A tavaszi és őszi fáradtság mítosz vagy tény?

Lankadtnak, álmosnak érzi magát, és állandóan ásítani szeretne? Szenved a túlzott álmosságtól, napközben koncentrációs problémái vannak, fáj a feje, vagy fizikailag és szellemileg inaktív?
Akkor lehet, hogy a fáradtság Önt is eluralkodott magán!

Fáradtság és kimerültség.

Afáradtság szubjektív érzés, amelyet mindenki egy kicsit másképp érzékel. Vannak, akik fáradtan is képesek normális tevékenységeket végezni, mások lassabban tevékenykednek, megint másoknak pedig szakember segítségére van szükségük.

Érdekesség: A fáradtság sokakat érintő probléma. Lehet jelentéktelen, de lehet komoly betegség első jele is. Ez a tünet az emberek akár 10%-át is a háziorvosi rendelőbe viszi.

A túlhajszoltság, a gyors életritmus és a napi rutin, amely fizikai és egyre inkább mentális kimerültséghez vezet egyeseknél. A szervezet fiziológiai állapotáról van szó, amikor a fáradtság oka egyértelmű és az egyén teljesen tudatában van ennek (nagyobb fizikai terhelés, stresszes időszakok, munkaterhelés).

Amikor az ok nem világos, számos kérdéshez és hipotézishez vezet a kóros állapottal kapcsolatban. Keresik azt a betegséget, amely kiválthatja (vérszegénység, rák, fertőzések...).

Sok ember azonban csak bizonyos időszakokban tapasztalja a fokozott kimerültséget. Általában tavasszal és ősszel a legmagasabb, amikor az időjárás változik. Ez a változás többé-kevésbé kihat az emberi szervezetre.

Tipp: A krónikus fáradtság szindróma nem csak normális fáradtságot jelent.

A fáradtság megnyilvánulásai:

• Mentális és fizikai kimerültség
• csökkent fizikai aktivitás
• csökkent szexuális aktivitás
• izomgyengeség
• rossz közérzet
• apátia
• álmosság és túlzott álmosság
• lecsüngő szemhéjak
• koncentrációképtelenség
• memóriazavar, emlékezetkiesés
• túlzott ásítás
• étkezéstől való idegenkedés
• hányinger
• fejfájás
• szédülés, köd a szem előtt
• összeomlás a kimerültségtől

Az időjárás és annak hatása az emberi szervezetre

Az időjárásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatását meteoszenzitivitásnak nevezzük. Ez az ember fokozott érzékenységét jelenti a belső egyensúlyát és közérzetét megzavaró változásokra.
Ezek a változások bizonyos évszakokat, illetve az azok közötti átmenetet hozzák magukkal. Egyesek számára szinte finom, mások számára pedig egészen kellemetlenné tehetik a napokat.

Az időjárás változásai ezért az érzékenyebb (meteoszenzitív) egyéneknél az alkalmazkodás hiánya miatt túlzott fáradtságot, energia- és életerővesztést okozhatnak. Ez azonban nem betegségállapot, hanem szindróma (tünetegyüttes), amely átmeneti és nem a betegséghez kapcsolódik.

A meteoszenzitivitás ősi jelenség.

A test és a lélek időjáráshoz és annak zavaraihoz való alkalmazkodási változásai nem modern, hanem ősi jelenség. Őseinknek is alkalmazkodniuk kellett az időjárás változásaihoz.

Télen tüzet raktak, esőben barlangokba húzódtak, a nap elől pedig az erdő sűrű növényzetébe bújtak. Nem tudjuk, hogy szervezetük milyen erősen reagált ezekre a változásokra, és milyen mértékben tudtak alkalmazkodni hozzájuk.

Ma már csak egy dolog változott e tekintetben, mégpedig annak a jelenségnek a megnevezése, amelyben az ember nehezebben birkózik meg az egyes változásokkal. Ez a már említett meteoszenzitivitás.

Testünk és pszichénk az időjárás különböző hatásaira reagál.

Ha fázunk, különböző változásokat figyelhetünk meg a testünkön, például libabőrösödik a karunk, áll a hajunk, reszketünk, a bőrünk hűvösebb és sápadtabb. A testünkben lévő erek összeszűkülnek.
Meleg napokon ezzel szemben az erek kitágulnak, a testünk forró tapintású, a bőr színe rózsaszínűvé válik, túlzottan izzadni kezdünk, a vérnyomás csökken, a pulzusszám emelkedik, szédülhetünk.

Lelkileg az emberek a hideg napokon elégedetlennek, rosszkedvűnek, depressziósnak vagy túlzottan fáradtnak érezhetik magukat.
A forró nyári napokon a szerotonin termelésével javul a hangulat. Kitörő energia jelentkezik, az embernek többlet ereje és optimizmusa van.

Tipp.

Táblázat az időjárás hőmérsékletre gyakorolt hatásaival az emberi szervezetre:

Mely évszakok kritikusak a meteorérzékenyek számára?

