Pneumothorax (levegő a mellkasban): okok, tünetek és elsősegélynyújtás

A pneumothorax akkor következik be, amikor levegő kerül a mellkas mellhártyaüregébe. A felgyülemlett és megnövekedett légnyomás miatt a tüdő összeesik, és károsodik a légzés és a keringés.

A legtöbb esetben életveszélyes állapotról van szó. A pneumothorax típusai és fajtái, első tünetek, gyors segítség, kezelés és sok más érdekes információ található a cikkben.

Mi az a pneumothorax és a mellhártyaüreg?

Az ember tüdeje a bordakosárban helyezkedik el. Felületüket egy vékony borítás (membrán), az úgynevezett mellhártya - pleura - borítja. Hasonló membrán található a mellkas belsejében is, amelyet mellhártyának nevezünk.

E két mellkasi hártya között van egy tér, amelyet szakmailag mellhártyaüregnek nevezünk.

A mellhártyaüreg egy kis mennyiségű speciális folyadékkal van kitöltve. A folyadék arra szolgál, hogy a légzés során a rekeszizmok mozgásban és elmozdulásban maradjanak. A mellhártyaüreg szerepe tehát az, hogy megvédje a tüdőt a mellkasfaltól.

Fiziológiás körülmények között a mellhártyaüregben negatív nyomás uralkodik. A jobb és a bal tüdőnek is van saját mellhártyaüregük.

Pneumothorax akkor keletkezik, amikor levegő kerül a mellhártyaüregbe. A levegő felhalmozódása ebben a térben, a mellkasfal és a tüdő között, túlzott nyomást gyakorol a tüdőre. A tüdő ezt követően összeesik és zsugorodik.

A pneumothorax életveszélyes állapot.

A pneumothorax etiológiája változó. Ez az állapot spontán is kialakulhat egy másik súlyosabb betegséggel összefüggésben. Leggyakrabban azonban trauma és mechanikai sérülés után alakul ki.

A pneumothoraxot a károsodás típusa szerint osztják fel:

• Nyílt

Akkor fordul elő, amikor a mellkasfal átszakadása után a külső környezetből levegő jut a mellhártyaüregbe. Nyílt pneumothorax esetén az egyén mellhártyaürege és a külső környezet között érintkezés és légcsere van.

• Zárt

Akkor fordul elő, amikor a belső struktúrákból származó levegő bejut a mellhártyaüregbe, különösen, ha a tüdő környezete sérül és megszakad. Zárt pneumothoraxban nincs kapcsolat és légcsere az egyén mellhártyaüregének és a külső környezetnek a között.

A pneumothoraxot több típusra osztják a kialakulásának oka szerint:

• Traumás
• Spontán
• Iatrogén

Traumatikus feszítő pneumothorax

A tenziós pneumothorax a mellkasfal bármilyen sérülésének következménye. A tenziós pneumothorax a tüdő összeomlásának komoly kockázatát hordozza magában.

A szelepmechanizmus lehetővé teszi a szabad levegő bejutását a mellhártyaüregbe anélkül, hogy az kiszökne.

Ez akkor következik be, amikor a levegő a belégzés során egyirányúan jut be a mellhártyaüregbe. Így a levegő felhalmozódik a tüdő körüli üregben, és a tüdőszerv összenyomódása és zsugorodása következik be.

A nyomás növekedésével az üreg tartalma a másik oldalra tolódik. A szemben lévő tüdő összenyomódik. A másik oldalon lévő tüdő összenyomódása következtében hypoxia - oxigénhiány - lép fel.

Károsodik a vér érrendszeri visszaáramlása, a keringés, csökken a szív teljesítménye és a vérnyomás csökkenése.

Spontán pneumothorax

A levegő spontán felhalmozódása akkor következik be, amikor a mellhártya megreped. A tüdőből így a levegő a mellhártyaüregbe távozik.

Ez az állapot főként súlyosabb betegségekben, például tuberkulózisban, COPD-ben, cisztás fibrózisban, tüdőtágulatban, tüdőtályogban és egyéb olyan állapotokban fordul elő, amelyekben fennáll a légüregek kialakulásának veszélye.

A betegség és az egyidejű erőteljes mozgás, köhögés vagy légzés esetén a mellhártyaüreg falának károsodása következhet be.

Iatrogén pneumothorax

Az iatrogén pneumothoraxot mesterséges pneumothoraxnak is nevezik. Orvosi diagnosztikai vagy terápiás beavatkozás után következik be. Elsősorban a mellkasi régióban végzett invazív műtétek során fordul elő.

