Szénanátha: mi a szezonális allergiás nátha és mik a tünetei?

Sokan azt gondoljuk, hogy a szénanátha a szénára, a kaszált vagy szárított fűre való allergia. A szénanátha valójában pollenallergia. Szaknyelven pollinózisnak vagy szezonális allergiás náthának is nevezik.

Az allergia fogalmát 1906-ban Clemens von Pirquet és Schick Béla orvosok definiálták. Az allergia kifejezés a görög allos = más vagy megváltozott állapot és ergon = munka, reakció, reakció szavakból származik.

Az allergiát általában úgy határozzák meg, mint az immunrendszer túlzott reakcióját olyan anyagokra, amelyekkel gyakran találkozunk. Ezt az immunglobulin E (IgE) antitestek nem megfelelő aktiválása okozza egy allergén által.

A szénanáthát az orrnyálkahártya gyulladásos megbetegedéseként határozzák meg, amelyet olyan tünetek kísérnek, mint a tüsszögés, orrfolyás és orrdugulás. Szisztémás betegségnek minősül, amely helyi megnyilvánulásokkal (az orr és a kötőhártya nyálkahártyáján) jár.

A szénanátha nem életveszélyes betegség. A szénanátha tünetei azonban nagyon kellemetlenné teszik a beteg életét. Csökkentik a fizikai erőnlétet és kedvezőtlenül befolyásolják a beteg mentális egészségét.

A betegek legjobb esetben csak néhány hétig, legrosszabb esetben több hónapig tapasztalják a tüneteket.

Hogyan nehezítheti meg életünket a szénanátha?

A szénanátha nem jelenti automatikusan azt, hogy képtelenek vagyunk a munkánkat végezni. A munkateljesítményünket azonban befolyásolja.

A szénanáthában szenvedő emberek mellett a munkaadóik is szenvednek. Ez a szénanáthás munkavállaló alacsony termelékenységének formájában jelentkezik. Egy szénanáthás beteg 5-10-szer többe kerül a munkaadóknak, mint egy cukorbeteg.

Világszerte a lakosság körülbelül 10-25%-a szenved szénanáthában. Egyes korcsoportokban ez az arány eléri a 40%-ot. 15 és 40 éves kor között a leggyakoribb.

Gyermekkorban különösen a fiúk érintettek.

Az életkor növekedésével a nemek aránya kiegyenlítődik.

Az utóbbi évtizedekben az allergiás megbetegedések száma, különösen a gyermekek körében, megnövekedett. Az iskoláskorú gyermekek leggyakoribb allergiás betegsége a szénanátha.

Ez a 6-7 éves korosztályban a gyermekek 10-15%-át, a 13-14 évesek 25-35%-át érinti.

A növekedés a következő tényezőkre vezethető vissza:

• genetikai hajlam
• allergénekkel szembeni szenzitizáció
• a kilélegzett szennyező anyagokból (különösen kipufogógázokból) származó légszennyezés
• éghajlatváltozás (globális felmelegedés)

Honnan tudhatja, hogy szénanáthás-e?

A következő táblázat a nátha különböző típusait és okait ismerteti

A hagyományos felosztás szerint az allergiás rhinitis szezonális és évelő. Jelenleg az allergiás rhinitis felosztása szerint:

• időszakos - hetente kevesebb mint 4 napon fordul elő és 4 hétnél rövidebb ideig tart.
• tartós - heti 4 napnál többször fordul elő és 4 hétnél tovább tart.

A tartós nátha azonban nem tévesztendő össze a tartós náthával. A nátha két felosztása kiegészíti egymást. A betegnek lehet tipikus szezonális náthája (szénanátha), amely lehet időszakos vagy tartós.

Tudta Ön, hogy...
Az elmúlt 20 évben a szénanátha előfordulása vidéken megháromszorozódott, a városokban pedig megduplázódott.

A szénanátha multifaktoriális betegség, amely genetikai hajlam és külső tényezők kombinációjából ered.

A genetikai hajlam a szervezet fokozott fogékonyságát jelenti az ellenanyagok (IgE típusú) könnyű termelésére. Az emberi szervezet már alacsony koncentrációjú allergénekre is az IgE típusú ellenanyagok fokozott termelésével reagál.

A szénanátha kialakulásában fontos szerepet játszik a pollen. A pollen allergén fehérjéket tartalmaz.

A pollenszemek nagyon kicsik (0,05 mm). Minden növényfajnak más-más a pollenszemek alakja.

A pollenszemek a következő módon jutnak be a nőstény sejtekbe:

1. A legkisebb pollenszemeket a szél szórja szét. A (szél által beporzott) növények nagy mennyiségben termelik őket. E növények pollenje a szénanátha fő okozója.
2. Módszer: A nagyobb és nehezebb pollenszemeket rovarok szállítják (rovarok által beporzott növények). A rovarok által beporzott növények pollenje csak szoros érintkezésben (virágszedés) okozhat allergiás tüneteket.