Az alkalmazkodás szempontjából a legkritikusabb évszakok kétségtelenül a tavasz és az ősz. Miért van ez így? Mi történik ezekben az évszakokban?

A tavaszi évszaknak megvannak a maga negatívumai

A tavasz a tavaszi napéjegyenlőséggel kezdődik, amely az északi féltekén március 20-a, a déli féltekén szeptember 23-a körül van. A tavasz végét a nyári napforduló jelzi, amely az északi féltekén június 21-e, a déli féltekén december 21-e körül van.

A tavasz a két fő évszak egyike, amely fáradtságot okoz. Bizonyos szempontból ez egy kicsit paradoxon, mivel sokan tele vannak tavaszvárással. A tél véget ér, a téli kabátokat elrakják, és mindenki várja a melegebb időjárást és a hosszabb nappalokat. Ez a nagy takarítás és a pozitív változások ideje az otthonban.

A tavasz első napjai is az eredeti pozitív hangulatban telnek, de az emberek gyakran túlzásba viszik. Kicsit kisüt a nap, és máris több ruhát dobnak le, mint ami elfogadható és egészséges.

Jönnek az első megfázások, gyengül az immunrendszer, és ezzel együtt megnő az egyéb betegségek, mint a nátha, az influenza és a pollenallergia. Az állandó tüsszögés, köhögés, orrfolyás, torokkaparás, nyelési fájdalom, szemviszketés, könnyező szemek, megemelkedett testhőmérséklet és még az ezzel járó fokozott fáradtság is eléggé mérgezővé teheti a napot.

Ezen betegségek során a szervezetben a gyulladást kísérő citokinek szabadulnak fel. Ezen citokinek túlzott szintje étvágytalansághoz, rossz közérzethez, rossz közérzethez, apátiához, fáradtsághoz és rossz közérzethez vezet. Ez végső soron a hangulat pozitívról negatívra váltásához, kimerültségérzéshez, csökkent fizikai aktivitáshoz, sőt depresszióhoz is vezet. A szerotoninszint változásai fokozhatják a fáradtságot.

Tipp.

A fáradtság valahogy elvárható egy élénk ősztől

Az ősz az északi féltekén szeptember 23-a körül az őszi napéjegyenlőséggel kezdődik, a déli féltekén pedig szeptember 21-e körül. A téli napforduló azt mondja, hogy az északi féltekén december 21-e körül ér véget, a déli féltekén pedig csak június 21-e körül. Az Egyenlítőn nincs ősz. A napéjegyenlőség és a napforduló időpontja egy nappal eltérhet egymástól.

Az őszi időszak és a fáradtság kezdete érthetőbb. A nyár vége, a száraz időjárás, az eső és a rövidebb nappalok kevesebb napot, kevesebb lehetőséget és rosszabb hangulatot jelentenek. Nemcsak a hőmérséklet változik, hanem a légnyomás és a páratartalom is, változnak a frontok és az időjárási viszonyok.

Akárcsak tavasszal, az ősz is magával hozza az immunrendszer gyengülését, a fertőzéseket, a túlzott citokin-kibocsátást. Ráadásul ősszel a napfény hiánya miatt kevés szerotonin termelődik a szervezetben, ami rontja a fáradékonyságot. Még a depresszió és az öngyilkosság valószínűsége is nagyobb - ezt az időszakot még öngyilkossági szezonnak is nevezik.

Tipp: Vannak depressziós tünetei?

Kipróbált tippek és trükkök a fáradtság leküzdésére

Akár tavasz van, akár ősz, akár fizikai kimerültség vagy mentális stressz, a fáradtság attól még fáradtság. Attól még kényelmetlenül érezzük magunkat, hogy egyformák vagyunk. Térdre kényszerít, ráadásul csökkenti a szervezet védekezőképességét, ami különböző betegségeket okoz.

Szerencsére különböző módok léteznek arra, hogy a kimerült szervezetet beindítsuk, és különböző mértékben megszüntessük a fáradtságot.

Melyek ezek?

Küzdjünk a fáradtság ellen elegendő vitaminbevitellel

A B12-vitamint a vitaminok között energiabombának is nevezhetjük. Fontos szerepet játszik a bevitt szénhidrátokból történő cukorképzésben. Így az elegendő vitamin bevitele biztosítja, hogy elegendő energiával rendelkezzünk. Nehéz és kimerítő időszak esetén fontos a bevitele. Emellett biztosítja az agy és az idegrendszer megfelelő működését, így növeli a koncentrációt és a memóriát. Ezáltal éberebbek és koncentráltabbak maradunk, ami a fáradtsággal járó koncentrációs zavarok ellenkezője.

A C-vitamin (L-aszkorbinsav) a leghíresebb vitamin, ami valaha is létezett.

Hiánya súlyos egészségügyi zavarokat okoz. Fontos antioxidáns, és felelős a szervezet megfelelő működéséért. Elengedhetetlen a szervezet megfelelő immunitásához. Ezért bevitele minden meteorérzékeny ember étrendjének alapja kell, hogy legyen a veszélyeztetett időszakokban.

