A pollenszezon lecsap: pollenallergia, tünetek, kezelés?

Hallott már a pollenszezonról? És mi az a pollenallergia, hogyan jelentkezik?

Ha Ön szénanáthás, akkor ismeri a pollennaptár vagy pollenjelentés kifejezést is.
Ezek fontosak a levegőben lévő aktuális allergének nyomon követéséhez.
További információkért olvassa el cikkünket.

Az allergiás reakciók az immunrendszer leggyakoribb rendellenességei. Világszerte nagy gyakoriságuk miatt a civilizáció betegségének tekintik őket. Veszélyességük abban rejlik, hogy hirtelen jelentkeznek, és nem lehet előre tudni, hogyan alakul ki az állapot.

Az allergiák nagyobb mértékben fordulnak elő a fejlett országokban, ahol a lakosság több mint 20%-a szenved tőlük.

A pozitív allergiás kórelőzményű betegek száma egyre nő. Ez alól a gyermekek sem kivételek. 2000-ben a betegeknek csak mintegy 0,5-10%-a volt allergiás. Ez azt jelenti, hogy mára a számuk legalább megduplázódott.

Az allergiák megnyilvánulásai és következményei számos tényezőtől függően változnak. A triviális reakcióktól a súlyosakig terjedhetnek. Egyes esetekben, amikor anafilaxiás reakció lép fel, az a beteg halálával végződik. Az ilyen reakciók több mint fele gyorsan, figyelmeztetés nélkül és egészségügyi intézményen kívül következik be.

Érdekes:
Kisgyermekeknél az allergia leggyakoribb formája az atópiás ekcéma. A tizenévesek és a középkorúak nagyobb valószínűséggel szenvednek szénanáthában (pollen-, fű-, gomba-, atka-, állatszőr-, élelmiszer-, gyógyszerallergia...).

A pollenallergia az egyik leggyakoribb allergiás forma serdülő és felnőtt korban. Elsősorban asztmásokat érint, akiknek akár 80%-a szénanáthában is szenved. A pollenszemek a leggyakoribb allergén a fűfélék után.

A pollenallergia hátránya, hogy nehéz elkerülni, különösen a szezonban.

A pollenallergia csak egy része a "szénanátha" nevű betegségnek.

A pollenallergia csak egy alkategóriája az allergiás betegségeknek, amelyeket együttesen allergiás náthának vagy szénanáthának - szaknyelven pollinózisnak - neveznek. A pollinózist allergiás náthának is nevezik. A pollinózist több allergén okozza, amelyek tünetei azonosak. Ezek egyike a fent említett pollen.

Nézzük meg közelebbről a pollenszemcséket, mik azok?

A virágporszemek (granum pollinis) a virágos növények porzóiban képződnek a további szaporodásuk érdekében. A szemek szabad szemmel nem láthatók, és körülbelül 0,05 mm átmérőjűek. A legkisebbek a nefelejcs virágaiban találhatók, és mindössze körülbelül 0,006 mm hosszúak.

Nemcsak méretükben, hanem alakjukban, felületi textúrájukban és színükben is különböznek egymástól.

A virágpor nagyszámú virágporszemből áll. Egyetlen porzóban mintegy 100 000 db található. A virágporszemek tulajdonképpen hímivarsejtek, és a beporzás során a virág porzószervecskéire jutnak.

Ugyanakkor ahhoz, hogy megfeleljenek az allergén kritériumainak, olyan fehérjéket kell tartalmazniuk, amelyeknek úgynevezett antigén funkciójuk van. Az antigén olyan anyag, amely immunreakciót vált ki.

A szemcséket ezután a szél, a víz, a rovarok (méhek) vagy a gerincesek szállítják. Amikor a szemcséket a szél szállítja a virágból, sok közülük a levegőbe kerül. Ezek azok, amelyek leggyakrabban allergiás reakciókat okoznak. A levegőből nagyon könnyen a bőrre, a szembe, a szájba, az orrba, sőt az ember tüdejébe is jutnak.

Mi történik az emberi szervezetben, amikor a pollenek érintkeznek?

Az allergiás reakció nem minden embernél jelentkezik. Előfordulásában külső és belső tényezők egyaránt szerepet játszanak. A belső tényezők közé tartozik az immunrendszer genetikai hajlamból adódó rendellenes reakciókészsége.

A külső tényezők közé tartozik az allergénnel való közvetlen érintkezés.

Az allergének, amelyek közé a pollenek is tartoznak, szerkezetüket tekintve egyszerű, kis molekulatömegű anyagok. Az exogén (külső), nem teljes antigének közé sorolhatók.

Ezek lényegében ártalmatlan anyagok, amelyek csak a szervezetbe jutás után kötődnek fehérjékhez, így válnak teljes antigénné. Az arra fogékony egyénben (allergiás személyben) indokolatlan gyulladásos reakciót váltanak ki.

Pollenallergiában ez kifejezetten II. típusú immunpatológiai reakció.

Lényegében védekező reakcióról van szó. A szervezet antitestek, konkrétan E típusú immunglobulinok (IgE) termelésével kezd védekezni az idegen anyag ellen. Ezek megnövekedett koncentrációja általában megtalálható az allergiás emberek vérében.

