A demencia már fiatal korban is kialakulhat. Ismerje az első jeleket és a különbségeket!

A demencia betegség, de egyben egy betegség tünete is.
Az emberek gyakran tévesen az időseknek tulajdonítják, pedig bárkit érinthet, akár fiatal korban is.

Milyen betegségek okoznak demenciát?

Előtérben a korábban megszerzett szellemi képességek hanyatlása áll.

Az elnevezés a latin "de mentio" szóból származik, ami lefordítva annyit jelent, hogy szellemben/elmében eltávozás.

A 18. században minden mentális rendellenességet ezzel a kifejezéssel jelöltek.

Elsősorban idős embereket érint - öregkori demencia.
Különböző betegségek azonban már fiatal korban is demencia kialakulásához vezethetnek.

Hogyan jelentkezik a demencia?

Általában a memóriát érinti elsőként.
Ez az a gondolkodási képesség, amelynek segítségével megtartjuk és előhívjuk a már megtanult információkat.
A zavarok mind a rövid-, mind a hosszú távú memória szintjén jelentkeznek.

A logikus gondolkodás, amely általában a valóság és a jelenségek közötti összefüggések tükrözését biztosítja számunkra, elvész.
Az IQ mint az intellektuális képességek mérhető szintje csökken.

Általános tájékozódási képességünket a teljes tájékozódásnak köszönhetjük.
A demenciában szenvedő emberek dezorientáltságban szenvednek.
A személyükben is dezorientáltak lehetnek. Nem ismerik fel közvetlen rokonaikat és ismerőseiket. Ami még rosszabb, néha azt sem tudják, hogy kik ők.
Hajlamosak a hely és az idő szerinti dezorientáltságra is.

A tanulási, azaz az emlékezeti képesség is mélyen károsodott.
A demens személy számára problémás, hogy rövid időn belül megismételje a korábban elmondottakat.
Néha napokról, súlyosabb esetekben percekről beszélünk.
Ez a figyelem egyidejű csökkenésével, általános lassúsággal, bradypsychizmussal, pontatlansággal is jár.

A józan ítélőképesség károsodása nagymértékben befolyásolja az affektivitást és a viselkedést.
A személyiség egészének általános hanyatlása tapasztalható.
Pszichésen instabilabbá és kritikátlanabbá válik.

Fokozódik az agresszió, az affektivitás kitörései, gyakoriak a hangulatzavarok, alvászavarok. Téveszmék és hallucinációk kísérhetik.

A demencia stádiumai (MMSE - mini mentális állapotvizsgálat)

1. Enyhe demencia - Csak enyhe emlékezetkiesés jellemzi, ami a korábbi szokások megváltozását és minimális viselkedésbeli változásokat eredményez. Fokozott feledékenység és átmeneti tájékozódás. A munkában és a mindennapi tevékenységekben rosszabbul teljesítenek, és koncentrációs nehézségekkel küzdenek. A fenti problémák egyre nehezebbé válnak. Nem akarják beismerni, hogy valami baj van velük. Ezért gyakran szorongásnak és depressziónak adják át magukat.
2. Középsúlyos demencia - Kognitív károsodás, jelentős tájékozódási zavar (nem tudnak hazatérni). Elfelejtik az alapvető információkat magukról, még a szokásos napi tevékenységek is gondot okoznak számukra. A szociális kapcsolatok korlátozottak. Mások segítségére szorulnak.
3. Súlyos demencia - Súlyos kognitív károsodás, a beteg képtelen ítélkezni, és folyamatos, speciális gondozást igényel. Megszűnik a környezetük érzékelése, gyakoriak a téveszmék és hallucinációk, viselkedési zavarokkal, a beteg agresszivitása fokozódik. Fokozatosan elveszítik a motoros funkciókat, vizelet- és székletszivárgás.

Mi okozza a fiatal korban jelentkező demenciát?

Az etiológia alapja az agy és az agyi erek elsődleges betegség okozta károsodása. Bizonyos speciális esetekben azonban másodlagos öröklődést is kimutattak.

A legtöbben úgy gondolunk a demenciára, mint egy idős emberre, aki idősebb korára elfelejt dolgokat. Ez nagyrészt igaz. A fiatal kor azonban nem garantálja, hogy megmenekülünk ettől az alattomos betegségtől.

