Mik a visszerek, a visszerek? Miért keletkeznek, hogyan jelentkeznek, hogyan jelentkeznek, kezelik őket?

Az alsó végtagok visszeressége, más néven az alsó végtagok visszeressége az egyik leggyakoribb betegség a fejlett országokban.

Civilizációs betegségnek számítanak, a világ népességének mintegy 10-40%-át érintik.

A betegség csak az embernél fordul elő. Az állatok nem érintettek. Úgy gondolják, hogy összefügg a függőleges testtartással és a mozgásszegény életmóddal.

Leggyakrabban nőket, különösen terhes nőket érint.

A növekvő életkor is felelős a növekvő gyakoriságért, gyermekkorban ritka. A visszerek nemcsak esztétikai problémát jelentenek, hanem számos nehézség okozói is.

A visszereket elsődleges és másodlagos vénákra osztják.

A másodlagosak más betegség, nevezetesen mélyvénás trombózis vagy trauma következményei.

Az elsődlegesek oka nem feltétlenül nyilvánvaló. Különböző kockázati tényezők okozzák őket. Vannak veleszületett visszerek is, amelyek már születéskor vagy röviddel a születés után jelen vannak.

A lakosság körülbelül 25%-át érintik 30 és 70 éves kor között. 70 éves kor után akár 70%-át is.

A visszereket a krónikus vénás elégtelenség vagy krónikus vénás elégtelenség fogalma alá sorolják. Általánosságban a visszeresség fogalmát Arnoldi (1957) úgy határozza meg, mint minden kitágult, megnyúlt vagy kanyargós (csavart) vénát, függetlenül azok méretétől.

Dodd és Cockett 1978-ban a varixokat olyan vénákként definiálja, amelyeknek nem működnek a billentyűi. A tartós nyomás hatására kitágulnak, megnyúlnak, feltekerednek, faluk kiszélesedik és zsebszerűvé válik. Widmer 1978-as osztályozása három fokozatra osztja őket.

A varixok Widmer-féle osztályozása a táblázatban

A visszerek az emberi test más helyein is előfordulnak, nem csak az alsó végtagokon. Ezekről a visszerekről szóló cikkben találhatók információk. A nyelőcső visszérből eredő vérzés életveszélyes. A nyelőcső visszérből eredő vérzés életveszélyes.

Ez a betegség az ér falának, a vénának a gyengüléséből ered. Ennek következtében ezekben a vénákban felgyülemlik a vér. Leggyakrabban az alsó végtagok érintettek, mivel a vér az alsó végtagokból nehezen jut vissza a szervezetbe.

A vérnek a lábakból a földi gravitációt legyőzve kell visszatérnie a szívbe.

A vér felgyülemlésének következtében a vénákban megnő a nyomás. Hosszan tartó terhelés esetén károsítja az érfalát, ami a vénák különböző megnagyobbodásait, ráncokat és kiemelkedéseket okoz a bőrfelületre.

Bár a legtöbb ember a visszerekre elsősorban esztétikai és kozmetikai problémaként tekint, elhanyagolásuk komolyabb egészségügyi problémákat okozhat.

Ezért fontos a korai szakszerű kivizsgálás.

Az alsó végtagok visszeres vénái az erekben található billentyűk károsodott működése miatt alakulnak ki. A billentyűk segítik a vér visszaáramlását az alsó végtagokból a testbe.

A vért a földi gravitáció befolyásolja, ami megnehezíti, hogy felfelé, a szív felé áramoljon.

A billentyűk mellett az alsó végtagok izmai is segítik a vér áramlását, mivel pumpaként működnek.

Ez a pumpa nem működik megfelelően, ha hosszú ideig egy helyben ülünk vagy állunk, és ha az izmok túlzott megterhelésnek vannak kitéve.

Ennek következtében a vér hosszú időn keresztül felgyülemlik az erekben. Kiáramlása nehézkes és tökéletlen. A vénákban nyomásnövekedés következik be. Krónikus kitettség esetén károsodik az érfal.

Az ér kitágul, ami viszont hozzájárul a vér tökéletlen áramlásához a vénákban. Vénás elégtelenség alakul ki.

