A lóhercegfű: milyen hatásai és felhasználási területei vannak?

A lósófű: hatásai, jelentősége az ember számára, hogyan néz ki, milyen lósófajtákat ismerünk és sok más érdekes információ.

A lófűfélék családja széles körben elterjedt, és az egész világon megtalálható. Ezek a növények nem csak Ausztráliában és az Antarktiszon fordulnak elő. Úgy tartják még, hogy ez a legrégebbi nem kihalt növényfaj bolygónkon.

Eredete a 300 millió évvel ezelőtti őskorba nyúlik vissza.

Ma már mintegy 30 lófarkfajt ismerünk.

A latin equisetum név két szóból tevődik össze.
Equi jelentése ló, setum pedig farok.
Ezért a lófark sok országban lófarok néven is ismert.

A lófarkak évelő gyógynövények. Mivel nem virágzó növények, nem magvakkal, hanem apró spórákkal szaporodnak.

Kisebb növények, legfeljebb egy méteres magasságot érnek el.

A zsurló a nedves, homokos és agyagos talajokat kedveli, ezért megtalálható az erdők mélyedésein vagy a patakok partján. Emellett réteken vagy akár vasúti lejtőkön is nő.

Az egyik legismertebb faj a lófű.

Vannak azonban más fajok is szerte a világon:

• Az erdei zsurló
• Déli zsurló
• Moore-zsurló
• Moore-zsurló
• Téli zsurló
• réti zsurló
• Mocsári zsurló

Ebben a cikkben közelebbről is megvizsgáljuk a lóherét.

A lósófű érdekessége, hogy kétféle szára van - tavaszi és nyári.

A tavaszi szár kora tavasszal nő ki a talajból. 15-20 centiméter hosszú és sárgásbarna színű. A szár végén egy fül alakú képződmény található, amely spórákat tartalmaz. A spórákat a szél hordozza. Amint a spóraüreg kiürül, a tavaszi szár elhal.

A tavaszi szár helyébe április végén, május elején lép a nyári szár, amely ugyanazon a gyökérnyélen nő. A nyári szár általában 40-60 cm magas és zöld színű. Nincsenek jellegzetes levelei. Az apró, vékony, hasított levelek a borókára vagy a fent említett lófarkra emlékeztetnek.

A nyári szár a gyógyhatása miatt fontos.

Leggyakrabban a lóherét a gyógynövény légi részeiből készített főzetek és teák formájában használják.

A tea úgy készül, hogy egy teáskanálnyi zsurlót forró vízbe öntünk. Egy ideig állni hagyjuk, majd leszűrjük.

Azonban fokozott óvatosságra van szükség, mivel a zsurló a tiamináz enzimet tartalmazza.

Ez B1-vitaminhiányt okozhat a szervezetben. Az enzim hatása főzéssel vagy szárítással megszüntethető.

Összességében a zsurlótea jól tolerálható, komolyabb mellékhatások nélkül.

Előfordulhatnak azonban enyhe mellékhatások, mint például:

• Hasmenés
• hányás
• hasi fájdalom
• allergiás bőrgyulladás
• bőrpír

A zsurlót a hagyományos gyógyászatban elsősorban vízhajtó tulajdonságai miatt használják. Ami azt jelenti, hogy lecsapolja a szervezetünket.

Azonban használják még a következőkre is:

• urogenitális betegségek
  • vesebetegségek
  • vesekövek
  • a húgycső gyulladása

A fenti urogenitális betegségeken kívül a hatásait használják még a következőkben is:

• Gyulladás
• a sebgyógyulás elősegítésére
• reumatikus betegségek
• a prosztata gyulladásai
• magas vérnyomás

A zsurló nemzetség talán legismertebb faja a zsurló - latinul Equisetum arvense. Vízhajtó hatását állatokon végzett klinikai vizsgálatok igazolták.

