Migrén: mi ez a fejfájás, milyen okok, tünetek és kezelés?

A migrén és általában a fejfájás az emberiség gyakori problémája. Negatív hatással van az ember életminőségére, különösen, ha hosszú ideig fennáll, vagy rendszeresen visszatér.

A migrén elsődleges fejfájás. Rohamszerű jellegű. Idővel elmúlik, majd visszatér.

A migrén az életminőség csökkentése mellett társadalmi-gazdasági hatással is jár az érintettre és a társadalomra. Diagnosztizálása és kezelése költséges, és hasonlóképpen befolyásolja az egyén munkaképességét.

Érdekli:
Mi a betegség és milyen tünetei, szövődményei vannak.
Milyen formái ismertek és mi az aura.
Hogyan kezelik és mi segít?

Kiket érint a migrén?

Férfiakat és nőket, sőt gyermekeket is érint. 6 éves korban már gyermekeket is érint, és serdülőkorban éri el a csúcspontját. 35 és 45 éves kor között éri el a legmagasabb szintet. 50 éves kor után csökken.

Előfordulása tehát nemcsak az életkorral, hanem a nemmel is összefügg.
A nők 3:1 arányban gyakrabban érintettek, mint a férfiak.

Miért fordul elő migrén?

Sokan, szakértők, orvosok foglalkoztak már ezzel a kérdéssel. A történelem során különböző elméletek születtek a patofiziológiájáról. Például 1940-ben Wolf vaszkuláris hipotézise, 1987-ben Hanington trombocita hipotézise, 1981-ben Lauritzen és Olesen munkája, 1984-ben pedig a Moskowitz szerinti elmélet.

A mai nézet szerint a központi idegrendszer érrendszerének komplex reakciója a felszabaduló neurotranszmitterek ioncsatornákra gyakorolt hatásával együtt felelős a kialakulásért. Ez a mondat a migrén patofiziológiájának legegyszerűbb szakmai definíciója.

A laikusnak, és különösen a migrénben szenvedőnek nem kell ismernie a patofiziológiát. De tudnia kell, hogy mit jelent a fejfájása. Mivel a fejfájás számos más problémára utalhat, és így komoly veszélyt jelenthet az egészségre és az életre.

Mi határozza meg a migrént és hogyan osztják fel

Nem minden fejfájás migrén. A tipikus típus a paroxizmális típus. A fájdalomrohamok pihenő időszakokkal váltakoznak, amelyek során az illető nem érez semmilyen kellemetlenséget. A fájdalom lüktető jellegű, és intenzitása közepes vagy nagyon intenzív szintű.

A migrénre jellemző az egyoldali fájdalom. Ezt a fájdalmat szédülés és zajérzékenység kíséri. Sok esetben hányinger vagy hányás érzése.

Ugyanakkor maga a fájdalom fizikai megerőltetéssel súlyosbodik.

A migrénes rohamok havonta 2-5 alkalommal váltakoznak, néhány órán át tartanak, de legfeljebb három napig. Ha 72 óránál tovább tartanak, az állapotot status migrainosusnak értékelik.

A Nemzetközi Fejfájás Társaság 2004-ben meghatározta a migrén értékelésének módját.

Eszerint két típusra osztják:

• Aura nélküli migrén az esetek 80%-át teszi ki, amelyet normál migrénnek is neveznek.
• az aurával járó migrén az érintettek mintegy 18%-át érinti, az aura egyfajta előjátéka a fejfájásnak.

A táblázat az aura nélküli migrén besorolását mutatja be

Mi a migrénes aura?

Az aura migrénben azt jelenti, hogy a fejfájást valamilyen neurológiai probléma előzi meg. Ha nincs elég idő, akkor bizonyos esetekben az aura a fejfájással együtt futhat.

A neurológiai tünetek általában néhány perctől egy óráig tartanak a tényleges migrénes roham előtt.

A leggyakoribb tünetek közé tartoznak a vizuális (látási) nehézségek. Ezt követően paresztéziák (bizsergő érzés), csökkent érzékenység, valamint a helyzet- és mozgásérzékelés zavarai is előfordulhatnak. Ritkábban előfordulnak motoros nehézségek és különböző beszédzavarok.

A táblázat az aurás migrén osztályozását mutatja be

Az évek során a migrén definíciója megváltozott. A mai definíció szerint a migrén több tényező közös kölcsönhatása. Az örökletes hajlam is hozzáadódik. A betegek akár 70%-ának szülői kórtörténetében szerepel migrén.

A migrénben jól ismert, hogy az úgynevezett trigger mechanizmusok kiválthatnak migrénes rohamot. Természetesen ez nagyon egyéni.

