Tompaság (amblyopia) gyermekeknél - miért alakul ki? Gyakorlatok segítenek a kezelésben

A rövidlátás (szaknyelven amblyopia) a gyermekek mintegy 4%-át és a világ népességének 2-3%-át érinti. Gyermekkorban alakul ki, ezért diagnózisa és kezelése ebben az időszakban fontos.

A görögből: amblys (gyenge) és ops (szem).

Ha a tompalátást gyermekkorban elhanyagolják, később nem korrigálható. Ha korrigálható, akkor is csak részlegesen.

A körülöttünk lévő világot mindkét szemünkkel érzékeljük. Ezt a képességet binokuláris látásnak is nevezik, amely lehetővé teszi, hogy 3D-ben lássuk a környezetünket.

A két szem képei az agyban egyetlen képpé állnak össze. Ez információt ad a térről, annak mélységéről, és lehetővé teszi számunkra, hogy mozogjunk benne.

Ha az agy nem rendelkezik a két szemről származó információkkal, vagy nem képes azokat megfelelően kombinálni, akkor probléma van a tér érzékelésével. Az ember 2D-ben lát. Ez megnehezíti a környező világ érzékelését és a benne való mozgást.

A születés után a látás fejlődik

Látásunk szempontjából a legfontosabb időszak a születéstől a 6. életévig tart. A látás érik és fejlődik.

Az újszülött ún. szkotopikus (éjszakai) látással rendelkezik. Ez a méhen belüli, fény nélküli fejlődéshez alkalmazkodott. Ezért képes érzékelni a fényerősség változásait, az ún. világosságot. Körülbelül két hét múlva a látás javul, és már elkezdi érzékelni a színeket.

A gyermek rövid ideig képes az arcot vagy tárgyakat nézni. A látás rögzítése mindkét szemmel körülbelül 2 hónap után kezdődik.

A harmadik hónapra már a kezét figyeli, játszik vele. Az előtte lévő tárgyak után nyúl. Az arc érzékelése is a szemre, az orrra és a szájra összpontosul. Korábban csak az arc körvonalait figyelte.

A gyermek először az egyik, majd a másik szemével érzékeli a világot. Alkalmanként eltérő szemmozgások is észlelhetők. A 4. hónap a binokuláris együttműködés (mindkét szemmel való látás) kialakulása szempontjából is fontos.

Mindkét szem egy tárgy megtekintésére fixálódik. A 6. hónapra az agy az információkat térbeli kép (3D) kialakítására rakja össze. Ezt segíti a 180°-os ívben történő észlelés.

Ezt követően, a 8. hónaptól kezdve javul a látásélesség. A környezet követése már egyenletes és gördülékeny, rángatózó mozgások nélkül. A gyermek képes egy tárgyat a szemével követni anélkül, hogy a fejét mozgatnia kellene (centrális fixáció).

Az első évre javul az akkomodáció, a látás fixálása, a tárgyak követése. Az akkomodáció a megfigyelt tárgyra való fókuszálás képessége. A lencse különböző távolságokhoz való igazítása.

Tökéletesedik a binokuláris reflex és a fúziós reflex (a világ érzékelése mindkét szemmel és a kép egy egésszé olvadása).

Óvodáskorra már kifejlődik a térérzékelés, és tovább szilárdul a binokuláris és a fúziós reflex.

A tompalátás azt jelenti...

Az agynak a szem retinájáról érkező kép érzékelésére való képtelenségét jelenti. Ez csak az egyik szemet, de mindkét szemet is érintheti.

Akkor következik be, amikor a szemek együtt kezdenek érzékelni, és egyetlen képet alkotnak. Az agy összerakja az információkat, amit fúziós reflexnek is neveznek.

Ha az egyik szem képe túl halvány vagy kancsalság van jelen, a látóközpont különböző képeket kap. Kettős látás lép fel. A kettős látás megelőzése érdekében az agy nem olvasztja össze a különböző képeket.

Az érintett szemről érkező rendellenes kép lehet fókuszálatlan, ködös, homályos, torz.

A gyengébb szem vizuális érzékelése, reflexe hiányzik. Csak az egészséges vagy jobban fókuszáló szem érzékeli a körülötte lévő világot.

A gyengébb szem agya mintha kikapcsolna, és nem kap jeleket tőle.

A gyengébb szem látásélessége csökken. Az agy nem érzékeli kellőképpen az adott szemről érkező képet, vagy akár teljesen kihagyja azt.

Az eredmény a térérzékelés elvesztése. Vagyis nincs 3D-s látás, csak 2D-s látás.

A betegség nem örökletes. Azoknak a gyermekeknek, akiknek a szülei nagyobb fokú rövid- vagy távollátással rendelkeznek, korai szemészeti vizsgálatra van szükségük. A rövidlátást a 3-4 éves gyermekeknél lehet a legkönnyebben felismerni. Fontos a korai diagnózis és kezelés. Ezért ne hanyagolja el a megelőző gyermekkori szűrővizsgálatokat és az alapos szemészeti vizsgálatokat.

A tompalátás különböző mértékű lehet. A súlyosságot a látásvizsgálat határozza meg:

1. enyhe - 6/8-6/18 látás
2. mérsékelt - látás 6/18-6/60
3. súlyos - 6/60-nál rosszabb látás

A tompaság oka a különböző képek érzékelése és az eltérő reflexek befogadása a vizuális központban, amely az agyban található. Ennek eredményeként kettős kép keletkezik. Az agy megpróbálja elnyomni ezt a jelenséget.

