Poszttrombotikus szindróma: mi az, miért fordul elő és hogyan jelentkezik?

A poszttrombotikus szindróma a mélyvénás trombózis szövődményeként jelentkezik, amely súlyos állapot, és jelentősen csökkenti az érintett személy életminőségét.

Lefolyása és kezelése bonyolult lehet. Ezért a legjobb megelőzni ezt az állapotot.

A jelentések szerint a vénás trombózist követő egy-két éven belül az emberek 20-50%-ánál alakul ki poszttrombotikus szindróma.

Flebotrombózis = mélyvénás trombózis.

Röviden...

A mélyvénás trombózis a vérrögképződés folyamata a mélyvénás rendszerben. Ez az állapot kockázatos az embolizáció kialakulása szempontjából.

Trombózis = a vérrögök nem kívánt képződése. Embolizáció = egy laza vérrög elhelyezése egy érben.

Azt kérdezi, mi az a mélyvénás rendszer?

A szív- és érrendszer és a nyirokrendszer részeként az erek fontos szerepet játszanak a vér és a nyirok elosztásában az emberi testben.

Az ereknek két típusa van, nevezetesen:

• Artériák
• vénák

Az artériák oxigénben gazdag (oxigénnel telített) vért szállítanak.

A vénák olyan vérrel vannak tele, amely oxigénmentes és szén-dioxidot szállít.

Ez az állítás azonban nem pontos, mert...

Az artériák azok az erek, amelyek a vért a szívtől távolabb szállítják.

A vénák azok az erek, amelyek a vért a szív felé szállítják.

Példa:

A tüdőartéria egy artéria, de oxigénmentes vért szállít. A szív jobb kamrájából lép ki, és a tüdőbe szállítja a vért. A tüdőben a vér oxigénnel telítődik.

A 4 tüdővéna viszont oxigénnel telített vért szállít. A tüdőből újra oxigénnel telített vért a szív bal pitvarába szállítják. Onnan a bal kamrába kerül. Onnan az aortába ürül.

A vérgázok telítettsége szerinti osztályozás mellett az erek más tekintetben is különböznek egymástól.

Ilyen például az érfal összetétele. Az artériák érfalában általában egy izomréteg található.

Hasonlóképpen az artériák és a vénák vérnyomása is eltérő. Ezért ha egy artéria megsérül, a vér kifolyik. Ha viszont egy véna sérül, a vér csak kifolyik.

De...

Az ellenkező példa az alsó végtagon lévő visszér sérülése. A vér azért spriccel ki belőle, mert az áramlás irányába nyomódik.

Az alsó végtagok vénái billentyűket tartalmaznak. A szívben lévő billentyűkhöz hasonlóan az a feladatuk, hogy irányítsák a vér áramlását.

A vénabillentyűk megakadályozzák a vér visszaáramlását az alsó végtagokban a gravitáció erejével szemben.

A gravitáció lefelé nyomja a vért, a billentyűk megakadályozzák a visszaáramlást.

Az izompumpa szintén fontos szerepet játszik az alsó végtagok véráramlásában. Segíti a vér visszavezetését az alsó testrészekből.

Ismerünk mély és felszíni vénákat.

A mélyvénák az artériák mentén elhelyezkedő nagyobb erek, amelyek fontosak a vér áramlásában a vénákban. Az artériák izmai összehúzódnak és elernyednek. Segítenek a vér visszaáramlásában a lábakból a testbe.

A felületes vénák kisebbek és gazdagon elágazóak. A test perifériájáról gyűjtik össze a vért. Ezután a mélyvénás rendszerbe folyik le.

A vénák és billentyűik károsodása súlyos, az ember egészségét és életét veszélyeztető állapothoz vezethet. Ez a tüdőembólia.

A mélyvénás trombózis másik szövődménye a...

Poszttrombotikus szindróma.

