Pajzsmirigy-alulműködés: okok, tünetek és kezeletlen pajzsmirigybetegség

A pajzsmirigy-alulműködés a pajzsmirigy csökkent működésének állapota, amely a hormonok, különösen a tiroxin és a trijódtironin elégtelen termelését eredményezi.

A betegség korai szakaszában nem feltétlenül jelentkeznek tünetek, de a kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés súlyos, életveszélyes szövődményekkel járhat.

A pajzsmirigy-alulműködés kezelése viszonylag egyszerű, és a legtöbb esetben nincs mellékhatása. A szintetikus pajzsmirigyhormon, a levotiroxin szedését jelenti.

A pajzsmirigy egy endokrin mirigy, amely a nyakon, annak tövében található. A pajzsmirigyporc alatt található, amely különösen a férfiaknál kiemelkedik, és a pajzsmirigynek nevezik.

A pajzsmirigynek pillangó alakú lebenyei vannak. Endokrin mirigy, ezért hormonokat termel.

A pajzsmirigynek kétféle sejtje van, nevezetesen a tüszős és a parafollikuláris.

A follikuláris sejtek termelik a fő pajzsmirigyhormonokat - a trijódtironin és a tiroxin. Ezek a hormonok befolyásolják az olyan létfontosságú funkciók szabályozását is, mint a testhőmérséklet és a szívritmus.

A parafollikuláris sejtek kalcitonin nevű hormont termelnek, amely szabályozza az anyagcserét és a vér kalciumszintjét.

A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy és a hipotalamusz szabályozza a tiroglobulin (TSH) nevű hormon segítségével. Ez a hormon a hipotalamuszban termelődik és az adenohypophysisben tárolódik.

Kiválasztását követően a pajzsmirigy működésre és saját hormontermelésre serkentődik.

A pajzsmirigy fő terméke a tiroxin. Ez a hormon csak a trijódtironin termelésének előanyaga. Ezek a hormonok a vérplazma fehérjéihez kötődnek. Csak a szabad frakciók, rövidítve fT3 és fT4, jutnak be a sejtekbe.

A pajzsmirigyhormonoknak számos fontos szerepe van a szervezetben. Hatásuk a méhen belüli magzatra és különösen az agy, a gerincvelő és a csontváz fejlődésére hat.

A pajzsmirigyhormonok egyéb hatásai:

• fenntartják a szívritmust és a szívfrekvenciát
• fenntartják a megfelelő tüdőfunkciót és légzést
• elősegítik a bélmozgást
• pozitív hatással vannak a vörösvértestek termelésére
• más hormonokra is hatással vannak, pl. növekedési hormon, nemi hormonok, mellékvesehormonok
• felgyorsítják a cukor- és zsíranyagcserét
• serkentik a csontok forgalmát
• fenntartják a vázizomzat megfelelő működését

A pajzsmirigy-alulműködés olyan állapot, amelyben a pajzsmirigy nem termel elegendő mennyiségű szükséges hormont.

Olvassa el azt is.

A pajzsmirigy alulműködését több ok is okozhatja.

A leggyakoribbak közé tartoznak:

• autoimmun betegségek, pl. diffúz autoimmun pajzsmirigygyulladás.
• radiojód-kezelés
• a pajzsmirigy túlműködés kezelése - tirosztatikumok
• sugárkezelés a nyak területén
• korábbi pajzsmirigyműtét
• másodlagos pajzsmirigy alulműködés
• veleszületett ektropium vagy agenezis, azaz a mirigy alulfejlettsége
• bizonyos kórokozókkal, pl. Pneumocystis carini-vel való fertőzés
• Kaposi szarkóma AIDS-es betegeknél
• jódtartalmú gyógyszerek (amiodaron), interferon alfa, citosztatikumok
• jódos kontrasztanyagok
• lítium
• amiloidózis
• hemokromatózis
• cisztinózis

Autoimmun betegségek

Az autoimmun betegség a csökkent pajzsmirigyműködés - hypothyreosis - leggyakoribb oka. Ezt a betegséget Hashimoto thyreoiditisnek nevezik.