A leggyakoribb migrénes rohamot kiváltó rizikófaktorok közé tartoznak:

• stressz, fokozott pszichés megterhelés
• érzelmek, például düh, szomorúság
• fájdalom, különösen fogfájás, szemfájdalom
• időjárás, különösen a légnyomás változása
• ételek, különösen az olyan anyagok magasabb szintje, mint az aminok (tiramin), mononátrium-glutamát.
  • csokoládé
  • sajt
  • hagyma
  • diófélék
  • citrusfélék
  • banán
  • kínai ételek (a magasabb glutamáttartalom miatt)
  • kolbászok
  • fehér lisztből készült péksütemények
  • kávé, koffein és koffeintartalmú italok
  • alkohol, különösen a vörösbor, de a sör is

• túlzott élelmiszer-fogyasztás
• éhség vagy az étkezés elhalasztása
• helytelen alváshigiénia - alváshiány vagy túl sok alvás
• túlzott fizikai aktivitás
• utazás, azaz környezetváltozás
• szagok és illatok
• fényvillanások
• hormonális változások
  • menarche vagy első menstruáció
  • menstruáció, különösen a vérzés kezdetén
  • menopauza
  • terhesség
  • hormonális fogamzásgátlás
  • hormonkezelés
• az erekre, különösen azok tágulására (értágulatára) ható gyógyszerek, mint például a nitrátok

Nem minden fejfájás migrén.

A diagnózis felállításához a táblázatokban megadott osztályozások alkalmazandók. A migrén jellemzője, hogy visszatérő rohamokkal jár, és a közöttük eltelt időszakban az érintett személy tökéletesen jól van, és nem okoz nehézséget.

A migrént megelőzheti aura, vagy nem. Általában néhány órán át tart, de legfeljebb három napig. Az egyoldali fejfájáson kívül más problémák is előfordulnak, amelyek a roham időszakát sokkal intenzívebbé teszik. Ez természetesen csökkenti az érintett személy életminőségét.

A migrén jellemző jellemzői:

• nyugalmi időszakkal járó rohamok (a rohamok között a személy teljesen problémamentes).
  • általában havonta 1-5 alkalommal
  • egyeseknél életük során többször is előfordul
  • vagy hetente 2-3 alkalommal
• időtartama néhány órától három napig tart
  • ha a migrén 72 óránál tovább tart, akkor status migrainosusnak nevezik.
• egyoldali fejfájás
  • de az érintettek egyharmadának kétoldali fejfájása van.
  • leggyakrabban a halántékban
  • a homlokon
  • a szemgolyó mögött, a szem mögött
• lüktető jellegű fájdalom
• közepes vagy nagy intenzitású
• a fájdalom súlyosbodása fizikai megerőltetés és mentális stressz hatására
• fokozott fény- és zajérzékenység
• hányinger vagy hányás érzése
• látászavarok
• beszédzavarok
• általános fáradtság
• gyengeség
• hasmenés vagy székrekedés jelentkezhet.

A diagnózis felállítása előtt a személyt háziorvoshoz, gyermekek esetében pedig gyermekorvoshoz irányítják. Ezt követően a fejfájás diagnózisát neurológusra bízzák. A baj okának meghatározása fontos, mert a fejfájás hátterében különböző problémák állhatnak.

Ezek lehetnek egészségügyi és életveszélyesek is.

Ezért a korai diagnózis nagyon fontos. A diagnózis meghatározásakor az orvos a kórtörténetre, a klinikai képre (a migrén jellegzetes megnyilvánulásaira) támaszkodik. A besorolásnál a már említett táblázatok szerinti meghatározást alkalmazzák.

A diagnózis megerősíthető terápiás vizsgálattal, azaz 5-HT-1B/D receptor agonisták vagy triptánok adásával. Ezt követően a neurológus standard neurológiai vizsgálatot végez. A neurológiai vizsgálaton kívül belgyógyászati vagy szemészeti vizsgálatot is végeznek. Laboratóriumi vérvizsgálatokkal egészítik ki.

A differenciáldiagnosztikában alkalmazott képalkotó módszerek közé tartozik a röntgen, a CT, az MRI.

A migrén egy rohamos betegség, amely rohamokban jelentkezik. 4 fázisa van.

Ezek a szakaszok a következőkre oszthatók:

1. prodromák
2. aura
3. a fejfájás szakasza
4. a végstádium

Az első a prodromális stádium, amelyet enyhe, finom változások jellemezhetnek. Órákkal, de néha napokkal előtte jelentkezik. Az illető ingerlékeny, fáradt lehet, elveszítheti a koncentrációját, fókuszát.

Hasmenés vagy székrekedés, akár gyakoribb vizelés is társulhat.

