Pajzsmirigyrák: mik az okai, tünetei és kezelése?

A pajzsmirigyrák az egyik legrosszindulatúbb daganatos megbetegedés, amelynek előfordulása az utóbbi években egyre nő, köszönhetően a könnyebben hozzáférhető diagnosztikának és a megelőző vizsgálatoknak. A korai diagnózis kedvezően befolyásolja a kezelés kimenetelét.

A pajzsmirigyrák az összes rákos megbetegedés között ritkább, az összes rákos megbetegedés mintegy 2%-át teszi ki, de az egyik leggyakoribb endokrin rákos megbetegedés. Nagyobb mértékben érinti a nőket és a 40 év felettieket, de gyermekeknél is előfordulhat.

Hogy miért növekszik az előfordulása, még nem teljesen tisztázott. A fő okként a génkárosodást említik, amely a rákos sejtek kialakulásának kiváltó oka. A modern kor, az ipar, a környezetszennyezés és a szennyező anyagok táplálkozással történő bevitele hosszú távú negatív hatásai is hozzájárulnak ehhez.

A többi rákos megbetegedéshez hasonlóan a pajzsmirigyrák esetében is nagyon fontos a korai diagnózis és a korai kezelés, ami a kezelés sikerére és a beteg prognózisára is közvetlen hatással van.

Érdekes információk.

A pajzsmirigy onkológiai betegségei

A pajzsmirigyrákokat jóindulatú és rosszindulatú pajzsmirigyrákra osztják. A jóindulatú daganat nem viselkedik invazív módon, bár jelenléte okozhat problémákat. A rosszindulatú daganat éppen ellenkezőleg viselkedik.

A jóindulatú betegség például egy adenóma vagy egy Hürtle-adenóma. A rosszindulatú daganat lehet elsődleges és másodlagos. Az elsődleges daganat közvetlenül a pajzsmirigyszövetből ered, míg a másodlagos daganat áttétképződéssel, azaz a rákos sejtek átvitelével jön létre a test egy másik részéből. Ez történik például emlő-, tüdő- vagy veserák esetén.

Tipp: Az ezekkel a rákos megbetegedésekkel kapcsolatos információkért lásd a mellrák és a tüdőrák különálló cikkeket.

A rák érintheti a tüszőmirigy szöveteit, amelyek magát a pajzsmirigyet alkotják, vagy a kalcitonin hormon termeléséért felelős C sejteket. A pajzsmirigyrák egy általános kifejezés, amely 4 alapbetegségre utalhat, és ezek a következők:

1. papilláris pajzsmirigyrák
2. follikuláris pajzsmirigyrák
3. medulláris pajzsmirigyrák
4. anaplasztikus pajzsmirigyrák

A táblázat a pajzsmirigyrák alapvető szövettani felosztását mutatja.

Ezen kívül a pajzsmirigyrákok közé sorolják a pajzsmirigy limfómáit és szarkómáit is. Előfordulásuk ritka, kb. 0,6-5%. Főként idősebb korú nőket érintenek, és autoimmun oka lehet. A másodlagos pajzsmirigyrákot például a gége vagy a garat, de más környező struktúrák rákjának invazív viselkedése okozza. Alternatívaként a mellrákból származó, vérrel terjedő áttét is lehet.

A pajzsmirigyrák pontos oka nem teljesen tisztázott. A daganatot a sejt genetikai információjának zavara váltja ki. Ezt a zavart például a kockázati tényezőknek való hosszú távú kitettség is okozhatja.

A kockázati tényezők lehetnek befolyásolhatatlanok is, mint például az örökletes hajlam, az idősebb életkor vagy a nem. Egyes daganatok ugyanis örökletesek, idősebb korban jelentkeznek, vagy gyakrabban fordulnak elő nőknél.

A pajzsmirigyrák kialakulásával összefüggésbe hozható kockázati tényezőket az alábbi táblázat tartalmazza.

A pajzsmirigydaganat tünetei a pajzsmirigy anatómiai elhelyezkedése miatt általában könnyen felismerhetők látás vagy tapintás útján. Az egyik legfontosabb tünet a nyak elülső részén, a harapás körül megjelenő csomó, göb vagy göbös struma.

Előfordulhat a pajzsmirigy megnagyobbodása is, akár az egyik, akár mindkét lebenyben. A pajzsmirigy megnagyobbodása és az onkológiai képződmény felelős lehet a környező struktúrákkal kapcsolatos tünetekért és azok elnyomottságáért.

A légutak és az emésztőcső a közelben vannak. Például a légcső oldalra kitér, de légzési vagy nyelési probléma is jelentkezik. Ha a hangszálideg sérül, hurutos hangszálakkal egészül ki. Pajzsmirigyrák esetén a közeli nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása is előfordul.

