Parodontális betegségek: miért fordul elő + Hogyan lehet megállítani a fogak imbolygását és megerősíteni őket?

A betegség általában gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat, és hosszú távú betegség, amelynek kialakulása több évig is eltarthat. Az okok a veleszületett állkapocs-rendellenességektől a mély fogszuvasodásig vagy a lepedékig terjedhetnek.

A betegség lényege a fogínyben kialakuló gyulladás és fertőzés, valamint a fog csuklószervének ebből következő megszakadása. Az érintett terület körül parodontális törzs alakul ki. Fokozatosan a csuklószerv elpusztul, a környező csont elveszik, és a fognyakak szabaddá válnak.

Ha nem kezelik, a fog különböző mértékben meginoghat, sőt spontán ki is eshet a fogból. Néha még gennyesedés is kialakul az érintett területen. A fog teljes függesztőapparátusa azonban elfajul.

A betegséget nagyon gyakran elhanyagolják, ami viszont progresszióhoz és nehezebb kezeléshez vezet. Minél korábban kezdik meg a kezelést, annál jobbak a kilátások. A lakosság nagy része szenved a felfüggesztő rendszer e krónikus betegségében. Minden a szájüreg fertőzésével kezdődik, általában fiatal korban.

Még olyan embereknél is előfordulhat, akik rendszeresen jó szájhigiéniát gyakorolnak. Ezért fontos, hogy figyeljük az esetleges tüneteket és különösen a kezdeti ínyvérzést a száj tisztításakor. A vérzés azonban nem feltétlenül csak fogmosáskor jelentkezik, hanem étkezéskor is, különösen kemény ételek fogyasztásakor.

Mi az a fogászati készülék?

A felfüggesztett fogszabályozó készülék (periodontium) az a rész, amely körülveszi a fogat. Feladata, hogy rögzítse a fogat, hogy az ne inogjon és ne essen ki a helyéről. Ezen a szerepén kívül van még egy fontos tulajdonsága. Megakadályozza, hogy a szennyeződések és baktériumok a mélyebb részekbe jussanak.

A parodontális több részből áll. A fog körül vannak:

• Az íny (más néven gingiva), amely világos rózsaszínű, és két részből áll.
  .
  • a szabad íny, amely körülbelül 2 mm-rel a cementum és a zománc pereme felett helyezkedik el, és a fog körüli peremet alkotja.
  • a rögzített íny, amely a csonttal olvad össze és szabadon folyik a szájnyálkahártyába.
• a fogcementum, amely a foggyökér felszínén helyezkedik el, és amelyhez parodontális szalagok kapcsolódnak.
• az alveoláris csont tulajdonképpen a fog csontágya, és az állkapocs része.
• a fogágy (más néven periodontium), nagyszámú rostot tartalmaz (periodontális ligamentumok, Sharpey-féle rostok), az alveoláris csont és a foggyökér között helyezkedik el.
• az ínyszulcus az íny és a fogfelszín közötti mélyedés.

Parodontitis

Ez a krónikus betegség gyulladásos jellegű, fő oka a bakteriális fertőzés. A baktériumok megtelepednek és elszaporodnak a fogakon felhalmozódó lepedékben. Ezek a baktériumok savakat és más káros anyagokat termelnek, amelyek rontják a zománc minőségét és irritálják az ínyt.

A lepedékben lévő baktériumok okozzák a fogszuvasodást és a gyulladt ínyt is. Természetesen negatív hatással vannak az egész felfüggesztő apparátusra. A káros hatás eleinte nem okoz gondot. Később érzékenységet, fájdalmat és a fogak ingadozását is okozza.

A parodontitis csak az egyik fog környékét érintheti. Viszont fennáll a veszélye, hogy átterjed a többi fog környékére is. A betegség az egész fogazatot is érintheti. A helytelen és elégtelen higiéniai szokások tehát gyakori okai a parodontitis egészséges fogakra való átterjedésének és a lefolyás általános romlásának.

A betegség általában a lepedék jelenlétéből ered (miután a fogkő mineralizálódott), amelyben baktériumok vannak jelen, amelyek gyulladást okoznak a szájüregben. A gyulladás az íny vonalától indul, és mélyebbre terjed a fog felfüggesztő apparátusának más területeire - cement, kötőszövetek, csont.

Fokozatosan ezek pusztulása, sőt szétesése következik be. A szájban ez a fognyakak feltáródásával, parodontális hólyagok kialakulásával és a fog ingadozásával nyilvánul meg. Néha bizonyos típusú gyógyszerek használata, genetika, egyéb szisztémás betegségek, mint például a cukorbetegség, vagy anyagcserezavarok, mint például a kalcium állhatnak a betegség kialakulása mögött.

A parodontális betegség fő és leggyakoribb oka

Ez a betegség természetesen elsősorban a helytelen vagy nem megfelelő szájhigiénia következménye. Ennek következtében a fogzománcra, az ínyre és az ínybarázdák területére plakk, más néven lepedék rakódik.

