Szívelégtelenség: mi a szívelégtelenség és hogyan jelentkezik?

A szívelégtelenség olyan helyzet, amely a vér elégtelen pumpálásához vezet a testbe, a szövetekbe, a szervekbe.

A szív működése valamilyen oknál fogva elégtelen, és nem elégíti ki a szervezet aktuális oxigén- és alapvető tápanyagszükségletét.

Leggyakrabban a következő kérdések érdeklik Önt: Mi ez a betegség és miért áll le a szív? Mennyit működik és mi a norma? Mi a baloldali és mi a jobboldali szívelégtelenség? Válaszok ezekre a kérdésekre és egyéb érdekes információk a cikkben.

A szívelégtelenség, ahogyan egyébként a szívelégtelenség állapotát nevezik, nem a szív tevékenységének megszűnését jelenti. A teljesítmény csökkenését jelenti az emberi szervezet pillanatnyi szükségletéhez képest.

Európában körülbelül 14 millió ember szenved szívelégtelenségben. Az ebben az állapotban szenvedők száma egyre nő.

Az időseket érinti, különösen a 65 év felettieket. A nemek közötti különbség ebben a korban nem jelentős. A jelentések szerint ebben az életkorban ez a leggyakoribb oka a kórházi kezelésnek.

A szívelégtelenség előfordulási gyakorisága körülbelül 20-30% a 70-80 évesek körében. A lakosság körülbelül 1%-át érinti. A fejlett országokban gyakori megbetegedési és halálozási ok.

Az előfordulási gyakoriság növekedése a várható élettartam növekedésének is köszönhető.

A szív- és érrendszer más meglévő betegségei is okozzák, mint például a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a koszorúér-betegség.

Az Európai Kardiológiai Társaság szerint a gyakoriság kb:

• A 65 év feletti emberek 1 %-a
• 7 % a 75 év felettiek körében
• és 15 % a 85 év felettiek körében

A szívelégtelenség a 40 év feletti fiatalabbaknál is előfordul. Ehhez hozzájárul a magas vérnyomás vagy a szívinfarktus.

A szív egy izompumpa, amelynek feladata, hogy vért pumpáljon a véráramba és az egész testbe. Az agy a legérzékenyebb a vérellátásra, de maga a szívizom is.

Az egészséges szív képes alkalmazkodni a szervezet fokozott vérellátás iránti igényéhez. Megnő az úgynevezett percenkénti szívtérfogat, vagyis az egy perc alatt kilökött vér mennyisége.

Ez főként fokozott fizikai terhelés során történik.

A szív egy bizonyos ideig akár ötszörösére is növelheti aktivitását.

A szív nyugalmi perctérfogata körülbelül 5 liter - megerőltetés közben akár 20 liter is lehet.

Értéke függ az életkortól, a nemtől, valamint a személy kondíciójától is. A nyugalmi térfogat körülbelül 13%-át az agy vérellátása tartja fenn.

A táblázat az edzetlen és az edzett személy közötti különbséget mutatja be.

Megjegyzés a táblázathoz: Az edzett emberek, sportolók pulzusszáma nyugalmi állapotban általában alacsonyabb.

A szívelégtelenség különböző típusait ismerjük

A szívelégtelenséget elsősorban az idő szerint osztjuk fel.

Lehet akut vagy krónikus. Az időzítés fontos és jelentős elsősorban a kezelésbeli különbségek szempontjából.

Az akut hirtelen, más új betegség, például szívinfarktus alapján alakul ki, de akkor is, ha a vérnyomás túl magas (hipertóniás krízis). Okozhatja dekompenzáció is, azaz egy már meglévő krónikus szívelégtelenség súlyosbodása.

A krónikus viszont hosszú távú lefolyású.

Az egészségi állapot romlását okozhatja például a túlzott (aránytalan) fizikai, de a pszichés stressz, a kezelési rend megsértése és be nem tartása, más, már meglévő betegségek, valamint a hirtelen fellépő magas vérnyomás.

