Tumorok és hererák: mik az okok és a tünetek? + Megelőzés

A heredaganatok és a hererák ritka daganatok, de az ilyen típusú rák előfordulása egyre nő. Az elmúlt három évtizedben akár ötszörösére is emelkedhetett.

A betegség gyorsan előrehalad. A diagnózis felállításakor már áttétek lehetnek a közeli nyirokcsomókban. Rosszabb esetben az áttétek távoli szervekben, például a tüdőben, a májban vagy az agyban is jelen lehetnek.

A hererák kockázati tényezői közé tartozik a kriptorchizmus (herevisszamaradás), amelyet gyermekkorban kezelni kell.

Fontos a betegség megelőzése, különösen a fiatal férfiak felvilágosítása a herék megfelelő és rendszeres önvizsgálatáról.

A herék a férfi nemi mirigyek, amelyekben nemi sejtek (spermiumok) és férfi nemi hormonok (androgének) termelődnek. A herezacskó tövében található páros szerv.

A herék az ondóvezetékeken lógnak. A bal oldali mindig lejjebb helyezkedik el, mint a jobb oldali.

A here tojásdad alakú. Átlagos mérete 4,5 cm hosszú és 3 cm széles. Egy here súlya körülbelül 30 gramm.

A heredaganatok ritkák, és a férfiaknál előforduló összes rákos megbetegedésnek mindössze 2%-át teszik ki. Elsősorban fiatal férfiakat érintenek, leggyakrabban 20 és 44 éves kor között, de előfordulhatnak 15 éves fiúnál is.

Az ilyen típusú rák előfordulása egyre nő.

A modern rákkezeléseknek, például a sugárkezelésnek vagy a kemoterápia modern kombinációinak köszönhetően azonban csökken az e betegségből eredő halálozási arány.

A legfontosabb a betegség korai felismerése. A daganatok viszonylag korán áttétet adnak a közeli lágyék- és hasi nyirokcsomókba vagy távoli szervekbe, például a tüdőbe vagy az agyba.

Histopatológiailag a csírasejtes daganatok a herék leggyakoribb daganatai. A csírasejtes daganatok multipotens őssejtekből keletkeznek, amelyek érett differenciált sejtekké, például csírasejtekké fejlődnek tovább.

Kezelési célokból ezeket a daganatokat szeminómákra és egyéb csírasejtes daganatokra, azaz nem szeminómás daganatokra osztják. Ennek oka a sugárzás mint kezelési módszer hatékonyságának különbsége.

A szeminómákat nagy sugárérzékenység jellemzi. Ezzel szemben a nem szeminómás daganatok esetében a besugárzás nem túl hatékony.

A legritkábbak a medulláris húrdaganatok, a Leydig- és Sertoli-sejtes daganatok és mások. A Leydig-sejtek termelik a tesztoszteront. A Sertoli-sejtek nélkülözhetetlenek a spermatogenezishez, azaz a spermiumok termeléséhez és az érő spermiumok táplálásához.

Ezeknek a daganatoknak az oka még mindig ismeretlen.

Csak néhány olyan kockázati tényező ismert, amely elősegítheti a heredaganatok kialakulását.

Ezek a daganatok nagyon fiatal korban keletkeznek, ezért egyes kockázati tényezők már a méhen belüli időszakban, azaz a terhesség alatt is jelen lehetnek.

A legsúlyosabb befolyásoló tényező a terhes anya nemi hormonjainak rendellenessége.

A hererák másik jelentős kockázati tényezője, de már a fiú születése után, a herék elmaradása (azaz a here retentio heréje vagy kriptorchizmus).

Kriptorchizmusnak (retentio testis) nevezik azt a herét, amely nem ereszkedik le a herezacskóba. Ez egy viszonylag gyakori, fiúkat érintő fejlődési rendellenesség. A here retentio esetén a herezacskó egyik oldala (vagy akár mindkét oldala) valójában üres.

A koraszülött újszülöttek körülbelül 5%-át érinti a kriptorchizmus. Az első életév után ez a szám mindössze 1%-ra csökken.

Ennek oka, hogy a 6. hónapra a herék szinte minden csecsemőnél spontán leereszkednek. Ezt követően a herevisszatartás nagyon ritka, de ha mégis előfordul, 18 hónapos korig meg kell gyógyulnia.

A kriptorchizmus kezelése kettős. Ha a here kitapintható, az ágyékon keresztül orchidopexiát végeznek. Ha a here nem tapintható, diagnosztikus laparoszkópia szükséges a here "lokalizálására".

A here lokalizációjának típusától függően ezután a sebészeti kezelésre kerül sor.

A hererák egyéb kockázati tényezői közé tartoznak:

• genetikai hatások, rákos megbetegedés a családban
• lágyéksérv
• orchitisz, azaz a herék gyulladásának leküzdése, pl. mumpsz
• a nemi szervek területét ért trauma
• hererák a heretájékon vagy a másodlagos herénél a kórtörténetben

A rosszindulatú heredaganat ritkán okoz fájdalmat. Mivel a herét csak a herezacskó bőre fedi, a daganat hamarosan tapinthatóvá válhat.

A herék rendszeres önvizsgálata ezért nagyon fontos lépés e rosszindulatú betegség késői stádiumának és a környező szervekbe történő áttétképződésének megelőzésében.

A daganat első jele a herezacskóban tapintható, szilárd tapintású és megnagyobbodó tartalom. Ez lehet dudoros vagy sima felületű. A herezacskóban lévő szilárd csomó nem fájdalmas.

A here rosszindulatú daganata ritkán okoz fájdalmat. Ha mégis jelentkezik fájdalom, az általában a has alsó részén lokalizálódik. A nehezebb here meghúzása okozhatja.

