Mi az agyalapi mirigy adenoma, mik az okai, tünetei, diagnózisa?

Az agyalapi mirigy egy kicsi, bab alakú mirigy, amely az agy alján, az orrüreg mögött található. Anatómiailag közvetlenül a látóideg-összeköttetés (az úgynevezett chiasma opticum) mögött, az ékcsontnak a sella turcica nevű mélyedésében helyezkedik el.

Az agyalapi mirigy e jellegzetes elhelyezkedése határozza meg egyes klinikai tünetek megjelenését, amikor megnagyobbodik.

A mirigy két részből áll, egy elülső szegmensből (adenohypophysis) és egy hátsó szegmensből (neurohypophysis).

Az adenohypophysisben vannak olyan sejtek, amelyek hormonokat termelnek, nevezetesen szomatotropint, prolaktint, tireotrop hormont, tüszőstimuláló hormont, luteinizáló hormont és adrenokortikotrop hormont.

A neurohipofízis nem termel hormonokat, de tartalmaz granulákat. Ezek tárolják a hipotalamusz által termelt hormonok egy részét. Ezek az oxitocin és az antidiuretikus hormon.

Bár ez egy kis mirigy, a test összes többi endokrin szervének fő szerve.

Az általa termelt hormonok fontos funkciók szabályozásában segítenek. Ezek a következők:

• szomatotropin - növekedési hormon, növeli a fehérjeszintézist, mozgósítja az energiát a zsírszövetből és növeli a máj glikogén termelését, mint másik hatékony energiaforrást.
• prolaktin - serkenti az emlőmirigyek növekedését és az anyatejtermelést.
• tireotrop hormon - serkenti a pajzsmirigyhormonok, nevezetesen a trijódtironin és a tiroxin kiválasztásátfollikulus stimuláló hormon - a hormon elősegíti a tüszőnövekedést a petefészkekben nőknél és a spermiumtermelést férfiaknál
• luteinizáló hormon - serkenti az ösztrogének és a progeszteron termelését, nőknél az ovulációt, férfiaknál a tesztoszterontermelést váltja ki.
• adrenokortikotrop hormon - befolyásolja a mellékvesekéreg hormonjainak, különösen a glükokortikoidoknak, azaz a kortizolnak a kiválasztását.

Az agyalapi mirigy adenoma az agyalapi mirigy elülső részéből, azaz az adenohypophysisből kiinduló daganat. Jóindulatú "daganat", azaz nem rosszindulatú daganat. Nem terjed áttétképzéssel, és nem nő túl más struktúrákat.

Azonban nagyra nőhet és nyomhatja a környezetét, ezért jelentkeznek a tünetek.

A török nyeregben előforduló daganatok mintegy 80%-át az agyalapi adenomák teszik ki. A fennmaradó rész a craniopharyngeomák, meningeomák, csírázó daganatok és ciszták.

Ezek méretük szerint mikroadenomákra, amelyek mérete 10 mm-nél kisebb, és makroadenomákra, amelyek mérete 1 cm-nél nagyobb.

Aszerint, hogy az adenoma termel-e hormonokat, a következőkre osztják őket:

• funkcionális adenómák, amelyek egy hipofízis hormon hormonális aktivitást mutatnak
• affunkcionális adenómák, amelyek hormonálisan némák, tehát nem választanak ki hormont

Az agyalapi mirigy adenomák előfordulása viszonylag gyakori, a becslések szerint 100 000 lakosra 20-40 új eset jut.

A betegek többsége nő, az előfordulási csúcs a 30-40-es években van.

Nőknél gyakoribb a funkcionális mikroadenoma, amely prolaktint vagy kortikotrop hormont termel. Férfiaknál gyakoribbak a nagyobb adenomák, a nagy hormontermeléssel járó makroadenomák - például prolaktin is -.