Az alábbi táblázatból kiderül, hogy mi a lepedék, a fogkő és a fogszuvasodás.

A fogkő a baktériumok táptalaja. Ezek a baktériumok megtelepednek és elszaporodnak. Ezek a baktériumok főként egyszerű cukrokkal táplálkoznak. Savakat és más káros anyagokat termelnek, amelyek erodálják a fogzománcot és irritálják az ínyt. Ennek következtében gyulladás lép fel.

A nem megfelelő higiénia, de a helytelen higiéniai technika is számos probléma oka, a fogszuvasodástól a parodontális betegségekig. Ezért fontos, hogy a fogápolás rendszeres és természetesen megfelelően végzett legyen.

A parodontális betegségek kialakulása mögött álló egyéb kockázati tényezők

A betegség kialakulásáért elsősorban a rossz higiénia és a lepedék felhalmozódása a felelős. Azonban nem ez az egyetlen ok. Bizonyos esetekben még jó szájápolás mellett is kialakulhat. Alternatívaként több tényező kombinációjaként is felmerülhet.

Kockázati tényezők, amelyek a parodontitis kialakulása mögött állhatnak:

• Nem megfelelő és rossz szájhigiénia
• fokozott hajlam a fogkő kialakulására
• a fogászati ellenőrzések elhanyagolása
• idősebb kor
• alultápláltság
• eltérések a fogak helyzetében
• atrófiás elváltozások, mint például a parodontitis generalisata
• az íny hiperpláziás elváltozásai, az íny hiperpláziája vagy epulisza
• a rágási zavarok
• helytelenül készített és rosszul illeszkedő koronák, fogpótlások
• traumás hatások
• genetikai tényezők
• cukorbetegség
• hormonális hatások
• anyagcserezavarok
• immunrendszeri zavar
• hematológiai rendellenességek (leukémia, neutropénia)
• vírusfertőzések és például HIV, AIDS
• Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás
• bizonyos gyógyszerek (inhalációs kortikoszteroidok, hormonterápia, ciklosporin)
• rossz étkezési szokások és nem megfelelő étrend, főként lágy ételek és magas egyszerű cukortartalommal
• dohányzás
• alkohol, túlzott fogyasztás
• kezeletlen fogkő és szuvasodás
• stressz
• öröklődés, nem közvetlen tényező, hanem más örökletes szindrómák részeként

A parodentózis elég finoman és gyakran tünetmentesen kezdődik. Az első tünetek az enyhén duzzadt íny, amely vérezni kezd, eleinte csak akkor, ha a fogmosás irritálja, később már evés közben is. Különösen akkor vérzik, ha az illető keményebb ételeket rág a szájüregben.

A fogazati rendszer zavara következtében kialakul a fogágyszuvasodás, amely kóros. A fogorvosnál végzett rutinszerű fogászati vizsgálat során kimutatható. Gyakran előfordul, hogy az ebben a fogászati betegségben szenvedőket fogfájás vagy fokozott hideg- és hőérzékenység is gyötri.

A betegség előrehaladott stádiumában még az is előfordulhat, hogy a fogak imbolyognak vagy genny szivárog az ínyből, ami egyértelmű jele annak, hogy a fertőzés és a gyulladás közvetlenül a fogak függő apparátusában terjed. Ha a kezelés nem történik meg a lehető leggyorsabban, a végső stádium a fogágyból való fogvesztésben nyilvánul meg, a függő apparátus minden összetevőjének teljes pusztulása miatt.

A táblázat a parodontitis szakaszokra való felosztását mutatja be

Már a kezdeti tünetek észlelése után fel kell keresni egy fogászati klinikát, ahol egy rutinvizsgálat során felmerülhet a parodontális betegség gyanúja. Ennek megerősítésére lehetőség van például a fogak röntgenfelvételére, amely megmutatja az íny és a csont állapotát, valamint az esetlegesen kialakuló fertőzéseket vagy gyulladásos folyamatokat.

Ha a fogorvos már a parodontális szondás vizsgálat során parodontális barázdákat észlel, az egyértelmű jele annak, hogy a fogíny és a fog környéke, valamint maga a fog függő apparátusa is megzavarodott. Ha a diagnózis beigazolódik, mielőbbi kezelésre van szükség.

A megelőző szűrővizsgálatok és a rendszeres foghigiénia több okból is fontos. A fogorvos, valamint a dentálhigiénés szakember meghatározhatja és megmérheti a lepedék mennyiségét. Ezt a Pll index (Plaque index) segítségével értékeli, 0-tól 3-ig.

Ezt követően meghatározható a PBI (Papilla Bleeding Index) is, amely az ínyvérzés értékelésére szolgáló módszer. A tartománya 0-4. A 0 érték érintetlen, az 1 a vérzést jelzi, a 2 a fogkövet, a 3 a hólyagokat jelzi 6 mm-ig, a 4 pedig a 6 mm feletti hólyagokat.

