Mik a kancsalság okai, kockázatai, kezelése gyermekeknél, felnőtteknél?

A kancsalság olyan látászavar, amelynek alapja a két szem mozgásának koordinációjának elvesztése. A szemek eltérése egy tárgy megtekintésekor. Vigyázat, a kancsalság azonban nem csak esztétikai probléma.

Kancsalság/ kancsalság = strabizmus. strabismos - görögül = kancsalítani. strabos - ferde, ferde.

Az agy megpróbálja elnyomni ezt az állapotot, hogy helyes és éles eredményképet kapjon. Ezért a gyengébb szem figyelmen kívül hagyja. Ez a központi idegrendszer adaptív mechanizmusa. Az agy figyelmen kívül hagyja a gyengébb szem jelét.

A kettős látás elkerülése érdekében az agy kikapcsolja az egyik szemet (a gyengébbet), és nem fogadja a jelet, a képet.

Hasonló hatás fordul elő a tompalátásnál (amblyopia). Ha kisgyermekeknél nem észlelik időben, akkor az érintett szemen maradandó látásvesztés, és így vakság következik be.

A kancsalság természetesen az amblyopia oka.

Gyakran elgondolkodik az ember:

• Mi okozza az egyik szem kancsalságát?
• Mi okozza a kancsalságot újszülötteknél, kisbabáknál, gyermekeknél és felnőtteknél?
• Mi a következetlen kancsalság?
• Hogyan lehet korrigálni a kancsalságot? Segíthetnek a gyakorlatok vagy szükséges a műtét?
• Mennyi ideig tart a kancsalsági műtét utáni felépülés?

A kancsalság kisgyermekeket érint, akár már közvetlenül a születés után. Újszülötteknél azonban nem biztos, hogy tartósan fennáll. Ha nagyobb gyermekeknél fennáll, a szűrővizsgálatok mellett szakorvosi vizsgálatra is szükség van.

Gyermekkorban a megoldás és a gyógyítás lehetőségei jobbak és jó kilátásokkal rendelkeznek. Felnőttkorban viszont már nem lehet elkerülni a műtétet.

Ezért ebben az esetben is fontos a korai megoldás és kezelés. A kancsalság komoly esztétikai probléma. Mind a gyermek, mind a felnőtt számára lelki megterhelést okoz. A látásromlás miatt korlátozza az érintettet a mindennapi tevékenységekben.

Mi a kancsalság szakmai szempontból és röviden?

A kancsalság alapja a két szem együttműködésének és összehangolt mozgásának zavara. Olyan kóros (betegség) állapot, amelyben a két szem látótengelyei a látás fixálása során nem egy célpontban találkoznak.

A szemek helyzete aszimmetrikus (egyenlőtlen). Orthotropia = szimmetrikus egyenes szemállás. Heterophoria = a szemek izomegyensúlyának zavara, illetve binokuláris (mindkét szem) látás.

A kancsalságot többféle formára osztják. Az alapvető felosztás elsődleges és másodlagos:

1. Elsődleges
   • Látens és manifeszt.
     • A manifeszt tovább oszlik a következőkre
       • inkompitáns (bénulásos) - veleszületett vagy szerzett
       • egyidejű (dinamikus) - konvergens, nem egyenletes kancsalság, vertikális kancsalság és a kancsalság speciális formái.
     • látens kancsalság, amely csak bizonyos helyzetekben látható
2. Másodlagos
3. Az eltérés típusától függően
   • Függőleges típus
   • Vízszintes típus
   • torziós típus
4. A kommutáció egyidejűségével
   • egyidejű (dinamikus, minden irányban azonos)
   • inkommitáns (bénult, a nézőpont függvényében változó szöggel)
5. Oldalirányúság szerint
   • egyoldali/fixált (csak az egyik szem hunyorít állandóan)
   • váltakozó (amikor a fixáció váltakozik a szemek között, és a másik szem hunyorít)

A felosztás egy másik formája az irány szerinti felosztás:

- Esotropia, amikor az érintett szem medialis, azaz befelé néz (strabismus convergens).

