Perikarditisz: a szívburok gyulladása. Milyen okai és tünetei vannak?

A szívburokgyulladás a szívburok (külső bélés) gyulladásos megbetegedése. Sok esetben az egészségi állapot fokozatos javulása következmények nélkül következik be. Azonban súlyos szövődmények is előfordulhatnak.

Különösen a szívtamponád és a szívburokgyulladás - a szívburok alatti folyadék felhalmozódása - kialakulásának kockázata áll fenn. Mi a szívburokgyulladás etiológiája, tünetei és kezelési lehetőségei? Ezekre a kérdésekre és még sok másra is választ kaphat a cikkben.

A szívburok dióhéjban

A szívburok a szívet körülvevő szilárd védőzsák (membrán). 2 rétegből áll, nevezetesen egy külső rostos és egy belső savós rétegből. Fiziológiás körülmények között a két réteg között 20-30 ml folyadék található a szívburok üregében.

A szívburok alatt található a szívizom (myocardium), a belső rostos réteg pedig az endocardium.

A szívburok funkciói:

• A szív mozgásának szabályozása (korlátozása).
• Védelmi funkció a szív fertőzésével szemben
• A szív és a környező szövetek közötti súrlódás csökkentése.

Szívburokgyulladás

A szívburok különböző etiológiájú gyulladásos betegsége. Jellemző tünete a bal oldali mellkasi fájdalom. Egyes esetekben szívinfarktusra hasonlít. A bal vállba nyilalló fájdalom is jelentkezhet.

A gyulladásos folyamat kezdetének időtartama szerint a perikarditiszt akut és krónikusra osztják.

A szívburokgyulladás a szívburok megbetegedése, amelyben a szívburok szövete megduzzadt és gyulladt. A gyulladásos elváltozás fertőző vagy nem fertőző alapon közvetlenül a szívburokban található.

Ez a gyulladásos folyamat zavarja a szív élettani működését.

A szívburokgyulladás olyan állapot, amelyet a szívburok és maga a szív közötti nagy mennyiségű folyadék felhalmozódása okoz. Fiziológiás körülmények között a szívburokban kis mennyiségű folyadék van, amely lehetővé teszi a szív zavartalan mozgását a szívburokban.

Aszívtamponád a szívre nehezedő megnövekedett nyomást jelent a szívburokban lévő túlzott folyadék vagy vér képződése miatt. Ennek következménye a szív teljesítményének csökkenése és az egész test elégtelen vérellátása.

A szívburokban lévő túlzott mennyiségű folyadék jelenlétének legsúlyosabb következménye a szívüregek elnyomása (a szívüregek kitöltésének képtelensége) miatti hemodinamikai összeomlás.

Az akut szívburokgyulladásban gyorsan képződő folyadék olyan mértékben összenyomhatja a szívet, hogy lehetetlenné teszi a jobb kamra vérrel való feltöltését.

Előfordulásának etiológiája szerint a szívburokgyulladást fertőző és nem fertőző típusokra osztják. A fertőző ok gyakoribb.

Ezek elsősorban vírusos és bakteriális fertőzések, gombák vagy paraziták.

A vírusfertőzések közé elsősorban a Coxsackie, Ebstein-Barr-vírus, echovírusok, enterovírusok, parvovírusok, herpeszvírusok vagy a HIV tartoznak. A bakteriális fertőzések közé tartoznak a Spathyloccocus, Coxiella burnetti vagy tuberkulózis baktériumok. A mikotikus fertőzések közé elsősorban a Hipoplasma és a Candida tartoznak.

A nem fertőző perikarditisz kialakulhat a közelben lévő autoimmun, anyagcsere- vagy daganatos betegség következtében. Szisztémás lupus, szarkoidózis, reumatoid artritisz, vasculitis, hypothyreosis vagy magának a perikardiumnak a mechanikai károsodása.

Dessler-szindróma (szívinfarktus utáni perikarditisz) és posztperikardiotómia utáni szindróma kardiovaszkuláris (szív-) műtétet követő betegeknél szintén lehetséges.

A klinikai gyakorlatban az idiopátiás perikarditisz kifejezést elsősorban olyan akut perikarditiszre használják, amelyben a pontos etiológiát nem sikerült megállapítani.

A betegség megnyilvánulásai attól is függnek, hogy milyen gyorsan keletkezett a szívburokgyulladás a szervezetben. A heveny szívburokgyulladás elsősorban a szegycsont mögött, a bal oldalon jelentkező éles, szúró fájdalomban nyilvánul meg. Ez kisugározhat a bal váll, a nyak és az állkapocs felé.

Ha a fenti akut tünetek jelentkeznek, azonnal hívja a sürgősségi szolgálatot. Különösen akkor, ha a fájdalmat vegetatív tünetek - izzadás, gyengeség vagy szédülés - kísérik.

A szívburokgyulladásban jelentkező mellkasi fájdalom azonban lehet tompa és nyomó is.

A szívburokgyulladást légzési nehézségek, szívdobogás, köhögés, fokozott fáradtság, izomfájdalmak és - ha az állapot előrehaladott - a szívelégtelenség súlyos tünetei (a boka, a vádli vagy a hasfal duzzanata) kísérhetik.