Az orrnyálkahártya az allergénnel való minden egyes újabb érintkezéskor túlérzékennyé (szenzitizálttá) válik. Ennek megfelelően feltételezhető, hogy az allergiás reakció fokozatosan súlyosbodik minden egyes allergénnel való érintkezés után. Az allergiás reakció intenzitása azonban ritkán fokozódik.

Valójában minden egyes allergiás reakciót számos tényező befolyásol. És ezért ingadozó jellegű.

Az allergiás reakciót 2 fázisra osztjuk:

1. Korai fázis - Ennek a fázisnak a tipikus megnyilvánulásai a nyálkahártyák duzzanata és vérkeringése, fokozott nyálkatermelés, simaizom-összehúzódás és az idegvégződések irritációja. Ennek eredménye az orr viszketése és tüsszögés.
2. Késői fázis - Az allergiás helyi gyulladás kialakulása jellemzi.

A légutakat az allergének kapujának tekintik. Emiatt a szénanátha legfontosabb okozójának a levegőben terjedő allergéneket tartják.

Általánosságban a leggyakoribb allergének közé tartoznak pl:

1.

A leggyakoribb pollenallergén a fűpollen (72%):

• Fűfélék: csenkesz, réti csenkesz, mézpázsit, lándzsás útifű, lórom, leánykökörcsin, kutyabenge, nádi kanári.
• Gyógynövények: üröm, lucerna, mustár, parlagfű, lóhere, útifű.
• Fák: nyír, fűz, gyertyán, gesztenye, juhar, tölgy, kőris, bükk, éger, mogyoró, mogyoró, nyár, hárs, platán.

Tudta, hogy...

Köbméterenként 10-20 pollenszem koncentrációja szükséges ahhoz, hogy allergiás reakciót váltson ki. A pollenszemek 50-100 km-t, nagy magasságban akár több 1000 km-t is képesek utazni.

A pollenallergia általában februárban kezdődik és októberig tart.

Tavasszal a fő allergének a nyírfa és a mogyoró. Nyáron főként a fűfélék. Ősszel az üröm és a parlagfű.

Időzítés szempontjából a pollenszezon három időszakra osztható:

1. Fák pollenszezonja - Körülbelül februártól májusig tart (kora tavasz), a délebbi területeken már januártól. A mogyoró, az éger és a nyír pollenje a legfontosabb allergéneknek számít. A tűlevelűek és a gyümölcsfák pollenje gyenge allergén.
2. Fűpollenszezon - Májustól július végéig tart a csúcsidőszak.
3. Gyógynövények pollenszezonja - Jellemzően nyár végén és ősszel.

2.

A penészgombák az allergiák leggyakoribb forrásai, különösen nyáron és ősszel.

A legtöbb esetben a penészallergia forrása a mikroszkopikus penészspórák. Ezek a pollenekhez hasonlóan lebegnek a levegőben.

Sokan azt gondolják, hogy a penészgombák csak a lakásban fordulnak elő. A penészgombák azonban a szabadban is megélnek. Különösen az árnyékos és nedves helyeken, például a talajban, növényekben, elhalt fában, komposztban vagy elhalt levelekben.

3. BOMLÓK

A poratka az egyik legsúlyosabb allergiakeltő tényező. Főleg matracokban, kanapékon és paplanokon szaporodnak. Azonban bárhol elszaporodhatnak, ahol a körülmények megfelelőek. Az atkák számára a legjobb körülmények a szaporodáshoz:

• 25 °C-os hőmérséklet
• 55-75 %-os relatív páratartalom

A szénanátha tipikus tünetei a következők:

• a szem gyulladása.
• vizes orrfolyás
• az orrnyálkahártya duzzanata
• nehézlégzés
• vizenyős, égő vagy viszkető szemek
• a szemhéjak duzzanata
• görcsös tüsszögés
• köhögés
• a lágy szájpadlás viszketése

A szénanátha gyakori tünetei közé tartozik még a fülviszketés, migrén, ízületi fájdalom, emésztési zavarok, általános gyengeség és fáradtság.

Lásd még:

Mik az okai az akut vagy krónikus orrdugulásnak?

A szénanáthában szenvedők akár 40 %-ánál a hörgők hiperreaktivitásának tünetei (száraz, nem produktív köhögéstől a légszomjjal járó paroxizmális köhögésig) alakulnak ki. Egyes esetekben klasszikus asztmás rohamok léphetnek fel.

A nyálkahártya duzzanata következtében a belélegzett levegő nem jut el az orrüreg koponyaüregében lévő szaglóhámhoz. Ennek következtében a szaglás zavarai léphetnek fel.

A nyálkahártya duzzanata elzárhatja az orrmelléküregeket. A beteg fájdalmat és nyomást érezhet a fej arcüregében. A kezeletlen szénanáthában szenvedő betegeknél nagyobb valószínűséggel fordul elő orrvérzés.