Szeretne többet megtudni a poszttrombotikus szindrómáról? Hogyan definiálják, hogyan jelentkezik, hogyan alakul ki, hogyan halad előre? Vagy valamit a megelőzéséről és kezeléséről? Bővebben...

Mi az a poszttrombotikus szindróma?

A poszttrombotikus szindróma a mélyvénás trombózis szövődményeként kialakuló problémák összességét jelenti.

A betegség kialakulásában a következők játszanak szerepet:

1. a vénák szűkülése (szűkület) a trombózis miatt.
2. a vénabillentyűk károsodása
3. a vérnyomás emelkedése a vénákban

Ez a három összetevő az alsó végtagok vénáiban a hemodinamika (véráramlás) károsodásához vezet. Más egészségügyi problémák is kialakulnak.

Ez egy krónikus betegség, amely a vénás trombózis késői szövődményeként alakul ki. Postflebitikus szindrómának is nevezik.

A szindróma kóros elváltozásokkal jár:

• a vénás áramlás tartós korlátozása
  • elzáródás
• kollaterális képződés (érrendszeri "bypassok" kialakulása)
• a vénabillentyűk károsodása
  • későbbi elégtelenség (funkcióhiány)
• a vér felhalmozódása a károsodás szintje alatt
• ehhez társuló vénás magas vérnyomással
• ödéma kialakulása
• bőrelváltozások, mint például különböző pigmentációk, a fekélyek kialakulásáig.

Ez a betegségfolyamat aztán krónikus vénás elégtelenséggé alakulhat, amelyet számos egyéb probléma és szövődmény kísér.

A poszttrombotikus szindróma oka a gyulladásos károsodás és a vénabillentyű működési zavarai.

Mint említettük, három fő komponens vesz részt, nevezetesen:

1. a véna szűkülete, amelyet vérrög vagy gyulladásos folyamat maradványa okoz.
2. a vénabillentyűk gyulladásos folyamatból eredő károsodása.
3. ez a vér pangásához vezet az alsó végtagokban.
   • a vér felgyülemlése ismét a trombusképződés kockázatát jelenti.

A károsodott hemodinamika ezt követően a vénákban megnövekedett vérnyomással jár.

Duzzanat és bőrelváltozások lépnek fel, amelyek számos kóros elváltozást eredményeznek. Ilyen például a kis felületes vénák károsodása és a bőr alatti vérzés.

+

Ezt a folyamatot teljes gyulladásos reakció (nem fertőzés) követi, amely a fájdalomtól a bőrelváltozásokig jelentkezik.

Röviden összefoglalva:

A vénák billentyűi károsodnak. Ez elégtelenséghez és funkciózavarhoz vezet. A billentyűk nem záródnak teljesen, ami refluxot eredményez. A vér pangása és refluxa együttesen a vér összegyűlését eredményezi az alsó végtagokban.

A vér megfelelő áramlásában részt vevő billentyűk károsodása + vérrögképződés + kezdődő gyulladás + a véráramlás korlátozása (elősegíti a trombózist) + a vénában a vérnyomás emelkedése + a kis vénák károsodása Ez tipikus tünetekhez vezet...

A mélyvénás trombózis kockázati tényezőit a betegségről szóló külön fejezetben ismertetjük.

Ilyen például a 72 órán túli immobilizáció, a hosszú utazás, a mozgásszegény életmód és inaktivitás, a dehidratáció, a hormonális változások és a hormonális fogamzásgátlók használata, a dohányzás, valamint a genetikai hajlam + egyéb.

A poszttrombotikus szindróma kialakulásában leginkább szerepet játszó rizikófaktorok a következők:

1. 65 év feletti életkor
2. proximális mélyvénás trombózis
   • trombózis a térdnél és afölött
3. ismétlődő másodlagos mélyvénás trombózis ugyanabban a végtagban
4. a mélyvénás trombózis tartós tünetei a diagnózis felállítása után több mint egy hónappal
5. elhízás és jelentős túlsúly
6. a mélyvénás trombózis rossz és nem megfelelő kezelése a kezelés első három hónapjában
   • nem megfelelő véralvadásgátló kezelés

A táblázat a kockázati tényezők súlyosság szerinti megoszlását mutatja.

