A felületes vénák tromboflebitise: mi a vénagyulladás és miért fordul elő?

A tromboflebitisz, pontosabban a felületes tromboflebitisz a felületes vénák gyulladásos megbetegedése. Elsősorban az alsó végtagok vénáit érinti.

A felületes vénagyulladás viszonylag gyakori betegség.

A vénák gyulladását a vaszkulitiszek közé sorolják.

Vasculitis = az erek gyulladása. Vas = latinul ér. Phlebos = latinul véna.

+

Thrombo = a trombus (vérrög) jelenlétének elnevezése. Thrombophlebitis = a véna gyulladása vérrög jelenlétével.

A vérerek rövidítése.

Általában az ereket artériákra és vénákra osztják.

1. Az artériákat oxigénben gazdag vér tölti ki (oxigéndús vér).
2. a vénák viszont oxigénben szegény vért (oxigénmentes vért) szállítanak.

Ez csak egy laikus felosztás, pontosabb a felosztás:

1. az artériák (arteriolák) a vért a szívtől távolabb szállítják.
2. a vénák a vért a szívhez vezetik

+ példa...

A tüdőartéria (truncus pulmonalis) egy artéria, mégis oxigénmentes vért szállít a szív jobb kamrájából a tüdőbe.

A 4 tüdővéna a tüdőből az oxigéndús vért a szív bal pitvarába vezeti. Onnan az oxigénnel dúsított vér a szív bal kamrájába, majd az aortán keresztül az egész emberi testbe jut.

Artériák: A görög aer (levegő) és térein (tartalmaz) szavakból.

Továbbá az artériák és a vénák szerkezetükben kissé különböznek egymástól.

A vénák falai nem tartalmaznak annyi izomsejtet. Mégis vér áramlik bennük, ami a szív- és érrendszer összetett összjátékának eredménye.

Az alsó végtagokban a helyzetet bonyolítja a gravitáció, amely lefelé húzza a vért.

Az alsó végtagok vénáiban ezért kis billentyűk vannak, amelyek a vér áramlását irányítják. Ezek a szív billentyűihez hasonlóan működnek.

+

A mélyvénák az artériákhoz közel helyezkednek el.

A...

Az alsó végtagok izmai is segítik a vér áramlását azáltal, hogy mozgatják őket. A szív izmaihoz hasonlóan úgynevezett izompumpát alkotnak.

Artériák + izmok = összenyomják a vénákat és felfelé, a szív felé nyomják a vért.

Ezért a rendszeres mozgás fontos a vér keringésében az egész testben, nem csak a lábakban, lábfejekben.

Biztos vagyok benne, hogy emlékszel...

Az egyik különbség, amit az általános iskolában tanítottak nekünk...

A vérnyomás magas az artériákban. Ezért spriccel a vér, ha sérül. És az oxigén telítettség miatt könnyű.

Ellenkezőleg.

A vénákban a vérnyomás alacsony. Amikor sérül, a vér nem ömlik, csak szabadon folyik. És a vér sötétebb, mert nincs benne oxigén.

Vannak olyan vénák, amelyekben a vérnyomás alacsonyabb, mint a testet körülvevő légköri nyomás. Ez akkor jelent kockázatot, ha nagy vénák, például a comb vagy a nyak vénái sérülnek. Fennáll a veszélye a levegő beszívásának a környezetből és a légembóliának.

És tudja, miért spriccelhet az alsó végtag visszeres vénáiból (varikózis) származó vér?

A lábakban a vér a gravitációval szemben nyomódik, és áramlását a billentyűk irányítják. Ezért van az, hogy még egy kis visszérhiba is spriccelheti a vért.

A felszíni vénák a mélyvénákba torkollnak.

A mélyvénás rendszert egyfajta gyűjtő nagy vénák alkotják. Ezekbe torkollnak a kisebb vénák és a felszíni vénák. Ezek gyűjtik össze a test perifériájáról érkező vért.

Az alsó végtagokban ugyanez az elrendeződés. A felszíni vénák összegyűjtik a vért a bőrből, az izmokból és az alsó végtag egyéb struktúráiból, majd a nagy mélyvénákba folyik le.

Az alsó végtagok vénái három típusba sorolhatók:

1. a mélyvénás rendszer - a mélyben
2. a felszíni vénarendszer - a felszínen.
3. az összekötő vénarendszer - összeköti a két rendszert.

A trombózis...

A trombózis az erekben és a szívben kialakuló vérrögképződés állapota.

A véralvadás olyan folyamat, amely megakadályozza a vérzést, például egy sérülés esetén is. Haemocoaguláció (véralvadás) nélkül akár egy kisebb sérülésből is elvérezhetnénk.

