Vese- (vizelet-) kövek: mik az okok és a tünetek?

A vesekövek jelenléte a húgyúti rendszer gyakori betegsége. A vizeletkonkrétumok kialakulásának oka többtényezős: a genetikai hajlamtól kezdve a helytelen életmódon át a különböző anyagcsere- vagy urológiai betegségekig.

Tünetek, okok, diagnosztikai eljárás, kezelési lehetőségek és sok más érdekes információ található a cikkben.

Mi az urolithiasis?

Az urrolithiasis olyan állapot, amikor a húgyutakban húgykövek vannak. A lakosság körülbelül 10%-ánál fordul elő. A betegség általában középkorú egyéneknél jelentkezik. Gyakrabban érinti a férfiakat.

A betegség előfordulása az életkor előrehaladtával nő. Időseknél ismét csökken.

A vesekövek kiújulása viszonylag gyakori.

A vizeletkövek a kiválasztórendszer különböző részein fordulhatnak elő.

A konkrétumok lokalizációja szerint az urolithiasist felosztják :

• Nephrolithiasis (a vese területe - medence)
• Ureterolithiasis(a húgyvezeték területe)
• cisztolitiazis (a húgyhólyag területe)
• Ureterolitiazis (húgycső területe)

A vesék fő feladata a vér szűréseés a vizelettermelés. A szervezet így szabadul meg a salakanyagoktól, a felesleges és káros anyagoktól. A vesék szabályozzák a vizeletből történő vízfelvételt is.

A nagy koncentrációban lévő kőalkotó anyagok (ásványi anyagok, sók), a kis mennyiségű vizelet vagy a vizeletüledék együttesen okozzák a húgykövek kialakulását.

Kezdetben úgynevezett kristályok képződnek. Ezek fokozatosan növekedés és csomósodás révén vizeletkövekké (konkréciók) alakulnak.

A pontos típus szerint a vizeletkonkrétumok a következőkre oszthatók :

• kalciumkövek (az esetek kb. 70-80%-ában).
• húgysavkövek (5-10 %)
• struvitkövek (5-15 %)
• cisztinkövek (1 %)

A vizeletkonkréciók önmagukban nem jelentenek betegséget. Ezek az anyagcsere-betegségek, valamint a kiválasztórendszer morfológiai és funkcionális változásainak következményei. A kezeletlen húgykőgyulladás egészségügyi szövődményekkelés kockázatokkal jár.

A vesekövek jellegzetes tünete a vesekólika. Ez a hát alsó részén jelentkező, kipirult fájdalomban nyilvánul meg, amely az ágyékra is átterjedhet.

Az urolithiasis legtöbb esetben több kockázati tényezőt azonosítanak. Az előfordulás etiológiája multifaktoriális.

A húgykövek leggyakoribb okai az anyagcserezavarokés a húgyutak helyi elváltozásai. A nem megfelelő étrend és életmód fontos szerepet játszik az urolithiasis kialakulásában.

A kristályosodás és a kőképződés okai :

• A kőképző anyagok túlzott koncentrációja a vizeletben. Ennek oka lehet anyagcserezavar, a kőképző anyagok túlzott bevitele az étrendben vagy gyógyszeres kezelés (gyógyszerek és gyógyszerek).
• Húgyúti fertőzés és a vizelet pH-értékének ezt követő változása.
• A kristályosodást és a konkrécióképződést megakadályozó inhibitorok (magnézium) hiánya.
• Húgyúti elzáródás: a vizelet megfelelő kiáramlásának akadályozása, idegen test jelenléte és az ezt követő vizelet felhalmozódása.

Melyek a kockázati tényezők?

A kristályosodás és a kőképződés kockázati tényezői...

Anyagcsere-faktor

A táplálkozás és a diéta nagymértékben befolyásolja a kiválasztó rendszer működését és állapotát. A táplálkozásban lévő túlzott mennyiségű állati fehérjeés purinok a kalcium, az oxalátés a húgysav fokozott kiválasztásához vezethetnek a vizeletbe. Ez a vizelet pH-szintjének csökkenését eredményezi.

