Urticaria: Urticaria nem csak csalánégés után? Betegséget jelent?

Az urtikária (csalánkiütés) az egyik olyan bőrbetegség, amely gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordul.

Az urtikária nem fertőző betegség.

Előfordulásában több tényező is szerepet játszik. A betegség tünetei a test bármely pontján megjelenhetnek. A csalánkiütés osztályozása nem egységes. Lokalizáció, időbeli lefolyás vagy jelleg szerint lehet felosztani.

Az urtikária típusainak áttekintése a táblázatban

A. Akut csalánkiütés

Az akut urtikária főként gyermekeknél fordul elő.

Az emberek közel 15%-a tapasztalta már életében legalább egyszer az urtikáriának ezt a formáját.

A tünetek hirtelen jelentkeznek, és általában 20-120 percen belül megszűnnek. Közben máshol más kiütések jelennek meg. Az akut urtikária általában 3 héten belül teljesen megszűnik.

Kísérő tünetei lehetnek:

• Angioödéma
• hörgőgörcs
• enyhén emelkedett hőmérséklet
• hányinger
• hányás
• a sokk tünetei

B. Krónikus csalánkiütés

A krónikus csalánkiütés elsősorban felnőtteket érint.

Hónapokig vagy évekig is fennállhat.

Jellemző megnyilvánulásai a kiütések és/vagy az angioödéma. A kiütések különböző nagyságú központi duzzanatban nyilvánulnak meg, szinte mindig vöröses széllel. A megnyilvánulások viszketéssel, néha égő érzéssel járnak. 24 órán belül nyomtalanul felszívódnak.

Az angioödéma a dermisz és a hypodermisz alsó részének hirtelen duzzanata, amely gyakran a nyálkahártyákon jelentkezik. Az angioödéma általában 72 órán belül megszűnik. A betegek viszketésre és fájdalmas érzésre panaszkodnak.

A krónikus spontán csalánkiütést autoimmun reakciók vagy ismeretlen okok válthatják ki.

C. Fizikai csalánkiütés

A fizikai urtikáriát különböző ingerek váltják ki. A gyakorlatban az urtikáriában szenvedő betegek közel 20%-ánál fordul elő.

1. Aquagén urtikária

Az urtikáriának ez a típusa nagyon ritka. A kiütés vízzel való hosszabb bőrkontaktust követően jelentkezik. A vízzel való érintkezés helyén 2-30 percen belül apró kiütések jelennek meg, amelyek viszkető érzést okoznak.

2. Dermográfiás urtikária

Jellemzője a ruhadörzsölés, vakarózás vagy bőrkoptatás helyén kialakuló lineáris vagy sávszerű bőrpír és bőrreakció. A betegek gyakran panaszkodnak jelentős viszketésre reggel felkeléskor vagy alvás közben. A dermográfiás urtikária lefolyása a legtöbb esetben krónikus.

3. Kolinerg urtikária

A betegség a testhőmérséklet emelkedése és a test túlmelegedése után jelentkezik fizikai megterhelés, sportolás vagy stressz során. Elsősorban a törzs felső részén jelentkezik. Apró viszkető, fehéres kiütések jelennek meg.

4. Hideg csalánkiütés

A hideg csalánkiütést hideg levegő, víz vagy hideg italok okozzák.

A hideg csalánkiütés lehet egy másik betegség (gyógyszerallergia) kísérőjelensége.

Kis kiütések helyi vagy szisztémás kialakulásával, ritkán duzzanattal és a szervezet általános reakciójával jelentkezik.

A hideg csalánkiütésnek két típusa van:

- A kontaktusos típus

A bőr olyan területein jelentkezik, amelyek közvetlen hidegnek voltak kitéve. Elsősorban a téli időszakokban fordul elő.

A kontakt típusra jellemző a viszkető kiütés és a bőrpír megjelenése.

- Reflex típusú (távoli urtikária)

Olyan területeken jelentkezik, amelyek nem voltak közvetlenül kitéve a hidegnek.