A véralvadás a vérzés megállítását jelenti, ezt nevezzük hemosztázisnak.

A hemokoagulációhoz tartozik a fibrinolízis is.

A fibrinolízis a hemokoaguláció ellentéte, a vérrögök feloldásának folyamata.

Ez a két folyamat az emberi szervezetben kölcsönös harmóniában és egyensúlyban zajlik.

Ha a véralvadás és a vérrögök feloldásának egyensúlya kórosan felborul, állapot alakulhat ki:

1. túlzott vérrögképződés = trombózis
2. túlzott vérzés = haemorrhagiás állapotok

A túlzott vérrögképződésnek számos oka lehet. A fő kockázat az érintett érben a véráramlás részleges vagy teljes korlátozása vagy a vérrög leválása.

Amikor a trombus egy része vagy egésze elszakad az érfalról és az ereken keresztül halad, embóliának nevezzük.

Amikor a test egy másik részében lévő ér elzáródik, ezt az állapotot embolizációnak nevezzük.

Amikor trombózis lép fel, például: Szívizom iszkémiából szívizominfarktus. A tüdőembólia egy példa az embolizációra és a stroke-ra is.

A véren kívül más, az erekbe jutott idegen tárgyak is embolizálódhatnak. Ilyen például a zsírszövet vagy a daganatos szövet, a levegő vagy a magzatvíz, valamint a levágott érkatéter egy darabja.

Szeretne többet megtudni a tromboflebitiszről? Miért fordul elő? Hogyan jelentkezik? Vagy röviden a kezeléséről? Olvasson tovább az információkért...

És miért éppen a felületes tromboflebitisz?

A vénagyulladás a vénák kétféle gyulladásának általános megnevezése. A felületes vagy a mélyvénák gyulladása.

1. felszíni vénagyulladás = felületes tromboflebitisz
2. mélyvénás vénagyulladás = vénatrombózis (mélyvénás trombózis)

Arról számoltak be, hogy a vénagyulladás trombózis társulás nélkül (a gyulladt érfalon elszaporodó vérrög nélkül) is előfordulhat.

A vénagyulladásos esetek túlnyomó többségében vérrög is kialakul.

Ez utóbbi a véralvadási kaszkádnak az érfal felszakadására adott reakciójának eredménye.

A vérlemezkék és a véralvadási folyamat egyéb összetevői megtelepednek a helyszínen. Trombusz alakul ki.

A vénás gyulladás tehát trombózissal jár együtt.

Különbség van a flebotrombózis (a mélyvénák gyulladása) és a felületes tromboflebitisz között.

Mélyvénás trombózisban a tüdőembólia gyakori szövődmény.

Régebben a felületes vénagyulladást jóindulatú (nem súlyos) betegségnek tartották.

Ez nem teljesen igaz, ugyanis kiderült, hogy...

Bár egy felületes véna gyulladásáról van szó, az esetek nagy részében a tromboflebitisz mélyvénás trombózissá alakul.

Vagy...

A vénatrombózis és a tromboflebitisz együtt jár.

Ezért még felületes vénagyulladás esetén is fennáll a szövődmények kockázata. A legsúlyosabb és legéletveszélyesebb a tüdőbe történő embolizáció. A második állapot a tromboembóliás betegség kialakulása.

Becslések szerint: A felületes tromboflebitisz és a mélyvénás trombózis az esetek 6-53%-ában egyszerre fordul elő. A felületes tromboflebitisz az esetek 0-33%-ában mélyvénás trombózissá fejlődik.

Mindkét állapotnak közös alapja van. Ezt a Virchow-triász írja le:

1. a vér pangása a vénákban
2. az érfal károsodása
3. a véralvadás károsodása

A felületes tromboflebitisz meghatározása

A felületes tromboflebitisz az érfal gyulladása, amelyet trombus kialakulása követ. Ebben az esetben a trombus szilárdan az érfalhoz tapad. Ami csökkenti az embólia kockázatát.

Elsősorban a végtagok, különösen az alsó végtagok ereit érinti.

A tromboflebitiszt tovább osztják aszerint, hogy melyik vénát érinti:

1. a visszeres vénát érintő felületes tromboflebitisz - varikocele, varikózus felületes tromboflebitisz.
2. egészséges vénát érintő felületes tromboflebitisz.

Egy másik forma az elsődleges és másodlagos felosztás:

1. Elsődleges - a vénát magát érinti.
2. másodlagos - egy másik betegséggel összefüggésben

Plusz...