Olvassa el a következő témájú cikket is:Krónikus vénás elégtelenségKrónikus vénás betegség

Mi okozza az alsó végtagok visszerességét:

1. Nehéz vagy károsodott billentyűműködés
2. A vér visszaáramlása a felületes vagy mély erekben.
3. a vénás pumpa elégtelensége
4. a perifériás vénák károsodott kiürülése
5. krónikus vénás magas vérnyomás

A varixok lehetnek elsődlegesek, amikor a pontos ok nem ismert. Kialakulásukban kockázati tényezők kombinációja játszik szerepet.

A másodlagos visszerek más betegség következményei. Ez lehet például a vénák gyulladása vagy trombózisa, de lehet trauma következménye is.

A visszerek kialakulását feltételező kockázati tényezők:

• Idősebb kor, 65 év felettiek
  • fiatal korban már nem olyan gyakori, de ez nem zárja ki a genetikai hajlamot.
  • ritkábban gyermekeknél is előfordulhat visszeresség
• a női nem, és különösen a menopauza (átmenet)
  • hormonális változások
  • fogamzásgátlók és hormonkezelés használata
  • terhesség, a megnövekedett intraabdominális nyomás miatt
  • visszérbetegség a test más részein a szülés után
• munkaterhelés és életmód
  • ülő életmód
  • a fizikai aktivitás hiánya
  • túlzott izomterhelés
  • ülőmunka
  • hosszan tartó állás
• túlsúly és elhízás
• öröklődés és családi kórtörténet
• genetikai tényezők, mint például az érfal veleszületett gyengülése vagy a billentyű elégtelen működése.
• szívbetegség
• magas vérnyomás(magas vérnyomás)
• megnövekedett intraabdominális nyomás
• mélyvénás trombózis, tromboembóliás betegség, poszttrombotikus szindróma
• a vénák gyulladása
• trauma után, műtét után
• nem megfelelő ruházat, például szűk fehérnemű, harisnyakötő, fűző
• nem megfelelő lábbeli, magas sarkú cipő nőknél
• tartós tartózkodás forró környezetben
• dohányzás
• székrekedés

A visszerek tünetei stádiumuk alapján különböznek. Nem specifikus panaszokként is jelentkeznek.

Az első stádiumban a bőrben látható vékony vénák, azok csomói, pókhálósodások vannak, amelyek nem nyúlnak ki a bőrfelszín fölé, és nem tapinthatók.

Méretük több mint 1 mm.

A visszerességnek ez a formája nem súlyos, és elsősorban esztétikai problémát jelent a nők számára. Nem okoz semmilyen kellemetlenséget, és nem jelent kockázatot más egészségügyi problémák kialakulására.

Ezeket seprű alakú vénektáziáknak (telangiektáziáknak) is nevezik.

A második típus a retikuláris retikuláris vénektáziák, amelyek mérete eléri a 4 milliméter körüli méretet.

Jellemző rájuk a jellegzetes megjelenés, a bőrben tágult, megnyúlt és különbözőképpen feltekeredett (csavart) erek kusza csomója. Esztétikailag kifejezettebbek, mint az első szakasz, és tapintásuk is nehézkes.

A csúnya megjelenés problémáját azonban súlyosbítják a szubjektív problémák, mint például a fájdalom vagy a nyugtalan láb szindróma, amikor hosszú ideig ülve vagy fekve, a mozgás enyhíti az alsó végtagok kellemetlenségét.

A bőr viszketése például szintén társul hozzá.

A legsúlyosabb forma a harmadik stádium, amelyet a kifejezett varixok jelenléte jellemez.

Ezeknek a varixoknak a mérete meghaladja a 4 mm-t. Az erek jelentősen kitágultak, megnyúltak és tekervényesek, az érfalból különböző méretű zsebek állnak ki. Az erek tapinthatóak, és a lábak duzzanata vagy bőrelváltozások, például ekcéma vagy fekélyek társulnak hozzájuk.