Példák a szívelégtelenség egyéb osztályozásaira és felosztásaira:

• akut (hirtelen jelentkezik)
• krónikus (hosszú időn keresztül jelentkezik)
• baloldali (a bal kamrai funkció elégtelensége)
• jobb oldali (jobb kamrai elégtelenség)
• kétoldali (ha mindkét kamra leáll, általában mindkét kamra leáll a következő időszakban)
• Szisztolés diszfunkció (amikor a kamra nem képes kellő mértékben szisztolézni, azaz összehúzódni és elegendő vért kilökni a keringésbe).
  • a szív tágulásához (a szívizom megnagyobbodásához) vezethet.
• diasztolés diszfunkció (amikor a szívizom nem képes kellőképpen diasztolézni, azaz ellazulni és elegendő vérrel feltöltődni).
  • főként a szív hipertrófiája (a szív megnagyobbodása) esetén.

NYHA (New York Heart Association) osztályozás:

1. NYHA I - a személy még fizikai megterhelés esetén sem tapasztal kellemetlen érzést, de a vizsgálati eredmények nem normálisak.
2. NYHA II - a nehézségek fokozott fizikai megterhelés esetén jelentkeznek.
3. NYHA III - az aktivitás korlátozása kis megerőltetés mellett, a nehézségek nyugalomban enyhülnek.
4. NYHA IV - nyugalmi panaszok, ha bármilyen fizikai aktivitás kizárt.

A szívinfarktus okozta akut szívelégtelenségre az úgynevezett Killip-klasszifikációt is megadják:

• Killip I - a szívelégtelenségnek nincsenek jelei.
• Killip II - a tüdő alja felett (a tüdő alján) a vizsgálat során hallható zihálás.
• Killip III - szívtüdőödéma.
• Killip IV - kardiogén sokk

Azt kérdezi: Meddig tart a szívelégtelenség?

Válasz: Attól függően, hogy akut vagy krónikus szívelégtelenségről van-e szó.

Akut szívelégtelenség

Az akut (hirtelen) forma gyorsan, percek, órák, néha napok alatt alakul ki.

Gyors lefolyás jellemzi, amikor súlyos tünetek jelentkeznek. A szervezetnek nincs elég ideje alkalmazkodni és kompenzálni. A legsúlyosabb a légszomj (a többi problémát a tünetekről szóló részben soroljuk fel).

Ez az állapot életveszélyes.

Ebben a típusban azonnali szakszerű beavatkozásra van szükség. Az érintett személy teljes testi és lelki nyugalma nagyon fontos ilyenkor.

Mit jelent ez?

• a személy ül vagy félig ülő helyzetben van
• és nem tesz egy lépést sem!
• Még beszélni sem hajlandó a semmiért.
• előfordulhat, hogy még beszélni sem tud a légszomj miatt
• Ugyanilyen fontos, hogy nyugodt légkört tartsunk fenn körülötte.
• Hívjuk a mentőszolgálatot!
  • Együttműködünk a mentőszolgálat operátorával.
  • Nyugodtan válaszolunk a kérdéseire.
  • Nem növeljük meg a segítség megérkezéséig eltelt teljes időt.

Az akut formát úgy határozzuk meg, hogy a hirtelen fellépő szívműködés károsodása nem megfelelő vérpumpálást eredményez.

A vér felgyülemlik a tüdőben vagy a testben. A szervek, különösen az agy vagy a szív, nem kapnak elegendő vért és így oxigént és más tápanyagokat.

Kongesztív szívelégtelenség: A vér felhalmozódása (stasis vagy stagnálás)... Szaknyelven pangásnak is nevezik (latinul a vér felhalmozódása a szervekben).

A szív- és érrendszer egy másik betegségéből, koszorúér-betegségből, magas vérnyomásból vagy szívinfarktusból ered. Másik előfordulási mechanizmusa lehet a már kialakult krónikus szívelégtelenség akut súlyosbodása.

Az ok azonban lehet nem szív eredetű (a szíven és a szív- és érrendszeren kívüli) is.

Krónikus szívelégtelenség

Lefolyása hosszú távú, hónapokig vagy évekig tart.

Az emberi szervezetnek megvan a képessége és elegendő ideje arra, hogy kompenzálja (alkalmazkodjon) az elégtelen szívműködés állapotát. Ez a típus gyakoribb, és főként koszorúér-betegség vagy szívinfarktus után alakul ki.

