Mi az a presbyopia? Presbyopia?

A presbyopia (kancsalság) a szervezet és így a szem természetes öregedésének eredménye. Nem tipikus betegség vagy szemhiba.

Ahogy az egész test, úgy a szem is öregszik az idő múlásával. Ez a természetes folyamat a szemlencsét is érinti.

A szemlencse feladata, hogy a látott képet fókuszálja, hogy az élesen jelenjen meg a retinán. Ezt a tulajdonságát akkomodációnak is nevezik.

Presbys (a görög öreg) és opia (látás) szavakból. Nevezik öregkori látásnak is. Ez azonban helytelen, mert már az öregkor előtt jelentkezik. Rövidlátás néven is ismert. A presbyopia azonban nem betegség.

Fiatal korban a lencse rugalmassága nagy. A lencse bármilyen távolságra képes fókuszálni. 10 éves korban a közelpont éleslátása kb. 7 cm távolságban van, 40 éves kor után 20 cm-ben, 60 éves kor után pedig 1 méterben.

Az optikában a szem közeli pontja a fókuszálási képesség szempontjából a legközelebbi távolságot jelenti.

A dioptria a szemlencse optikai erősségének egysége. Születéskor +20 D, 40 éves korban +3 D, 60 éves kor után pedig körülbelül egy dioptria.

A csökkent akkomodáció a lencse változásainak eredménye, ahol a víz és más anyagok aránya megváltozik. Rugalmassága csökken, ami befolyásolja az aktuális szükséglethez való alkalmazkodási képességet.

A lakosság 100%-át érinti. Egyeseknél korábban, másoknál később alakul ki.

Befolyásolja a rövidlátás vagy a távollátás megléte. Ha valaki rövidlátó, később jelentkezik. Ezzel szemben a távollátás esetén korábbi életkorban jelentkezik.

Azt kérdezi: Mi az a presbyopia, mi okozza?

A presbyopia oka a szemlencse öregedése, amely számos biokémiai és biomechanikai folyamatnak köszönhető. Az évek során a szemlencse belsejében a víz és más anyagok (például oldódó és oldhatatlan fehérjék) aránya megváltozik.

Ez a folyamat a rugalmasság elvesztését okozza.

Mi az a szemlencse?

A lencse korong alakú és átlátszó. Áthatja a retinán megjelenő képet. Rugalmassága és görbületének változtatására való képessége segít abban, hogy a retinán megjelenő tárgy élesebb legyen.

A lencse (lencsekristály) a szem optikai rendszerének legfontosabb része.

Három rétegből áll, nevezetesen a lencsekapszulából, a hámból és a lencsemagból. A lencsemagban átlátszó kristályok találhatók, amelyek sajátos optikai környezetet alkotnak.

A lencse az élet során növekszik, és az öregedés során változásokon megy keresztül. Nő a térfogata, tömege, vastagsága vagy súlya. Ezek a változások a rugalmasság csökkenéséhez vezetnek. Ez okozza a kancsalságot. Magának a lencsének az átlátszóságát befolyásolhatja az életkor, az oxidatív stressz, vagy károsíthatja például a szürkehályog.

A lencse görbülete megváltoztatja az izmokat. Régebben úgy gondolták, hogy ezen izmok öregedése a nehézségek fő oka. Ma már azonban tudjuk, hogy ez az ok (az érintett izmok sorvadása) nem teljes.

A lencse nem képes a szükséges akkomodációra. A szem közeli kép elmosódottá válik, és nem jelenik meg élesen a retinán. A közeli pont megnyúlik. Ez homályos és fókuszálatlan közeli látást okoz.

A személy megnyújtja a közeli pontot, és megpróbálja beállítani a fókusztávolságot. Ismerjük a könyv vagy újság olvasása közbeni nagyítást.

A presbyopia 40 éves kor után mindenkit érint. 60 éves kor után tetőzik, utána nem romlik. A probléma kialakulása egyéni, és befolyásolja a látás kezdeti minősége.

A presbyopia nem betegség, hanem a szem, a szemlencse fiziológiai öregedésének következménye.

A lencse csökkent rugalmasságának első tünete a homályos látás. A közeli tárgyak nem fókuszálhatók. Például olvasás közben a korábban éles szöveg elmosódottá válik.

Az illető megpróbálja növelni a tárgy távolságát, hogy az éles legyen. Egy későbbi szakaszban a kéz hossza már nem elegendő.

A kancsalság tünetei közé tartoznak:

• homályos, ködös és homályos látás rövid távolságokra.
  • Később, közepes és nagyobb távolságoknál
  • a kezek látható megnyúlása, például olvasáskor
  • a szemek hunyorgása
• látásromlás gyenge fényviszonyok között, sötétben.
• csökkent fókuszálási képesség a látótávolság változtatásakor, lassú fókuszálás.
• szemfáradtság és gyorsabb szemfáradtság hosszan tartó olvasás esetén
• véreres és kipirosodott kötőhártya
• szemfájdalom
• fejfájás
• szédülés

A presbyopia különösen ott okoz problémát, ahol éles látásra van szükség közelebbi távolságban. Például olvasáskor vagy számítógépes munka közben. Később tévénézéskor és vezetéskor.

A diagnózis mindenekelőtt a kórtörténetet és a klinikai képet foglalja magában. Ez azt jelenti, hogy fontosak a látásproblémával küzdő személytől származó információk.

Hogyan deríthető ki, hogy lehet-e presbyopia?

1. 40 év feletti életkor
2. látásromlás a normál tevékenységek során, különösen rövid távolságoknál
3. hosszabb ideig tartó olvasáskor
4. fokozott szemfáradtság
5. könyv vagy mobiltelefon távolabb tartása a szemtől
6. homályos és elmosódott látás
7. problémák sötétben, olvasás vagy autóvezetés közben
8. szemfáradtság
9. szemfájdalom
10. fejfájás

Ezek a tünetek alapján felmerülhet a gyanú, hogy a probléma kancsalság. A végleges diagnózist azonban szemészorvos fogja felállítani egy szemészeti vizsgálatot követően. A látásromlás egyéb okait ki kell zárni.

Egy optometrista is végezhet látásvizsgálatot. Az optometria olyan szakterület, amely a presbyopia mellett a rövidlátással, a távollátással és az asztigmatizmussal is foglalkozik.

A rövidebb távolságokra való látásképesség 40 éves kor után kezd romlani. A pontos életkor egyéni.

A szem fáradtsága először hosszan tartó olvasás vagy számítógépes munka esetén jelentkezik. Ezt követően a probléma szürkületben és gyenge fényviszonyok között súlyosbodik.

A látótávolság általában fokozatosan romlik a közepes és nagyobb távolságok között. Például tévénézés vagy autóvezetés közben, különösen sötétben.

Az életkor előrehaladtával a nehézségek egyre súlyosbodnak, egészen 60 éves korig, amikor a presbyopia progressziója általában megáll és stabilizálódik.

Emellett a már említett egyéb nehézségek, mint például a szem- és fejfájás is jelentkeznek. De a fokozott álmosság is, különösen hosszabb ideig tartó munkavégzés esetén.