Ebben a betegségben a szervezet saját immunrendszere antitesteket termel. Ezek úgy támadják a pajzsmirigyszövetet, mintha idegen kórokozók, például baktériumok vagy vírusok lennének. A pajzsmirigysejtek az autoimmun gyulladás következtében visszafordíthatatlanul károsodnak és elpusztulnak.

A betegséget számos ok okozhatja, pl. örökletes, genetikai, hajlamosító tényezők, környezeti tényezők, például fertőző betegségek, túlzott stressz vagy radioaktív sugárzásnak való kitettség.

Túlzott válasz a pajzsmirigy túlműködés kezelésére

A pajzsmirigy túlműködésben (hyperthyreosis) szenvedő betegeket radioaktív jóddal vagy pajzsmirigy-befolyásoló gyógyszerekkel, úgynevezett thyreostatikumokkal kezelik. Az ilyen típusú kezelés célja a pajzsmirigy normális működésének visszaállítása.

Néha azonban a betegek ellenkezőleg reagálnak, túlságosan csökkent pajzsmirigyműködéssel. Ők a pajzsmirigy túlműködésből az ellenkező állapotba - a pajzsmirigy alulműködésbe - kerülnek.

Pajzsmirigy műtét

A pajzsmirigy túlműködés másik terápiás beavatkozása a pajzsmirigy egészének vagy egy részének eltávolítása. Ez a beavatkozás is csökkentheti vagy akár le is állíthatja a pajzsmirigyhormonok termelését.

Külső sugárterápia

Ez a radioaktív sugárzás terápiás alkalmazása fej- és nyaki daganatok esetében. Ez a sugárzás azonban közvetlenül a pajzsmirigysejteket éri, és leállítja a hormontermelést.

Gyógyszerek

Vannak olyan gyógyszerek, amelyeket a pajzsmirigybetegségektől eltérő betegségek kezelésére használnak. Ezek mellékhatása a pajzsmirigyműködés csökkentése.

Ilyen gyógyszerek például az amiodaron, amelyet szívritmuszavarok kezelésére használnak, a lítium, amelyet egyes pszichiátriai betegségek kezelésére használnak, vagy az interferon-béta, amelyet autoimmun betegségek, például a szklerózis multiplex kezelésére használnak.

Veleszületett fejlődési rendellenességek

Egyes csecsemők veleszületett fejlődési rendellenességgel születnek, amikor a pajzsmirigy egyáltalán nem fejlődik ki (agenezis), nem eléggé fejlett (aplasia), vagy hiba történt a fejlődésében, és nem működik megfelelően.

A veleszületett pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő csecsemők születéskor teljesen normálisnak és egészségesnek tűnhetnek.

Ezért sok országban elterjedt az újszülöttkori pajzsmirigy-rendellenességek szűrése, hogy a pajzsmirigy túlműködést korán felismerjék. A megfelelő kezeléssel megelőzhetők a gyermek fejlődésében jelentkező súlyos (különösen pszichés) zavarok.

Az agyalapi mirigy szabályozásának zavarai

A pajzsmirigy-alulműködés ritkább oka az agyalapi mirigy szabályozási zavara, amely a TSH hormonnal szabályozza a pajzsmirigyet. Ha az agyalapi mirigy kevés TSH-t választ ki, a pajzsmirigy nem stimulálódik működésre. Ilyenkor kevés saját pajzsmirigyhormont választ ki.

Ennek a rendellenességnek az oka általában egy jóindulatú agyalapi mirigy daganat - adenóma. Az agyalapi mirigy rendellenessége által okozott pajzsmirigy alulműködés formáját másodlagos pajzsmirigy alulműködésnek nevezik.

Terhesség

A pajzsmirigy-alulműködés viszonylag gyakori oka a terhesség, amelynek során a várandós anya szervezete antitesteket képez saját mirigye ellen.