A pollen mint allergén és az élő szervezet érintkezése után a következők történhetnek:

1. nincs reakció (a szervezet normális válasza az idegen anyaggal való érintkezésre).
2. allergiás reakció (a szervezet eltúlzott válasza az idegen anyaggal való érintkezésre).

Hogyan jelentkezik a pollenallergia?

Mivel a pollenszemek nagyon kicsik, és gyakoriságuk és a levegőben való eloszlásuk nagy, a pollenallergia megnyilvánulásai egyszerre több rendszert érintenek.

A pollenek bőrrel való érintkezése helyi gyulladást okoz

A pollenek bőrrel való érintkezése a méretük miatt nagyon gyakori. Helyi bőrreakciók ekcéma formájában figyelhetők meg. Az érintett területek vörösek, érdesek és viszketnek.

Az ekcémás lerakódások azokon a területeken jelentkeznek, amelyeket nem fedett ruha, valamint azokon a területeken, ahol a bőr puhább. A leggyakoribb területek az arc, különösen az arc, de a fejbőr is.

A felső és alsó végtagok, főként a könyök- és térdhajlatok tavasszal gyakran kitettek.

A könnyezést a kötőhártya gyulladása okozza.

A kötőhártyával való érintkezést valamivel könnyebb elkerülni, ha szemüveget viselünk. Ezt azonban nem lehet mindig megtenni, vagy a szemüveget egyszerűen elfelejtjük.

Ilyenkor a pollenek reakcióba lépnek a kötőhártya hízósejtjeivel, és gyulladást okoznak.

Külsőleg a kötőhártya-gyulladás a szem erős viszketésében és könnyezésében nyilvánul meg, amely vörös és enyhén duzzadt.

Az orrnyálkahártya gyulladásos reakciója vizes váladékot szabadít fel, és eltömíti az orrot.

A belélegzett levegő áthalad az orrüregen, mielőtt a pollenszemcsékkel együtt a tüdőbe jutna.

Az orr funkciója elsősorban szűrés, hogy megvédje a tüdőt. Ezért néhány részecske itt megreked, és hisztamin felszabadulással járó gyulladásos reakciót vált ki.

Ez a folyamat állandó tüsszögésben és vizes váladéktermelésben nyilvánul meg az orrban. Egyes részecskék vagy áthaladnak az orrgaraton, vagy közvetlenül a torokba jutnak, ami vakarózást és viszketést okoz, és a fülekbe sugárzik.

A pollenallergia asztmás állapotot válthat ki.

A tüdővel való érintkezés és az azt követő hörgőasztma megnyilvánulása nem minden pollenallergiás betegnél fordul elő.

Ez az allergia súlyosabb formája. A hörgők összeszűkülnek, a beteg levegőhiányosnak érzi magát, a légzés nehézkes, légzés közben köhögés és sípoló hangok hallatszanak, hasonlóan az asztmás rohamhoz.

Érdekesség:
Annak ellenére, hogy az allergén forrását (fa, virág, fű) 100%-ban gyakorlatilag lehetetlen elkerülni, a pollenek eljuthatnak hozzánk. A pollenszemek a széllel több száz kilométert is képesek utazni, gyakran akár 5000 km-es magasságban is.

Hol és mikor található a legtöbb pollenszemcse:

• A legtöbb pollenszemcse a pollenszezonban (tavasz, nyár) található a levegőben.
• A legtöbb pollenszemcsét napos és szeles időben találjuk a levegőben.
• a legtöbb pollenszemcsét ebédidőben és délután találjuk a levegőben.
• a legtöbb pollenszemcsét az erdők szélén találjuk meg

Érdekes:
A legkevesebb pollenszemcsét a víztestek közelében és különösen eső után találjuk a levegőben. De mint mindenhol, itt is van egy bökkenő. Az ilyen időjárásban az alacsony pollenkoncentrációt a penészspórák magas koncentrációja váltja fel, amelyek az érzékeny egyéneknél allergénként is felléphetnek.

Hogyan védekezhetünk a leghatékonyabban?

• A pollenszezonban lehetőleg maradjon zárt térben (otthon, munkahelyen), legalábbis a súlyosabb allergiásoknak.
• a lakókörnyezetében a legjobb, ha beszerez egy légtisztítót, amely felfogja a pollenszemcséket és megszűri a levegőt
• nem ajánlott túl sokat szellőztetni, jobb, ha becsukjuk az ablakokat, vagy beszerzünk egy pollenhálót az ablakokra
• a természetben való sétát korlátozni kell, és szeles időben ki kell iktatni (eső után vagy kora reggel van a legkevesebb pollen a levegőben)
• a pollenexpozíció kritikus időszakaiban célszerű gyakrabban zuhanyozni (a hajat is), hogy kimossuk a testen megrekedt allergéneket
• az arckrémek gyakoribb használata, a fedetlen bőr és a szemüveg viselése az életmód része kell, hogy legyenaz orvos által előírt allergiagyógyszerek szedése elengedhetetlen.
• ha van felírt légzőspray, elképzelhetetlen, hogy akár csak egy lépésre is nélkülözze azt, különösen, ha tudja, hogy az allergia súlyosabb formája áll fenn