Póréhagyma és egészségügyi előnyei. Tudja, hogyan kell termeszteni?

Többféle póréhagymafajtát lehet termeszteni. Van nyári, téli és vadpóréhagyma. Mindegyik esetben hasonlítanak a hagymához, mert ugyanúgy rétegződnek, és az ízük is nagyon hasonló.

A póréhagyma íze édesebb, és mindenekelőtt nem büdös és nem éget.

A póréhagyma hengeres alakú, tehát nem kerek, kopoltyús hagyma. A hagyma és a levelek összeolvadnak. Csak a színük változik, a gyökérről fehérre, a levelek pedig már zöldek. Ugyanakkor a levelek a hagyma külső rétegéből jönnek ki.

Szinte az egészet feldolgozzák, akár a kétharmada is felhasználható.

Nagyra nő, a levelek akár egy méter magasra is elérik a földet. A termés ismét a felszíne mentén van, mint a hagymánál.

Egészségre gyakorolt jótékony hatását már az ókori rómaiak és görögök is felfedezték, akik például póréhagyma főzetét még alkoholmérgezésre is használták.

Ez a csodanövény segít megtisztítani a szervezetet a diéták során. Jó hatással van az emésztésre, valamint a szívre és az erekre.

Salátákban, mártásokban, gyógylevesekben és levesekben érdemes használni.

Póréhagyma termesztése

Különbség van a nyári és a téli fajták termesztésében.

Az előnevelés ajánlott. Az előnevelt póréhagymának körülbelül ceruza méretűnek kell lennie. Amikor már elég nagyok, vágjuk le a gallyat és vágjuk le a gyökereket. Ezután egy kicsit mélyebbre ültethetjük őket.

A nyári póréhagyma megjelenésében is különbözik a téli póréhagymától. Sokkal vékonyabb és hosszabb. 15 cm távolságra ültessük őket egymástól. A téli póréhagymának 25-30 cm távolságra kell lennie egymástól.

A nyári póréhagymát március végén/április elején, a téli póréhagymát pedig májusban/júniusban ajánlott vetni. A nyári póréhagyma kevésbé hidegtűrő, ami a nevéből adódóan várható is.

A termesztők azt javasolják, hogy a burgonya vagy az uborka után termesszük a talajban.

A póréhagymát földdel kell betakarni, az ágyást pedig nem szőtt textíliával kell fedni. Ez a kártevők elleni védelem miatt fontos. Alternatív megoldásként permetezéssel is megszabadulhatunk a kártevőktől és megvédhetjük a póréhagymát.

A póréhagyma minőségét a rendszeres öntözés is befolyásolja, ami nagyon szükséges, különösen a vegetációs időszak elején.

A póréhagymának köszönhetően szervezetünk

• A-, B-, C-, E- és K-vitaminokhoz.
• káliumot, foszfort, magnéziumot, mangánt, kalciumot és vasat.
• folsav - de csak nyers állapotban.
• karotinokat, szelént, rostot.

A póréhagyma szinte egészben is feldolgozható. Használja a fehér részét, de a zöldet is.

A konyhában természetesen nyersen és főzve a legjobb használni.

Különösen nyers állapotban van nagyon jótékony hatással a szervezetünkre. Ebben az esetben a megtisztított és megmosott póréhagymát célszerű például egészséges kenyérbe aprítani, vagy egy finom kenőcshöz adni.

Vitaminjainak köszönhetően hatással van az immunrendszerre, és hasznos a vércukorszint szabályozásában.

Az immunitás részeként javítja a megfázással, influenzával és fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet.

A póréhagymában található vitaminok és ásványi anyagok kombinációja arra is jó, hogy megtisztítsa a beleket a baktériumoktól és az élesztőgombáktól. Ezért puffadás, székrekedés esetén fogyasztják, és segít a bélgörcsöknél is.

A póréhagymában található folsav hatással van a vérsejt- és izomképződésre és a jobb sebgyógyulásra. A foszfor viszont segít az agyműködés javításában.

A póréhagyma kiváló diétás összetevő is, mivel minimális zsírt és cukrot tartalmaz.

Remekül küzd az éhség ellen és a jóllakottság érzését idézi elő.

A póréhagyma legmegfelelőbb "partnere", különösen a diétákban, a zeller. Együtt egy erős duót alkotnak, amely támogatja az emésztést és tisztítja a beleket.

A fokhagymával együtt a koleszterinszint ellen is harcolnak. Az alacsony vérnyomású embereknek óvatosnak kell lenniük, mivel ez a duó csökkenti a vérnyomást.

A póréhagyma szintén nem alkalmas nagy mennyiségben a vese- és epehólyag-rendellenességben szenvedőknek, mivel számos oxálsav-sót tartalmaz, amelyek megterhelhetik ezeket a szerveket.

Fogyasztás

Mint már említettük, a legjobb nyersen fogyasztani.

Az egész póréhagymát használjuk. A póréhagyma zöld része azonban élesebb, ezért nem mindenkinek való.

Nyersen kenhető kenőcsökben is felhasználható, a hagyma helyettesítésére. Kiváló például a tojásos kenőcsökben. A póréhagyma sajt- vagy halkenőcsökben is felhasználható.

Nagyon népszerű recept a póréhagymaleves. Többféleképpen is elkészíthető. Ismerjük zöldséglevessel vagy tejszínes formában készült változatokban.

A póréhagyma húsok alá vagy rizottóba is remekül illik. A konyhai kísérletezőknek sós piték receptjei is vannak.

A házi gyógyászatban erős póréhagymalevest is használnak fűszerek nélkül. Forrón szűrjük le, és keverjük össze mézzel. Az ilyen gyógyszirup segíthet köhögés és torokfájás esetén.

A póréhagymát az első fagyok előtt kell betakarítani, de ez több hónapig is eltarthat. Nem olyan zöldség, amelyet meghatározott időpontban kell betakarítani.

Ezért akkor szedjük le a kertből, amikor nekünk kell, a többi pedig a földben marad.

Miután azonban a póréhagymát leszedtük a kertből, a gyökereket legfeljebb 2 cm hosszúságúra vágjuk le, és kézzel alaposan megtisztítjuk a földtől és az esetleges szennyeződésektől, de soha nem vízzel.

A leveleket is levágjuk, vagyis azt a zöld részt, ahol már nem kapcsolódnak a hagymához, vagyis csak magukat a zöld leveleket vágjuk le.

A póréhagymát hűvös és kellően nedves pincében tároljuk. A nedvesség biztosítja a hosszabb frissességet.

Egyes kertészek a meszes durva homokban való tárolást is ajánlják. Ebben az esetben a póréhagymát függőlegesen, a zöldség teljes szárhosszában betemetve tároljuk a homokban.