A szénanátha hosszú lefolyása és nem megfelelő kezelése esetén nem specifikus hiperreaktivitás is kialakulhat, amelyben a beteg reagál:

• por
• parfümökre
• cigarettafüst
• kipufogógázok
• fizikai megterhelésre (megterhelés utáni asztma)

A következő betegségek társulhatnak a szénanáthához, és megnehezíthetik annak lefolyását:

• Allergiás kötőhártya-gyulladás
• krónikus arcüreggyulladás
• középfülgyulladás
• orrpolipok
• atópiás ekcéma
• bronchiális asztma

Lásd még:

Asztma bronchiale: Mi az asztma, miért lép fel a roham. Gyermekeknél és terhességben.

A szénanátha a bronchiális asztma kialakulásának egyik kockázati tényezője. Különösen akkor, ha a szénanátha kezeletlen vagy alulkezelt.

A szénanátha és a hörgőasztma között szoros kapcsolat áll fenn. Ez arra utal, hogy a hörgőasztma kialakulásának egyik megelőző intézkedése a szénanátha megfelelő kezelése.

Milyen szövődmények léphetnek fel gyermekeknél?

Az orrviszketés gyermekeknél arra készteti őket, hogy öntudatlanul felfelé dörzsöljék az orrukat. Ilyen esetekben úgynevezett allergiás köszöntésről beszélünk.

Ezenkívül a szénanátha gyermekeknél harapási rendellenességeket okozhat, különösen keresztirányú hátraharapást és túlharapást. A szénanáthában szenvedő gyermekeknél akár háromszor nagyobb a fogászati rendellenességek kialakulásának kockázata.

A szénanátha diagnózisa a következő lépéseken alapul:

1.

A következőkre összpontosít:

• a családban előfordult allergiák
• egyéb betegségek (ekcéma, asztma)
• a tünetek szezonalitása

2. fül-orr-gégészeti vizsgálat

Különösen negatív bőrtesztek esetén.

3. Allergiavizsgálat

Bőrön belüli intradermális vagy prick-tesztek, az összes IgE meghatározása a szérumban, az allergénspecifikus IgE meghatározása a szérumban ELISA-val. A prick-tesztek lehetővé teszik az allergiás reakció mértékének közvetlen meghatározását.

4.

Vérkép differenciált fehérvérsejtszámmal (leukogram) és eritrociták süllyedési sebességével. Szénanátha esetén az eozinofilek megnövekedett száma egyértelmű indikátornak tekinthető.

5. Rhinomanometria

A rhinomanometria az orrlégzés (orron keresztüli légzés) nem invazív funkcionális vizsgálata. A vizsgálat lehetővé teszi az orvos számára, hogy felmérje az orr átjárhatóságának mértékét. A vizsgálat 5 éves kortól indikált gyermekeknél. A vizsgálatot orrmandulák segítségével végzik, amelyeken keresztül a beteg csukott szájjal a rhinomanométerbe lélegzik.

6. A mellkas és az orrmelléküregek röntgenvizsgálata.

A szénanátha tünetei általában gyorsan jelentkeznek. Ahogyan gyorsan jelentkeznek, úgy gyorsan el is múlhatnak. A tünetek reggel és délelőtt a legrosszabbak. Ennek oka, hogy reggel tíz órára a legtöbb allergén van jelen a levegőben.

Tudta, hogy...

A levegő pollenkoncentrációját erősen befolyásolja az időjárás. A forró, száraz és szeles időjárás elősegíti a pollenek terjedését. Az eső viszont lecsapja a polleneket a talajra, és csökkenti a kellemetlenségek kockázatát.

Az allergénnel való érintkezés az érzékeny (szenzibilizált) személynél az orrnyálkahártya allergiás gyulladását okozza. Az allergiás reakció 2 fázisra osztható:

1. Az allergiás reakció korai szakasza az allergénnel való érintkezés után néhány perccel jelentkezik. Az allergiás gyulladásos reakciónak ezt a szakaszát az úgynevezett vazoaktív mediátorok (hisztamin, prosztaglandinok, leukotriének) okozzák. Ezek a vazoaktív mediátorok az erek tágulását (értágulást) okozzák. E hatás következtében az orrnyálkahártya megduzzad és kivörösödik, jellegzetes vizes váladéktermeléssel. A mediátorok az idegvégződéseket is irritálják. Hatásukra az orr viszketése és tüsszögés jelentkezik.
2. A gyulladás késői fázisa általában néhány órával (4-6 óra) az allergénnel való érintkezés után következik be, és számos sejt (T-limfociták, hízósejtek, bazofilok, eozinofilek, endotél- és hámsejtek) aktivációjával jár együtt. Ezt a helyi gyulladás kialakulása jellemzi.