Ilyen például a tüdőbiopszia, a vénás katéter behelyezése, a gerincvelő-punkció, az akupunktúra vagy a nyomóventiláció.

A pneumothorax egyéb típusai

A levegőn kívül különböző típusú folyadékok is kerülhetnek a mellhártyaüregbe. Fiziológiás állapotban 10-15 ml folyadék található az üregben. Kóros körülmények között a folyadék mennyisége több literre nőhet.

Ezek főként víz, vér és nyirok. Ha felhalmozódik a mellhártyaüregben, szaknyelven hidrotoraxról beszélünk, ha vér halmozódik fel, akkor haemothoraxról, nyirokszivárgás esetén pedig chylothoraxról.

A leggyakoribb sérülések, amelyek pneumothoraxhoz vezetnek, az autóbalesetek, a kerékpárról való leesés, a bordatörés, a mellkast ért súlyos ütések, a mellkason ejtett szúrt sebek, a lőtt sebek és a nagy mélységbe merülés.

A tüdő összeomlása gyakrabban fordul elő magas és vékony betegeknél, de bármilyen korú és testalkatú betegnél előfordulhat.

A pneumothorax lehetséges okai:

• Mellkasi zúzódás és agyrázkódás
• Átható mechanikai trauma
• szúrt és lőtt sérülések
• Frontális és oldalsó ütközés
• Bronchiális tüdőbiopszia
• Központi vénás kanülálás
• Mesterséges tüdőlégzés
• Újraélesztés és bordatörések esetén
• A tüdő tuberkulózisa
• Obstruktív tüdőbetegség (COPD)
• Bakteriális tüdőgyulladás (fertőzés)
• Cisztás fibrózis
• Tüdőtágulás
• Tüdőtályog
• Bronchiális asztma
• Akupunktúra
• Gerincfekély

A tünetek súlyosságaa tünetek kialakulásának okával függ össze és a mellhártyába jutó levegő mennyisége.üregbe.

Ha a levegő mennyisége tovább növekszik, az kedvezőtlenül befolyásolhatja a szív működését, és életveszélyes állapotot okozhat.

A trauma és a mechanikai sérülések a tüdő összeomlásának gyakori okai. A pneumothorax egyéb klinikai tünetekkel is jelentkezik, például súlyos mellkasi fájdalommal, amely hirtelen és inkább szúró és éles.

Túlzott légzési nehézlégzés, légzési kényelmetlenség és légszomj érzése van jelen. Gyakori az irritáló köhögés is.

A társuló tünetek, mint a bőr sápadtsága, a nyálkahártyák és az ajkak kékes színűsége (cianózis), a vérnyomás csökkenése és ezzel ellentétben a szívfrekvencia emelkedése, a későbbi kóros légzéssel és a szervezet nem megfelelő oxigénellátásával függ össze.

A pneumothorax társuló tünetei és megnyilvánulásai:

• Hirtelen mellkasi fájdalom
• Levegőhiány érzése
• Súlyos légszomj
• Száraz, irritáló köhögés
• Gyors, felszínes légzés
• A bőr sápadtsága
• A nyálkahártyák és az ajkak kék elszíneződése (cianózis)
• Vérnyomáscsökkenés
• A pulzusszám emelkedése
• szívdobogás
• Félelem és szorongás érzése
• Sokkos állapot

Elsősegélynyújtás pneumothorax esetén: Hogyan kell helyesen eljárni?

Ha olyan személy közelében tartózkodik, akinek nyílt mellkasi sérülése van, ez életveszélyes állapot. Az érintett személynek azonnali elsősegélyt kell nyújtani.

Ebben az esetben azonban nem a hagyományos elsősegélynyújtásról van szó.