A szív fokozatosan elveszíti a vér megfelelő pumpálására való képességét, kimerül és legyengül.

A csökkent vérmennyiséget úgy próbálja pótolni, hogy erősebben dolgozik és növeli a pulzusszámot. Gyors pulzus jelentkezik. Ez ismét a szívizom gyengülését okozza.

A szívelégtelenség halálozási aránya magasabb, mint egyes rákos megbetegedéseké. A jelentések szerint a krónikus szívelégtelenségben szenvedők akár fele is meghal 4 éven belül.

Bal oldali szívelégtelenség

Bal oldali szívelégtelenség vagy a szív bal kamrájának elégtelensége. A probléma a vér pumpálásában van a tüdőből a bal szíven keresztül a szervezet véráramába.

A vér felgyülemlik a tüdőben.

Amikor a tüdőben vér pangás lép fel, a vérnyomás meghaladja a tüdőerek folyadékot visszatartó képességét, aminek következtében a tüdőkamrákat elönti a folyadék.

Tüdőödéma (a tüdő duzzanata) alakul ki.

Ez okozza a légszomjat.

Szakszerű vizsgálat során a tüdőben lévő folyadék jelenléte hallható - zihálás, vizes gurgulázás. Ezeket a légzés mellékhangjainak nevezik.

Enyhébb formája terheléskor jelentkező nehézlégzésben nyilvánul meg. Ilyenkor fontos a pihenés, ami után a problémák enyhülhetnek.

Későbbi stádiumban a légszomj már mérsékelt megerőltetés, rövid gyaloglás vagy fekvés esetén is jelentkezik. A szenvedő azt állítja, hogy nem tud lefeküdni. Félig ülő helyzetben, ülve alszik. Éjszaka a fekvés nyugalmi légszomjjal jár.

Súlyos formája drámai és gyors lefolyású lehet. Jelentős légszomj és fulladás jelentkezik.

A nehézség ilyenkor hirtelen jelentkezik, és a tüdőben lévő víz jelenléte már távolról is hallható.

A hangjelenségeket nem kell fonendoszkóppal vizsgálni, de a légzés közben a tüdőből a folyadék gurgulázása távolról is hallható.

Idővel a jobb kamra eltömődik, és kétoldali szívelégtelenség lép fel. Ennek oka a tüdő érrendszerében lévő vér pangása, ami növeli a nyomást a szív jobb oldalán.

Jobb oldali szívelégtelenség

A jobb szívfél szívelégtelensége a vér felgyülemlését eredményezi a szív előtt, azaz a testben. A krónikus lefolyásban először az alsó végtagok duzzanata látható. A felgyülemlő folyadék először a bokák duzzanataként jelentkezik, később feljebb haladva a lábszárig.

Szívproblémák esetén a duzzanat mindkét alsó végtagon és ugyanolyan mértékben van jelen. A csak az egyik alsó végtag duzzanata a vénák problémájára utal, például gyulladásra vagy visszerességre.

Súlyosabb esetben a has (ascites) és az egész test (anasarca) duzzanata is jelen van. A portális keringés megnövekedett vérnyomása a megnagyobbodott májban nyilvánul meg.

Akut jobbszívfél-elégtelenségben ilyen mértékű ödéma nem alakul ki. Ez légzési zavarban nyilvánul meg.

Miért merül fel?

Az okok változatosak. Ezek eredhetnek a szívből, az erekből vagy a szívbillentyűkből. Vannak szíven kívüli okok is (ún. nem szív eredetű okok).

A leggyakoribb okok az ischaemiás szívbetegség (70%) és a szívrohamot követő állapotok. 10%-ban kardiomyopátiák és billentyűhibák fordulnak elő.

A beteg és az orvos közötti következetlen együttműködés, az elégtelen vagy elmaradt kezelés is lehet példa. Hasonlóképpen a túl magas folyadékbevitel gyenge szívű embereknél.

A táblázat a szívelégtelenség néhány okát sorolja fel

A szívelégtelenség az egész szervezetre is hatással van. A szervek vérellátása károsodik. A vérellátásra természetesen az agy a legérzékenyebb, de maga a szívizom is. A megfelelő működéshez folyamatos oxigén- és tápanyagellátásra van szükségük.