Számos formája van, mint a veleszületett (csecsemőkori), a szerzett, az akkomodációs (fénytörő esotrópia), a rendellenes akkomodációs konvergencia és az esotrópia ex anopsia.

- Exotropia, amikor a szem oldalirányú, azaz kifelé irányuló (strabismus divergens).

Többféle formáját is említik, mint pl:

• bazális (állandó) - amikor a gyermek közelre és távolra kancsalít.
• szakaszos - amikor a távolba néz
• exotropia ex anopsia (az egyik szem látáskárosodása vagy sérülése, betegsége okozza)

- Hepertropia, amikor a szem koponya irányába, azaz felfelé mutat (strabismus sursumvergens).

- Hypotropia, amikor a szem caudalisan, azaz lefelé mutat (strabismus deosumvergens).

A táblázat a kancsalság néhány típusát sorolja fel leírásokkal együtt.

A szem érzékszerv

A szemünkkel érzékeljük a környezetünkben lévő információk akár 90%-át. Ezért ez a legfontosabb érzékszervünk. A szemünkkel érzékeljük a fényt, a színeket, a formákat, a kontrasztot és a mélységet. Ez teszi lehetővé számunkra, hogy tájékozódjunk a környezetünkben.

A szemnek van egy érzékszervi része, amely a környezetből származó információkat, pl. a fényt veszi fel. A motoros részét izmok alkotják, amelyek fontosak a szem mozgatásában.

Ezek az oculomotoros izmok, valamint a szemmozgató idegek és az agyban lévő központ lehetővé teszik számunkra, hogy mozgással tájékozódjunk a térben.

A szem bulbusza (gömb) körülbelül 24 milliméteres (felnőtt szemnél), gömb alakú. Összetett összetételű, és a fény érzékeléséhez fényérzékeny sejteket, nevezetesen kúpokat és pálcikákat használ. Ezek továbbítják az érzékelést a látóidegeken keresztül az agyba. Ez mindkét szemről egyszerre történik.

A világ, a környezet, a tér, a mélység és az általános 3D érzékelését a két szem együttműködése biztosítja.

Fókuszálunk, rögzítjük a tekintetünket és érzékelünk. A két képből az agy az egyiket asszociálja, mégpedig a retinán "megjelenő" pontos mintázatokból.

Ez a binokuláris látás.

Hogyan van ez a gyermekeknél?

A születés után a baba nem érzékeli a világot színesben, mivel a sugarak perifériásan és nem centrálisan esnek a sárga foltra. Következésképpen a 4. hét után kezd kialakulni a monokuláris látás.

A binokuláris látást körülbelül 3 hónapos korban érjük el.

A látás fejlődése a gyermeknél körülbelül 6-9 éves koráig tart.

Ezért fontos a kancsalság felismerése és feloldása erre az időre. Az agynak képesnek kell lennie arra, hogy mindkét szemmel érzékelje a világot, hogy elkerülje az egyik szem "lekapcsolását".

Ha a látóközpont két különböző mintát kapna, kettős látás alakulna ki.

A tompalátást nem látjuk, és a gyermek nem is tudja leírni. Ezért szükséges a látás fejlődésének és minőségének orvosi (ebben az esetben gyermekorvosi) és látásromlás esetén szemész szakorvossal történő ellenőrzése.

A kancsalság viszont külsőleg is látható, és jelentős problémákat okoz a gyermeknek, különösen csoportos környezetben, ahol gyakran nevetség tárgya. A nevetség tárgya azonban nem a probléma vége. A gyermek nem képes pontos információkat befogadni a környezetéből, ami további nehézségekhez vezet.

A kancsalság körülbelül 4-6%-ban fordul elő gyermekeknél.

Az időszak szerint megkülönböztetik:

1. veleszületett és csecsemőkori kancsalság - a születéstől kezdve a 6. élethónapra való kialakulásig jelen van
2. szerzett - az 1. és 3. életév között jelentkezik, leggyakrabban szerzett esotrópia formájában.

A kancsalság (strabismus) lehet nyílt (manifeszt) vagy rejtett (látens, csak bizonyos helyzetekben jelentkezik). Fontos, hogy ezt az állapotot minél korábban diagnosztizálják a gyermekeknél. Optimális esetben 7 éves korig.