A fiatalabb, 30 év alatti betegeknél nagyobb a kockázata az agresszívabb daganatoknak, amelyek a kezelés után is újranövekedhetnek.

Az agyalapi mirigy adenoma szórványosan is előfordulhat, tehát egy véletlenszerűen kiválasztott személynél az adenohypophysis sejtek kontrollálatlanul növekedni kezdenek. Hogy ezek a sejtek miért kezdenek kontrollálatlanul növekedni, még nem ismert.

A hosszú távú nyomon követés és vizsgálat azonban kimutatta a családokban való fokozott előfordulást, ami előre jelezheti az agyalapi mirigy adenómára való bizonyos genetikai hajlamot.

Számos olyan familiárisan öröklődő szindróma létezik, amely az agyalapi mirigy adenoma fokozott kockázatával jár.

A leggyakoribbak közé tartoznak a következők:

• Familiáris izolált hipofízis adenomák (FIPA) - Ez az AIP gén mutációja, amelyben örökletes hipofízis adenomák fordulnak elő.
• I. típusú multiplex endokrin neoplázia (MEN1) - A MEN1 gén mutációjával öröklődő szindróma, amely endokrin tumorokat eredményez.
• II. típusú multiplex endokrin neoplázia (MEN2) - A RAT gén mutációja medulláris pajzsmirigy karcinómát, feokromocitómát, mellékpajzsmirigy túlműködést és hipofízis adenómát eredményez.
• IV-es típusú multiplex endokrin neoplázia - Más néven MEN1-szerű szindróma, a MEN1-hez hasonló szindróma, de a MEN1 génmutáció nélkül.
• Carney-komplex - Szindróma, amelynek tünetei széles spektrumot ölelnek fel, és az agyalapi mirigy adenomán kívül jellegzetes bőrfoltokat, emlő- és heredaganatokat, pajzsmirigydaganatokat, szív- vagy csontmikómát is tartalmaznak.
• Tuberózus szklerózis - A TSC1 és TSC2 génmutációk egy olyan szindrómát foglalnak magukban, amelyet hamartoma kialakulása, epilepszia, mentális retardáció és hipofízis adenóma jellemez.

Az agyalapi mirigy adenómák nem mindig mutatnak látható vagy észrevehető tüneteket. Néha teljesen véletlenül fedezik fel őket egy képalkotó vizsgálat, például egy MRI- vagy CT-vizsgálat során, amelyet teljesen más okból végeznek.

A funkcionális hipofízisadenomák, amelyek hormonokat termelnek, az általuk termelt hormontól függően okozhatnak tüneteket.

Az affunkcionális (nem termel hormont) hipofízisdaganatok tünetei az expanzív növekedésükkel függnek össze. Ez nyomást gyakorol az agyalapi mirigy közvetlen közelében található környező struktúrákra.

A kompresszióból eredő tüneteket a makroadenómák, a 10 mm-nél nagyobb daganatok okozzák. A makroadenóma növekedésének tipikus tünete az úgynevezett bitemporális hemianopszia, azaz a perifériás látótér elvesztése mindkét szemen.

Ezt az opticus chiasm opticum elnyomása okozza, amelyben a látóidegek keresztezik a retina perifériás feleiből származó információkat.

Ha a makroadenóma a sinus cavernosait érinti, az orbicularis oculi izmok bénulása az orbitaidegek károsodása miatt társulhat.

Néha hipofízis apoplexia, azaz az adenomából származó akut vérzés is előfordulhat. Az összes szemmozgató ideg érintett lehet. Az állapotot szemtengelyferdülésnek nevezik. Ezen kívül látászavar, fejfájás és tudatzavar is előfordulhat.

Ha a makroadenóma nagy méreteket ölt, úgynevezett obstruktív hydrocephalus alakulhat ki. Ezt a folyadék felgyülemlése okozza, amely nem tud szabadon keringeni a folyadékpályákon, mivel a makroadenóma elzáródást hozott létre bennük.

