Vastagbélrák: lehetséges a megelőzés? Igen! Mik a tünetek?

A vastagbélrák az emésztőrendszer leggyakoribb ráktípusa.

Ez egy multifaktoriális betegségfolyamat, amelynek etiológiája magában foglalja a genetikai tényezőket, a környezeti hatásokat (beleértve a táplálkozást) és az emésztőrendszer gyulladásos elváltozásait.

Az invazív vastagbélrák megelőzhető betegség. A széles körben alkalmazott szűrőprogramok révén történő korai felismerés a legfontosabb tényező a fejlett országokban a vastagbélrák progresszív csökkenésében.

Nem befolyásolható kockázati tényezők

Néhány dolog az életben egyszerűen nem befolyásolható. Ugyanez igaz a vastagbélrák kialakulásának néhány tényezőjére is.

Ezek a tényezők növelhetik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát:

• Életkor - A vastagbélrák kockázata az életkor előrehaladtával nő. Fiatalabb felnőttek is megbetegedhetnek vastagbélrákban, de 50 éves kor után sokkal gyakoribb. 50 éves kor alatt azonban az 50 évnél fiatalabbak körében is nő a vastagbélrák kialakulásának kockázata, és ennek oka egyelőre nem tisztázott.
• Faji és etnikai hovatartozás - A vastagbélrák diagnózisának és halálozási arányai a legmagasabbak a nem spanyolajkú afroamerikaiak körében. Ezek a számok magasabbak az amerikai őslakosok, az alaszkai őslakosok és a kelet- és közép-európai származású zsidók körében is.
• Előzmények polipok vagy rák - A kockázat magasabb azoknál, akiknek korábban vastagbélpolipjaik voltak. Különösen akkor, ha azok nagyok voltak, nagyszámúak, vagy rendellenes, de nem rákos sejteket tartalmaztak (diszplázia). A kockázat szintén magasabb azoknál a betegeknél, akiknek korábban vastagbélrákjuk volt.
• Bizonyos egészségügyi állapotok - A 8 évnél hosszabb ideje fennálló gyulladásos bélbetegség (IBD, beleértve a fekélyes vastagbélgyulladást vagy a Crohn-betegséget) vagy a 2-es típusú cukorbetegség növelheti a vastagbélrák kockázatát. Az irritábilis bél szindróma (IBS) nem tűnik összefüggésbe hozhatónak a magasabb kockázattal.
• Bizonyos genetikai szindrómák - Az öröklött betegségek növelik az ilyen típusú rák kockázatát. Ezek közé tartozik a Lynch-szindróma vagy az olyan polipózis-szindrómák, mint a familiáris adenomatózus polipózis (FAP). A Lynch-szindróma (HNPCC) a vastagbélrákok mintegy 6%-át okozza. A kutatók vizsgálják, hogy más génmutációk, például az emlőrákkal összefüggésbe hozható BRCA1 és BRCA2 mutációk szintén növelhetik-e a vastagbélrák potenciális kockázatát.
• Családi kórtörténet - Ha más családtagoknak is volt vastagbélrákjuk vagy polipjuk, a vastagbélrák kialakulásának kockázata magasabb. Ez különösen igaz az elsőfokú rokonokra (szülők, testvérek, gyermekek).

Befolyásolható kockázati tényezők

A gasztroenterológiai társaságok szerint a vastagbélrák diagnózisok 55 százaléka befolyásolható életmódbeli tényezőkre vezethető vissza.

Ezek közé tartoznak:

• Táplálkozás - A vastagbélrák kockázata magasabb azoknál az egyéneknél, akik magas zsírtartalmú, sok feldolgozott húst vagy vörös húst tartalmazó étrendet fogyasztanak. Ezzel szemben a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend védelmet nyújt. A magas rostbevitel is összefügg a vastagbélrák kockázatának csökkenésével.
• Alkoholfogyasztás - A mérsékelt vagy erős alkoholfogyasztás, de még a mérsékelt alkoholfogyasztás is növelheti a vastagbélrák kockázatát. A férfiaknak napi két italra, a nőknek pedig napi egy italra kell korlátozniuk magukat.
• Súly - A vastagbélrák kockázata magasabb a túlsúlyos vagy elhízott embereknél, különösen a férfiaknál.
• Fizikai aktivitás - A fizikai aktivitás és a vastagbélrák között összefüggés van, de a végbélrák nem. Azok az emberek, akik a nap nagy részét ülve vagy fekve töltik, nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki vastagbélrákban.
• Dohányzás - A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség véglegesen megállapította, hogy a dohányzás vastagbélrákot okoz. A vastagbélrákos esetek körülbelül 12 százalékát a jelenlegi vagy korábbi dohányzás okozza.
• Megelőző gyógyszerek - Az aszpirin vagy más nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) rendszeres, hosszú távú alkalmazása bizonyítottan csökkenti a vastagbélrák kockázatát. Ez különösen igaz a 70 év alatti, egészséges testsúlyú emberekre. A betegeknek azonban először orvoshoz kell fordulniuk, mielőtt ezeket a gyógyszereket alkalmaznák.

Vastagbélpolipok és a rák kialakulása

A vastagbélpolipokat azért kell megemlíteni, mert ezek rákot megelőző állapotok. A rosszindulatúvá váló polipokból karcinóma alakul ki.

A polipok a vastagbél nyálkahártyájából származó, a bél lumenébe benyúló kinövések. Leggyakrabban adenomaként fordulnak elő. Általában lassan - több év alatt (8-10 év) nőnek.

A megelőző vizsgálat éppen a polipok felkutatásáról és eltávolításáról szól. Ezt kolonoszkópos vizsgálat során lehet elvégezni.

Ezáltal a diagnosztikus kolonoszkópia endoszkópos polipektómiával (polipok eltávolítása) terápiás kolonoszkópiává válik. Ezzel egyidejűleg a vastagbélrák megelőzésre kerül.

...tehát a megelőzés lehetséges!

A vastagbélrák a korai stádiumban nem okozhat semmilyen tünetet, de az alábbiak közül néhány előfordulhat:

• a székelési szokások megváltozása
• hasmenés vagy székrekedés
• az az érzés, hogy a bél nem ürül megfelelően
• vér a székletben, ami sötétbarna vagy fekete színűvé teszi azt.
• élénkvörös vér a végbélből
• hasi fájdalom és puffadás
• teltségérzet, még akkor is, ha hosszú idő telt el evés óta.
• fáradtság
• megmagyarázhatatlan fogyás
• vérszegénység

A fenti tünetek bármelyike esetén forduljon orvoshoz, és fontolja meg a kolonoszkópia elvégzését.

A diagnózis felállításához a következő vizsgálatok és eljárások használhatók:

Fizikai vizsgálat és kórtörténet

A test vizsgálata az általános egészségügyi tünetek ellenőrzése céljából, beleértve a betegségre utaló jelek, például csomók vagy bármi más, szokatlannak tűnő dolog ellenőrzését. A beteg egészségügyi szokásairól, korábbi betegségeiről, kezelésekről és a családi kórtörténetről is felveszik a kórtörténetet.

Digitális végbélvizsgálat

Végbélvizsgálat: Az orvos egy bekent, kesztyűs ujjat vezet be a végbélbe, hogy kitapintsa a csomókat vagy bármi mást, ami nem oda való.

Széklet okkult vérvizsgálat (FOBT)

A székletben lévő vér jelenlétének ellenőrzésére szolgáló vizsgálat, amely csak mikroszkóppal látható. A székletből egy kis mintát egy speciális kártyára vagy egy speciális tartályba helyeznek, és vizsgálatra visszaküldik az orvosnak vagy a laboratóriumnak. A székletben lévő vér polipok, rák vagy más betegségek jele lehet.

Az okkult vérzésre irányuló vizsgálatnak alacsony a diagnosztikai értéke. Negatívitása nem jelzi a daganat hiányát.

Vérvizsgálatok

A betegség laboratóriumi leletei nem specifikusak. A vastagbélrákban szenvedő embereknél előfordulhat vérszegénység vagy sem. Az onkomarkerek közül emelkedett lehet a CEA (karcinoembrió antigén), a CA 19-9 és ritkán a CA 125 érték.