Az időjárás-változásra érzékenyebb embereknek is gondoskodniuk kell arról, hogy elegendő magnéziumhoz (Mg) jussanak.

A magnézium nagyon népszerű a társadalomban. Az artériás hipertónia miatt kezelt emberek szedik a vérnyomás szabályozására, és a hiperventilációs tetánia és más pszichés zavarok kezelésére is használják kiegészítőként. A modern kor stresszétől túlterhelt emberek is jól ismerik, mert segít csökkenteni a fáradtságot.

Sőt, leggyakrabban a fáradtság megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatban említik. A B12-vitaminhoz hasonlóan fontos a megfelelő agyműködéshez, és szabályozza a vércukorszintet is.

Az elegendő napozás valóban gyógyít

A napsugarak élénkítik a testet és a lelket. Kellemesen melegítenek, és aktiválják a szerotonin - a boldogsághormon - termelődését. Ez utóbbi köztudottan nemcsak a hangulatot, hanem a szervezet általános állapotát is javítja, megszünteti a fáradtságot, és pótolja a télen elvesztett energiát.

A valóságban azonban a szerotonin nem hormon, hanem egy neurotranszmitter, egy olyan anyag, amely az idegrendszer tevékenységét befolyásolja. Az idegkapcsolatok (szinapszisok) között található, ahol az idegimpulzusok továbbításra kerülnek. Ha elegendő mennyiség van belőle ezen a területen, az nemcsak a hangulatot javítja, hanem a depresszió és a fáradtság ellen is küzd.

Természetesen még a nap örömét is mértékkel kell magunkba szívni, különben fennáll a naptól való túlmelegedés, a kiszáradás vagy az izomgörcsök veszélye.

A rendszeres szellőztetés oxigénnel látja el a szervezetet

Nagyon fontos a szervezetbe jutó elegendő oxigén bevitele. A lakás vagy ház helyiségeinek rendszeres szellőztetésével biztosítjuk a levegő áramlását, és azt, hogy az idegrendszer is érezze a levegő frissességét. Csak a kellően oxigénnel ellátott agy képes megfelelően működni.

Ezenkívül a szellőztetéssel a kilélegzett levegő kijut. Ez csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát, különösen szezonális időszakokban. Növeli az immunitást.

Rendszeres testmozgás a fáradtság ellen

Azt gondolja, hogy a testmozgástól még fáradtabb lesz, mint amilyen már most is? Akkor nagyot téved. Bármilyen fizikai aktivitás hatására a szív gyorsabban ver, a vérnyomás pedig emelkedik. A szervezet az agytól kezdve a tüdőn át az összes izomzatig jobban átjárja a vérkeringés, így oxigénnel is jobban telítődik.

Az oxigénellátás révén a szervezet lendületet kap, és a fáradtság eltűnik. Ugye így van? Próbáljon meg egy reggel felkelni, és legalább 10 percig mozogni. Meg fogja látni a saját szemével, hogy úgy fogja érezni, mintha újjászületett volna, és teljesen más hangulatban kezdi majd a napját.

Relaxációs terápia? Mit jelent ez?

A relaxációs terápia egy nagyon népszerű relaxációs forma azok számára, akik nem tudnak ellazulni. Viszonylag új keletű, és eredete a stresszre vezethető vissza, amelynek előfordulása a fáradtság, az apátia és a pszichés zavarok gyakoriságával együtt egyre nő.

Célja nemcsak az állandóan feszült test izmainak, hanem különösen a mindennapi életben elmerült elmének az ellazítása és fellazítása. Alkalmas az évszakok közötti átmenetre, amikor néha öntudatlanul is túlzott terhelésnek és kimerültséghez vezető stressznek vagyunk kitéve.

Relaxációs terápia alatt bármilyen lazító tevékenységet értünk (séta, nyugtató zene hallgatása, képek festése, hangszeren való játék, könyv olvasása...), amely végső soron csökkenti a szimpatikus idegrendszer aktivitását, csökkenti a vérnyomást, a szívműködést, lassítja a légzést, ellazítja az izmokat, ellazítja az elmét, és egyúttal erősíti az immunrendszert.

Élénkítő koffein - igen vagy nem?

A kávéban, de ma már az energiaitalokban is található koffein olyan anyag, amely felpörget bennünket. Egy csésze kávé reggelente nem rossz dolog. A túlzott koffeinfogyasztás azonban túlzott fáradtsághoz vezethet, vagy jelentősen súlyosbíthatja azt az anyagtól való elvonás során.

Nem tanácsos nagy mennyiségű koffeint fogyasztani. A koffeinfüggőség növelheti a bevitelt. Az állapot ezután odáig fokozódik, hogy a reggeli csésze kávé nem ébreszt fel, napközben apatikus leszel és fáradtabb.

A koffein helyettesítésére inkább citromfű- vagy csalánteát fogyasszon. A megfelelő folyadékbevitel napközben ébren tartja az elméjét. Természetesen, ha napi 5-6 csésze kávéhoz van szokva, a csökkentésnek fokozatosnak kell lennie.