A százalékos értékek a következő arányok között vannak megadva: a kockázati tényezővel rendelkező és a kockázati tényezővel nem rendelkező személy.

Ez a megállapítás:

Az ugyanazon végtag ismétlődő vénás trombózisai növelik a poszttrombotikus szindróma kockázatát.

És a szabály ellenkező irányban is érvényes.

A poszttrombotikus szindrómában szenvedő személynek fokozott a mélyvénás trombózis kockázata. Ez pedig növeli a trombózis és az embólia kockázatát.

A poszttrombotikus szindróma tünetei a zavart hemodinamika következtében alakulnak ki, ami a mikrocirkuláció zavarában nyilvánul meg.

A probléma az alsó végtagokból történő vérkiáramlás és a bőr alatti szövetek legkisebb perifériás érrendszerének károsodott vérkeringéséből áll.

A sérült erek megrepednek, bőr alatti vérzés lép fel.

Ezenkívül megnő a kis kapillárisok áteresztőképessége. Ez a vérfehérjék és más összetevők bőr alatti szövetekbe való áteresztését eredményezi.

Ez objektív bőrelváltozásokat eredményez.

A poszttrombotikus szindróma tipikus megnyilvánulásai közé tartoznak:

• alsó végtagi fájdalom
  • a károsodás és a trombózis területén
• kellemetlen érzések az érintettség helyén
  • viszketés
  • égő érzés
  • bizsergés
• görcsök a területen
• nehéz lábak érzése
• a panaszok súlyosbodnak
  • hosszan tartó ülés
  • hosszú ideig tartó, helyváltoztatás nélküli állás
    • másrészt a tünetek enyhülnek fekvés közben.
• a végtagok duzzanata - ödéma
• az alsó végtagok visszeressége - visszérbetegség
  • a felszíni vénák megnagyobbodása - másodlagos visszeresség
• bőrelváltozások
  • a bőr kipirosodása
  • trofikus elváltozások
  • hiperpigmentáció - a vérkomponensek lerakódása okozza a bőr alatti szövetben.
  • kisebb vérzés a bőr alatti szövetbe, amely vörös vagy lila pöttyökben nyilvánul meg.
  • fekély kialakulásához - sípcsontfekélyhez

A betegség először nem specifikusan fáradtságban, nehézségi érzésben és nehéz lábakban nyilvánulhat meg. A végtagban feszültség is jelentkezhet.

Izomgörcsök, sőt fájdalom is társulhat, kezdetben a végtag helyzetétől függően.

Ezt súlyosbítja az ülés vagy a hosszan tartó, helyzetváltoztatás nélküli állás. A végtag magasabb helyzetbe emelése viszont enyhíti a tüneteket.

Szezonális függőség is fennáll, a rosszabbodás főként nyáron jelentkezik.

Nőknél például a menstruációs ciklushoz kapcsolódóan a hormonszintek is befolyásolják.

A végtag duzzanata objektíven értékelhető. Egyoldalú, az érintett végtag oldalán jelentkezik.

Vigyázat: Azoknál az embereknél, akiknek társuló szív- vagy vesebetegsége van, mindkét végtag duzzanata jelen lehet. A trombózis azonban az egyik végtag duzzanatát kiemeli.

A bőrelváltozások a bőrpírtól a bőr fokozott pigmentációjáig (hiperpigmentáció) terjednek. A bőrgyulladás, ekcéma és egyéb trofikus elváltozások évek alatt sípcsontfekélyig terjednek.

Fekély (ulcus cruris)

A sípcsontfekély bőrhiba, amely különböző mélységig terjedhet, akár a bőr alatti szövetekbe is.