Ha a daganat fájdalmat okoz a herezacskóban, a legtöbb esetben a fájdalom tompa. Ritkán éles és szúró fájdalom jelentkezhet, például a daganatba történő vérzés miatt.

A férfi nemi mirigy daganatának másik tünete a libidó elvesztése (azaz a nemi közösülés iránti vágy elvesztése) és a meddőség.

A hererák sajátos tünete lehet a gynecomastia, a férfi mell mirigyeinek megnagyobbodása is. Ez a tünet már azelőtt is jelentkezhet, hogy magát a heredaganatot észlelnék.

A heredaganatok korán áttétet képeznek. Ezért gyakori, hogy az áttétképződés tünetei a betegség első jelei közé tartoznak. Az első áttétek a közeli nyirokcsomókban jelennek meg. A megnagyobbodott és megkeményedett csomók tapinthatók az ágyékban.

Nem specifikus fájdalmat okozhatnak az áttétes csomók a hasban, a vesékben és a keresztcsontban.

A távoli szervekre irányuló első áttétek hematogén (azaz vér útján terjednek), leggyakrabban a tüdőbe.

A tüdőben lévő áttétek által okozott tünetek közé tartoznak:

• köhögés
• nehézlégzés
• fizikai megterheléssel szembeni intolerancia
• túlzott fáradtság
• megmagyarázhatatlanul gyors fogyás

A tüdőn kívül a csontokat, az agyat, a májat, a vesét, a mellékvesét, az izmokat, a lépet, a prosztatát, a szívet és még a szemet is érinthetik az áttétek.

A diagnózis alapja a herezacskó vizsgálata tapintással.

Ezt mindkét kéz ujjaival történő gyengéd tapintással végezzük fekvő és álló betegnél egyaránt. A herezacskó mindkét oldalát, azaz mindkét herét külön-külön vizsgáljuk.

A herezacskóban a herék elöl helyezkednek el. A mellékhere, amely puhább tapintású, a herék mögött található. A mirigyek a hüvelykujjal óvatosan szétnyomhatók és egyenként vizsgálhatók.

A herezacskó ultrahangvizsgálata (USG) megbízható és hozzáférhető képalkotó vizsgálat. Előnye a herezacskó könnyű megközelíthetősége és a herék felszín közeli elhelyezkedése, közvetlenül a bőr alatt. Ezenkívül az ultrahang nem terheli radioaktív sugárzással az érzékeny mirigyeket.

A heredaganatok könnyen láthatóak. A szeminóma az egészséges szövetekhez képest hipoechoikus (sötétebb, mint a környező szövet), jól és élesen elhatárolódik a környező területtől.

A nem szeminóma jellegű daganatok lehetnek hipoechoikusak, de hiperechogének is. Ez a daganat teratomakomponensére utal (teratóma - más szövetekből, pl. fogakból, hajból, körmökből származó sejtekből álló daganat).

A tüdőáttétek diagnosztikájában az arany standard a hagyományos mellkasröntgen, amely jól mutatja a szeminóma áttétjét. A nem szeminóma áttétek legérzékenyebb vizsgálata a tüdő CT-vizsgálata, amely még a kis áttéteket is kimutatja.

A tüdőn kívül a CT-n láthatóak a csontáttétek vagy a 15 mm-nél nagyobbra megnagyobbodott áttétes nyirokcsomók is.

Az agy MRI-je a legjobb képalkotó módszer az agyi áttétek kimutatására, a szemüreg MRI-je pedig akkor lehet hasznos, ha a szem érintett.

A hererák a fiatal férfiakat érinti. Bár ritka betegségről van szó, gyorsan lezajlik és korán előrehaladott stádiumba kerülhet.

Nem ritka, hogy a diagnózis felállításakor már áttétek vannak jelen a közeli nyirokcsomókban. Rosszabb esetekben az áttétek távoli szervekben, például a tüdőben, a májban vagy az agyban is jelen lehetnek.

A modern kezelési lehetőségeknek, például a sugárkezelésnek vagy a hatékony kemoterápiának köszönhetően ennek a ráknak viszonylag jó a prognózisa, ha korán diagnosztizálják.

Ha a betegséget az utolsó, IV. stádiumban (azaz távoli áttétek esetén) diagnosztizálják, és mentő kemoterápiát kezdenek, a betegek akár ¼-ének van esélye a gyógyulásra és a remisszióra.

Ha a betegség visszatér, a férfiak legfeljebb 30%-a gyógyul meg sikeresen.

Megelőzés

A hererák fiatal korban jelentkező betegség. Az egészséges férfiakat produktív éveikben érinti, és jelentősen akadályozza a fiatal férfi teljes életét.

A betegség megelőzésének első lépése, hogy már a pubertás előtti korban gondoskodjunk a herék helyes anatómiai helyzetéről, és ne várjunk a herék leereszkedésével a pubertásig.

Ha a herék még a pubertáskorig sem ereszkednek le, akkor orchiektómiára van szükség.

A második, ugyanilyen fontos lépés a fiatal férfiak oktatása a herék megfelelő és rendszeres önvizsgálatára.

A felvilágosítás a járóbeteg-gyermekorvosok részéről is fontos, akiknek rendszeresen és minden 15 év feletti férfi betegnél el kell végezniük a herevizsgálatot.

Olvassa el még

• MOVEMBER = NOVEMBER - a férfiak egészségének és megelőzésének hónapja
• Prosztatarák: okok és első tünetek. Milyen a kezelés prognózisa?
• Mi a prosztata: Mik a lehetséges betegségek + Hogyan tartsuk egészségesen?