Pulmonális hipertónia: mi ez és miért alakul ki? + Tünetek és kezelés

A pulmonális hipertónia súlyos betegség, amely befolyásolja az életminőséget, mert csökkenti az ember általános teljesítményét. Hátránya, hogy a várható élettartamot is lerövidíti.

A betegség lényege a magas vérnyomás a tüdőrendszerben.

Más betegségeknél gyakrabban fordul elő. Egyes esetekben az oka nem feltétlenül ismert.

A betegség lefolyása több tényezőtől függ. A megfelelő és időben történő kezelés megakadályozhatja az érintett személy gyors előrehaladását és halálát, amelynek oka a jobb szívfél elégtelensége.

Évszám 1891 Ernst von Romberg német orvos által. A tüdőartéria szklerózisának első írásos említése. Úgy tartják, hogy elsődleges pulmonális hipertónia. A kifejezést 1951-ben David Dresdale vezette be.

A szív és a pulmonális keringés című bevezető művében

A szív egy izompumpa, amely a vért pumpálja a keringésen keresztül.

Gyakorlatilag a keringés kis és nagy keringésre oszlik.

Mi a nagy utolsó szakaszával kezdjük.

A nagy (test)keringést két nagy véna zárja le. Ezek a felső és alsó vena cava, amelyek az oxigénmentes vért a szívhez juttatják.

Ez olyan vér, amelyből a test sejtjei már elhasználták az oxigént. A vért újra oxigénnel kell ellátni ahhoz, hogy visszakerüljön a test keringésébe. Ez az oxigénellátás a tüdőben történik.

Néhány tény a sorok között:

1. A vért a szívbe szállító ereket vénáknak nevezzük.
2. a szívből a szívet elhagyó, a szívből távozó vért szállító ereket artériáknak nevezzük.
3. a legnagyobb artéria az aorta = szívartéria
4. a szívnek 4 ürege van, a szívszakaszok:
   • a jobb pitvar
   • a jobb kamra
   • a bal pitvar
   • bal kamra
5. a szívműködés folyamatos = nonstop

A vér visszatér a szívbe, pontosabban annak jobb felébe. A kis tüdőkeringés kezdete.

A vér belép a jobb pitvarba, onnan a jobb kamrába kerül.

A jobb kamrából a nagy tüdőartérián keresztül a tüdőbe távozik. A tüdőben a vér oxigénnel telítődik.

Az oxigén a vörösvértestek festékanyagához, a hemoglobinhoz kötődik.

1 gramm hemoglobin 1,34 milliliter oxigént képes szállítani.

A kis (tüdő)keringésből pedig továbbhalad.

+

A tüdőből a vér négy tüdővénán keresztül a bal pitvarba jut. Ott nem marad sokáig, és a bal kamrába jut tovább.

A nagy (test)keringés.

A bal kamrából nagy erővel nyomul ki a nagy keringésbe. Ez a bal kamrai szisztolé során történik (vagyis amikor a bal kamra összehúzódik, és a vér kilökődik a szívüregből).

Ezzel szemben a diasztolé kifejezés a szívüreg ellazulását és a vér beszívását jelöli.

A szisztolé és a diasztolé két fázis, amelyek folyamatosan váltják egymást. Ez biztosítja, hogy a szív pumpaként működjön. A vér oxigént, vérkomponenseket, tápanyagokat és más létfontosságú anyagokat szállít az élet fenntartásához.

A...

A szívben történő véráramlás során a szívbillentyűket is meg kell említeni.

A szív egy izmos szerv. A szívizom (myocardium) a végrehajtó egység. Ez a szívfal legvastagabb rétege. Középen helyezkedik el.

Kívülről az izmot az epikardium fedi. A szív pedig a szívburokban (perikardium) van elhelyezve.

A szív belső felszínét egy vékony hártya, az endokardium borítja. Az endokardium is zökkenőmentesen átjárja az ereket. Fontos információ azonban, hogy ez alkotja a szívbillentyűket is.