Ennek oka a tartósan fennálló tompalátás és a maradandó látáskárosodás kockázata.

Mi okozza a kancsalságot? Ez egy sokféle állapotcsoport. Egyes esetekben nem azonosítható egyértelmű ok.

Természetesen e betegség esetében is az úgynevezett multifaktoriális hatásról van szó, amelyben több tényező együttesen jelentkezik.

A kancsalság leggyakoribb okai közé tartoznak:

• a szem fénytörési hibái - nem korrigált hibák
• különböző dioptriás hibájú szemek
• egyoldali látásélesség-csökkenés (szürkehályog, retinabetegség)
• fejletlen szemmozgató izmok
• a szemmozgató izmok károsodott működése
• a szem és a szemüreg egyéb veleszületett betegségei (méret- és alakanomáliák)
• szembetegségek, mint például szürkehályog, gyulladás
• szem- és fejsérülések
• cukorbetegség és egyéb anyagcsere-betegségek
• pajzsmirigybetegségek
• magas vérnyomás
• degeneratív betegségek, például szklerózis multiplex
• agyi betegségek
• Down-szindróma
• hydrocephalus
• agyi bénulás
• agyvérzés vagy trombózis a látóközpontban, a szemben
• agyvelőgyulladás - agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás
• daganat - az agyban és a szem körül
• koraszülöttek
• a magzat/gyermek károsodása a szülés, terhesség során
• toxikus expozíció - botulinum toxin, alkoholizmus

Példa erre a szemmozgászavarok okainak felosztása:

• neurogén rendellenességek - idegi ok
  • a koponyaidegek, azok magjainak és pályáinak rendellenességei
  • egyéb agyi rendellenességek
  • és mások
• myogenetikus rendellenességek - izomrendszeri ok
  • Graves-Basedow-kór (pajzsmirigyhormon túltermelés)
  • myasthenia gravis
  • sclerosis multiplex
  • és mások

Kancsalság az újszülötteknél, kisbabáknál és csecsemőknél?

Ez az állapot általában hónapokon belül, a szükséges beavatkozás és kezelés nélkül is magától helyreáll. A gyermek nem tudja egyszerre mindkét szemével rögzíteni a képet. A szemei váltakozva néznek, ami kancsalságot okozhat.

Ha azonban 6 hónapnál tovább fennáll, vizsgálatra (gyermekorvos és szemészorvos által) van szükség.

A szem kancsalsága akkor is előfordul, ha például a gyermek beteg vagy legyőzte a lázat.

A jelentések szerint legtöbbször a szemizmok kölcsönös működési zavaráról van szó. Emellett különböző neurogén okok is lehetségesek.

A kancsalság tünetei mindenki számára ismerősek. Ez egy olyan állapot, amely kívülről is látható, ezért az emberek számára komoly esztétikai problémát is jelent. De a baj nem ér véget.

A kancsalság lehet állandó, de lehet időszakos is, csak bizonyos helyzetekben jelentkezik. A legtöbb esetben a probléma már gyermekkorban jelentkezik.

Gyermekeknél általában az a probléma, hogy az egyik szem egy tárgyra szegeződik. A másik szem oldalra mozog, vagy az orr felé, felfelé, lefelé, vagy az orral ellentétes irányba, az arctól távolodva.

A szerzett forma természetesen felnőttkorban is előfordulhat, és különböző állapotokra vezethető vissza, ahogyan az okoknál jeleztük. A hirtelen kialakuló kancsalság lehet más súlyos betegség tünete is.

Vigyázat, a hirtelen fellépő kancsalság akut betegség jele lehet.

A szemmozgás megváltozása megnyilvánulhat úgy, hogy a szemek egymás felé mozognak, mintha a tengelyeik közelednének egymáshoz. De fordítva is előfordulhat, amikor egy tárgyat nézve időben eltérnek egymástól.

Példák a tipikus eltérésekre, amelyek meghatározhatják a formát...

Esotrópia / konvergenciával egyidejűleg fellépő kancsalság

A konvergens concomitáns kancsalság a leggyakoribb típus csecsemőkorban. A szem az orr felé irányul. Ez egy manifeszt típus, amelyben a kancsalság mindig jelen van.