Ez egy krónikus seb, amelynek kezelése és gyógyítása bonyolult.

A legtöbb esetben érkárosodás következtében, azaz vénás trombózis után keletkezik. Másik oka a krónikus vénás elégtelenség.

A poszttrombotikus szindrómában jellemző, hogy a bőr defektusa (károsodása) kíséri ezeket a megnyilvánulásokat:

• mély hiba
• kiterjedt bőrkárosodás
• kör alakú
• szabálytalan szélekkel
• exsudáció jelenléte - gyulladásos váladék és sebnedvesedés
• a fekély alapjának bevonata
• a végtag kapcsolódó duzzanata

A sípcsontfekély az esetek 60%-ában 2 éven belül alakul ki az alul- vagy nem kezelt személyeknél.

A diagnózis felállításában fontos a klinikai vizsgálat és a kórelőzmény. A kórelőzményben fontos a mélyvénás trombózis jelenléte.

Ezt főként a végtag balesetet követő immobilizációja vagy a különböző betegségek általános mozgáskorlátozottsága segíti elő.

Keresni kell a véralvadás genetikailag meghatározott rendellenességeit is, fokozott figyelemmel a hormonális változásokra, de a hormonális fogamzásgátlók és a dohányzás egyidejű használatára is.

Az anamnézishez hozzáadódnak az érintett személy által maga által leírt szubjektív nehézségek.

Az orvos ezután felméri az alsó végtag, a bőr állapotát, valamint a duzzanat és egyéb objektív elváltozások jelenlétét.

A mélyvénás trombózis és a poszttrombotikus szindróma tünetei hasonlóak. A mélyvénás trombózis diagnózisa és a poszttrombotikus szindróma felkutatása után körülbelül 3-6 hónapos intervallumnak kell eltelnie, amelyhez a tipikus tünetek fennállása társul.

A családi anamnézis (előfordulás a családban) alátámasztja a diagnózist.

A duplexszonográfia azonban az egyik legfontosabb módszer. Az alsó végtagi erek általános állapotát és a véráramlást értékelik, keresve a refluxot.

Egyéb módszerek közé tartozik a vénás nyomásmérés, amelyet invazív módon, kanülálás során végeznek, valamint a kontrasztanyagos röntgen (flebográfia), CT és MRI flebográfia.

A poszttrombotikus szindróma a mélyvénás trombózis krónikus szövődményeként jelentkezik, és a mélyvénás trombózis után az első két évben a betegek akár 50%-át is érintheti.

Kialakulásának kockázata a térdben és felfelé haladva a magasabban fekvő mélyvénás trombózis esetén nő. Kisebb a kockázata a vádliban kialakuló trombózis esetén.

A tünetek az első pillanatokban általában nem specifikusak - a fokozódó fáradtságtól kezdve a nehéz lábak érzésén át az alsó végtagok feszüléséig.

A tünetek egyoldalúan jelentkeznek és súlyosbodnak hosszan tartó egy helyben ülés vagy állás esetén. Ellenkezőleg, enyhülnek a végtag megemelésével és fekvéssel.

Idővel fájdalom a végtagban, kellemetlen görcsök társulnak.

A vér felhalmozódásának jele a végtagban a duzzanat, amely a végtag kerületének növekedésével észlelhető.

Az évek során bőrelváltozások is előfordulnak. Kezdetben a bőr kipirosodása, majd foltok (hiperpigmentáció) és az erek tágulása jelentkezik.

A poszttrombotikus szindróma legsúlyosabb bőrszövődménye a sípcsontfekély. Ezt a bőrhibát bonyolult kezelni, és gyógyulása is hosszú időt vesz igénybe.

Ezért nagyon fontos, hogy megelőzzük magát a mélyvénás trombózist, ami szintén megelőzi a poszttrombotikus szindrómát.