Szelep = egyirányú szelep, amely előre engedi a vért. De megakadályozza, hogy a vér visszafelé áramoljon.

A billentyűk különböző betegségei kóros véráramlást okoznak vissza az előző szívtérbe. Ez a negatív jelenség a szervezet oxigénellátásának csökkenését és a szívizomzat pangását eredményezi.

Ennek potenciálisan súlyos következménye a szívelégtelenség.

Alacsony vérkeringés

A tüdőkeringésben viszonylag alacsony a vérnyomás. Ez normális körülmények között nem haladja meg a 25 mmHg-t (milliméter higanyoszlop), és a tüdőartériában az átlagos nyomás körülbelül 15 mmHg.

Még ilyen alacsony nyomás mellett is többszörösére lehet növelni a tüdőn átáramló vér mennyiségét anélkül, hogy a nyomás túlzottan megnőne. Ez különösen fokozott fizikai megterheléskor segít, amikor a test sejtjeinek megfelelő oxigénellátása szükséges.

A bal kamrai szisztolé során a vér az aortába kényszerül. Ekkor a vérnyomás 80 mmHg fölé emelkedik.

A szisztolés nyomás felső határa 120-140 mmHg.

A jobb kamra nyomása pedig 20-30 mmHg.

Szeretne többet megtudni a pulmonális hipertóniáról? Mi okozza, hogyan jelentkezik és hogyan kezelik? Bővebben...

A pulmonális hipertónia meghatározása...

Magas vérnyomás a tüdőkeringésben.

A definíció a következő:

A pulmonális hipertónia olyan hemodinamikai és patofiziológiai állapot, amelyben a pulmonális artériák átlagos nyomása 25 mmHg vagy annál nagyobb. Ez egy nyugalmi állapotban mért érték.

Pulmonális hipertóniában a vérnyomásértékek meghaladják:

1. 35 mmHg feletti szisztolés nyomás
2. 25 mmHg feletti középnyomás
3. 12 mmHg feletti diasztolés nyomás

Arteriális középnyomás = a vérnyomás átlagos értéke egy szívciklus alatt.

A tüdőartériás nyomás mérése jobb oldali katéterezés során történik. Ez a vérnyomásmérés invazív módszere.

• A normális tüdőartériás nyomás felső határa = 20,6 mmHg.
• a 21-24 mmHg értékek nem pontosan osztályozhatók (határértékek/kockázati értékek).
• enyhe pulmonális hipertónia = 26-35 mmHg
• mérsékelt pulmonális hipertónia = 36-45 mmHg
• súlyos pulmonális hipertónia = több mint 45 mmHg

A diagnózishoz invazív módszer szükséges, konkrétan a jobb oldali szívkatéterezés során végzett nyomásmérés.

De...

Doppler echokardiográfia során végzett becsléssel levezethető. A regurgitációs sugár sebességéből határozzák meg a tricuspidalis billentyűnél:

3,0-3,5 m/s = 40 mmHg-nál nagyobb tüdőartériás nyomás.

A pulmonális hipertóniában a nehézségek oka a pulmonális keringési nyomás 25 mmHg feletti emelkedése. Ez növeli a jobb kamra terhelését, amely hosszú távon nem alkalmazkodott a túlzott terheléshez.

A vér felhalmozódik a jobb kamrában, és nem megfelelő mértékben pumpálódik a bal szívbe. Az akut lefolyás a jobb kamrafal megnyúlásában nyilvánul meg. Ezt az állapotot tágulásnak nevezik.

A jobb kamra előtt lassan emelkedő ellenállás és így a vérnyomás is ad időt a jobb kamra alkalmazkodására. A szívizom ekkor túlcsordul, és megnő a térfogata. A jobb kamra hipertrófiás.