Az alsó végtagi visszerek tüneteinek összefoglalása:

• Kékes, lilás színű erek.
• eleinte tapinthatatlanok, később jóval a bőrfelszín fölé nyúlnak és tapinthatóak.
• leggyakrabban a lábakon, bokákon és lábszárakon, vádlikon fordul elő.
  • de a térd alatti területen és a combokon is.
• nehéz lábak érzése
• feszültség, nyomásérzés különösen a vádliban:
  • hosszú ideig tartó állás vagy ülés után
  • testmozgás után
  • nők esetében menstruáció és terhesség alatt
• fájdalom a lábak és az alsó végtagok izmaiban
• izomgyengeség, fáradtság
• lábizomgörcsök
• bizsergő érzés a lábakban
• bőrviszketés, bizsergés, bizsergés, bizsergés, bizsergés a lábakban
• az alsó végtagok duzzanata
  • először a lábfej és a boka, majd a sípcsont duzzanata
  • először csak megerőltetés után, és este, egész napos munka után
  • később a nap folyamán
• bőrelváltozások, például fokozott pigmentáció
• később lábszárfekély vagy sípcsontfekély - jellemzően a vádli alsó részén.
• az éjszakai görcsök nem a visszérbetegségre, hanem az alsó végtagok ischaemiás betegségére jellemzőek

A szubjektív panaszok általában az alsó végtagok magasabbra támasztása után, járáskor, de hideg hatására is enyhülnek.

Minden embernek más a fájdalom- és kellemetlenségérzet küszöbe. Arról számoltak be, hogy a nők esetében a kisebb visszerek több szubjektív kellemetlenséget okoznak. Ezzel szemben a férfiak esetében még a rosszabbnak tűnő visszerek is kisebbek. A visszerek azonban különböző szövődmények kockázatát jelentik.

A visszerek olyan szövődményeket okozhatnak, mint például:

• a vénák gyulladása
  • tromboflebitisz
  • vénás trombózis (mélyvénás trombózis)
• trombózis és poszttrombotikus szindróma
• tüdőembólia
• fertőzések, mint például a farkasömlés
• a végtagok duzzanata és nyiroködéma
• trofikus bőrelváltozások, ekcéma
• visszérfekély
• vérzés az érfal sérülése, trauma, vakarózás miatt

Tipp: A tüdőembóliával kapcsolatos további információkért lásd a külön cikket.

Tudja, mikor van szükség szakorvosi vizsgálatra?

1. Amikor járási nehézségei vannak
2. a bőr és a környező vénák gyulladása esetén
3. ha a sípcsont bőre vörös és forró
4. fokozott bőrpigmentáció
5. a boka duzzanata
6. ha szubjektív kellemetlenségek jelentkeznek
   • például fájdalom
   • nehéz lábak érzése
   • viszketés, bizsergés, bizsergés a lábakban
7. ekcéma a sípcsont és a lábszár környékén
8. a sípcsontfekély súlyos formájának megnyilvánulásai
9. ha a panaszok elhúzódnak és ismétlődnek

A visszereket elsősorban az alsó végtagok bőrének felszínén jól látható változások, nevezetesen a kitágult vénák jelenléte alapján diagnosztizálják.

Ugyanakkor fontos a személy kórtörténete. Az orvos klinikai megnyilvánulásokat keres. Fizikai vizsgálatot végez tapintással vagy kopogtatással.

A tapintás alapján meg tudja határozni az erek állapotát, a pulzációk minőségét, valamint a bőr hőmérsékletét és állapotát. A nézegetés révén feltárul az ekcéma vagy a fekély jelenléte.

Hasonlóképpen észleli a láb vagy a boka duzzanatának jelenlétét is. A fizikális vizsgálat és a klinikai kép elegendő a visszeresség és a vénás elégtelenség diagnózisának felállításához.

Szükség esetén ultrahangvizsgálat - USG vagy SONO -, valamint Doppler- vagy duplex ultrahangvizsgálat, és például flebográfia vagy izotópos flebográfia is kiegészíthető.

Az orvos ezután felméri az általános egészségi állapotot, megméri a pulzust, a vérnyomást, megvizsgálja a szívműködést.

A betegség lefolyása minden esetben eltérő lehet, és kezdetben tünetmentes. A bőrfelszíni elváltozások mértéke nem jelzi a klinikai nehézségek súlyosságát.

Az első stádiumot a bőrben lévő kis bőrvénák enyhe megnagyobbodása jellemzi. Mérete meghaladja az 1 mm-t.

Ebben a szakaszban a bőrben kisméretű, kék vagy lilás színű vénák mintázódnak. Ezek azonban nem nyúlnak ki a bőrfelszín fölé, és nem tapinthatók. Ez a forma nem súlyos. Nem jellemzi a szövődmények kockázata, és csak esztétikai problémát jelent.