A szemek felváltva hunyoríthatnak.

A fő ok ebben az esetben a szem nem korrigált fénytörési hibája, a távollátás értelmében.

A korrekcióhoz a hiba korrekciója (szemüveg) szükséges. Ezek részben, de teljesen is segíthetnek. A szemek ekkor eltérés nélkül párhuzamos helyzetben lesznek.

Ha a szemüveges megoldás nem segít eléggé, akkor sebészi megoldás következik.

Exotropia / egyidejű divergens kancsalság

Ebben az esetben a szem kancsalsága felfelé, a homlok felé irányul. Ez egy kevésbé gyakori típus.

Az eltérés különböző távolságokból nézve lehet azonos (bazális divergens kancsalság), de lehet eltérő is. A kancsalság az egyik vagy mindkét szemet érinti.

Az egyik szem kancsalsága, de mindkét szem kancsalsága is előfordulhat.

Paralitikus / inkompitáns kancsalság

Az okok széles csoportját foglalja magába, a neurológiai, az izomrendszeri stb. okoktól kezdve. Az eltérés az orbicularis oculi izmok mozgékonyságának zavarából ered, a sérült izom irányába.

A szem arrafelé irányul, ahol a probléma van.

Gyakran a III., IV. vagy VI. agyideg parézise (bénulása) áll fenn.

Milyen egyéb lehetséges kísérő tünetek lehetnek?

Az esztétikai és pszichés zavarokon kívül a kancsal emberek különböző nehézségeket tapasztalnak. Ezek a látás és a környezet, a mélység, a tér stb. érzékelésének károsodásából adódnak.

Ilyen például, ha egy gyermek ismételten nekimegy a körülötte lévő tárgyaknak vagy leesik a lépcsőn.

A kancsalsággal kapcsolatos nehézségek:

• szem/szem kancsalság, konvergencia ("a szemek keresztezése"), gördülés, szemmozgási zavarok.
• térérzékelési zavarok, tárgyakba ütközés, nehézségek a lépcsőn járásnál.
• kettős látás
• fényvakság
• a fej billenése a tekintet rögzítése és a fej elfordítása közben, pl. tévénézés közben is.
• a szemnyílás feltűnően tág
• az olvasás megtagadása
• fejfájás
• szédülés
• hányás
• szemfájdalom
• fénytörési hibák, néha nagy dioptriákkal és dioptriakülönbséggel
• fokozott fáradtság és gyorsabban fáradó szemek

A betegség korai diagnózisa nagy jelentőséggel bír a gyermek látásának jövőbeli minőségének védelme szempontjából. Az elhanyagolás és a megoldatlan kancsalsági probléma tompuláshoz vezet.

Gyermekkorban emiatt is fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés. Kezdetben a gyermekek és serdülők háziorvosánál, azaz gyermekorvosnál. Probléma esetén szakorvosnál, azaz szemésznél is.

Természetesen fontos a kórtörténet (a saját maga által leírt problémák). A kisgyermekek azonban még nem tudják megnevezni a problémáikat.

A szemvizsgálat magában foglalja például:

• strabológiai vizsgálat, amely a szemek alakját, helyzetét és mozgékonyságát (motilitását) határozza meg.
• a látásélesség vizsgálata, különböző segédeszközökkel, optometriával stb.
• a szem mozgását és eltérését mérő vizsgálat
• a szem elülső szegmensének vizsgálata
• a szemháttér vizsgálata

A szerzett formában, különösen felnőttkorban, egyéb vizsgálatokat is végeznek (neurológiai, CT, MRI, EEG, EMG, vérvizsgálat, EKG és egyéb, a társuló problémáktól függően).

A rizikócsoportok felismerése is fontos, és ügyelni kell arra, hogy alaposan megvizsgálják őket:

• kancsalság a szülőknél
• fénytörési hibák a szülőknél
• lusta szem jelenléte
• retinabetegségek
• neurológiai betegségek, stroke, magas vérnyomás, cukorbetegség.
• és mások

Azt kérdezi: Hogyan lehet megszüntetni a kancsalságot? Olvassa el a kezelésben.