A szívizomban bekövetkező változásokat kardiomiopátiának nevezzük.

Mindkét állapot jobb kamrai elégtelenséghez vezet.

A pulmonális hipertónia pontos oka nem feltétlenül ismert. Ilyenkor primer vagy idiopátiás betegségnek nevezik.

Egy másik csoportba tartoznak a másodlagos pulmonális hipertóniát okozó betegségek.

A betegség kialakulásában multifaktoriális hatás játszik szerepet.

Genetikai hatás, örökletes (öröklődő) családi előfordulás (ritka) játszik szerepet. De más társuló rizikófaktorok jelenléte is hatással van.

Ilyen például bizonyos gyógyszerek, például a fogyókúrás és étvágycsökkentő szerek használata, akár több év után is. Valamint a toxinok vagy a radioaktivitás hatása.

Előfordulhat májbetegség, pajzsmirigybetegség és reumatikus betegségek, érgyulladás vagy HIV esetén.

Leggyakoribb a bal szívfél betegségében és működési zavarban, például bal oldali szívelégtelenségben. Gyakori az aorta- vagy mitrális billentyű érintettségében is.

= körülbelül 75%.

A második leggyakoribb ok a tüdőbetegség, más néven krónikus obstruktív tüdőbetegség.

Az akut formát általában a tüdőartériába történő embolizáció okozza.

= körülbelül 10-15 %.

És például...

A pulmonális artériás hipertónia a tüdő érrendszerének szűküléséből ered. Ez megnöveli a tüdőben a vérnyomást, amelyet a jobb kamrának le kell győznie, hogy kielégítse a szervezet vérellátási igényét.

+

Az elsődleges és másodlagos felosztás régebbi eredetű. Manapság a tüdőkeringés magas vérnyomását többféle feltétel szerint, például etiopatogenetikai, klinikai vagy terápiás szempontok szerint osztályozzák.

A táblázat a pulmonális hipertónia osztályozását mutatja be.

Egy másik forma a hemodinamika és a patofiziológia szerinti osztályozás:

1. prekapilláris pulmonális hipertónia - normális éknyomás
2. posztkapilláris pulmonális hipertónia - fokozott éknyomás
3. hiperkinetikus pulmonális hipertónia - veleszületett szűkületekben, mint például a ductus perzisztens, de a megnövekedett percenkénti szívteljesítményben is, ami hyperthyreosisban fordul elő.

Nyomásmérés az ékletekben, mi értelme van?

Bal pitvari nyomás = nyomás a keringés vénás oldalán lévő erekben.

A bal pitvari nyomás azonban nehezen mérhető invazív módszerekkel.

Ezért az éknyomásról lemondanak. Ez az invazív módszerrel (jobb oldali szívkatéterezés) mért nyomás. Az utolsó olyan ér magasságában mérik, amelybe a katétert a nyomás méréséhez ékelték.

Az éknyomás 5 mmHg.

A táblázat a pulmonális hipertónia formáit és néhány okát sorolja fel.

A pulmonális hipertónia tünetei a korai stádiumban nem feltétlenül nyilvánvalóak. A legtöbb esetben nem specifikusak, ami hozzájárul a későn diagnosztizált esetek számához.

A legtöbb esetben a probléma csak a tüdőkeringésben lévő nyomás nagyobb fokú emelkedése esetén válik nyilvánvalóvá.

Néhány a tünetek közül, amelyek előfordulnak

A tünetek jelenléte egyéni. A társuló alapbetegségtől is függ. Az egyes panaszok kombinálódhatnak, vagy néha egyáltalán nem jelentkeznek.

A betegség diagnózisa kihívást jelent, és különböző diagnosztikai módszereken alapul.

A kórtörténet és a klinikai kép (a betegség megnyilvánulása) a létra első lépcsőfokai, ezt követi az élettani funkciók vizsgálata, mint például a vérnyomás, a pulzus és a vér oxigéntelítettsége. Fontos a légzés meghallgatása, a légzés, a szívhangok és a szívzörej jelenlétének értékelése.