Az aurafázis a tényleges fájdalomroham előtt körülbelül 60 perccel jelentkezik. A leggyakoribb a vizuális forma. Ugyanakkor különböző szkotómák, fényjelenségek vagy sötét foltok, de a látótér elvesztése is előfordulhat. Az aurában nem ritkák az érzékszervi zavarok.

Esetenként beszédzavar.

Ezután kezdődik maga a fejfájás szakasza. Ez általában 4 és 72 óra között tart. A fájdalom többnyire egyoldalú, a halántékban, homlokban, jellemzően a szem mögött lokalizálódik. Gyakori a szédülés (fokozott fényérzékenység), de a zajra való fokozott érzékenység is. A fájdalmat fokozhatják a szagok és a pszichés, valamint a fizikai stressz.

Nehéz gyomor, émelygés-hányás is hozzáadódik.

Az utolsó (terminális) szakasz a fejfájás enyhülése után következik be. Az illető ebben az időszakban gyenge, fáradt és kimerült. A pihenést, a csendet, a sötétséget és az alvást részesíti előnyben. Az időtartam néhány órától napokig terjedhet.

Egyenként előfordulhat a hangulat jobbra fordulása és pozitív érzelmek is.

Migrén, gyermekek és menstruáció

Az ilyen típusú fejfájások már gyermekkorban előfordulnak. És már az 5-6. életévben.

Az első menstruáció (menarche) időszakáig a lányoknál mindkét nemnél nagyjából azonos arányban fordul elő migrén. A fiúknál azonban már korábban is előfordulhat.

Összességében a prevalencia körülbelül 4%. A pubertáskor a lányok 17%-a, a fiúk 5%-a érintett. Ez a migrén kialakulásának hormonális befolyásolására utal.

Gyermekeknél is előfordulhat aurával vagy aura nélkül.

Gyermekkorban bizonyos sajátosságai vannak, nevezetesen:

• a fejfájás általában kétoldali, a halánték vagy a homlok területén jelentkezik.
• a gyermek nem tudja pontosan lokalizálni a fájdalmat
• a rohamok gyakorisága az életkor előrehaladtával nő
• a roham időtartama rövidebb.
• a fájdalom intenzitása enyhébb
• az aura ritkább, különösen a 8 év alatti gyermekeknél, és többnyire vizuális jellegű.

Gyermekkorban gyakori, hogy a migrénes rohamokat a gyermek hangulatváltozásai és aktivitásának csökkenése előzi meg.

A gyermek sápadt, izzadhat. Nem szeret enni. Szédülésre panaszkodik. Zavarják a szagok és illatok. Hasi fájdalommal, nehézkedéssel, hányingerrel vagy hányással, étvágytalansággal jár. Gyakori vizelés.

Testhőmérséklete emelkedhet.

Az időfüggőség gyermekeknél normális. Iskolás gyermekeknél általában az iskolából való hazatérés után. Idősebb iskoláskorú gyermekeknél ebédidőben. Serdülőknél a problémák reggel kezdődnek.

Már ebben a korban is kiváltják a migrént a provokáló tényezők. Ilyen például a villódzó fények, a tévé, a számítógép fénye. Ide tartozik természetesen a stressz, a fokozott lelki megterhelés, valamint a fizikai megterhelés, a fáradtság, az alvás és a pihenés hiánya.

A nehézségeket súlyosbíthatja a rossz étkezési szokások, a hosszú étkezés nélküli időszakok.

Hormonális változások, menstruáció

Már gyermekkorban megfigyelhető a hormonális változásokkal való folytonosság a nőknél. Az előfordulása a menarche (első menstruáció) után nő. Általában 42 éves kor körül tetőzik.

Ezután a menopauza után csökkenő tendenciát mutat.

A premenstruációs migrén a menstruáció előtt 1-7 nappal jelentkezik. Hangulatváltozással, érzelmi ingadozással együtt jelentkezik. Szorongás és apátia is hozzáadódik.

Emellett fájdalom a keresztcsonti régióban, érzékenység és duzzanat a mellekben.

A menstruációs migrén a menstruáció napján vagy közvetlenül a menstruáció előtt jelentkezik, és a menstruáció alatt legfeljebb 4 napig tart. A nők körülbelül 14%-a tapasztal úgynevezett valódi menstruációs migrént.

Ez a menstruációval együtt jelentkezik.

Az ösztrogének hirtelen csökkenése jelentős szerepet játszik a migrén kiváltásában. Ez a helyzet a menopauza idején is. Ez a fajta migrén általában intenzívebb és a kezelésre is kevésbé reagál.

A terhesség alatt viszont az ösztrogének stabilitása miatt csökken a migrén előfordulása, és a lefolyása is enyhébb.