Pitvarfibrilláció: mi az és hogyan jelentkezik a ritmuszavar?

Általában a pitvarfibrilláció az emberek körülbelül 5 százalékát érinti, és a betegség időtartamát tekintve három formája létezik. Az első a paroxizmális forma, amely kevesebb mint 7 napig tart, de általában kevesebb ideig, és beavatkozás nélkül magától megszűnik. A második forma a perzisztáló forma. 7 napnál tovább tart, és orvosi beavatkozásra van szükség. Létezik egy állandó forma is, amely gyakran más szövődménnyel jár.

Maga a pitvarfibrilláció azt jelenti, hogy a szív két pitvara nem képes összehúzódni. Nem képesek a vért a kamrákba kilökni, ami így csak passzívan, szívással jut oda. Egészséges egyénnél ez nem jelenthet akkora problémát, mint egy betegnél, ahol már szövődmények lépnek fel. Ugyanakkor ez szabálytalan szívverést is okoz, vagyis a szív munkájának megváltozását. Általában sebességnövekedés tapasztalható, mivel a szív a probléma ellenére gyorsabban próbálja a vért a keringésbe pumpálni.

Ennek a rendellenességnek több oka is van. Lehet genetikai hajlam, de lehet valamilyen más szívbetegség is, amely csak fibrillációval járhat együtt. Emellett a túl kevés mozgás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a különböző anyagcsere-problémák és a túlzott dohányzás vagy alkoholfogyasztás is nagyon magas kockázati tényező. Emellett bizonyos tüdőproblémák, például daganatok vagy tüdőgyulladás is okozhatnak ritmuszavart. Hasonlóképpen a pajzsmirigyzavarok is kockázati tényezőt jelentenek.

A betegség leggyakoribb tünete a szabálytalan pulzus és a szívritmuszavar. Ezen kívül az ebben a betegségben szenvedő személy szívdobogást és különösen túlzott fáradtságot is érezhet. Ezen kívül a túlzott fizikai megterhelés után légszomj is jelentkezik. Az illető hamarabb és könnyebben kap levegőt, és a légzés ezt követően nehezebbé válik. Néha még mellkasi fájdalmak is jelentkezhetnek, amelyek tompák és szorítóak.

Ezen kívül a betegség egy másik betegséggel esetlegesen társuló betegség tüneteit is mutatja. Ha például a pitvarfibrilláció pajzsmirigyzavarral társul, ami szintén okozhatja ezt a szabálytalan szívverést, az illető fogyhat és hízhat is. Emésztési problémái is lehetnek, leggyakrabban hasmenés formájában. Ha azonban a betegség csak rövid ideig tart, és például 7 napon belül elmúlik, az illető általában a szapora szívverésen kívül más tünetet nem észlel.

A betegséget a tünetek jelenléte alapján, de elsősorban vizsgálattal lehet kimutatni. Ez elektrokardiográf (EKG) segítségével történik. A fibrilláció egyes típusai azonban nem mindig vannak jelen. Ezért használják az úgynevezett Holter EKG-t is, amely lehetővé teszi a beteg 24 órás megfigyelését, és így pontos adatokat kaphatunk. A pitvarfibrilláció egyes okait echokardiográfiával vagy mellkasröntgennel is ki lehet mutatni, ahol a szív és a tüdő képét kapjuk.

Egyes esetekben a pitvarfibrilláció 24 órán belül magától megszűnik. Másoknál ez hosszabb időt vesz igénybe, vagy az állapot orvosi beavatkozás után javul. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a betegség a rutinszerű orvosi beavatkozás után is fennáll. Ebben az esetben hosszú távú szövődményeket okozhat, például légzési problémákat, túlzott és gyors szívverést, vagy vérrögöket és veszélyt az agyra, végtagokra vagy belső szervekre. Az ischaemiás stroke leggyakoribb oka, az esetek akár 85%-áért felelős.