A gyomor-bélrendszer rendellenességeiés betegségei a litogén (kőképző) anyagok túlzott kiválasztásához, a kristályosodást gátló anyagok hiányához és a vizelet savasodásához vezethetnek. Ilyen például a malabszorpciós szindróma vagy a krónikus hasmenés.

A gyógyszeres kezelés szintén metabolikus tényező. A gyógyszerek a konkréció részét képezhetik, vagy urolithiasis kialakulását idézhetik elő (pl. acetazolamid).

Helyi urológiai tényező

A helyi tényezők közé tartoznak a kiválasztó rendszer rendellenességei és betegségei. Súlyos fertőzések, gyakori húgyúti gyulladások, vesebetegségek, nem megfelelő vizeletkiáramlással járó obstruktív rendellenességek, vizeletürítés (pooling), a kiválasztó rendszer rendellenességei és mások.

Egyéb kockázati tényezők

A genetikai hajlam és a pozitív családi anamnézis kockázati tényezők.

A terhesség időszaka a hormonális változások miatt a vizeletürítés lelassulását idézheti elő a nőknél. A szoptatás és a szoptatás miatt a kalcium-anyagcsere diszharmóniája is fennáll.

Egy másik tényező a munkavégzés módja. A hosszú távú ülőmunka szerepet játszhat a vizeletkonkréciók kialakulásában.

Az éghajlat is szerepet játszik. A dehidratáció könnyebben következik be forró és száraz környezetben. A túlzott napfényhatás nagyobb D-vitamin-termeléshez és kalciumfelszívódáshoz vezet.

A hidegnekés a hipotermiának való kitettség szintén nem megfelelő.

Az urolithiasis lehetséges okainak összefoglalása :

• Anyagcsere-betegségek
• Gyomor-bélrendszeri rendellenességek
• Húgyúti fertőzések
• Gyakori húgyúti fertőzések
• Húgyúti elzáródás
• A kiválasztórendszer betegségei
• Nem megfelelő étrend
• Nem megfelelő ivási rendszer
• Kis mennyiségű és felgyülemlett vizelet
• A farmakológiai kezelés kedvezőtlen hatása
• Genetikai hatás és családi anamnézis
• Terhesség és szoptatás egy nőnél
• Ülő foglalkozás, immobilizáció

A fő klinikai tünetek közé tartozik a hát alsó részén jelentkező kólikás vesetáji fájdalom, tapintásra jelentkező vesetáji fájdalom, hányinger és vizelési nehézség.

Az urolithiasis lehetséges tünetei :

• Fájdalom a hát alsó részén
• Fájdalom a has alsó részén és az ágyékban, amely a herékbe (herezacskóba) sugárzik.
• Fájdalom a vese területén
• Fájdalom a bordák alsó részén
• Hányinger
• Hányás és öklendezés érzése
• Fájdalom vizeléskor
• Gyakori vizelési inger
• Gyakori vizelési gyakoriság
• Kis mennyiségű vizelet
• Szagos vizelet
• Felhős vizelet
• Szokatlanul színes vizelet (rózsaszín, vörös, barna)
• Vér jelenléte a vizeletben
• Emelkedett testhőmérséklet
• Láz és hidegrázás

Vizeletkiválasztási problémák, fájdalom, láz és egyéb atipikus tünetek esetén urológus szakorvosi segítségét kell kérni.

Ha vért észlel a vizeletében, azonnal forduljon orvoshoz.

A diagnosztikai folyamat kezdetben a beteg átfogó kórtörténetének felvétele, a klinikai tünetek értékelése és az urológus által végzett tapintásos vizsgálatból áll.

Az alapvető vizsgálatok közé tartozik a páciens vizeletmintájának gyűjtése és laboratóriumi értékelése. A vizeletet kristályok, vér és fehérvérsejtek jelenlétére vizsgálják. A vizsgálat kiegészülhet a jelen lévő húgykő típusának vizsgálatával.

Általában vérmintát vesznek a kalcium-, foszfor-, húgysav- és kreatininszint meghatározására.

A diagnosztikai képalkotás a vesékés a húgyhólyag ultrahangvizsgálata, röntgenfelvétel, CT (komputertomográfia) vagy MRI(mágneses rezonanciás képalkotás) formájában a diagnózis részét képezi.

