzavarral élő gyermekeknél?

• A beszéd késleltetett kezdete
• a beszédkészség teljes hiánya
• beszélgetésbe való bekapcsolódás képtelensége
• képtelenség a beszélgetés fenntartására
• a verbális hiányosságok nem verbális hiányosságokkal való kompenzálásának képtelensége
• a nem verbális kommunikáció rendellenességei
• a figyelem fenntartásának képtelensége
• sztereotip viselkedés- és érdeklődési körök
• viselkedési zavarok, dühkitörések
• agresszív viselkedés önmagával és másokkal szemben
• egyéb hangulatzavarok vagy hangulatingadozás
• a tárgyak jelentéktelen részeivel való foglalatosság
• motoros rendellenességek (hipotónia, lábujjhegyen járás, ügyetlenség)
• képtelenség kapcsolatokat kialakítani és fenntartani
• az érzelmi érzések hiánya
• az öröm és a boldogság másokkal való megosztásának hiánya
• a félelem hiánya (valós veszély esetén)
• gyenge vagy egyáltalán nincs képzelőerő, képzelet
• érzékszervi eltérések (zajérzékenység, érintésérzékenység)
• ízlelési eltérések (csak bizonyos ételek kedvelése)
• alvászavarok

Mit jelent az autizmus spektrumzavarok szűrése?

A szűrési módszerek a külsőleg még meg nem nyilvánuló rendellenességek és betegségek célzott felkutatására és kimutatására irányulnak. Egy olyan meghatározott népességcsoport azonosítására szolgálnak, amely valamilyen szempontból magas kockázatúnak tekinthető.

Az autizmus spektrumzavarok szűrését arra használják, hogy egy nagy, egészségesnek tartott csoportban korán és gyorsan felismerjék a beteg gyermekeket. Arra használják, hogy egy bizonyos kockázati jellemzőket mutató gyermeknél egy esetleges későbbi rendellenességre gyanakodjanak. Az aktív szűrés közel 100%-os sikerességi aránnyal rendelkezik. Az autizmus spektrumzavarok téves diagnózisa azért is hasznos lehet, mert más idegrendszeri fejlődési zavarokat is korán felfedez!

Jelenleg egy kétlépcsős szűrési módszert alkalmaznak Diana Robinson alapján. Két rövid kérdőív alapján, valamint 40 célzott kérdés alapján lehet felmérni az említett zavarok kialakulásának kockázatát.

A kérdések a gyermek normál tevékenységeire, például a mászásra, járásra és a bútorokra való felmászásra összpontosítanak, de olyan reakciókra is, mint a visszamosolygás, a névre való reagálás, a szemkontaktus fenntartása vagy a motoros megnyilvánulások, például a felnőtt mozdulatainak megismétlése, bólogatás, tapsolás stb.

A kérdőív kitöltése előtt olvassa el figyelmesen:
Mindegyik kérdőív 20 azonos kérdést tartalmaz. Az elsőben igen és nem válaszok vannak, a másodikban pedig igen és nem válaszok.
Figyelmesen figyelje meg gyermekét, és válaszoljon őszintén minden kérdésre. Azzal, hogy nem válaszol őszintén, csak önmagát csaphatja be, senki mást nem.
A pozitív eredmény (azaz az autizmus spektrumzavar magas kockázata) nem jelenti azt, hogy gyermekének ez a diagnózisa. A tesztek pozitív eredménye nemcsak az autizmus spektrumzavar kockázatát, hanem más idegrendszeri fejlődési zavarokat is feltár.
A kérdőívek eredményéről tájékoztassa gyermeke gyermekorvosát. A pozitív eredmény mindenképpen 80%-os vagy 100%-os zavart jelent!

Lehetséges-e kezelni az autizmus spektrumzavarokat?

Mint minden olyan rendellenesség esetében, amelynek etiopatogenezisét nem ismerik pontosan, az autizmus spektrumzavarok kezelése még ismeretlen.
Az analízis azonban bizonyítottan javítja e rendellenességek megnyilvánulásait és ezáltal az életminőséget. A mai napig ez az egyetlen alternatíva.
Képzett terapeuta végzi a szülő, mint "másodlagos terapeuta" segítségével.

Az alkalmazott viselkedéselemzés továbbra is az egyetlen alternatíva az autizmus spektrumzavarok kezelésében.

Az alkalmazott viselkedéselemzés az autizmus spektrumzavarban, valamint más fejlődési rendellenességekben szenvedő betegek intenzív nevelésének és tréningjének bevált módszere. Alapítója B. F. Skinner.

A kommunikációs készségek, kognitív készségek, öngondoskodási készségek elsajátítására és elsajátítására, valamint új társas kapcsolatok kiépítésére összpontosít.
A régi és káros viselkedésminták megfigyelése és értékelése alapján segít a betegeknek új viselkedésminták kialakításában. Arra a feltevésre épül, hogy az egyén viselkedését jelentősen befolyásolja a közvetlen környezete.
Ezért a régi viselkedésminták megváltoztatásának célzott folyamata.

Az alkalmazott viselkedéselemzést általában más terápiás formákkal kombinálják vagy integrálják. Leggyakrabban logopédiai terápia, amely segít a gyermeknek a szükséges kommunikációs készségek elsajátításában. A játékterápiát is széles körben alkalmazzák. Hasonló elven működik a foglalkozásterápia, a gyermek által szintén játékként felfogott munkaterápia. Ide tartozik még a fizioterápia, a kognitív viselkedésterápia, a zeneterápia, a vizualizáció és a piktogramok vagy tablók tanulási formaként való használata.

Az alkalmazott viselkedéselemzés egyéni megközelítése a pácienshez

Minden páciensnek pontosan kidolgozott, egyéni programmal kell rendelkeznie. Ez az ő sajátos diagnózisán és egyéni képességein alapul.

A program a gyermek fejlődési képességeinek, nevezetesen a figyelem, a viselkedés, a kommunikáció és a motivációjának megszilárdítására összpontosít. A terapeuta ezt három ponton keresztül éri el. Először is instrukciókat ad a gyermeknek, megvárja a reakcióját (helytelen reakció esetén példákkal ápolja a helyes reakciót), végül pedig jutalmazza. A jutalom mindennél jobban bevésődik a gyermek emlékezetébe. Ahhoz, hogy elérje, nagyobb erőfeszítést tesz.

Az alkalmazott viselkedéselemzés sok autizmus spektrumzavarban szenvedő páciensnek segített. Sok esetben elérték a normális intelligenciaszintet, a helyes szociális viselkedést. Még az érzelmi érzéseket is sikerült ápolniuk!

Ezekre a rendellenességekre is léteznek gyógyszerek?

Még mindig nincs olyan orvosi (gyógyszeres) terápia, amely teljesen meg tudná gyógyítani az autizmus spektrumzavarban szenvedő beteget.

Egyes esetekben azonban gyógyszereket alkalmaznak egyes tünetek ellenőrzésére. Alkalmazzák őket pszichiátriai társbetegségek esetén is.