Krónikus szívburokgyulladás esetén a klinikai tünetek nem feltétlenül nagyon kifejezettek. Az állapot fokozatosan alakul ki, és a szívburok bizonyos mértékig alkalmazkodhat a megnövekedett folyadékmennyiséghez.

A szívburokgyulladás lehetséges tünetei:

• Mellkasi fájdalom
• szívdobogás
• Száraz köhögés
• Légszomj
• Légzési zavarok
• Az alsó végtagok duzzanata
• Nyelési és köhögési nehézségek
• Izom- és ízületi fájdalom
• Emelkedett testhőmérséklet
• Túlzott fáradtság és gyengeség

A konkrét diagnosztikai eljárást a vizsgáló orvos határozza meg a kórtörténet felvétele, az alapvető kezdeti vizsgálat elvégzése és a beteg klinikai tüneteinek értékelése után.

Az alapelv a vérvétel és annak laboratóriumi kiértékelése, amely megerősíti vagy cáfolja a fertőző vírusok vagy baktériumok jelenlétét a szervezetben. A beteg szervezetében lévő gyulladás jelenlétét meghatározó gyulladásos markerek (CRP, leukocitózis) értékeit is kimutatják.

A szívburokgyulladás alapdiagnózisához tartozik az EKG (elektrokardiográfia). A szív elektromos aktivitását mérik. Az eredmény egy EKG-görbe, amely meghatározza a beteg egyes szívveréseinek pontos hullámzását, rezgéseit és időközeit.

Az EKG diagnózis alapján kimutathatók a szívritmuszavarok, amelyek oka lehet a szívburokgyulladás.

A fizikális képalkotó módszerek közül a röntgenvizsgálatot alkalmazzák. A mellkasi felvételből információt lehet szerezni a szívárnyék alakjáról és méretéről, valamint megállapítható a felesleges folyadék (mellhártya- vagy szívburokgyulladás) jelenléte.

A megnagyobbodott gömb alakú szívárnyék a túlzott szívburokgyulladás jele lehet.

Jelenleg az MRI vagy a CT az előnyösebb. Ezek nagyobb érzékenységgel rendelkeznek a betegség korai stádiumában.

Az MRI-t (mágneses rezonanciás képalkotás) és a CT-t (komputertomográfia) elsősorban a szívburok részletes képének készítésére használják. A legjobb érzékenységük éppen a megvastagodott és elmeszesedett szívburok kimutatására van.

Az ultrahangos echokardiográfia a szív belső struktúráinak részletes képalkotására alkalmas. A szívizom és a billentyűk méretét, állapotát, szerkezetét írja le.

A vizsgálatot elsősorban a szív körüli folyadékgyülemek kimutatására végzik. Az echokardiográfia megmutatja a szisztolés funkciót és a szívkamrák esetleges szűkületét.

A szívkatéterezéssel egyidejűleg mérik a szívkamrákban lévő nyomásokat. Egy speciális csövet (katétert) vezetnek be a vénás rendszerbe. A katétert közvetlenül a beteg szívébe vezetik be.

Ha nagy folyadékgyülem van jelen, szívburok folyadékvizsgálatot (perikardiocentézist) végeznek. A folyadékot biokémiai, mikrobiológiai és patológiai laboratóriumi vizsgálatra küldik.

A perikardiocentézis terápiás eljárás is a túlzott mennyiségű szívburok folyadék elvezetésére.

Előrejelzés

A jó prognózis a korai diagnózistól, az ok felismerésétől és a szakszerű kezeléstől függ.

A szívburokgyulladásban szenvedő betegek prognózisát a gyulladás intenzitása és a választott kezelés befolyásolja. A vírusos szívburokgyulladás a legtöbb esetben következmény nélkül gyógyul. A szívkárosodás okozta szívburokgyulladás prognózisa annak súlyosságától függ.

Az akut szívburokgyulladás bármely oka azonban fennmaradhat, és későbbi krónikus szívburokgyulladáshoz vezethet.

A gyakran krónikus szívburokgyulladáshoz vezető betegségek közé tartozik a tuberkulózis, a sugárkezelés és a szívműtétet követő állapotok. A szívburok megvastagodása, hegesedése és meszesedése később korlátozza a szív töltését. Ez úgynevezett szűkítő szívburokgyulladást eredményez.

A szívburokgyulladás megelőzése

A szívburokgyulladás megelőzése korlátozott, de bizonyos elvek és tényezők minimalizálhatják a kialakulásának kockázatát.

A fertőzésveszély kiküszöbölése, a gondos higiéniai intézkedések és a fertőző személyekkel való érintkezés elkerülése alapvető fontosságú. Bizonyos vírusok, például az influenza elleni védőoltás vagy a covid 19 betegség elleni egyidejű oltás ajánlott (különösen az immunhiányos személyek esetében).

Ha más orvosi diagnózis áll fenn, szakszerű kezelés szükséges. Ezzel elkerülhetők a kapcsolódó orvosi szövődmények.

A súlyos szívburokgyulladás megelőzésének fontos tényezője a korai diagnózis. Az első tünetek jelentkezésekor azonnal orvoshoz kell fordulni.

A betegség könnyebb lefolyásának elengedhetetlen feltétele az erős immunrendszer. A rendszeres testmozgás, a stressz kiküszöbölése, a kiegyensúlyozott, egészséges étrend, valamint a szükséges vitaminok és ásványi anyagok rendszeres bevitele tanácsos.