Hol számíthatunk a szívelégtelenség hatására:

• A központi idegrendszer - az agy, károsodott működés, értelem, memória stb.
• vesék - a víz visszatartása a szervezetben
  • a duzzanat rosszabbodik
• máj - hepatomegália (a máj megnagyobbodása)
• izomfáradtság
• szívritmuszavarok, különösen pitvarfibrilláció, tachycardia
  • fokozott embolizációs kockázat (stroke, szívroham)
• az alsó végtagok duzzanata, ascites, anasarca
  • tüdőödéma
  • hydrothorax (víz a mellüregben)
• légszomj

Hogyan jelentkezik a szívelégtelenség?

A szívelégtelenségben előforduló tünetek a szívelégtelenség egy formájához vezetnek. Általános tünetek, mint például izomgyengeség, fáradtság vagy tehetetlenség is előfordulnak.

Légszomj

A légszomj (dyspnoe) először megerőltetéskor jelentkezik.

Ahogy a fenti NYHA-osztályozásban szerepel, eleinte csak erősebb megerőltetésnél jelentkezhet, később azonban már mérsékelt megerőltetésnél, séta közben vagy néhány méter megtétele után is jelentkezik. Korlátozza az életminőséget. A legsúlyosabb esetekben nyugalmi légszomj jelentkezik.

Helyzet és légzés... A koszorúér-betegségben és krónikus szívelégtelenségben szenvedőknek gyakran kell megemelt helyzetben, akár félig ülő helyzetben feküdniük. Éjszaka több párnát tesznek a hátuk és a fejük alá.

Figyelmeztető jel a félig ülő helyzet teljes korlátozása és az ülő - ortopédiai helyzetbe kényszerítés.

Az ortopnoe súlyos légzési zavar, amikor az érintettet helyzetváltoztatásra kényszerítik, képtelen feküdni.

Legalább ülnie vagy állnia kell. Gyakran a kezével támasztja meg magát, például egy asztalon.

Gyakran előfordul, hogy a légszomj és a nyugalmi légzéskimaradás éjszaka vagy reggel jelentkezik. Ezért ez a fajta légszomj a szívbetegeknél (szívbetegség miatt kezelt embereknél) riasztó. Szakorvosi vizsgálat és kezelés szükséges.

Duzzanat (ödéma)

Az ödéma előfordulása attól függ, hogy a szív jobb vagy bal oldalának elégtelenségéről van-e szó. Az sem mindegy, hogy akut vagy krónikus formáról van-e szó.

A bal oldali szívelégtelenség tünete, ha a duzzanat a tüdőben jelentkezik, légszomjjal együtt. Akut jobb oldali szívelégtelenség esetén a duzzanatnak nincs ideje kialakulni. Először a légszomj jelentkezik.

A szív bal oldala és az ödéma

Bal oldali szívelégtelenség esetén a tüdőben vér pangása áll fenn. Ha a szív jobb kamrája által kifejtett vérnyomás meghalad egy bizonyos határt, a vérből a folyadék a tüdőkamrákba szivárog.

Ebben az esetben a súlyosság függ.

Az orvos a fonendoszkóppal végzett vizsgálat során auskultációs jelenségeket (köpködés, vízgurgulázás) hall. Először a tüdő alsó részein, azaz a tüdő tövében.

A szívelégtelenséggel kapcsolatban említik az asthma cardiale kifejezést is. Ez paroxizmális köhögés, különösen éjszaka.

Súlyos és heveny lefolyás esetén súlyos tüdőödéma alakulhat ki, amely gyorsan előrehalad. A tüdőből távolról vízbuborékolás hallható, amit távoli zihálásnak nevezünk.

Az illető köhög. rózsaszínű, véres, habos váladékot köhög fel.

A férfi élete veszélyben van. Azonnali és szakszerű kezelés nélkül baloldali szívelégtelenségben meghal.

Jobb oldali szívelégtelenség és ödéma

Jobb oldali szívelégtelenség esetén a víz visszatartódik az egész testben, a szív előtt és a tüdő előtt.

Kezdetben súlygyarapodás következik be.

Később a víz a bokákra ömlik. Ezt követően a duzzanat a sípcsontokig folytatódik. Fontos megjegyezni, hogy mindkét alsó végtag egyformán duzzadt-e.

