Hipofízis adenoma kezelése: gyógyszerek vagy műtét?

Az orvosi kezelés több szakember, nevezetesen egy idegsebész, egy fül-orr-gégész (ENT), egy endokrinológus és egy sugáronkológus együttműködését igényli.

A hatékony kezelés vagy idegsebészeti beavatkozásból, gyógyszeres kezelésből és a daganat sugárkezeléséből, vagy e módszerek kombinációjából áll. A terápia célja a daganat eltávolítása és a szervezet hormonháztartásának egyensúlyba hozása.

Sebészeti kezelés

Idegsebészeti beavatkozásra különösen akkor van szükség, ha az agyalapi mirigy daganata nyomja a látóidegeket, vagy ha funkcionális adenómáról van szó, amely nagy mennyiségben termel bizonyos hormonokat.

Két fő idegsebészeti megközelítést alkalmaznak.

Endoszkópos transznazális transzszfenoidális megközelítés

A daganatot egy nagyon speciális módszerrel távolítják el, ahol nincs szükség kraniotómiára, azaz a beteg koponyájának felnyitására. A daganatot az orron és az orrmelléküregeken keresztül közelítik meg.

Ennek a műtétnek az az előnye, hogy a műtét során az agy más része nem sérül. A heg olyan kicsi, hogy alig látható.

Ennek az eljárásnak a korlátai a túl nagy vagy a környező agyi struktúrákba benövő adenómák.

Klasszikus nyílt transzkraniális megközelítés (kraniotómia)

A daganatot sebészi úton, a koponyán lévő lyukon keresztül távolítják el. Az eljárás kissé kockázatosabb, de óriási adenómák vagy a transzfenoidális megközelítés egyéb orvosi ellenjavallatai esetén az egyetlen megoldás.

Sugárkezelés

A sugárterápia a daganat nagy energiájú radioaktív sugárforrással történő besugárzásán alapul. Általában a műtét után alkalmazzák a tumor eltávolítása utáni ágy stabilizálására, vagy önálló kezelési módszerként.

A műtéti eltávolítás után újranövő, kiújuló daganatoknál is alkalmazzák.

Ennek a kezelési formának a terápiás hatása és szövődményei nem azonnaliak. Évekbe telik, mire kifejti hatását.

A sugárterápia módszerei közé tartoznak:

Sztereotaktikus sugársebészet

Ez egy vékony, nagyon nagy energiájú radioaktív sugár egyszeri alkalmazása. Képalkotó eljárások segítségével pontosan meghatározzák a besugárzandó daganat méretét, alakját és térfogatát.

Az ilyen "vágás" pontossága nagyon nagy, 1 mm-es pontosságú. Előnye, hogy a környező egészséges szövetek védve vannak a sugárzástól. A daganatra nagy hatásos sugárdózis jut, hogy megállítsa annak növekedését.

Ez a terápia speciális technikát használ, nevezetesen lineáris gyorsítót, cyberkést vagy gamma-kést, amelyek csak néhány erre szakosodott központban állnak rendelkezésre.

Külső sugárterápia

A külső sugárterápia szintén lineáris gyorsítóból származó radioaktív sugárzást használ, de a sugárzást sorozatban és kisebb dózisban adják be.

Egy teljes kezeléssorozat több hetet vesz igénybe, és vagy ambulánsan, vagy kórházi kezelés során adják.

Hátránya, hogy az ilyen típusú sugárzás esetén a környező szervek, az egészséges agyalapi mirigy sejtek és a daganat közelében lévő agyszövet vagy idegek is károsodhatnak.

Intenzitásmodulált sugárterápia (IMRT)

Ennél a típusú sugárkezelésnél a sugárnyalábokat speciálisan úgy alakítják ki, hogy a lehető legtöbbet érjék a daganatszövetből, és kíméljék a környező egészséges sejteket.

A sugárnyalábok szögén kívül a daganatra jutó dózist, azaz az energiát és a teljesítményt is módosítják. Előnye, hogy a környező szerveket kímélik.

Protonnyaláb-terápia

Ez a fajta besugárzás pozitív töltésű ionokat, azaz protonokat használ, amelyek előnye, hogy a célpontba való becsapódás után gyorsan veszítenek energiájukból. A daganat mögötti szöveteket ezért nem érinti az erős sugárzás.

Ez a terápiás módszer még nem áll széles körben rendelkezésre. A betegeket általában erre szakosodott protonközpontokba küldik.

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelés (azaz a gyógyszeres kezelés) célja, hogy bizonyos hormonok fokozott kiválasztását gátolja, vagy ezek hiányában pótolja. Egyes daganattípusok megfelelő kezelés után zsugorodhatnak.

A prolaktinóma kezelése

A prolaktinóma a leggyakoribb agyalapi mirigy daganat. A normális prolaktinszint 5-20 ng/ml között mozog. Prolaktinómában a szint 150 ng/ml-ig emelkedik, de extrém módon 10 000 ng/ml-re is emelkedhet.

A prolaktin termelődését egy másik hormon, a dopamin gátolja. Ezért a prolaktinóma kezelésére a dopaminhoz hasonló hatású anyagokat, nevezetesen a kabergolint és a bromokriptint használják. A kezelés után a daganat akár el is tűnik, zsugorodik.

A lehetséges mellékhatások nem súlyosak, és általában álmosság, szédülés, hányinger, orrdugulás, hányás, hasmenés vagy székrekedés, zavartság és depresszió.

Az ACTH-túltermelés (Cushing-kór) kezelése

Az ACTH túltermelődése esetén a szervezet kortizol hormonjának kiválasztása serkentődik. A mellékvesék túlzott kortizol-kiválasztását szabályozó gyógyszer például a ketokonazol vagy az ozilodrosztat.

A leggyakoribb mellékhatások közé tartoznak a szívritmuszavarok.

A növekedési hormon (STH) túltermelésének kezelése

Az STH-t szekretáló adenómák kezelésére legfeljebb háromféle gyógyszer áll rendelkezésre.

Az első típus egy szomatosztatin-analóg, például az oktreotid. Hatására csökken a növekedési hormontermelés, és a daganatot is zsugoríthatja. Havonta egyszer injekcióban adják be.

Létezik az oktreotidnak egy szájon át szedhető formulája is, amely hasonló hatékonysággal rendelkezik. Ez még nem áll rendelkezésre egyes országokban.

A mellékhatások közé tartozik a hányinger, hányás, hasmenés, gyomorfájás, szédülés vagy fejfájás. A kezelés néha elősegíti az epekő kialakulását, és ronthatja a cukorbetegséget is.

A kezelés második típusa a szomatosztatinreceptor-antagonisták. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hormon szervezet sejtjeire gyakorolt hatását blokkolják. Az egyik ilyen gyógyszer a pegvisomant. Súlyos mellékhatása a májkárosodás.

Egy harmadik lehetséges gyógyszer a dopamin-agonisták, hasonlóan a prolaktinóma terápiához.

Hipofízis hormonpótlás

Néha maga az adenóma növekedése okozhat csökkent hormontermelést, vagy az idegsebészeti beavatkozás vagy sugárterápia következtében alacsony a hormonszint.

Például a neurohypophysisben a vazopresszin (ADH) helyettesítésére desmopressint használnak.