A demenciát vagy annak okait a betegségek nemzetközi osztályozása (ICD 10) szerint alapvető kategóriákba sorolják.

Ezek közül az első két kategória az idősekre vonatkozik. A második kettő olyan állapotokat vagy betegségeket ír le, amelyek később minden korosztályt érintő demencia-szindrómát okoznak.

Az Alzheimer-kór (morbus Alzheimer) olyan súlyos agyi betegség, amelyre ma még nincs ok-okozati kezelés.

A terápia túlnyomórészt tüneti - a tünetek kezelése.

A m. Alzheimer pontos oka nem teljesen tisztázott, találtak azonban bizonyos összefüggéseket az öröklődéssel.

A kezdetben rövid távú memóriazavarok dominálnak. Problémát jelent az újonnan szerzett információk emlékezésében.

Későbbi stádiumokban a hosszú távú memória is károsodik.

Tanulási és tájékozódási zavarok is előfordulnak.

Gyakori a beszédzavar.

A beteg mondani akar valamit, de nem találja a megfelelő szavakat, bár érti. Később már nem érti a kérdéseket, így nem tud válaszolni.

Vaszkuláris demencia

Az érrendszeri demencia (vaszkuláris demencia) az agyi erek rendellenessége következtében alakul ki.

A cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy az agyi erek érelmeszesedése miatt kezelt emberek veszélyeztetettek.

Ezek olyan betegségek, amelyek az érfal gyengüléséhez, majd károsodásához vagy megrepedéséhez vezetnek.

A kezeletlen betegeknél természetesen az alapbetegségekhez kapcsolódó kockázat megnő, és nagyobb a stroke (apoplexia, ictus) valószínűsége.

Minden egyes agyi infarktussal nő a demencia kialakulásának valószínűsége.

Demencia más betegségek esetén

Az egyéb betegségekben jelentkező demencia a m. Alzheimertől eltérő alapon kialakuló demencia, amely nem vaszkuláris demencia.

Nem csak az időseket érinti. Középkorban is kialakulhat különböző betegségekben szenvedő embereknél.

• Ez például olyan betegség, mint a sclerosis multiplex. A központi idegrendszer gyulladásos, immunmediált demyelinizáló és axonális betegsége, amely már 30 éves kor körül jelentkezik. A betegség fiatalabb korban és 50 éves kor után kevésbé valószínű.
  A betegség prognózisa kedvezőtlen.
  Végül többek között különböző fokú demenciában nyilvánul meg.
• Egy másik ilyen betegség a Parkinson-kór.
  Az oka még nem ismert, de a fokozatos idegsejtpusztulással járó degeneratív betegségnek minősül.
  Elsősorban 55 éves kor körül jelentkezik.
  A kockázat az életkorral nő.
  A memóriazavar a betegség egyik pszichés tünete.
• Kevésbé ismert a Huntington-kór.
  A központi idegrendszer nem túl gyakori örökletes betegsége.
  35-50 éves kor körül kezd megjelenni.
  A tünetek a következő 10-20 év alatt fejlődnek.
  A korai szakaszban csak hangulatváltozások, viselkedésbeli változások, depresszió, lelassult gondolkodás, a megértés és a tanulás képességének csökkenése, majd demenciává fejlődik.
  A károsodott motoros (mozgás) funkciók önkéntelen, gyorsuló vagy koordinálatlan mozgásokat okoznak, amelyeket az arcizmok rángása (grimasz) kísér.
• Creutzfeldtova-Jakobova choroba je sporadické neurodegenerativní onemocnění mozku.
  Poprvé bylo popsáno v roce 1920 německým neuropatologem H. G. Creutzfeldtem. O něco dříve ji rozpoznal německý neurolog A. M. Jakob.
  Přenos je dědičný z matky na dítě s 50% pravděpodobností. Sporadická forma je zapříčiněna samovolnými změnami v mozkové tkáni, infekční forma se přenáší z nemocného zvířete požitím infikovaného masa (BSE). Případně je možný i iatrogenní přenos například při transplantaci.
  Průběh je charakteristický poruchami paměti (zastřená mysl), porucha koordinace s následnými častými pády, závratě, halucinace, záchvaty strachu.
  Onemocnění progreduje až do těžkého stavu demence. Nemocný je postupně zcela nehybný – upoutaný na lůžko s úplným vymizením osobnosti.
• Nieman-Pickovu chorobu řadíme mezi onemocnění metabolická. Konkrétně se jedná o poruchu metabolismu tuků.
  Ty se ukládají převážně v játrech, slezině a kostní dřeni.
  Rozděluje se na tři základní typy. Typ A postihuje již novorozence.
  Potíže se začínají objevovat již v prvních týdnech života a končí smrtí kolem 1. až 3. roku.
  Projevuje se neprospíváním novorozence, zvracením, průjmy, svalovou slabostí až úplnou psychomotorickou poruchou.
  Typ B může vzniknout v dětském věku i v dospělosti. U tohoto typu však intelekt nebývá postižen.
  Typ C postihuje různé věkové skupiny od narození až do dospělosti. Projevy jsou jak motorické, tak i na psychické úrovni s prohlubující se mentální retardací.
  Léčba neexistuje, existují jen pokusy o transplantaci kostní dře
• Onemocnění vyskytující se i u mladých lidí způsobující postupné poruchy i kognitivních funkcí je epilepsie.
  Každému z nás se může stát, že dostane během života epileptický záchvat buď po úrazu hlavy, nebo nadměrným požitím alkoholických nápojů. To ovšem neznamená, že je epileptik a rozvine se u něj předčasná demence.
  Epilepsii jako onemocnění diagnostikuje výhradně lékař na základě anamnesticky potvrzených opakovaných záchvatů a dalších vyšetření, například elektroencefalografie (EEG) s přítomností patologických elektrických vzruchů v mozku a následně vyšetření potřebných k odhalení její příčiny.
  U pacientů s dlouholetou epilepsií se postupně může začít projevovat předčasná demence.
  Málokdy však dochází k úplné degradaci osobnosti.

