Zika-vírus: mi ez, hogyan terjed és milyen tünetekkel jár?

A Zika-vírust először 1947-ben azonosították Ugandában majmokban. 1952-ben írták le emberekben Ugandában és Tanzániában.

Az első tömeges fertőzéses eseteket 2007-ben Mikronéziában regisztrálták. A járvány (a jelenlegi koronavírus-járványhoz képest) viszonylag rövid ideig tartott. Mindössze három hónapig tartott.

2013-ban újabb Zika-vírusjárványt jelentettek Francia Polinéziából. 2014 végén Brazíliából jelentettek megbetegedéseket.

A Zika-vírus jelenleg főként Afrikában, Amerikában, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben fordul elő. Elszigetelt eseteket jelentettek az Európai Unió országaiból is.

Tudta, hogy....

Az Egészségügyi Világszervezet 2016. február 1-jén a Zika-vírust nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította. Ez a státusz 2016 végéig tartott.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a Zika-vírussal való fertőzés potenciálisan világjárványos betegségnek minősül.

Más ilyen betegségek közé tartoznak még:

• hcikungunya-láz
• kolera
• influenza
• agyhártyagyulladás
• vérzéses láz (Ebola, Lassa, Marburg, Rift-völgyi láz, sárgaláz).
• Hendra-vírusfertőzés
• MERS-CoV
• majomhimlő
• Nipah-vírusfertőzés
• pestis
• SARS
• tularémia
• himlő

Milyen tényezők játszanak szerepet egy világjárványban?

1. A világ népességének növekedése

Az előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének körülbelül 66%-a fog városokban élni. Jelenleg ez az arány 54%. Az előrejelzések szerint a városi népesség akár 90%-a Ázsiában és Afrikában fog élni. Ez trópusi vagy szubtrópusi területeket jelent.

Ez a népességszerkezet a betegségek terjedésének egyik legsúlyosabb kockázati tényezője. Ezeken a területeken rossz az infrastruktúra, rossz az egészségügyi rendszer és nagy a szegénység.

Az ilyen körülmények tehát ideális környezetet jelentenek a vírusok terjedéséhez.

2. Utazás

Olyan korban élünk, amikor egyik nap eldönthetjük, hogy Afrikában leszünk, másnap pedig már ott is vagyunk. Gyorsabban eljuthatunk a világ másik felére, mint egyes fertőző betegségek lappangási ideje.

Az utazók száma 20 éven belül várhatóan megduplázódik. Az utazók megnövekedett száma elsősorban az ázsiai népességnek köszönhető. Az olyan események, mint az olimpiai játékok és más sportbajnokságok jelentős szerepet játszanak az emberi mobilitás szempontjából.

Brazíliában például a Zika-vírus a kenu világbajnokság idején terjedt el, egy olyan eseményen, amelyen részt vettek a Francia Polinéziából érkező sportolók, ahol a Zika-vírus akkoriban jelen volt.

A vírus ezt követően Dél-Amerikában, Haitin és a Karib-térségben is elterjedt.

3. Állatok

Becslések szerint az ismert fertőző kórokozók 1415 fajának akár 61%-a is patogén az emberre. Ezek a fertőző kórokozók állatokról terjednek át az emberre.

Érdekes módon több mint 1000 állatfaj fertőződhet meg influenzavírussal.

4. Az éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás kétféleképpen befolyásolja az emberi egészséget:

• Közvetlenül - megváltozott időjárási viszonyok (pl. hőhullám okozta összeomlások vagy árvízi sérülések).
• Közvetve - az élelmiszerek és a víz minőségének és mennyiségének változásai, a levegő minőségének változásai, az ökoszisztémák változásai, a mezőgazdaság és az állattenyésztés változásai, az életkörülmények és az emberi települések változásai.

Az éghajlatváltozásnak az európai népesség egészségére gyakorolt hatásai jelentősnek bizonyultak, például egyes fertőző betegségek vektorainak (kullancsok, egyes szúnyogfajok) földrajzi eloszlásában bekövetkező változások.

A Zika-vírus egy arbovírus, amely a Flaviviridae családba és a Flavivirus nemzetségbe tartozik. A Flavivírusok gömb alakúak és viszonylag kis vírusok (40 nm átmérőjűek).

Ebbe a nemzetségbe tartoznak még a sárgaláz, a dengue, a japán agyvelőgyulladás, a nyugat-nílusi és a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás vírusai.

A Zika-vírus filogenetikai szempontból három vonalra oszlik:

• 2 afrikai (kelet-afrikai és nyugat-afrikai).
• Ázsiai vonal - csak ezt a vonalat hozzák összefüggésbe az emberekben előforduló veleszületett elváltozásokkal (mikrokefália).

A Zika-vírus fertőzött szúnyog, leggyakrabban az Aedes aegypti szúnyog csípésével terjed az emberre.

Más szúnyogokhoz képest viszonylag kicsi (3-4 mm testhosszúságú), de nagyon feltűnő megjelenésű. Sötét színű, mellkasán jellegzetes fehér mintázat található. Lábain fehér gyűrűk vannak.

Az Aedes aegypti szúnyog akár több hónapig is élhet. Más szúnyogoktól eltérően a tojásait stratégiai távolságra rakja le. Így biztosan kiterjeszti a területét.

A hím nem képes vért szívni, csak nektárral táplálkozik, ezért a nőstény a vektor.