Van még egy felosztás aszerint, hogy ismert vagy ismeretlen oka van-e:

• ismeretlen ok
  • idiopátiás tromboflebitis saltans sive migrans
  • Mondor-kór
  • járványos tromboflebitis (trópusi forma)
  • granulomatosus óriássejtes tromboflebitis
• ismert ok
  • trombózis eredménye
  • tromboflebitisz Behcet-kórban
  • tromboflebitisz szarkoidózisban
  • tromboflebitisz rákban
  • tromboflebitisz fertőző betegségben

És ezen a ponton máris érintjük a vénás gyulladások okainak témáját.

Azt kérdezi: Mi okozza a tromboflebitiszt?

Bizonyos esetekben nem lehet meghatározni a pontos okot.

Még azt is nehéz meghatározni, hogy a gyulladás volt-e az első ok, vagy a trombózis.

Az érbetegség mögött többtényezős alap áll, amelyet először Rudolf Ludwig Carl Virchow német orvos írt le 1856-ban.

Virchow hármasa három ponton értékeli a gyulladás kockázatát:

1. A véráramlás lelassulását (pangás vagy turbulencia az áramlásban) okozhatja:
   • érkatasztrófa (aneurizma)
   • visszér
   • szívelégtelenség
   • szívbillentyűhiba
   • a végtagok mozgáskorlátozottsága trauma esetén, műtét után, kórházi tartózkodás alatt is.
   • túl hosszú utazás
   • mechanikus elnyomás duzzanat, daganat, elhízás esetén is
   • egyéb neurológiai és belgyógyászati betegségek
2. a véralvadás és a fibrinolízis egyensúlyának zavara
   • fokozott véralvadásra való hajlam, azaz hiperkoagulabilitás
   • genetikai tényező
   • szisztémás betegségek, az erek gyulladása
   • daganat (rosszindulatú daganat)
   • fertőzések
   • szeptikus tromboflebitisz
   • bizonyos gyógyszerek - hormonális fogamzásgátlók
   • dohányzás
   • a terhesség és a szülés hat hónapja fokozott véralvadási hajlamot eredményez
3. a véna falának megsértése
   • az ér mechanikai sérülése
   • sérülések, tompa tárgyi eszközökkel okozott trauma
   • műtét
   • visszérbetegség
   • gyógyszerek beadása a vénába, különösen centrális vénás katéterek esetében
   • bizonyos gyógyszerek vénába történő beadása, például kemoterápia során
   • vénába injekciózott gyógyszerek

A mélyvénás trombózisnak és a felületes tromboflebitisznek közös kockázati tényezői vannak.

A kockázati tényezők közé tartoznak:

• visszerek
• a végtag hosszan tartó immobilizációja, ágynyugalmi immobilizáció
  • 72 óránál hosszabb ideig tartó nyugalomban tartás.
• hosszú utazási idő - több mint 4 óra
• ülő életmód, ülő foglalkozás
• kiszáradás
• dohányzás
• trauma (például a fej, a gerinc, a gerincvelő, a hosszú csontok sérülése)
  • az ér felszínét ért közvetlen ütés is
• intravénás katéterek - intravénás katéterek, főként központi katéterek
• elhízás
• 60 év feletti életkor
• terhesség és a szülés utáni hat hónap
• hormonális fogamzásgátlók használata
• genetikai hajlam és a véralvadási faktorok változásai
• onkológiai betegségek - rosszindulatú daganatok
• vénás gyulladás a kórtörténetben
• egyéb betegségek
  • szívkoszorúér-betegség
  • az alsó végtagok ischaemiája
  • jobbszívfél szívelégtelenség
  • máj
  • vese

A vénák gyulladásának oka sok esetben mechanikai sérülés. Ilyen például a véna felszínét ért közvetlen tompa ütés. A helyzetet súlyosbítja a visszeres véna jelenléte és traumája.

Egy másik típus a kémiai irritáció, amikor nem megfelelő vagy hígítatlan oldatot fecskendeznek a vénába. Példa erre a kemoterápiás gyógyszerek.

A véna gyulladását okozhatja a fertőzés (mikroorganizmusok) behurcolása is, amikor a véna megsérül, de az is, amikor gyógyszert vagy gyógyszereket fecskendeznek a vénába.

Az ér belső burkolatának (endothelium) sérülése vérrögképződést vált ki. A későbbi trombózis ugyanilyen kockázatos a tromboflebitisz összképének kialakulásához.

A tromboflebitiszek túlnyomó többsége, akár 90%-a azonban visszérbetegségből ered.

A visszeres véna felszíni gyulladását a véráramlás lelassulása és az érfal szerkezetében bekövetkező változásokkal járó tágulása előzi meg. Ezt követi a tágult véna sérülése, ami ennek a formának a leggyakoribb kiváltó oka.

