Kezelés - hogyan kezelik a SIBO-t? Milyen gyógyszerek hatnak, szükséges-e diéta?

A SIBO kezelése minden egyes beteg esetében egyéni és összetett. Magában foglalja az életmódváltást, a diétát és a gyógyszeres terápiát. A SIBO kezelhető, de gyakran kiújulhat. Ezért szakorvosi kezelést, az ok diagnosztizálását és szoros orvos-beteg együttműködést igényel.

A prognózist elsősorban a SIBO kialakulásához vezető alapbetegség határozza meg.

Orvosi kezelés

A SIBO kezelésére általában antibiotikumokat, prebiotikumokat és probiotikumokat használnak. Antibiotikumok kombinációjával lehet elérni, hogy a beteg bélflórájának egyensúlyhiányát okozó baktériumtípusra adott válaszreakciót.

Az elmúlt években végzett vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a rifaximin nevű antibiotikum a betegek mintegy 80%-ánál bizonyos mértékben csökkenti a SIBO előfordulását.

Az antibiotikum alkalmazásának pontos időtartama egyéni, de rövid távú. A legtöbb orvos a rifaximin 7-10 napos alkalmazását javasolja, akár egyszeri adagban, akár ciklikusan.

Az antibiotikum-kezelés alatt a bélmikrobiom egyensúlyának fenntartása érdekében rendszeres probiotikum- és prebiotikum-ellátás szükséges.

Számos jótékony hatásuk van, például erősítik a bél barrierfunkcióját, gátolják a kórokozókat, modulálják a gyulladásos választ és csökkentik a zsigeri túlérzékenységet.

Az életmód módosítása

Laktóz- és gluténmentes diéta, a szükséges vitaminok és ásványi anyagok pótlása gyakori a diétában. Sok beteg számol be az emésztési panaszok és a hasi fájdalom enyhüléséről a diéta után.

Táplálkozási támogatást jelentős súlyvesztés és alultápláltság veszélye esetén alkalmaznak.

Különösen a vékonybélben rosszul felszívódó, erjeszthető szénhidrátok jelentenek kockázatot. SIBO esetén a túlszaporodott baktériumok túl korán kezdik el lebontani ezeket a szénhidrátokat, mégpedig már a vékonybélben.

Ez puffadást, hasmenést vagy hasi fájdalmat eredményez. Az ilyen szénhidrátok bevitelének megszüntetése az étrendből enyhítheti a SIBO egyes emésztési tüneteit.

Jelenleg fontos szerepe van az úgynevezett FODMAP-diétának. Ez a szó az "erjeszthető oligo-, di-, monoszacharidok és poliolok" rövidítése.

F - fermentálható - olyan élelmiszerek, amelyeket mikroorganizmusok, például baktériumok vagy élesztőgombák képesek lebontani.

O - gabonafélékben vagy hüvelyesekben található oligoszacharidok.

D - Diszacharidok, pl. a tejtermékekben található laktóz.

M - Monoszacharidok, pl. a gyümölcsökben és zöldségekben található fruktóz.

P - Poliolok - az élelmiszerekben édesítőszerként használt anyagok.

FODMAP-okban gazdagabb élelmiszerek, amelyeket kerülni kell az étrendben:

• Fokhagyma, hagyma
• Hüvelyesek (borsó, bab, lencse...)
• Gabonafélék (árpa, rozs)
• Méz, agávé
• Laktóztartalmú tejtermékek
• Alma, körte, füge
• Édesített italok
• Szárított gyümölcsök

Megfelelő élelmiszerek a SIBO-diéta során:

• Leveles zöldségek
• Paprika, paradicsom, sárgarépa
• Hús és hal
• Quinoa
• Burgonya
• Tojás
• Tofu
• Gluténmentes gabonafélék (kukorica, rizs...)
• Néhány gyümölcs (szőlő, eper, áfonya...)