A kezeletlen "terhességi" hypothyreosis növeli a vetélés, a koraszülés és a preeklampszia kockázatát. Preeklampszia esetén a magzatot a nő vérnyomásának túlzott emelkedése és a méhlepény elégtelen vérellátása veszélyezteti.

Általában a terhesség utolsó három hónapjában fordul elő.

Az anyai pajzsmirigy alulműködés szintén jelentősen lassítja a magzat fejlődését.

Jódhiány az étrendben

Az endémiás struma inkább a múltból ismert betegség. Ma a só jódozásának köszönhetően nagyon ritka oka a pajzsmirigy alulműködésnek.

Az alacsony jódbevitel súlyos pajzsmirigy alulműködéshez vezet. A túl sok jód viszont súlyosbíthatja a pajzsmirigy alulműködést azoknál, akiknél már diagnosztizálták a pajzsmirigy alulműködést.

A jód olyan ásványi anyag, amely elsősorban a tenger gyümölcseiben, a tengeri moszatokban, a jódban gazdag talajban termesztett növényekben és a jódozott sókban található. A jód a pajzsmirigyhormonok szerkezetének egyik alapvető építőköve.

A pajzsmirigy alulműködés leggyakoribb tünetei a következők:

• Fáradtság
• Hideg
• Székrekedés
• Száraz bőr
• Súlygyarapodás, túlsúlytól az elhízásig
• Kerek arc
• Horkolás
• Izomgyengeség
• Emelkedett koleszterinszint
• Izomfájdalom és merevség
• Ízületi fájdalom, merevség vagy duzzanat
• Szabálytalan menstruációs ciklus
• Hajhullás
• Lassú szívverés
• Depresszió
• Memóriazavarok
• Megnagyobbodott pajzsmirigy (golyva)
• Pajzsmirigy alulműködés csecsemőknél

A pajzsmirigy alulműködés tünetei a csecsemőkor különböző szakaszaiban

A pajzsmirigy alulműködés leggyakrabban közép- és idősebb korban érinti a nőket, de előfordulhat születéstől kezdve veleszületett fejlődési rendellenességek esetén.

A fejlett pajzsmirigy nélkül született csecsemőknél előfordulhat, hogy a születés után nem jelentkeznek tünetek. Ez a betegség nagyon alattomos.

Ha enyhe tünetek jelentkeznek, ezek a következők lehetnek:

• sárga bőr és szemfehérje
• makroglosszia - nagy, lapos nyelv
• nehézlégzés
• rekedt sírás
• köldöksérv

Ahogy a betegség csecsemőkorban előrehalad, más tünetek is megjelennek, mint például:

• Undor
• nem fejlődik
• székrekedés
• csökkent izomtónus
• fokozott álmosság
• súlyos fizikai és szellemi visszamaradottság

Az idősebb gyermekek és serdülők tünetei hasonlóak a felnőtt betegekéhez.

Ezen túlmenően náluk is előfordulhat:

• alacsony termet
• a maradandó fogak késői fejlődése
• késleltetett pubertás
• szellemi fejlődési zavarok

Ha a pajzsmirigy alulműködés kezeletlenül marad, súlyos szövődményekhez vezethet. Ezek közül sok nagyon nehezen kezelhető. Egyes szövetek nem térnek vissza a betegség előtti állapotba.

A kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb szövődményei

Golyva

Amikor nincs elég tiroxin a vérben, az agyalapi mirigy automatikusan stimulálja a pajzsmirigyet a TSH hormonnal, hogy kezdjen el többet termelni a hormonból. A pajzsmirigy azonban nem képes növelni a hormon termelését. Ez arra kényszeríti az agyalapi mirigyet, hogy egyre jobban stimulálja.

A pajzsmirigy ilyen folyamatos stimulálása miatt a mirigy fokozatosan elkezd megnagyobbodni. Ezt az állapotot nevezzük strúmának.