A reflex típusú csalánkiütésre példa a hideg étel vagy ital fogyasztása.

5. Kontakt urtikária

Az urtikária ezen típusa az allergénnel való érintkezés után jelentkezik. Csak olyan helyen fordul elő, amely közvetlenül érintkezett az allergénnel. A bőrpír általában aszimmetrikus és körülírt.

A kontakt allergének lehetnek:

• állati allergének (méh, darázs, hernyószőr, medúza).
• növényi allergének (pollen)
• élelmiszerek (burgonya, spárga, hagyma, citrusfélék héja)
• gyógyszerek
• kozmetikumok (parafeniléndiamint tartalmazó hajfestékek, fekete henna)
• munkaanyagok (formaldehid, rezorcin, jód, kobalt)
• latex

6. Solar urticaria (naptól eredő csalánkiütés)

Ez a betegség főként nőket érint (60 %). A betegek életkora 20 és 40 év között mozog.

A legtöbb esetben a szoláris csalánkiütést a napfény okozza. Néha okozhatják fénycsövek, szoláriumokban lévő UVA-lámpák, halogénlámpák, szépségszalonokban és a filmiparban használt fényforrások.

Az első tünetek (viszketés, bőrpír, égő érzés) az expozíciót követő néhány percen belül jelentkeznek. Néhány óra múlva kiütések alakulhatnak ki. A bőrjelenségeken kívül a beteg fejfájástól, fáradtságtól, hányingertől és szédüléstől is szenvedhet.

7. Hő okozta csalánkiütés (hőség okozta csalánkiütés)

A csalánkiütésnek ez a formája nagyon ritka. A bőr közvetlen külső hő- vagy hőséghatásnak való kitettsége okozza.

Perceken belül bőrpír jelenik meg a bőrön, jellegzetes kis viszkető kiütésekkel.

A hőmérsékletváltozással járó csalánkiütés hideg környezetből meleg környezetbe való átmenet után jelentkezhet. Néhány perc múlva intenzív viszkető kiütések jelennek meg a testen.

8. Nyomásos csalánkiütés

Egyetlen ütés, ütés vagy az irritáció helyére gyakorolt nyomás (állás, séta, kemény székre ülés) után jelentkezik. A nyomás-urtikária kipirosodott, mélyebb, néha fájdalmas duzzanat formájában jelentkezik.

Gyakran a megnyilvánulásokat általános influenzaszerű tünetek kísérik.

A csalánkiütés legtöbb típusának közös jellemzője a hízósejtek aktivációja és degranulációja.

A hízósejtek aktivációja mediátorok (hisztamin, szerotonin, bradikinin, eikozanoidok: leukotriének, prosztaglandinok, bazofilok, proteolitikus enzimek) felszabadulásához vezet a környezetbe. Ezek értágulatot és az érfal áteresztőképességének növekedését okozzák.

Ez a mechanizmus vörösséget, duzzanatot és kiütést eredményez. A csalánkiütés kialakulása és a hisztamin felszabadulása a hízósejtekből különböző okok miatt következhet be.

Lehetséges okok a táblázatban

Az IgE az immunglobulin E, azaz az antitestek rövidítése, amelyek egyes emberek szervezetében különböző allergénekre válaszul termelődnek.

A hízósejtek hisztamint és más enzimeket tartalmazó sejtek, amelyek a bőrben vagy a belső szervekben találhatók, és részt vesznek az allergiás reakcióban.

A bazofilok olyan vérsejtek, amelyek nem a szövetekben találhatók, de kóros állapotokban a gyulladásos fókuszba vándorolnak.

Immunológiai okok

Ebben az esetben a gyógyszerek, élelmiszerek és a bennük lévő segédanyagok jönnek szóba. Anyagcserezavarok, autoantigének (rosszindulatú daganatok) és érzelmi tényezők is okozhatják.