A már említett vizelethajtó hatáson kívül más tulajdonságokkal is rendelkezik, nevezetesen:

• antioxidáns
• rákellenes
• antimikrobiális
• görcsoldó
• simaizom-relaxánsként működik
• nyugtató
• anxiolitikus
• antinociceptív
• gyulladáscsökkentő
• antidiabetikus
• és gátolja a vérlemezkék aggregációját

Mivel a zsurlónak vízhajtó hatása van, segíthet a magas vérnyomás csökkentésében. Magas vérnyomás esetén azonban a kezelést mindig orvoshoz kell fordulni. A zsurlóteára azonban önmagában nem lehet hagyatkozni. Ha magas vérnyomásban szenved, forduljon szakemberhez.

Ha kémiailag szeretnénk lebontani a lóherét, akkor számos hatóanyagot tartalmaz.

Például..:

• alkaloidok
• flavonoidok
• fenolok
• fitoszterolok és szterolok
• szaponinok
• tanninok
• kovasav
• triterpenoidok
• és illóolajok

Egy másik jól ismert növény az óriás lóhere.

A hagyományos gyógyászatban különösen Latin-Amerikában - Brazíliában, Bolíviában, Chilében, Peruban - használják.

Kezelésre használják:

• hasmenés
• gyomorégés
• urogenitális rendellenességek
• gyulladás
• reumás betegségek
• elhízás
• és előzőleg vízhajtóként is

Óvatosan kell azonban bánni a lószegfűvel (Equisetum telmateia). Ez a lószegfű mérgező, és a belőle készült teát nem szabad inni. Külsőleg azonban alkalmas. Arról lehet felismerni, hogy a szára ujjnyi vastag.

Az Equisetum myriochaetum (mexikói zsurló) jelentős hipoglikémiás hatással rendelkezik. 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknek egy adagot (0,33 g/kg) adtak a szárított növényből. Ez az egyszeri adag jelentősen csökkentette a glükózszintet ezeknél a betegeknél. A zsurló tehát nagyon nagy potenciállal rendelkezik a cukorbetegség kezelésében.

A zsurló mint a rák gyógymódja?

A zsurló a rákellenes hatóanyagok ígéretes forrásának tűnik. Számos tanulmány bizonyította a zsurlókivonatok citotoxikus hatását.

Az etanolos kivonat citotoxikus hatást mutatott a következőkre:

• méhnyakráksejtek
• kolorektális adenokarcinóma sejtekre
• emlőrákos sejtek

A steril zsurlószár vizes kivonata citotoxikus hatást fejtett ki a leukémiás sejtekre. Ez a hatás koncentrációfüggő volt.

Természetesen ezek mind eddigi vizsgálatok.

Bár nagyon kedvezően hangzanak, nem szabad csak az ilyen kezelésre hagyatkozni. Mindig konzultáljunk orvosunkkal az egészségi állapotunkról és a későbbi kezelésről.

A zsurló illóolajok használata

A zsurló illóolaj széleskörű antimikrobiális hatással rendelkezik.

A baktériumok ellen hat:

• Staphylococcus aureus
• Escherichia coli
• Klebsiella pneumoniae
• Pseudomonas aeruginosa
• Salmonella enteritidis.

Hatásai a következők ellen:

• Aspergillus niger
• Candida albicans

Milyen előnyei vannak a zsurlónak külsőleg alkalmazva?

Izzadó lábak

A zsurlófürdő vagy a tinktúra nagyon hatékony a lábizzadás ellen. Mind a fürdő, mind a tinktúra naponta alkalmazható, de általában csak az egyik módszer elegendő.

Ideális, ha a fürdőt legalább 12 órával korábban elkészítjük, majd felmelegítjük és leszűrjük.

A tinktúrát a zsurló 40%-os alkoholban való áztatásával készíthetjük el. Kéthetes áztatás után használható.

Vérzéscsillapítás

A zsurló nagyon hatásos a vérzés elállításában is. Legyen szó sebből vagy orrvérzésről.

Orrvérzés esetén segít a hideg borogatás a zsurló illatával.

Felületes sebek vérzése esetén a sebet kimoshatjuk a főzettel.

Bőrkiütések

A zsurlót bőrproblémák esetén is használhatjuk.

Ideális, ha főzetet készítünk belőle. Öntsünk négy halmozott teáskanálnyit fél liter vízbe. Hagyjuk fél percig állni, majd szűrjük le. Ezután mossuk meg vele az arcot vagy a bőr más részeit.