A második forma olyan állapot, amelyben a fő plexusokon és törzseken kívül a kisebb vénák is érintettek. Ebben az esetben az erek megnagyobbodása akár 4 mm-t is elérheti. Ebben az esetben már szubjektív kellemetlenségek jelentkeznek.

Különböző nem specifikus tünetek jelentkezhetnek.

Például fokozott izomfáradtság, nehéz lábak érzése. A problémát elsősorban a hosszan tartó állás és ülés, de a túlzott izomterhelés is okozhatja.

A lábakban és a vádliban bizsergő vagy bizsergető érzés is jelentkezik. Szintén viszketés, bizsergés vagy bizsergés.

A duzzanat először a lábszárban jelentkezik, később átvándorol a boka környékére, majd a felső lábszárra. Előfordulhat, hogy csak az egyik alsó végtag duzzadt, vagy mindkettő.

Ez a károsodás mértékétől függ.

A harmadik stádiumban a vénák nagy, határozott, 4 mm-nél nagyobb megnagyobbodása következik be. A vénák megnyúltak, kanyargósak és kidudorodnak, és a bőrfelületen tapinthatóak.

A vénák főtörzsei érintettek. A bőrelváltozások hozzáadódnak, kezdetben ekcéma, fokozott pigmentáció vagy a bőr és a vénák fertőzése formájában.

A visszerek és a krónikus vénás elégtelenség legsúlyosabb szövődménye a mély bőrhiba vagy sípcsontfekély kialakulása.

Az alsó végtagi vénaproblémák otthoni és természetes kezelése?

Ha valaki mozgásszegény életmódot folytat, vagy olyan munkát végez, amelyben sokáig egy helyben áll, akkor gondoljon a megelőzésre. Ha már van vénaproblémája, akkor jó, ha néhány életmódbeli változtatást is beiktat.

Fontosak a fizikai aktivitás és a rezsimintézkedések.

Az étrend módosítása és az elegendő ivás szintén szükséges. Az ételeknek kiegyensúlyozottnak kell lenniük, elegendő fehérjét, telítetlen zsírsavakat, ásványi anyagokat, vitaminokat és rostokat kell tartalmazniuk. Ha valakinek nincs ideje arra, hogy naponta megfelelő ételeket készítsen, táplálékkiegészítőkhöz folyamodhat, de ezek nem helyettesíthetik a teljesen racionális étrendet.

Milyen plusz dolgokat tehetsz az alsó végtagjaidért:

• Fizikai aktivitás
• Még ha egy helyben ül vagy áll is, gyakorolja az egész alsó végtag izmait.
  • ezek a gyakorlatok elősegítik a végtagok vérellátását
• 45 percenkénti szünetek az ülőmunkából
• az alsó végtagokat magasabb és kényelmesebb pozícióba húzva helyezze el őket
• sportoljon (kerékpározás, úszás, futás, tánc, de a túrázás vagy a gyaloglás is alkalmas)
• a túlsúly és az elhízás korrekciója
• óvakodjon a magas hőmérséklettől (szauna, napozás)
• masszázs és nyirokdrenázs
• mezítláb, fű, homok
• zuhanyzás vagy fürdés során a hideg és meleg víz váltakozása ajánlott
  • a lábakat felváltva hideg és meleg vízzel öblítsük, több percen keresztül, többször is.
• korlátozza a nem megfelelő ruházat, például a szűk fehérnemű, harisnyatartó, fűző viselését.
• a nők óvakodjanak a magas sarkú cipőktől
• óvakodjon a keresztbe tett lábaktól
• forduljon orvoshoz, a szakszerű vizsgálat hozzájárul a korai kezeléshez.

Étkezéskor gondolni kell a racionális táplálkozásra, mi a megfelelő és mi a nem megfelelő?

Nem szabad elfelejteni, hogy a visszér jelen problémájával orvoshoz kell fordulni. Semmilyen házi recept, kenőcs, krém, gél vagy gyógynövény, tea és főzet nem gyógyítja meg a visszérbetegséget.

A házi kezelésnek még ebben a betegségben sincs helye. Viszont életmódváltásra van szükség.