Tudta, hogy...

Ez a szúnyogfaj csak az emberi lakások 90 méteres körzetében fordul elő. Nagyon gyorsan mozog, és az ember számára szinte hallhatatlan.

Ez a szúnyog többek között a következő vírusokat hordozza:

• Zika-vírus
• sárgaláz
• dengue-láz
• chikungunya-láz

A zikavírus egyéb lehetséges terjedési útvonalai a következők:

• szexuális érintkezés
• anyáról gyermekre történő átvitel a méhlepényen keresztül.
• anyáról gyermekre történő átvitel a születéskor
• vérátömlesztés

A lappangási idő 3-12 nap.

A fertőzöttek körülbelül 80%-ánál nem jelentkeznek a Zika-vírusfertőzés tünetei. A fertőzöttek fennmaradó 20%-ánál influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek.

A tünetek 2-7 napig tartanak.

A Zika-vírusfertőzés tünetei a következők:

• Emelkedett hőmérséklet (<38,5 °C)
• rossz közérzet
• ízületi fájdalom (arthralgia)
• a kéz és a láb kisebb ízületeinek duzzanata
• izomfájdalom (myalgia)
• bőrkiütések, amelyek az arcról a testre is átterjednek
• kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis)

A szövődmények közé tartoznak a neurológiai problémák:

• agyhártyagyulladás (meningitis)
• az agy és az agyhártya gyulladása (meningoencephalitis)
• a gerincvelő, a csontvelő gyulladása (myelitis)
• súlyos autoimmun szövődmények (Guillain-Barré-szindróma)

2013-2014-ben hét ország (Brazília, Kolumbia, El Salvador, Suriname, Venezuela, Francia Polinézia) jelentette a mikrokefália és/vagy Guillain-Barré-szindróma megnövekedett számát a Zika-vírus járványával egyidejűleg.

Olvassa el még:

Meningitis: miért fordul elő és milyen tünetei vannak?

Mi az a Guillain-Barré-szindróma, és mik a tünetei és okai?

A Zika-vírusfertőzés diagnózisa a következőkből áll:

• specifikus IgM antitestek kimutatása a szérumban
• a Zika-vírus nukleinsavának kimutatása a mintából
• a Zika-vírus izolálása a mintából
• a Zika-vírus antigén kimutatása a mintából.

A lappangási idő viszonylag rövid.

A legtöbb betegnél nem jelentkeznek a Zika-vírusfertőzés tünetei. A betegek egy kis csoportjánál influenzaszerű tünetek jelentkeznek.

A tünetek a legtöbb esetben 2-7 napig tartanak fenn.

Zika-vírus és terhesség

Ha a Zika-vírussal való fertőzés a terhesség alatt történik, megnő a fejlődési rendellenességek (mikrokefália) kockázata.

A mikrokefália az újszülöttkori 31 cm-nél kisebb fejkörfogatban nyilvánul meg. Ez a jelenség a gyermekek agynövekedésének idő előtti leállásával jár.

A legkockázatosabb időszaknak a terhesség első és második trimeszterét tekintik. Ebben az időszakban a Zika-vírus jelenléte a gyermek fejlődésének károsodásához vezet.

Megelőzés

A fertőzés megelőzése a következő lépéseket foglalja magában:

1. A megfelelő helyen lenni a megfelelő időben

A Zika-vírust terjesztő szúnyogok hajnalban és napnyugtakor a legaktívabbak. Ezért a legideálisabb napközben a szabadban tartózkodni. De még ebben az esetben is érvényes a mindenkori óvatosság elve.

2. Megfelelő ruházat

A kockázatos országokba utazónak ügyelnie kell arra, hogy elkerülje a szúnyogokkal való bőrkontaktust. A megfelelő ruházat a hosszú ujjú ing, a hosszú nadrág, a kalap és a stabil cipő.

3. Védőhálók az ablakokon és ajtókon, szúnyoghálók.

Az ablak- és ajtórácsok a szúnyogok elleni védelem legegyszerűbb módjai közé tartoznak. A biztonságos és zavartalan alvás érdekében ajánlott szúnyoghálót használni az ágyon. Ha kockázatos területeken tartózkodik, használatuk íratlan kötelezettség.

A piacon különböző típusú szúnyoghálók kaphatók:

• Személyre szabott szúnyoghálók - kalaphoz
• Ágyba való szúnyoghálók - az ágyra akasztva

4. Repellensek

Az egyik hatékony megelőző intézkedés a repellensek használata. Ezeknek 30% DEET hatóanyagot kell tartalmazniuk.

5. Biztonságos szex

Több mint 2 héttel a betegségből való felépülés után életképes Zika-vírust mutattak ki az ondóban.

Eddig 2 megerősített esetet jelentettek szexuális úton történő átvitelről. Ez arra utal, hogy a Zika-vírus szexuális érintkezés útján is terjedhet. Az óvintézkedések közé tartozik ezért a védett közösülés óvszer használatával.

Ha partnere a veszélyeztetett országok valamelyikébe utazott, 8 hétig védett szexuális kapcsolatot kell folytatnia.

Ha a partnerek egyikénél a kockázatos országból való visszatérés után a Zika-vírus fertőzés tünetei jelentkeztek, a hazatérés után legfeljebb 6 hónapig ajánlott védett nemi életet élni.