A pajzsmirigy olyan mértékben megnagyobbodhat, hogy a nyakon a pajzsmirigyporc alatt egy csomó formájában láthatóvá válik. Nyeléskor kellemetlen érzést okoz, gombócot a torokban, légzési nehézségeket vagy rekedtséget.

Az erek érelmeszesedése

Pajzsmirigy-alulműködésben a vérben megemelkedik az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin szintje. Az LDL-t "rossz" koleszterinnek nevezik, mert lerakódik az erek falában, és érelmeszesedést, vagyis az artériák korrózióját okozza.

Az érelmeszesedés más szív- és érrendszeri betegségekkel, például szívrohamokkal és hirtelen stroke-okkal áll összefüggésben, amelyek azonnal életveszélyesek.

Pszichológiai problémák

A csökkent pajzsmirigyműködés gyakori kezdeti tünetei a depresszió, az idegesség vagy a szorongás. A depresszió a betegség előrehaladtával súlyosbodik. A betegeket gyakran antidepresszánsokkal kezelik anélkül, hogy megfelelően diagnosztizálnák a pajzsmirigy-alulműködést mint az állapot okát.

Emellett a pajzsmirigy-alulműködés pszichomotoros visszamaradottságot is okoz. Memória-, tanulási nehézségek léphetnek fel, a betegek a munkában nem hatékonyak, lustán viselkednek.

Neurológiai szövődmények

A tartósan alacsony pajzsmirigyhormonszint a perifériás idegrostok károsodását okozza, különösen a végtagokban vagy az arcon. Ezt az állapotot perifériás neuropátiának nevezik. Gyakran okoz fájdalmat, zsibbadást, bizsergést, égést vagy bizsergést az érintett területeken.

Súlyos pajzsmirigy-alulműködés esetén a végtagok motoros hiányosságai és gyengesége léphet fel.

Myxödéma

Ez az állapot a súlyos és hosszú ideig kezeletlen pajzsmirigy-alulműködés egyik ritkább állapota. Tünetei közé tartozik a szélsőséges hidegérzékenység és az álmosság. A betegek letargikussá válnak, eszméletvesztésbe esnek, amelyből kóma alakulhat ki.

A myxödéma-kómát a szervezetet érő fokozott stressz váltja ki tartós tiroxinhiány esetén. Kiválthatja fertőzés, stressz vagy nyugtató gyógyszerek.

A myxödéma kóma tünetei a következők:

• mély eszméletvesztés, nem reagál a fájdalmas ingerekre.
• hipotermia - nagyon alacsony testhőmérséklet, akár 30 °C-ig is.
• bélelzáródás miatti hasi fájdalom
• nagyon lassú szívverés és nem tapintható pulzus.
• megnagyobbodott szív
• a szív körül felgyülemlett folyadék
• folyadék a tüdő körül
• aszcitisz - folyadék a hasüregben
• alacsony ín-izom reflexek
• szélsőséges izomgyengeség - myastheniás szindróma
• száraz és hideg bőr, amelyet a kis erek szűkülete okoz.

Meddőség

A tartósan alacsony pajzsmirigyhormonszint negatívan befolyásolja a nemi hormonokat is. Ez problémákat okozhat az ovulációval. Ovuláció, vagyis a petefészekből történő petesejt-kibocsátás nélkül a nő meddő, nem képes teherbe esni.

A veleszületett fejlődési rendellenességek a kezeletlen pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő anyák gyermekeinél gyakori és szomorú következménye a betegségnek. Ezek elsősorban az idegrendszer és a szív- és érrendszer hibái. Az élve született gyermekeknél megnő az értelmi fogyatékosság kockázata.

Ha a pajzsmirigy-alulműködést csecsemőkorban diagnosztizálják, súlyos problémák lépnek fel a testi és szellemi fejlődésben. Korai diagnózissal, az újszülöttkorban és korai kezeléssel azonban nagy az esélye annak, hogy a gyermek teljesen normálisan, egészséges gyermekként fejlődik.