Az affunkcionális makroadenóma akár az agyalapi mirigy alulműködését, azaz csökkent aktivitását is okozhatja. Az adenohypophysisre nehezedő nyomás hatására maga az agyalapi mirigy nem választja ki hormonjait, különösen a növekedési hormont.

Ez lehet egy vagy több hormon hiánya. Ha az összes hipofízis-hormon termelése csökken, az állapotot pánhypopituitarizmusnak nevezzük.

A fontos hormonok hiánya a következőkben nyilvánul meg:

• Hányinger és hányás
• Gyengeség
• Hidegérzet
• A menstruációs ciklus zavara vagy a menstruáció teljes elmaradása.
• Szexuális diszfunkció
• Fokozott vizelettermelés és gyakori vizelés
• Súlycsökkenés vagy súlygyarapodás
• Túlzott aktivitás és nyugtalanság

A funkcionális hipofízis-tumorok az adenohypophysis túlműködését és ezáltal hormonjainak túltermelését okozzák.

Attól függően, hogy az adenóma milyen sejtekből áll, hormonokat is kiválaszt. Lehet egyetlen hormon és annak túltermeléséből származó tünetek, vagy több hormon kombinációja.

Prolaktinóma

A leggyakoribb prolaktint termelő daganatot prolaktinómának nevezzük.

Az agyalapi mirigy adenomából származó prolaktin hormon túltermelődése a normális nemi hormonszint csökkenését okozza. Nőknél ez az ösztrogén, férfiaknál pedig a tesztoszteron csökkent szekrécióját jelenti.

Ezért a férfiak és a nők esetében a prolaktinóma tünetei eltérőek.

Nőknél a következő tünetek jelentkeznek:

• Szabálytalan menstruációs ciklus
• A menstruációs vérzés elmaradása
• Tejelválasztás a mellekből

Férfiaknál az emelkedett prolaktin úgynevezett férfi hipogonadizmust okoz. A tünetek közé tartoznak:

• Erekciós zavarok
• Csökkent spermiumszám (azoospermia)
• A libidó elvesztése
• Mellnövekedés (gynecomastia)

Adrenokortikotróp hormont kiválasztó daganat (ACTH)

Az adenóma túlzott mennyiségben termeli az adrenokortikotropin (ACTH) hormont, amely stimulálja a mellékvesekéreget. Ez a kortizol hormon extrém termelését indítja be.

Ha túl sok kortizol van a szervezetben, az olyan tünetegyüttesben nyilvánul meg, amelynek közös neve Cushing-szindróma.

Ezek a tünetek a következők:

• Centripetális típusú elhízás, azaz a zsír felhalmozódása a köldök és a hát felső része körül.
• Holdszerű arc, vagy az arc kifejezett gömbölyűsége.
• izomsorvadás és izomgyengeség
• Magas vérnyomás
• Emelkedett vércukorszint
• Pattanások
• Csontok elvékonyodása
• Fokozott véraláfutások
• Számos striák a bőrön
• Szorongás, ingerlékenység vagy depresszió

Növekedési hormont szekretáló daganat (STH)

Az ilyen daganat túl sok növekedési hormont termel. Ha a betegség felnőttkorban, a növekedés leállása után jelentkezik, az állapotot akromegáliának nevezzük.

Ha a növekedési hormon még gyermek- vagy serdülőkorban, a növekedés leállása előtt választódik ki, a betegséget gigantizmusnak nevezik.

Az akromegália tünetei:

• Összeszűkült arcvonások
• Megnagyobbodott kezek és lábak
• Túlzott izzadás
• Magas vércukorszint
• Megnagyobbodott szív és szívbetegség
• Ízületi fájdalom
• Fogászati problémák
• Megnövekedett testszőrzet

A gyermekek és serdülők túl gyorsan nőnek és extrém magasságot érnek el.