A módszer kiválasztása a vizsgáló orvostól függ. Az ultrahangvizsgálat a preferált módszer. A kiválasztó rendszer röntgenvizsgálata az egyik alapvető műszeres vizsgálat, mivel a vizeletkonkrétumok akár 80%-a röntgenkontrasztos.

A vizsgálat a húgyúti kövek pontos lokalizálására és számának és méretének meghatározására szolgál.

A vesekövek megelőzése

A vesekövek megelőzése elsősorban az életmód, a megfelelő étrend és a környezet megváltoztatásán alapul.

Egyes belső tényezők nem befolyásolhatók közvetlenül, mint például az anyagcsere-betegségek vagy a genetikai hajlam. Inkább a külső tényezők, mint például az étrend, az alkoholfogyasztás, a fizikai aktivitás és a stressz befolyásolhatók.

A megelőzés alapja a megfelelő mennyiségű ivás a nap folyamán. Az ajánlott mennyiség kb. 2 liter naponta. Egyszerű ellenőrzés a szomjúságérzetés a zavaros vizelet. A vizelet kiválasztásának világossárga, tiszta színűnek kell lennie.

Alkalmas a sima víz, azásványvíz, a gyógyteaés a friss gyümölcs- és zöldséglevek. Urológiai problémákra alkalmas az áfonyából vagy fekete ribizliből készült ital. A citromos víz és az almaecet is alkalmas.

A magas nátriumtartalmú, erősen ásványi anyagokkal dúsított vizek és szénsavas italok túlzott fogyasztása nem megfelelő. A kávéés a kólaitalok fogyasztásának csökkentése ajánlott.

Az alkoholt kerülni kell. A sörnek és a bornak azonban számos előnye van. Ezek közé tartozik a bor flavonoidtartalma és a sör vizelethajtó hatása.

Célszerű betartani a kalcium, a káliumés a magnézium ajánlott napi bevitelét. Az egyik hiba a kalciumbevitel csökkentése az étrendben. A kalciumban gazdag étrend viszont csökkenti a vesekő kialakulásának kockázatát.

Célszerű kiegyensúlyozott, rendszeres étrendet követni, sok zöldséggel, gyümölccselés rosttal.

Azáfonya jótékonyan hat a kiválasztó rendszerre. A típusú proantocianidineknek nevezett fitotápanyagokat tartalmaz, amelyek megakadályozzák a baktériumok terjedését és a gyulladást a húgyutakban.

Jó zöldségek közé tartozik a petrezselyem, a brokkoli, a zeller, a spárga, a fokhagyma, a hagyma, a torma és a retek.

A só-ésállati fehérjebevitelt korlátozni kell. Az állati fehérje gazdag purinforrás. A purinok a szervezetben húgysavvá bomlanak le, és növelhetik a vesekő kialakulásának kockázatát.

Célszerű korlátozni a nátriumot és a hozzáadott sót. A fokhagyma ezért jó választás. Ízt ad az ételeknek és gyulladáscsökkentő hatású.

Az étrend-kiegészítőkben található gyógyteák és gyógynövénykivonatok természetes támogatást nyújtanak. Például a csipkebogyó, a gyermekláncfű, a tőzegáfonya, a csalán, a zsurló, az anemoneés mások támogatják a húgyúti funkciókat. A legtöbb esetben vizelethajtó hatásúak.

Célszerű a rendszeres testmozgásés azülőmunka kompenzálása. A terület vérkeringése és a hidegnek való kitettség megszüntetése segít .

A húgyúti kövek megelőzésének alapjai :

• Megfelelő ivás és vizeletürítés
• Megfelelő zöldség-, gyümölcs- és rostbevitel
• Megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitel
• A nátrium- és sóbevitel kiküszöbölése az étrendből.
• Az állati fehérjék és purinok elhagyása az étrendből.
• A stressz kiküszöbölése
• Rendszeres fizikai aktivitás
• Az ülőmunka kiküszöbölése és kompenzálása
• A húgyúti terület hidegnek való kitettségének kiküszöbölése
• Megfelelő higiénia és a fertőzések megelőzése