1. Először is fontos felmérni a sérült állapotát és légzési kapacitását. Fontos felismerni a pneumothorax tipikus tüneteit, mint például a légszomj, a felületes légzés, a bőr sápadtsága, a nyálkahártyák elkékülése és a sokk. Azonnal hívni kell a mentőszolgálatot.
2. A pneumothorax gyakran a mellüreg sérülése következtében alakul ki. Ezért könnyen előfordulhat, hogy a mellkasból vér szivárog, amely a sebnél élénkpiros és habos. Ha idegen tárgy van a mellkasban, akkor azt nem tanácsos eltávolítani, és megvárni a szakszerű segítséget (kivéve, ha a szakember telefonon másként nem mondja).
3. Helyezze a sérültet félig ülő helyzetbe, és próbálja elkerülni a beteg felesleges mozgását. Célszerű, hogy a sérült megpróbáljon megnyugodni, és felső végtagjait valamilyen támaszra (földre) helyezze.
4. A nyitott sebet félig le kell zárni, hogy megakadályozzuk a túlzott levegő bejutását a mellhártyaüregbe. Ideális esetben félig áteresztő kötést kell készíteni, amely egy belső steril rétegből, majd egy vízhatlan rétegből - például műanyag lapból - áll. A kötés alját nem rögzítjük a vér elvezetésére.
5. A laikusok számára azonban meglehetősen nehéz megfelelően működő félig áteresztő kötést készíteni. Ezért az új szabványok nem javasolják az áteresztő kötés készítését. Egyes források viszont azt javasolják, hogy a kötést hagyják nyitva a seben.
6. Tartsa melegen a sérültet egy takaróval letakarva vagy egy takarón ülve. A cél a hőszigetelés.
7. Figyelje a sérült állapotát a mentő kiérkezéséig. Ha a sérült nem lélegzik, kezdje meg az újraélesztést.

A mentőhívóval való folyamatos kapcsolattartás a mentőszolgálat megérkezéséig maga is megfelelő. Kétség esetén közvetlen konzultáció lehetséges szakemberrel.

Akut traumás pneumothorax esetén a beteget elsősegélyben részesítik, és mentőautóval a műtőbe szállítják. A diagnosztikai folyamat ebben az esetben felgyorsul.

Fontos szerepet játszik a mentőszolgálat, amelyet a legtöbb traumás mellkasi esethez hívnak. A diagnózis az elsősegélynyújtás megérkezésének pillanatában kezdődik.

A diagnózis felállítása (különösen zárt pnenumothorax esetén) általában a kórtörténet felvétele, a klinikai tünetek értékelése és az alapvető fizikális vizsgálat (kopogtatás, hallgatózás és tapintás) révén történik.

A pneumothorax viszonylag egyszerű diagnózis a szakember számára. Így a klinikai tünetekre, a fizikális vizsgálatra és a képalkotó eljárásokra (leggyakrabban röntgen) vonatkozó alapvető információk elegendőek.

Indokolt lehet azonban EKG (elektrokardiográfia), CT (komputertomográfia), vérgázvizsgálat vagy torakoszkópia (a mellhártyaüreg endoszkópos vizsgálata).

Kórházi körülmények között a diagnózist mellkasröntgennel erősítik meg. A képen jól látható az összeesett, zsugorodott tüdő, amelyet levegő vesz körül. A legsúlyosabb esetekben a szív is látható, amely a tüdő egészséges oldala felé tolódott.

A pneumothorax megelőzése

A pneumothoraxot mint olyat nem lehet megelőzni, azonban bizonyos kockázati tényezőket, amelyek a kialakulásához vezetnek, ki lehet küszöbölni.

A megelőzés kulcsa az alapbetegség szakszerű kezelése. Az életmódbeli elvek betartása és a gyógyszeres terápia a különböző betegségek, például a COPD, az asztma bronchiale, a tüdőgyulladás, a hörghurut, a tuberkulózis és mások diagnózisában.

Bármilyen légúti fertőzés korai szakszerű kezelése és az orvoslátogatás nem halogatása tanácsos.

Különösen a rendszeres, megfelelő testmozgás, a dohánytermékek kerülése, az allergia elleni intézkedések betartása és a friss, egészséges levegőn való elegendő tartózkodás alapvető megelőző intézkedések a légúti egészség érdekében.

A megelőzés magában foglalja a kockázatos tevékenységek során a mellkas sérülésének és mechanikai sérülésének kockázatának kiküszöbölését is. Ilyen például a biztonsági öv bekötése az autóban, a közlekedési szabályok betartása, valamint a mély vízbe való ugrás és merülés elkerülése.

Azoknak a betegeknek, akiknek már volt pneumothoraxuk, kerülniük kell a túlzott fizikai megterhelést és a tüdőre gyakorolt nyomást. A betegség kiújulásának megelőzése érdekében életmódbeli irányelveket kell követniük.

Alapelvek az egyének számára a pneumothorax leküzdése után:

• Ha hirtelen mellkasi fájdalmat és légszomjat tapasztal, azonnal hívja a sürgősségi szolgálatot.
• Kerülje a túlzottan nehéz fizikai aktivitást.
• Kerülje a mellkasra/tüdőre gyakorolt túlzott nyomást.
• A pneumothorax után egy évig kerülje a légi utazást.
• Kerülje a nagy mélységekbe való merülést.
• Kerülje a dohánytermékek fogyasztását.
• Megelőzésképpen rendszeresen keressen fel tüdőgyógyászt.