Ha csak az egyik láb duzzadt, akkor más okra kell gondolni.

Ha előrehalad, a has is megduzzad, a máj megnagyobbodik. Hasi fájdalom és jobb oldali fájdalom is jelentkezik. A felső végtagok és az egész test is megduzzadhat. Ilyenkor anasarkáról beszélünk.

Egyéb tünetek

A szervezet megpróbálja kompenzálni a létfontosságú szervek (agy és szív) csökkent vérellátását. Ennek következménye a test más részeinek vérellátásának csökkenése.

Elsőként a vesék érzik meg ezt és csökkent működésüket, ami rontja a vízvisszatartást a szervezetben.

Az izomgyengeség az izmok csökkent vérellátásának az oka. Fáradtság, erőtlenség és általános gyengeség lép fel.

A szívritmus megzavarodik, például a szívdobogás miatt. A pitvarfibrilláció vagy más ritmuszavarok embólia (vérrögök) kockázatát jelentik, amelyeket a szív a szervezetbe lök. Gyakran ez a mechanizmus a stroke kialakulásának a mechanizmusa.

A légszomj mellett a gyakori éjszakai vizelés (nycturia) is felébresztheti az embert éjszaka.

A légszomj a bőr kék elszíneződésével (cianózis) jár együtt. Ez az ujjakon és az ajkakon a legkifejezettebb.

Tünetek, mint például:

• nyugtalanság
• halálfélelem
• mellkasi fájdalom, folyamatban lévő szívroham vagy tüdőembólia esetén
• hideg verejtékezés
• a bőr sápadtsága
• száraz köhögés
  • a később említett rózsaszínű hab felköhögése
• jóváhagyás
• zavarodottság
• a nyaki vénák fokozott kitöltése
• alacsony vérnyomás
• tachycardia, azaz szapora pulzus

Egyéb problémák, amelyek előfordulhatnak:

• szédülés
• összeomlás
• hideg, fázó végtagok
• szellemi károsodás az agy vérellátásának csökkenése miatt
• csökkent vizeletürítés (oliguria)
• vízvisszatartás a hasüregben
  • étvágytalanság
  • hányinger
  • székrekedés
  • puffadás
  • sárgás bőr (a májműködési zavarok miatt)

A diagnózis elsősorban a kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján állítható fel.

Szívelégtelenség esetén az auskultációs légzési jelenségek (zihálás, gurgulázás) jelenlétét értékelik. Ezt követően a szívműködést és annak szabályosságát is felmérik.

A mellüregben lévő folyadék jelenléte szintén fontos. A nyaki vénák fokozott kitöltése szintén szemrevételezéssel látható. A máj megnagyobbodását tapintással értékeljük, valamint a pulzus minőségét és szabályosságát.

Mérik a vérnyomást, a pulzust vagy a vér oxigénszaturációját (a hemoglobin oxigéntelítettségét). A normális érték 97% felett van. Tüdőödémában ez jóval 90% alá csökken.

Fontos képalkotó módszerek közé tartozik az echokardiográfia.

A bal kamrai ejekciós frakció értékei:

A szív ejekciós frakcióját is meghatározzák. 50% feletti értékek normálisnak tekinthetők. 50 és 40% közötti értékeknél enyhe diszfunkcióról beszélünk. 30-40%-os értékeknél mérsékelt diszfunkcióról.
Súlyos diszfunkciónak nevezzük a 30 százalék alatti értékeket.

Ebben az esetben azt mondják, hogy a szív 40 vagy 30 százalékos értéken működik.

Ezután mellkasröntgent végeznek. Megvizsgálják a szív méretét, valamint a tüdő- vagy mellhártya-üregben lévő folyadékgyülem jelenlétét. Alternatívaként vese- és hasi SONO is elvégezhető.

Krónikus elégtelenség esetén fontos a testsúly napi ellenőrzése. Ez megmutatja a szervezetben lévő folyadékvisszatartás mértékét.

A laboratóriumi vérvizsgálatok közé tartozik a vérkép, a májvizsgálat és a mineralogram. Emellett más vérparamétereket is vizsgálnak.

Szívelégtelenségben jellemzően a BNP natriuretikus peptid vagy a troponin emelkedett szintjét találják.