Az egészséges véna vénagyulladásában elsősorban a műtét utáni állapotok, a trauma, valamint az onkológiai, hematológiai és szisztémás betegségek jönnek számításba.

Egyes esetekben idiopátiás formában fordul elő, amikor a pontos okot nem találják meg.

A felületes tromboflebitisz megoszlása a táblázatban

A felületes tromboflebitisz megnyilvánulása a nehézségek egy csoportja, ezek ugyanazok az egészséges véna gyulladása vagy a visszeres véna érintettsége esetén.

Visszérgyulladás esetén a helyi érintettség kifejezettebb.

A tromboflebitisz jellegzetes tünetei a következők:

• vörösség a véna gyulladása során
• fájdalom és érzékenység a gyulladás helyén
• a véna tapintásra merev és mozgékony az alatta lévő szövetekhez képest
• enyhe lefolyás esetén duzzanat a véna helyén
• átmenetileg jelenlévő hiperpigmentált csík - barna, sötét pigmentált csík
• a gyulladás több hétig-hónapokig fennáll, miközben a trombus feloldódik a vénában
• a bőr hőmérsékletének emelkedése a gyulladás során

Felületes tromboflebitiszben nagyobb kiterjedésű és az egész végtagot érintő duzzanat nem fordul elő.

Az általános megnyilvánulásokon kívül lehetnek olyan társuló nehézségek, amelyek a gyulladás egy sajátos típusát jelzik. Ilyen például a vándorló forma, amelyben a véna gyulladása és megkeményedése más-más helyre vándorol vagy ugrik át.

A tromboflebitisz diagnózisa önmagában nem nehéz. A klinikai vizsgálat elegendő. Természetesen fontos a kórtörténet.

A felületes gyulladás azonban gyakran mélyvénás trombózissal együtt fordul elő.

Ezért fontos a duplex szonográfiás vizsgálat. Ezt mindkét alsó végtagon elvégezzük. A felületes tromboflebitisz diagnózisát követően a lehető leghamarabb el kell végezni.

Ez a vizsgálat annál fontosabb, minél inkább a nagyobb vénák érintettek. Ilyen például a vena saphena magna és a vena saphena parva.

Vena saphena magna = nagy rejtett véna. Vena saphena parva = kis rejtett véna. A sípcsonttól a combvénákig futó vénák.

A gyulladás tovább terjedhet, mint a bőr gyulladásos elváltozásai láthatók. Ekkor a mélyvénák érintettségének kockázata is megnő.

Keresik az okot, mint például a Bürger- vagy a Behcet-kór.

Különös óvatossággal kell eljárni visszatérő gyulladások esetén. Kockázati tényezőket, genetikai hajlamot, veleszületett trombofíliát és társuló betegségeket keresnek.

A felületes tromboflebitisz jellemzően a véna fájdalmas megkeményedésével jelentkezik. Ráadásul érintésre érzékeny.

A gyulladt véna mentén a bőr vörös, fokozott hőmérsékletű és duzzadt.

Vörösség + fájdalom + duzzanat = a véna falának és környékének gyulladása.

A gyulladás néhány napig tart, majd lecseng. Az enyhe lefolyású, kismértékű gyulladás nem okoz jelentős kellemetlenséget, és a véna elsősorban érintésre érzékeny.

Az akut fázis és a helyi tünetek 7-14 napon belül elmúlnak.

A bőrpír is elmúlik. A bőr azonban átmenetileg sötétebb lehet egy adott területen. Ez a hiperpigmentáció - barna csík a véna mentén.

A véna fájdalommentes megkeményedése néhány hétig vagy hónapig - a vérrög feloldódásáig - fennáll.

Tromboflebitisz esetén a vérrög szilárdan az érfalhoz tapad. Ez csökkenti a trombus leválásának és az embolizációnak a kockázatát.

Még a vénagyulladásnak ebben a formájában is van egy kockázati szövődmény. Ez a gyulladás átterjedése a felületes vénából a mélyvénás rendszerbe.

Következésképpen ebben az esetben minél feljebb történt a mélyvénás trombózis, annál nagyobb az embólia kockázata.

A vénagyulladásnak vannak sajátos formái, amelyeknek szintén sajátos lefolyása van.

A testhőmérséklet emelkedése nem jellemző a felületes tromboflebitiszre. Ilyenkor egy másik betegségre kell gondolni.

A testhőmérséklet emelkedése és az általános tünetek nagyobb kiterjedésű és a nagyobb vénákhoz közelebbi tromboflebitiszben jelentkezhetnek. Az érintett végtag helyén mozgáskor fellépő fájdalom is társul hozzá.