Immunkomplex urtikária esetén a mediátor közvetlenül a hízósejtek degranulációjával szabadul fel, hisztamin hatása nélkül. A reakció a komplementrendszeren keresztül zajlik. A megnyilvánulások az allergénnel való érintkezés után bizonyos késéssel jelennek meg.

A provokáló tényező lehet gyógyszer (8-12 nappal a gyógyszer elkezdése után) vagy autoimmun betegség.

Mi a komplementrendszer?

A komplementrendszer több mint 35 fehérjéből áll, amelyeket elsősorban a máj és a makrofágok termelnek. Ez lehetővé teszi aktiválását a szervezetben bárhol, ahol gyulladás zajlik.

A nem specifikus humorális immunválasz része.

A komplementrendszer fehérjéi inaktív állapotban vannak a szervezetben, és aktiválásuk fokozatosan történik. Ahogy az egyik komponens aktiválódik, úgy aktiválódik egy másik, és így tovább. Ez a fokozatos aktiválás váltja ki az immunválaszt.

A csalánkiütés nem immunológiai okai

Nagyon sok gyógyszer és diagnosztikai szer válthat ki korai allergiás reakcióra emlékeztető reakciókat, beleértve az akut csalánkiütést is.

A nem immunológiai okok közé tartoznak:

• gyógyszerek, érzéstelenítők és antikolinergikumok - ópiátok (morfium), tiopentál, atropin, papaverin.
• röntgenkontrasztanyagok - trijódbenzoesav-származékok
• acetilszalicilsav és más antiflogisztikumok
• antibiotikumok - klórtetraciklin, polymyxin
• B1-vitamin
• vas sók
• élelmiszer-adalékanyagok - tartósítószerek, színezékek és ízfokozók

Melyek az akut csalánkiütés okai?

Az akut csalánkiütés leggyakoribb okai a bakteriális, vírusos, gombás és parazitás fertőzések.

A különböző életkorokban különböző tényezők váltanak ki csalánkiütést.
Kisgyermekeknél a leggyakoribb ok a fertőzés vagy az élelmiszer,
felnőtteknél a gyógyszerhasználat.

Az akut csalánkiütés leggyakoribb okai közé tartoznak:

• halak, rákok, rákok, kagylók, osztrigák.
• hús - birkahús
• sajtok - különösen a penészgombákat tartalmazó sajtok
• gyümölcsök - eper, egres, dió, citrusfélék, kivi.
• zöldségek - hüvelyesek, paradicsom, zeller, kapor
• fűszerek
• idegen anyagok rovarcsípés után
• gyógyszerek - szalicilsav, antibiotikumok (penicillin, cefalosporinok), hipnotikumok, barbiturátok, fájdalomcsillapítók
• B1- és B12-vitaminok

Melyek a krónikus csalánkiütés okai?

A krónikus csalánkiütés okai változatosak és gyakran megmagyarázhatatlanok.

A krónikus csalánkiütést okozhatja I. típusú allergiás reakció, III. típusú allergiás reakció vagy idioszinkrázia (bizonyos anyagokra való fokozott érzékenység). Az allergének megjelenhetnek a szervezetben fókuszfertőzésként, emésztőrendszeri rendellenességekben, megmagyarázhatatlan élesztő- vagy gombafertőzésekben és a szervezetben lévő paraziták jelenlétében.

Figyelembe kell vennünk az autoimmunitáson alapuló reakciót is.

Krónikus csalánkiütés előfordulhat vaszkulitiszben és más autoimmun betegségekben. A pszichológiai hatások sem zárhatók ki.

A krónikus csalánkiütésben szenvedő betegek körülbelül 50%-ánál nem sikerül azonosítani a csalánkiütés okát.

A szakértők egy kérdéssorozatot dolgoztak ki, amelynek célja, hogy kiderítsék a csalánkiütés okát. Az alábbi táblázat felsorolja a különböző pontokat, amelyek segíthetnek az orvosoknak a betegség okának tisztázásában.

