A szifilisz kezelése: először antibiotikumok és más gyógyszerek

A kezelés legfontosabb eszköze az antibiotikum, mivel a szifilisz bakteriális, szexuális úton terjedő fertőző betegség. Leggyakrabban penicillint használnak, amellyel szemben a baktérium nem alakított ki rezisztenciát.

A szifilisz elleni antibiotikumokat közvetlenül az izomba fecskendezik. Az utolsó, harmadik stádiumban is adható, de ideális, ha minél hamarabb elkezdik. Az első és második stádiumban az antibiotikumokat 2 hétig, a harmadik stádiumban 3 hétig, de akár egy hónapig is adják.

Ha a beteg allergiás a penicillinre, alternatívaként 30 napig adott eritromicint vagy tetraciklint alkalmaznak. Láz vagy szívproblémák esetén kortikoszteroid-kezelés is javallott lehet. Alternatívaként 3 hétig tartó pendepont is alkalmaznak.

A kezelést nemcsak az érintett személynek kell adni, hanem a környezetében élőknek is, akikkel kapcsolatba került. Fennáll a szifilisz továbbterjedésének veszélye.

Súlyosabb esetekben, különösen, ha több szerv is érintett, az antibiotikumos kezelés a beteg kórházi kezelésével együtt történik. Ebben az esetben a beteget fertőző osztályon helyezik el, ahol minden kezelési intézkedést betartanak.

Nem minden szifiliszes esetet kell kórházi kezeléssel kezelni. Ha az orvos úgy dönt, elegendő a járóbeteg-kezelés, azaz az antibiotikumok beadása a járóbeteg-rendelőben és a beteg állapotának megfigyelése.

Az antibiotikumok beadása után is utóvizsgálatokat végeznek a vérből. Az első félévben kéthavonta, a második félévben általában háromhavonta.

Más szervek állapotát is figyelemmel kísérik.

Ha két év elteltével a baktérium jelenlétének ellenőrzése negatívnak bizonyul, akkor tüdőröntgen, szívröntgen, az aorta echokardiográfiája, valamint neurológiai, pszichiátriai és liquorvizsgálat útján lehet a túlkezelés ellenőrzésére áttérni.

Ha a betegség hiánya megerősítést nyer, az illetőt törlik a betegnyilvántartásból, és a kezelés sikeres volt.

Ha azonban kezeletlenül hagyják, a halál fenyeget, többszervi elégtelenség miatt.