Kihagyja az egyik szemről érkező információkat, ami tovább hozzájárul az adott szem látásélességének romlásához.

A legtöbb esetben az ok nem a szem anatómiai, hanem funkcionális hibája. Az ok lehet például kancsalság (strabizmus), dioptriás hiba, hiperszeműség vagy asztigmatizmus.

A rövidlátás különböző fokú lehet. Érintheti csak az egyik szemet vagy mindkét szemet.

A legtöbb esetben funkcionális amblyopiáról számolnak be, amelyet nem megfelelő ingerlés okoz.

A másik típus az organikus, amikor az ok valamilyen kóros rendellenesség. Például a szem rendellenessége vagy a szem sérülése vagy sérülése következtében.

Az amblyopiának több típusa létezik, amelyeket az alábbi táblázatban sorolunk fel

Ezen kívül a szakirodalomban szerves (a látószerv anatómiai hibájával), funkcionális (szerves ok nélkül) és vegyes (szerves ok részben jelen van vagy nincs) felosztásról is beszámolnak.

A rövidlátás megnyilvánulása a látásélesség romlása, de a térérzékelés elvesztése is. Az ember normális esetben 3D-ben (térbelileg) látja a környezetét. A rövidlátás esetén a térbeli elrendezés csak 2D-re csökken.

Gyermekkorban a tér észlelésének és az abban való tájékozódásnak a nehézségei jelentkeznek. A gyermek nehezen becsüli meg a tárgyak távolságát és a tér mélységét. A környezetébe ütközik, ügyetlen, botladozik.

A közös tevékenységek, játékok és sportok problémát jelentenek a kancsal gyermekek számára.

Azonban sem a szülő, sem a gyermek nem biztos, hogy észreveszi a tompaságot.

Az egészséges szem látási képességei normálisak, és a gyermek nem tudja leírni, hogy az egyik szeméről nem dolgozza fel az információkat. Nem veszi észre és nem tudja leírni, hogy a térérzékeléssel van problémája.

Ezért, ha a következő tüneteket észleljük a gyermeknél, szemészeti vizsgálatra van szükség.

Tünetek, amelyeket nem szabad elhanyagolni:

• Ügyetlenség
• botladozás
• elesés
• a környezetbe ütközés
• az alak és a tér felismerésének nehézségei
• a távolság, a tárgyak mélységének rossz becslése
• a szem hunyorgása
• a fej oldalra dőlése
• az egyik szem becsukása
• a társasági élet, a játék, a sport kerülése
• a gyermek igyekszik elkerülni, hogy az egyik szemét eltakarja
• súlyos tompalátás esetén a szem csak 1 méteres távolságra vagy csak körvonalakat lát.

Akárcsak a gyermek, a szülő sem veszi észre a tompaság problémáját. A diagnózis véletlenül is előfordul. A megelőző szűrővizsgálatok gyermekkorban is fontosak e probléma esetén.

Az alapvető szemészeti vizsgálatot már kétéves korban elvégezhetjük. 3 és 4 éves korban azonban a legjobb, amikor a gyermek már képes teljes mértékben a feladatra koncentrálni.

Az optotípusos szemvizsgálat során a védőnőnek vagy a szülőnek a gyermek egyik szemét a tenyerével alaposan le kell fednie. Ne az ujjakkal. Már egy kis rés az ujjak között is torz eredményt okozhat.

A gyermek hajlamos disszimulálni, hogy ne okozzon csalódást a szülőknek.

A szemet be kell fedni a kézzel, nem szabad nyomást gyakorolni, és nem lehet rés az orr és a kéz között. Az első szem vizsgálata után a második szemet vizsgálják. Alternatívaként a szemet keményebb papírral is be lehet fedni.

Bizonytalanság esetén az egész vizsgálatot meg kell ismételni. Szükség esetén szemvizsgálat szükséges.

Az ilyen elfogult eredmény a látászavar, például a tompaság késői felismeréséhez vezethet, és késleltetheti a megfelelő kezelés megkezdését.

A betegség lefolyását a látásélesség-csökkenés mértéke határozza meg. Lehetséges egyéb okok, amelyek közé tartozhat a kancsalság.

Az agy nem kap konszenzuális információt.

A látóközpontban a két szemről érkező észlelés nem kombinálható. Idővel az agy alkalmazkodik és leállítja a gyengébb szem képének észlelését. Lényegében kikapcsolja azt. Ez megakadályozza a kettős látást.

Csak az erősebb, egészségesebb szem képét érzékeli. A tompa szem pedig nem gyakorol, és tovább gyengül.

Ennek következménye a környezet lapos, nem térbeli érzékelése.

Vigyázat: ha a tompaságot nem észlelik és kezelik korán (gyermekkorban és óvodáskorban), tartós látásproblémákhoz vezet.

Az illető felnőttkorban képtelen bizonyos játékokat, sportokat végezni vagy munkát vállalni. Az általános jövőbeli életminőség romlik.

A látáskárosodás több jellemzőtől függ, és a normális látástól a homályos látáson át a vakságig terjedhet az érintett szemen. Az agy leállította az érintett szemet.

Az agy kikapcsolja a gyengébb szem jelét, így az gyakorlatilag vakká válik.