Ödéma - az agy duzzanata: mik az okai és tünetei? + Diagnosztika

Az agyi ödémát a kialakulásának okai alapján vasogén, celluláris, ozmotikus és interstitialis oedemára osztják.

Különböző okok miatt alakulhat ki, beleértve a fejtraumát, az érrendszeri iszkémiát, a koponyán belüli elváltozásokat vagy az interstitialis (intersticiális) ödémához vezető obstruktív hydrocephalust.

Az agyi ödéma következményei pusztítóak lehetnek. Ha nem kezelik, akár halálos kimenetelű is lehet.

Az ödéma a duzzanat szakkifejezése.

Az ödéma a szervezet természetes válasza valamilyen sérülésre. Előfordul például trauma, égés, sokk, gyulladás és fertőzés vagy allergiás reakció esetén.

A szabad folyadék felhalmozódását és annak a sérülés helyére történő kiömlését jelenti. A sérült terület megduzzad, megnő a térfogata és kitágul.

A test legtöbb szervét lazán tartják a testüregek. Lágyszövet, izom és bőr veszi őket körül, amelyek rugalmasak. Ez adja meg ezeknek a szerveknek a szabad tágulás képességét.

Az agyat teljes felületén meglehetősen szorosan körülveszi a koponya vagy a kemény csont.

Emiatt az agy korlátozottan képes növelni térfogatát. Amikor duzzanat lép fel, a koponyán belüli nyomás gyorsan nőni kezd, és a fontos agyi központok összenyomódnak.

Az agyi ödéma minden korosztályt, nemet és etnikai csoportot érinthet. Az agyi ödéma valódi gyakoriságát a gyakran nem specifikus tünetek miatt alábecsülni lehet.

Különböző okok miatt alakulhat ki, beleértve a fejsérülést, a nem megfelelő vérellátással járó érrendszeri iszkémiát, a koponyán belüli elváltozásokat vagy az úgynevezett intersticiális ödémához vezető obstruktív hydrocephalust.

Az agyi ödéma következményei pusztítóak, kezeletlenül akár halálosak is lehetnek.

Az agyi ödéma agykárosodási mechanizmusának magyarázata az úgynevezett Monroe-Kellie-tanon alapul.

A Monroe-Kellie-tan szerint a koponyaüreg térfogatilag változatlan, és inkompresszibilis komponensekből áll: egy szilárd komponens, amely az agyi anyagból (kb. 1400 ml) és egy folyékony komponens, amely a vérből (kb. 150 ml) és a liquorból (kb. 150 ml) áll.

E szilárd és állandó térfogat miatt az egyik komponens térfogatának növekedése automatikusan a másik komponens ugyanilyen mértékű csökkenéséhez és összenyomásához vezet.

Az agyi ödéma esetén az agy "megduzzad", relatív térfogata megnő.

Ez a megnövekedett agytérfogat csökkenti az agy vérellátását. A megnövekedett nyomás további szerkezeti károsodást okozhat az agy ödémás és nem ödémás részeiben egyaránt.

Az agyi ödéma számos rendellenesség következménye lehet.

A károsodás fő típusait az ok alapján osztják fel:

• vazogén
• sejtes
• ozmotikus
• interstitialis

E mechanizmusok révén az agyödéma olyan betegségekben fordul elő, mint az agydaganat, trauma, hipoxia, azaz az agy oxigénhiányos állapotának hiánya, fertőzés, anyagcserezavarok vagy akut magas vérnyomás.

Neurológiai okok közé tartozhat a hepatitis (májgyulladás), a Reye-szindróma, a szén-monoxid-mérgezés, az ólommérgezés és a nagy magasságban fellépő agyduzzanat. Az agyödéma ritka oka az úgynevezett pseudotumor cerebri.

1. Vasogén agyi ödéma

Ez az ödéma leggyakoribb formája. A vér-agy gát megszakadásából ered.

A sérült vér-agy gáton keresztül az ionok és a fehérjék szabadabban áramlanak, és az ereken kívüli térbe jutnak. Ezáltal folyadék szívódik be az agyszövetbe.

Az agydaganatokban például olyan vegyi anyagok termelődnek, mint a vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VEGF), a glutamát és a leukotriének. Ezek a vegyi anyagok növelik a folyadék áteresztőképességét a daganat körüli artériás ereken keresztül.

Ez a folyadék beszivárgásához vezet az agyszövetbe, különösen a fehérállományba. Ez az úgynevezett peritumorális ödéma az agydaganatos betegek tipikus klinikai képéhez vezet.

A betegek 65%-ánál gondolkodási, beszéd- és tudatzavarok jelentkeznek.

2. Sejtes vagy citotoxikus ödéma

Az agysérülést követően perceken belül bekövetkezik.

Az agy sejtjeit érinti. Három típust különböztetünk meg:

• Gliasejtek - A neuroglia másik neve, ezek a támogató idegsejtek. Elsősorban támogató, védő, tápláló és regeneráló funkciót lát el maguknak az idegsejteknek.
• Neuronok - Idegsejtek
• Endotélsejtek - Az endotél egy vékony sejtréteg, amely az erek belső bélését alkotja.

A citotoxikus ödéma a sejtmembránokon keresztüli iontranszport meghibásodásából ered. A nátrium szabadon jut be a sejtbe. A felesleg kizárására szolgáló mechanizmus nem működik.

Ezt követően más anionok kezdenek beáramlani a sejtbe, megpróbálva a sejtet semleges állapotba hozni. Ez intracelluláris ödémához, azaz magának a sejtnek a "megduzzadásához" vezet.