Ezt nem csak a fent említett betegségek okozzák, amelyekkel még a modern orvostudomány sem tud megbirkózni. Néha az ember saját hibája.

• A nem betegséggel összefüggő demencia leggyakoribb okai hazánkban az alkoholizmus vagy a különböző kábítószerek túlzott használata.
  Ezek az anyagok az agyban is nyomot hagynak, és nem csak a májban, ahogy sokan gondolják. Rendszeres használatuk agysorvadáshoz vezet, ami később demencia kialakulásához vezet.

Az áldemencia nem az értelmi képességek valódi csökkenése, hanem egy átmeneti állapot az értelmi képességek csökkenésével.
Poszt-traumás reakcióként (egy stresszes, traumatikus élményt követően) alakul ki, és megszűnik, ha ez a tényező megszűnik.
Az áldemenciára jellemző, hogy a legelemibb képességek elvesznek, míg az összetettebbek megmaradnak.
Az abszurd válaszok (200 éves vagyok) vagy a képzeletbeli fordulat a vezetésben (a toll másik végével írni) állnak az élen, mint például a Ganzers-szindróma átmeneti komor állapotában.
Az áldemencia esetében nem szimulációról van szó.
Ezt az átmeneti állapotot a szenvedő nem veszi észre.

Diagnózis és kezelés

A demencia kialakulásának sokféle oka miatt nincs specifikus kezelés.

Minden olyan személyt, akinél az enyhe stádiumban leírt tüneteket kezdenek mutatni, teljes körűen meg kell vizsgálnia az orvosnak. Az állapotot esetleg okozó betegségeket fokozatosan ki kell küszöbölni.

A legtöbb betegség kizárható vagy megerősíthető morfológiai vizsgálati módszerekkel, nevezetesen komputertomográfiával (CT) vagy mágneses rezonanciás képalkotással (MRI), ahol az orvos felmérheti az agyszövetben bekövetkezett változásokat.

Ez főként az agysorvadást - az agyszövet térfogatának zsugorodását - jelenti.

Nem gyógyítható, de a progressziója lassítható, főként olyan gyógyszerekkel, amelyek javítják az anyagcserét és az agyszövet vérellátását.
Az antioxidánsok és vitaminok szintén hasznosak a degeneratív változások lassítására.
Genetikai betegségek esetén DNS-vizsgálatot végeznek.
Ha minden vizsgálat negatív, el kell kezdeni gondolkodni az állapot pszichiátriai kezelésén.
A kezelés elsősorban tüneti jellegű, tekintettel az uralkodó problémára.