EKG (elektrokardiogram)

Szívelégtelenségben előfordulhat, hogy az EKG-n nincs kóros lelet. A helyzet azonban megváltozik, ha mellkasi fájdalom jelentkezik.

Ilyenkor meg kell határozni, hogy akut szívelégtelenséggel járó szívrohamban vagy tüdőembóliában fellépő angináról van-e szó, amikor a szív jobb kamrája leállhat.

Az EKG ritmuszavarokat, például pitvarfibrillációt is kimutatja. Ilyenkor fontos a véralvadásgátló kezelés.

A CT és a CMR (szív mágneses rezonancia) például kiegészítik egymást. Ezek a vizsgálatok fontosak ahhoz, hogy képet kapjunk a szív vagy az erek állapotáról.

Differenciáldiagnózis

Ennek a résznek az a feladata, hogy gondoskodjon a más betegségekre és problémákra utaló problémák megkülönböztetéséről.

Példa:

• Aritmia
• mitrális billentyűszűkület
• tüdőembólia
• pneumothorax (levegő a mellhártyaüregben)
• fluidothorax (folyadék a mellhártyaüregben)
• tüdőbetegség, krónikus obstruktív tüdőbetegség, fibrózis, asztma, tüdőgyulladás
• anyagcsere-betegségek, urémia, ketoacidózis
• vérszegénység
• pszichiátriai rendellenességek, szorongás, pánikneurózis, hiperventilláció

A betegség lefolyása a betegség formájától függ. A krónikus szívelégtelenségre jellemző a hónapoktól évekig tartó elhúzódó lefolyás. Akut állapotromlás és szívelégtelenség nehezíti.

Az ilyen állapotban lévő személyt ismételten (akár évente többször is) felveszik a belgyógyászati vagy kardiológiai osztályra. Akut állapotromlás esetén a kórházi kezelés elengedhetetlen.

Kezdetben fáradékonyság, izomgyengeség jellemző. A testsúly megnő, a szervezetben történő folyadékvisszatartás miatt. Később mindkét végtagon a boka és a lábszár vízzel való kiöntése jelentkezik.

A boka vagy a sípcsont bőrének ujjal történő megnyomása után gödrök maradnak, amelyek csak lassan olvadnak össze a bőr felszínével.

A has duzzanatát hasi fájdalom kíséri, a máj megnagyobbodása tapintásra érzékeny a jobb borda alatti régióban. A has puffadt, az illető nem szeret enni. Később megjelenik az ascites. Súlyos megnyilvánulás az egész test duzzanata.

A légzés károsodik, különösen megerőltetéskor. A lépcsőn járás problémát jelent. Ezt követően a megtett út hosszának csökkenése a krónikus forma súlyosbodását jelzi.

A helyváltoztatás döntő fontosságú a szívelégtelenségben szenvedő betegek számára.

Az alvás csak félig ülő helyzetben lehetséges, később csak teljesen ülve, az alsó végtagok leeresztésével. Ekkor szakorvosi kezelés ajánlott. Kockázatot jelent az állapot javulására várni.

Éjszaka a fulladás és az asthma cardiale mellett gyakori vizelés jelentkezik, amit szaknyelven nycturiának neveznek.

A magas vérnyomás gyakran utal a szívelégtelenség súlyosbodására. Ezzel szemben az alacsony vérnyomás csökkent szívműködést jelez. Ekkor a szív kompenzációs mechanizmusként már emelkedik.

A szívelégtelenség akut formáját gyors lefolyás jellemzi.

Nem ritka, hogy az egészségi állapot romlása perceken belül bekövetkezik.

A légszomj a fő tünet. Rózsaszín hab felköhögésével járó köhögés társulhat.

Csendes légszomj, fulladás, szapora légzés, beszéd- és mozgásképtelenség, életféltés, sápadtság, alacsony vérnyomás, szapora pulzus, hideg verejtékezés, ajkak, ujjak, orr kék bőre (cianózis), márványos bőr, pangás = kardiogén sokk.

A kardiogén sokk a szívelégtelenség legsúlyosabb formája. Prognózisa nagyon rossz.

Hogyan kezeljük, felsoroljuk a kezelési fejezetben.