Pajzsmirigy-stimuláló hormont (TSH) kiválasztó daganat

A pajzsmirigy túlműködését egy olyan adenóma okozza, amely túltermeli a pajzsmirigy-stimuláló hormont. A pajzsmirigy túl sok tiroxin hormont termel. Ezt az állapotot pajzsmirigy túlműködésnek nevezik.

A tiroxin olyan hormon, amely elsősorban az anyagcserét befolyásolja. Ezért, ha túl sok van belőle, az anyagcsere felgyorsul.

A pajzsmirigy túlműködés tünetei a következők:

• Fogyás
• Tachycardia (szapora szívverés)
• Aritmia
• Idegesség és ingerlékenység
• Hasmenés, amelyet a bélműködés túlműködése okoz.
• Fokozott izzadás

A neurohypophysis elnyomásából eredő tünetek

Még ha az adenóma nem is érinti az agyalapi mirigy hátsó szegmensét (neurohypophysis), óriási adenómák esetén ez a rész elnyomódhat, és ezért funkciója károsodhat.

A neurohipofízis nem termel hormonokat. A hipotalamusz magokban termelődő hormonok számára szolgál rezervoárként.

A hipotalamuszból axonális transzport útján a pedunculumon (infundibulum) keresztül a neurohypophysisbe jutnak, ahol granulákban tárolódnak. A neurohypophysisből a hormonok a véráramba szekretálódnak.

Ha a neurohypophysis depressziós, az antidiuretikus hormon, az úgynevezett vazopresszin szekréciója károsodik. Ez a hormon felelős a szervezet víz- és sótartalmának megfelelő szabályozásáért. Hiánya diabetes insipidus formájában jelentkezik.

A vazopresszinhiány tünetei:

• A poliuria nagy mennyiségű vizelet kiválasztását jelenti, amely azonban hipotóniás, azaz kevés sót tartalmaz.
• A polydipszia olyan állapot, amikor az ember túlzott mennyiségű folyadékot iszik, mert csillapíthatatlan szomjúsága van.
• Ha a beteg nem iszik elég vizet, kiszáradás következik be, ami végzetes lehet.

Az agyalapi mirigy adenoma diagnózisa a kórtörténet és a jellegzetes klinikai kép alapján történik, amely vagy az agyi struktúrák elnyomásából, vagy az agyalapi mirigy hormonok túltermeléséből ered.

Néha ezek a daganatok diagnosztizálatlanok maradnak, mert tüneteik sok más betegséghez hasonlóak. Ezzel szemben számos adenomát véletlen leletként fedeznek fel az egyéb okokból végzett MRI-képalkotás során.

A vérvételek és vizeletvizsgálatok során olyan rendellenességek mutathatók ki, amelyek hormon túltermelésre vagy hiányra utalnak.

A legfontosabb diagnosztikai vizsgálat az agy MRI- vagy CT-vizsgálata. Ez megnagyobbodott agyalapi mirigyet vagy az agyalapi mirigy inhomogén képét mutatja, ami jóindulatú daganat növekedésére utal.

Ezenkívül a vizsgálatot a daganat helyének és méretének felmérésére használják a műtét vagy a sugárkezelés előtt.

A szemvizsgálat diagnosztizálhatja a látóideg-összeköttetésre gyakorolt daganatnyomás okozta perifériás látászavart.

Az általános hormonális profilt endokrinológus vagy nők esetében nőgyógyász vizsgálja.

A betegség lefolyása az adenóma típusától függ. Egyes betegek évekig élnek olyan agyalapi mirigy adenómával, amelyről nem tudnak, mert nem okoz tüneteket vagy problémákat.

Ha azonban az adenóma súlyos problémákat okoz, korlátozza a beteg életét vagy közvetlenül fenyegeti azt, akkor a daganat azonnali kezelésére kerül sor. A kezelés vagy megállítja a növekedést, vagy zsugorítja, vagy eltávolítja a daganatot.