Borogatásként is használható. Áztasson be egy törölközőt vagy más puha ruhát a gőzölgő vízbe. A borogatást helyezze a problémás területekre.

Korpásodás

A zsurló segít a korpa eltávolításában is. A hajat minden nap meg kell mosni a főzettel. Utána nem szabad vízzel leöblíteni. A főzet elkészítésének menete ugyanaz, mint a bőrproblémáknál.

Sarkantyú

A lósarkantyú segíthet a sarkantyú okozta fájdalmon is. A fájdalom enyhül, ha a sarkantyús lábat bekötözzük.

Először melegítsük meg a lósarkantyút gőz fölött. Amikor már meleg és puha, helyezzük a lábra. Ezután tekerjük be egy ruhával. Jó, ha melegen tartjuk a lábat. És ezt a borogatást hagyjuk rajta egész éjszakára.

A lábfürdő is segít a problémákon. Legalább 12 órán át áztassa a lóherét. Ezután szűrje le a kivonatot, és melegítse fel.

Angina és szájüregi gyulladás

A népi gyógyászatban a zsurlóból készült főzetet gargalizálószerként használták. Szinuszgyulladás vagy mandulagyulladás esetén alkalmazták. Már említettük, hogy a zsurlónak antimikrobiális tulajdonságai is vannak.

Bizonyos esetekben - ha a gyulladást mikrobák okozták - ezért segíthetett a gyógyulásban.

Magas szilícium-dioxid-tartalmának köszönhetően a zsurló finom csiszolópapírként is használható a különböző felületek tisztításához.

Hatására a zöld részét szedik le és használják fel, amelyet kifejezetten júniustól nyáron át egészen szeptemberig szüretelnek.

Ideális esetben a zsályát egy napig a napon előszárítják, majd lassan, árnyékban, legfeljebb 60 °C-os hőmérsékleten szárítják.

Jó ötlet, ha időről időre megforgatjuk.

Ha helyesen jártunk el, a virágzatok zöldek maradnak, és két-három évig is elállnak.

Terhesség és szoptatás

Bár a klinikai vizsgálatok nem igazolták a toxicitást (5 mg/kg átlagos dózis mellett), a zsurlót tartalmazó termékek alkalmazása terhesség és szoptatás alatt nem ajánlott.

Ennek fő oka, hogy nagyon kevés információ áll rendelkezésre az ebben az időszakban történő alkalmazásról.

Ezenkívül a zsurló a már említett tiamináz enzimet tartalmazza, amely lebontja a B1-vitamint.

Különbségek, illetve a lósósósós fajok megkülönböztetése

• Mocsári zsurló (Equisetum palustre) - A zsurlótól eltérően a nyári (zöld) szár kevésbé elágazó.
  • Főleg a középső részén ágazik el.
  • A felső és alsó részek többnyire oldalirányú elágazás nélkül.
  • A tüske barna színű, és a zöld elágazó csomó végén alakul ki.
  • Mérgező alkaloidát, a palusztrint tartalmazza, amely szárítással nem vész el, és hasmenést vagy izomgyengeséget okozhat.

• A lófű(Equisetum fluviatile) sokkal robosztusabb és nem nagyon elágazó. Ezenkívül üreges, vastag és majdnem kerek szárral rendelkezik.

A zsurló és a májra gyakorolt mellékhatásai

Bár számos tanulmány foglalkozott a lóherének a májra gyakorolt hatásaival, a májkárosító hatását nem igazolták.

Normál napi adag (legfeljebb 6 gramm) szedése esetén nem észleltek májjal kapcsolatos mellékhatásokat.

Másrészt lehetséges, hogy a zsurlókészítmények túlzott használata káros hatással lehet a májra. Ez különösen akkor igaz, ha az illető már meglévő májbetegségben vagy májzsugorban szenved.

Bár a lósófű használata széles körben elterjedt és népszerű, a készítmények terápiás potenciálját és biztonságosságát még nem vizsgálták és nem erősítették meg tudományosan.