Az anamnézis felvétele során a fájdalmat és a fog wobble-t is felmérik. A fog wobble-t három fokozatra osztják. Az első fokozatban a fog wobble a vízszintes síkban 1 mm-ig. A másodikban a mobilitás 3 mm-ig. A legsúlyosabb fokozatban, a harmadikban a fog vízszintes és függőleges irányban is mozog.

A klinikai vizsgálat során a szondázás után vérzés jelentkezhet. Ezt követően 3,5 mm-nél mélyebb parodontális tüskéket diagnosztizálnak. Az előrehaladottabb stádium a fog billegésében és elmozdulásában nyilvánul meg.

A diagnózist ilyenkor genetikai vizsgálat segíti, amely kimutatja a betegségre való fogékonyságot. Egy másik a bakteriális vizsgálat.

A parodontitis mindenkinél másképp alakulhat. A legtöbb esetben azonban krónikus (lassú) lefolyású betegségről van szó. Másik típusa az akut fertőzés és az agresszív folyamatos forma. Ez nagyon rövid idő alatt megbontja és tönkreteszi a fog lógó apparátusát.

Tévhit, hogy a betegség csak az időseket érinti. Már gyermekkorban is előfordulhat, és a leggyakoribb a 30-40 évesek körében. Ez különösen igaz az akut formára, például a gyorsan progrediáló parodontitisre.

A betegség olyan fertőzéssel kezdődik, amely a fog zománcát vagy a fogat körülvevő ínyszövetet erodálja. A parodontális törzseken keresztül fokozatosan kezd behatolni közvetlenül az ínyszövetbe és a fog rögzítő apparátusába. Néha a parodontitis más gyulladásokból vagy lepedékből is kialakul.

Kialakulása azonban minden esetben hosszabb időt vesz igénybe. Az első látható tünet a fogmosáskor, később evéskor is jelentkező kisebb vérzés. Ha a betegséget nem kezelik, a fogágyi apparátus tönkremegy, és a fog kilazul a fogágyból.

E betegségek egy csoportja később más szövődmények kialakulásának kockázati tényezője. Sőt, növeli egy meglévő betegség súlyosbodásának kockázatát. Mint például a cukorbetegség esetében. A nehézségek közé tartozik, amelyeket a lefolyása során előidézhet:

• a szívroham és más szívbetegségek (endokarditis) fokozott kockázata.
• érrendszeri problémák, mint például érelmeszesedés, magas vérnyomás
• trombotikus állapotok
• súlyosbítja a cukorbetegséget
• vesebetegség
• a felső légutak, melléküregek gyakori fertőzései
• ízületi fájdalom
• de például a szem, az agy, a máj és az agy megbetegedései is.
• növeli a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát a terhes nőknél

A parodontitis megelőzése a siker kulcsa

A megelőzés fontos a betegség kialakulásának megakadályozásában. A megelőzés fontos a kiújulás (a probléma visszatérésének) megelőzésében is. Az első probléma gyógyítása nem garantálja, hogy a betegség nem fordul elő újra. Inkább figyelmeztetésként és motivációként kell szolgálnia az ellátás javítására.

A fő megelőző intézkedések közé tartozik a fogorvosnál végzett megelőző vizsgálat, amelyet évente egyszer kell elvégezni. Egyes cikkek szerint jobb, ha évente kétszer történik.

A második lehetőség a fogápolási szakemberek (dentálhigiénikusok) szolgáltatásainak igénybevétele. Nem igaz, hogy csak azoknak van szükségük a fogápolásra, akik nem tudják, hogyan kell a fogaikat ápolni. Természetesen a megfelelő fogmosási technika is fontos.

Az sem igaz, hogy minél keményebb a fogkefe, annál jobb. Éppen ellenkezőleg, a lepedék nem kemény. A fogkefe puha sörtéi elegendőek a tisztításhoz. Az interdentális kefék és a megfelelő fogkrém használata tanácsos.

A megelőzés dióhéjban:

• Napi kétszeri fogmosás, helyes technika
• vigyázzunk, hogy evés vagy agresszív folyadékok fogyasztása után ne mossunk fogat, várjunk legalább 15-20 percet a fogmosás előtt.
• Kisgyermekek fogmosása az első fogtól kezdve
• megfelelő típusú fogkefe (pl. puha sörtéjű fogkefe)
• fogközti tisztítás, például fogközti készlettel
• a fogkefe rendszeres cseréje kéthavonta
• ne felejtse el megtisztítani a nyelvét
• megfelelő fogkrém
• ha étkezés után nem lehet fogat mosni, a rágógumi segíthet.
• ínymasszázs
• immunitás támogatása és táplálékkiegészítők
• évente legalább egyszer megelőző szűrővizsgálat.
• fogászati higiénikus által végzett gondozás
• a felmerülő problémák korai kezelése
• táplálkozásmódosítás, nyers zöldségek és gyümölcsök, nem csak lágy ételek
• a dohányzás és az alkohol korlátozása