A diagnózis alapját a páciens panaszai képezik. Az orvos akkor kap figyelmeztetést, ha a beteg megmagyarázhatatlan fáradtságról, száraz bőrről, székrekedésről, súlygyarapodásról vagy pszichés problémákról számol be.

A diagnózis vérvizsgálatokkal folytatódik. A TSH- és a pajzsmirigyhormonszinteket ellenőrzik. Az alacsony TSH- és tiroxinszintek másodlagos hypothyreosisra utalnak, pl. hypophysis adenoma esetén.

Az alacsony tiroxinszintek emelkedett TSH-szintekkel primer hypothyreosisra, azaz pajzsmirigyzavarra utalnak.

Az autoimmun hypothyreosis diagnózisában a vérben specifikus pajzsmirigy- vagy pajzsmirigy-peroxidáz- (TPO) vagy pajzsmirigy-ellenes antitestek lehetnek jelen.

A vérképben vérszegénység, a vér biokémiájában emelkedett májfunkciós tesztek és emelkedett LDL-koleszterin mutatható ki.

A képalkotó vizsgálatok közül az ultrahangvizsgálat (USG) a legfontosabb. Ez egy olyan rendelkezésre álló vizsgálat, amellyel a pajzsmirigy mérete és szerkezeti elváltozásai értékelhetők.

A normális pajzsmirigy térfogata nőknél legfeljebb 18 ml, férfiaknál legfeljebb 22 ml.

Pajzsmirigy alulműködésben a pajzsmirigy e normát meghaladó megnagyobbodása (úgynevezett struma) lehet jelen, vagy a mirigy túl kicsi, hipoplasztikus.

Az autoimmun hypothyreosis az ultrahangon szabálytalan homogenitással és szerkezetváltozással jelentkezik. A mirigy lehet dudoros szélű, megnagyobbodott és inhomogén.

A homályos peremek és a pajzsmirigy lebenyekben lévő csomók jelenléte esetén szövetbiopsziát kell végezni a rosszindulatú folyamat kizárása érdekében.

A pajzsmirigybetegségek egyes eseteiben a megjelenése teljesen normális.

Pajzsmirigy-alulműködésben az első nehézségek nagyon lassan, gyakran több év alatt jelentkeznek.

A tünetek kezdetben nem specifikusak, például fáradékonyság és súlygyarapodás. Ha azonban nem kezelik, az állapot előrehalad, az anyagcsere tovább lassul, az erek korrodálódnak, a pszichomotoros tempó lelassul és az idegrostok károsodnak.

Szubklinikai hypothyreosis

A szubklinikai hipotireózis olyan állapot, amikor a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) koncentrációja enyhén emelkedett, a szabad tiroxin (fT4) és a trijódtironin (fT3) normális szintje mellett.

A diagnózis ismételt vérvizsgálatokkal állítható fel, amelyek megerősítik a TSH kórosan magas koncentrációját. Egyetlen pozitív vérvizsgálat nem elegendő a diagnózis kimondásához.

A szubklinikai hipotireózis tünetei hiányoznak, innen a "szubklinikai", azaz klinikai képpel ki nem fejezhető elnevezés. A vérvizsgálatok közül a szubklinikai hipotireózis egyik tünete lehet a megemelkedett koleszterinszint, különösen az LDL-koleszterinszint. Ezt a magasabb TSH-szint okozza.

A normális TSH-szintet a legtöbb laboratóriumban 4,5 mlU/l-ben állapítják meg. 4,5 és 10 mlU/l közötti TSH-szintű betegeket rutinszerűen nem kezelnek. A kezelés szükségességét egyénileg kell mérlegelni, különösen azoknál, akiknél pozitív az autoantitestek - aTPO - lelet.

Terápia javasolt abban az esetben, ha a TSH-koncentráció > 10 mIU/l. Terhes nőknél a szubklinikai hypothyreosis azonnali kezelését kell elvégezni, még minimális TSH-emelkedés esetén is. Ez elővigyázatossági okokból történik, hogy az újszülöttnek ne legyenek veleszületett fejlődési rendellenességei a központi idegrendszerben.