Irrigográfia

Az irigográfia a vastagbél röntgenvizsgálata, amelynek során egy vékony csövön keresztül báriumos kontrasztanyagot fecskendeznek a végbélbe. Ezután a hasat röntgenfelvételen átvizsgálják, és képet kapnak a vastagbélről. A vizsgálat eredménye a vastagbél nyálkahártyájának és annak szabálytalanságainak láthatóvá tétele, ami polipra, daganatra vagy gyulladásos betegségre utalhat.

A vizsgálatot a közelmúltban felhagytak a beteg sugárterhelése és a pontos diagnózis és szükség esetén a beavatkozás lehetetlensége miatt. A beavatkozásra a kolonoszkópos vizsgálat során van lehetőség, amely ezt a vizsgálatot helyettesíti.

Szigmoidoszkópia

A végbélben és a szigmabélben (nyelőcsőben) található polipok, egyéb rendellenességek vagy rák kimutatására szolgáló eljárás. A kolonoszkópot a végbélen keresztül vezetik be a nyelőcsőbe.

A kolonoszkópban lehet olyan eszköz is, amellyel a polipok eltávolíthatók vagy szövetmintákat lehet venni, amelyeket mikroszkóp alatt vizsgálnak meg a rák jelenlétének kimutatására.

Kolonoszkópia

A végbélben és a teljes vastagbélben lévő polipok, rendellenességek vagy rák kimutatására szolgáló vizsgálat. A vizsgálatot a bél hashajtóval és egynapos böjtöléssel történő előkészítése (kiürítése) után végzik. A vizsgálatot szakvizsgával rendelkező gasztroenterológus vagy sebész végzi.

A vizsgálat gyógyszeres kezelés nélkül, enyhe altatásban vagy általános érzéstelenítésben is elvégezhető. A vizsgálat során polipok eltávolíthatók, illetve daganatos minták vehetők szövettani vizsgálat céljából.

Virtuális kolonoszkópia

Olyan eljárás, amely egy komputertomográfiának nevezett röntgensugár-sorozat segítségével sorozatos képeket készít a vastagbélről. A számítógép a képeket kombinálva részletes képeket készít, amelyeken polipok és bármi más, a vastagbél belső felszínén szokatlannak tűnő dolog látható. Ezt a vizsgálatot kolonográfiának vagy CT-kolonográfiának is nevezik.

A vizsgálat hátránya, hogy nem lehet kóros szövetet eltávolítani és szövetmintát venni.

Biopszia

A biopszia a kóros szövetmintának a patológus által mikroszkópos szövettani vizsgálat céljából történő levétele. A vastagbélrák diagnózisának mindig szükséges része.

A vastagbélrák stádiumai

0. stádium - Carcinoma in situ, amikor a rákos sejtek nem terjednek túl a vastagbél vagy a végbél nyálkahártyáján.

I. stádium - A daganat a vastagbél vagy a végbél nyálkahártyájából a vastagbél vagy a végbél izomrétegébe nőtt.

II. stádium - A daganat a vastagbél vagy a végbél falába nőtt, de még nem terjedt át a környező szövetekre és nyirokcsomókra.

III. stádium - A daganat átterjedt a környező nyirokcsomókra. Helyileg előrehaladott betegségről beszélünk.

IV. stádium - A betegség átterjedt távoli szervekre. Másodlagos betegséggócok - áttétek vannak jelen.

A 2019-es tanulmányok szerint sok daganatos betegség áttétet képez, mielőtt az eredeti daganatot a hagyományos szűrési módszerekkel ki lehetne mutatni. Ez nagyon kedvezőtlen. Ezért is van az, hogy a betegség első jele gyakran az áttétek megtalálása.

Általában azonban a karcinómák a betegség lefolyása során később adnak áttéteket.

A vastagbélrák áttéteket képez a májba. Ez az első bordaív alatti hasi fájdalomban, a vérből vett biokémiai képben emelkedett májparaméterek formájában jelentkezhet. Az áttétek ultrahangon, vagy CT-vizsgálaton, PET-CT-n (pozitronemissziós tomográfia CT-vel kombinálva), MRI-n láthatóak. Tisztázatlan lelet esetén a májelváltozások biopsziája áll rendelkezésre.

A májban lévő áttétek gyakran a betegség első leletét jelentik. A tüdőáttétek légzési nehézség, néha mellkasi fájdalom és jellegzetes röntgenkép formájában jelentkeznek. CT-, PET-CT- és MRI-vizsgálatokon is láthatóak.