Az alapok közé tartozik a röntgen, a laboratóriumi vérvizsgálat és az EKG.

Az alapvizsgálat az EKHÓ. Az echokardiográfia a szív ultrahangos vizsgálata a szív méretének és rekeszeinek meghatározására. Diagnosztizálja a veleszületett rendellenességeket, a billentyűhibákat, a nagyerek állapotát és egyebeket.

ECHO Doppler módszer - A Doppler echokardiográfia diagnosztikai jelentőségű.

Egyéb vizsgálatok közé tartozik:

• stressztesztek
• 6 perces járásvizsgálat
• ergometria
• spirometria
• CT
• MRI
• tüdőangiográfia
• koszorúér-angiográfia
• differenciáldiagnózis és vizsgálat:
  • reumatológia
  • pneumológia
  • gasztroenterológia
  • hematológiai

Jobb oldali szívkatéterezés

Ennél a módszernél egy katétert vezetnek be egy nagy vénába.

A katétert a jobb szíven keresztül a tüdőkeringésbe vezetik. Addig halad, amíg végül a tüdőartéria perifériás ágába ékelődik.

Ebben az esetben fontos a vérnyomásmérés:

• a jobb kamra
• tüdő
• az ékben = nyomás a bal pitvarban

Emelkedett tüdőartériás nyomás esetén normális értékkel az ékben, ez lehet embolizáció. Emelkedett tüdőartériás nyomás és emelkedett nyomás esetén az ékben, ez lehet baloldali szívelégtelenség.

Ezen kívül más paraméterek, például a percenkénti szívteljesítmény és az általános hemodinamika is ellenőrizhető ezzel a módszerrel.

A betegség lefolyása a tüdőrendszerben megnövekedett vérnyomás mértékétől függ.

Az alapbetegség is hatással van az általános állapotra.

Ritkábban elsődleges idiopátiás formaként fordul elő. Gyakrabban másodlagos formaként, például a bal szívfél károsodott működésének következményeként és krónikus tüdőbetegségben.

Akut módon az állapot tüdőembóliában romlik, amikor a tüdőkeringés elzáródása megnöveli a jobb kamra nyomását. Ha nem kezelik időben, idővel funkciózavar lép fel. Ez halálhoz vezethet.

Idővel cor pulmonale alakul ki.

A korai szakaszban a betegség nem feltétlenül jelentkezik.

A legtöbb esetben a betegség csak a betegség későbbi szakaszában jelentkezik. Ekkor a tüdő vérnyomása a normális vérnyomás kétszeresére emelkedik.

Jellemző jelenség a légszomj társulása. Ez az első pillanatokban, különösen fokozott terhelés esetén jelentkezik. Ilyen lehet például a testmozgás, sporttevékenység, futás, lépcsőn járás.

A betegségre jellemző a progresszió (az állapot romlása).

A légszomj később a normál napi tevékenységek során is jelentkezhet, míg végül megerőltetés nélkül is jelen van. Ekkor nyugalmi légszomjról van szó.

Az első nem specifikus jelek közé tartozik a fáradtság és a fokozott fáradtság.

Ismétlődő ájulás, szédülés és fizikai gyengeség esetén, amelyet ájulásérzés kísér (összeesés előtti állapotok), keresni kell az okot.

A társuló problémák közé tartozik az alsó végtagok progresszív duzzanata, először a boka körül, végül a sípcsonton. A késői stádiumban a has vagy az egész test duzzanata is társul.

A szívizom csökkent vérellátásából adódóan mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés is jelentkezik, amelyet...

Mintha valaki a mellkasomon ülne, mintha egy kő lenne a mellkasomban.

A folyamatos problémák összképe természetesen egyéni, és nagyban függ az elsődleges diagnózistól.