A táblázatban szereplő kérdéssorozat

A csalánkiütés elsődleges megjelenési formája a csalánkiütés. Jellemzője a viszkető, ödémás (duzzadt), lapos és élesen körülírt kiütés (pattanások, pattanások).

A kiütéseket néha különböző kiterjedésű, néha foltos élénkvörös eritéma (a bőr gyulladás okozta vörös elszíneződése) veszi körül.

A kiütések színe, mérete, sőt alakja is változhat.

Általában élénkpiros színűek, de lehetnek fehéres, vérszegény színűek is. Lehetnek tűhegynyi, lencse nagyságúak vagy akár lapos lerakódások is.

A kiütések általában perceken belül megjelennek. Tartósságuk a hisztamin felszívódásától függ. A hisztamin gyors felszívódása esetén a csalánkiütéses tünetek 20 perc után megszűnnek.

Általában a csalánkiütéses tünetek néhány óra múlva (3-8 óra) elmúlnak.

Jellemző az intenzív viszketés (pruritus), amely különösen a kiütés kialakulásának időszakában kellemetlen. Később a viszketés megszűnik.

A viszketés különösen este erősödik.

Az urtikáriát angioödéma kísérheti, amely a bőr akut, nem viszketéses duzzanataként jelentkezik. Ha a légutak és az emésztőrendszer nyálkahártyája érintett, légzési nehézségek, rekedtség és hasmenés léphet fel.

Egyes esetekben a betegség általános hányingerrel, hányással jelentkezik, és anafilaxiás sokkba torkollhat.

Az anafilaxiát az allergiás reakció maximálisan eszkalálódott változataként jellemezzük, amely az egész emberi szervezetet érinti. Az anafilaxia kiváltó oka a vérben keringő allergén.

Az anafilaxiás reakciók intenzitásának osztályozási skálája:

1. Fokozat - A bőrön viszketés, bőrpír, pattanások és angioödéma jelentkezik.
2. Fokozat - Tartalmazza a társuló hányást, gyomor-bélrendszeri görcsöket, orrváladékot, rekedtséget, tachycardia, 20 mmHg-nél nagyobb nyomásesés, aritmia.
3. Fokozat - Hányással, spontán székletürítéssel, gégeödémával, tüdőödémával, hörgőgörccsel és cianózissal, nyomáseséssel és sokkkal jelentkezik.
4. Fokozat - Légzésleállás és szívleállás jellemzi, amely terápiás beavatkozás nélkül halálhoz vezet.

Az anafilaxiás reakció kialakulása gyakran a bőrön jelentkezik, és a tapasztalt szakember számára fontos információforrás (irritáló viszketés érzése a tenyéren, a talpon, az orrhegyen vagy a nyelven).

A csalánkiütés diagnózisa a viszkető kiütés és a lágyrészek duzzanatának tipikus képén alapul.

A csalánkiütés diagnózisának elsődleges célja a kiváltó tényező azonosítása. A helyes diagnózis felállításához az orvosnak részletes kórtörténetet kell felvennie, alapvető gyulladásos, hematológiai és biokémiai (beleértve a parazitológiai és mikrobiológiai) vizsgálatokat kell végeznie.

A csalánkiütés és más, hasonló tünetekkel járó bőrbetegségek differenciáldiagnózisának főbb jellemzőit a következő táblázat tartalmazza.

A csalánkiütés és a csalánkiütésszerű betegségek jellemzőinek táblázata

A csalánkiütésszerű betegségek egyike a terhes nőknél jelentkező pruriginózus csalánkiütéses papulák.

Ezek a harmadik trimeszterben (a terhesség 35. hetétől) vagy nem sokkal a szülés után jelennek meg.

Kezdetben kis kiütések jelennek meg leggyakrabban a hason és a végtagokon. Később ekcémás elváltozások alakulnak ki a felszínen. Néhány hónapon belül a megnyilvánulások teljesen eltűnnek.

A csalánkiütés lefolyása eltérő lehet.

A csalánkiütés megoszlását a lefolyás szerint a következő táblázat foglalja össze