Az ödémának ezt a formáját például traumás agysérülés vagy hirtelen agyvérzés okozza.

3. Interstitiális agyödéma

Az interstitiális agyödémát az agykamrák teréből az agyvíz (liquor) kiszorulása okozza az agyszövetek terébe.

A megnövekedett intrakraniális nyomás a folyadékot az agysejtek közé nyomja. A folyadék így az extracelluláris térben, azaz a sejtek körül, főként az agy fehérállományában halmozódik fel.

A vízfejűségben vagy agyhártyagyulladásban szenvedő betegek szenvednek ilyen típusú duzzanattól.

4. Ozmotikus ödéma

Általában az ozmolaritást befolyásoló rendellenességeknél, például hiponatrémia, diabéteszes ketoacidózis vagy más hasonló anyagcsere-betegségek esetén keletkezik.

Az agysejtek ezekben az esetekben vizet vonnak el a plazmából, ami kiterjedt ödémához vezet.

Az agyi ödéma szövettana mind a mögöttes patológiát (tumor, fertőzés, anoxiás elváltozások), mind a sejttestek diffúz ödémáját mutathatja a citotoxikus ödémában vagy az intersticiális terekben.

Az agyi ödéma lehet tünetmentes és csak a képalkotó vizsgálatokon látható, de életveszélyes szövődményeket is okozhat.

A részletes kórtörténet értékes információkkal szolgál, amelyek rámutatnak az ödéma lehetséges okára.

A betegek kórtörténetében szerepelhet például fejsérülés, stroke, rák, anyagcsere-betegség vagy egyéb tényező.

Az agyi ödéma klinikai képe a tünetmentestől a súlyos életjelek károsodásáig, a kómáig és a halálig terjed. A tünetek a legtöbb betegnél akkor jelentkeznek, amikor az intrakraniális nyomás (ICP) 20 cm H2O fölé emelkedik.

A tünetek az agyödéma helyétől és kiterjedésétől függően nagymértékben változhatnak.

A lokalizált agyödéma okozhat:

• gyengeség
• látászavarok
• rohamok
• érzékszervi változások
• diplopia - kettős látás
• egyéb neurológiai rendellenességek

A diffúz agyödéma esetén a következő tünetek jelentkezhetnek:

• fejfájás
• hányinger
• hányás
• álmosság
• megváltozott mentális állapot
• zavartság
• kóma
• görcsök vagy egyéb megnyilvánulások

Az agyi ödéma korai diagnózisa rendkívül fontos, mert megelőzheti az agy sérvét, a maradandó következményeket vagy a halált.

A részletes neurológiai vizsgálat értékes információkkal szolgál. Általában megváltozik a mentális állapot, például lassúság, álmosság vagy éppen ellenkezőleg, izgatottság és kontrollálhatatlan viselkedés.

Fontos jellemző a fixált és kitágult pupillák kialakulása.

A betegeket az agy komputertomográfiás (CT) vizsgálatának kell alávetni. A CT-vizsgálat ödémát mutathat, amely alacsony sűrűségű területként és a szürke és fehérállomány közötti differenciálódás elvesztéseként látható.

Ezenkívül az agykamrák szűkülése és ellaposodása, az agykamrák elsimulása és a közöttük lévő terek eltűnése is előfordulhat. Az ilyen lelet a koponyán belüli nyomás növekedésére utal.

Az ödéma oka az első CT-vizsgálat során derülhet ki, különösen olyan esetekben, mint az agydaganat, az agyi ischaemia vagy a hydrocephalus.

A CT-vizsgálatot utóvizsgálatként is alkalmazzák a progresszió nyomon követésére vagy az ödéma terápiájának korrekciójára.

A mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) szintén előnyös. A specifikus T2-súlyozásban fényes nagy fókuszok láthatók, amelyek folyadékot mutatnak.

A megnövekedett intracerebrális nyomást speciális monitorral figyelik. Egy szondát vezetnek be az agyba vagy a kamrába egy úgynevezett ventriculostómián keresztül.

Az agyi ödéma lefolyása és fejlődése attól függ, hogy milyen okból keletkezett.

Ha az ödéma oka akut, például agyi ischaemia vagy fertőzés, a fejlődés gyors és drámai lesz.

Krónikus (például metabolikus) betegségekben az ödéma lassabban fejlődik. A tünetek megjelenése kúszó és kezdetben észrevehetetlen.

Az ödéma megnyilvánulhat például a pszichomotoros tempó lelassulásában, általános tehetetlenségben, feledékenységben, járási nehézségekben stb.

Az agydaganatokban a duzzanat a daganat rosszindulatúságától függ. Ha erősen rosszindulatú és agresszív daganatról van szó, az ödéma gyorsabban fejlődik. Az első tünetek ezért eszméletvesztés vagy epilepsziás roham lehet.

Az agyi ödéma prognózisa nagyon változó, az agyi érintettség mértékétől, súlyosságától és az ödéma okától függ.

Ha a beteg az ödéma diagnosztizálása után kómába esik, a prognózis rossz lehet.

Ha a kezelést nem kezdik meg időben, a beteg meghalhat, vagy maradandó, visszafordíthatatlan agykárosodást szenvedhet.

A reverzibilis és kezelhető diagnózisok, mint például a diabéteszes ketoacidózis vagy a kezeletlen magas vérnyomás vagy enyhe fejsérülés következtében kialakuló agyi ödéma viszonylag jó prognózisú, és a beteg teljesen felépülhet.