A hirtelen fellépő nehézségek különös figyelmet igényelnek. Fontos, hogy figyeljünk a pajzsmirigyrák figyelmeztető jeleire:

• tapintható csomó és megnagyobbodás a pajzsmirigy területén.
• a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása
• nyomásérzés a torokban
• nehézlégzés
• nyelési nehézség
• rekedtség
• irritáló köhögés

Ha a fenti problémák bármelyike megjelenik, nem biztos, hogy rákról van szó, de szakorvosi vizsgálat ajánlott. A korai diagnózis közvetlen összefüggésben van a jó prognózissal.

A pajzsmirigyrák tünetei dióhéjban:

• Egy csomó, amely lehet egyszeri vagy többszörös, a nyak elülső részén (harapás).
• gyorsan növekvő csomó
• egy már meglévő golyva elváltozása
• hangszalagbénulás és rekedtség
• légszomj, sípoló légzés (stridor)
• nyelési nehézség, nyelési fájdalom
• irritáló köhögés
• a környező struktúrák elnyomása a légcső kitüremkedését okozhatja.
• a torok- és nyaki fájdalom nem az első tünet, hanem a rák egyik utolsó tünete.
• a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása
• a pajzsmirigy túlműködés nem a rák egyértelmű megnyilvánulása, de funkcionálisan aktív daganatokban előfordul.
• áttétképződés más szervekbe és a kapcsolódó nehézségek
• egyes esetekben a csomó a bőrhöz rögzül
• a testhőmérséklet enyhe emelkedése kevésbé gyakori
• az illetőnek nem feltétlenül a rákos betegre jellemző megjelenése van, a fogyás nem feltétlenül társul hozzá

A diagnózis felállítása szakszerű vizsgálat alapján történik. Bár a figyelmeztető jelek a rák gyanúját kelthetik, ez nem feltétlenül szükséges. A probléma korai felismerése és azonosítása nagy jelentőséggel bír.

Az orvos értékeli a klinikai képet és felveszi a kórtörténetet. A pajzsmirigyet szemrevételezéssel, tapintással értékeli. A nyaki nyirokcsomókat is megvizsgálja, valamint a nyak alakját, szimmetriáját és méretét. Ezt követően megvizsgálja a beteg általános állapotát a műtét szükségessége szempontjából.

A vizsgálat során biológiai anyagot is vesznek, azaz vért az oncomarkerek, a pajzsmirigyhormonszint (TSH, _T3 és _T4), valamint a kalcitonin- és kalciumszint meghatározására. Az alapvető diagnosztikai módszerek közé tartozik az ultrahang, a SONO és az ultrahang. Ezenkívül finom tűvel történő biopsziát és az eltávolított szövet szövettani vizsgálatát is elvégzik.

A radiojód-vizsgálatot a pajzsmirigy azon képességének felmérésére használják, hogy a pajzsmirigy képes-e a vérből származó jódot megkötni. A radioaktív jód egy formáját a pajzsmirigyben tárolják. Ezt követően szcintigráfiát (gammográfiát) végeznek. Ennek segítségével a pajzsmirigyszövetben lévő jód méretét, alakját és lerakódását értékelik.

Az egyéb képalkotó vizsgálatok közé tartozik a röntgen, a CT, a mágneses rezonanciás képalkotás (NMR, MRI). Ezeket a képalkotó módszereket az áttétek (MTS) kimutatására is használják. A gégetükrözés, a hörgőtükrözés és a nyelőcső endoszkópos vizsgálata fontos a környező struktúrák esetleges rákos érintettségének kimutatására.

A táblázat a rák TNM osztályozását mutatja (stádium).

A pajzsmirigyrák alakváltozásként, méretváltozásként vagy a nyak elülső részén, a harapás közelében lévő keményedés jelenléteként jelentkezik. A pajzsmirigy tapintása laikusok számára nagyon nehéz. Az egyik vagy mindkét lebeny megnagyobbodása és a csomó kialakulása azonban általában jól látható és tapintható.

Természetesen nem mindig rákról van szó. Előzőleg meglévő strúma esetén is előfordulhat méret- és alakváltozás. A betegség előrehaladásának üteme elsősorban a betegség típusától függ. A hirtelen változások és nehézségek azonban fokozott figyelmet igényelnek.

Ha a daganat invazív, a nehézségek a környező szövetek elnyomásával járnak. Ha a hangideg sérül, rekedtség és rekedtség lép fel. Ha a daganat nyomja a légutakat, irritálhatja a köhögést, esetleg zihálással és légzési nehézséggel járhat.

A nyelési nehézség és a nyeléskor jelentkező fájdalom az emésztőrendszer problémájára utal. A nyakban lévő megnagyobbodott nyirokcsomók szintén megjelenő tünet. Alternatívaként a tünetek későbbi stádiumban és áttétképződéssel is jelentkezhetnek, az áttétképződés helyétől és mértékétől függően.