Mi az a fibroma a bőrön, hogyan néz ki, milyen tünetei vannak?

A fibróma az emberi test kötőszövetének jóindulatú daganata. A lágyrészek egyik leggyakoribb jóindulatú daganata, amely a test bármely részén előfordulhat.

A miómák leggyakrabban a nyak bőrén, a hónalj alatt, a mellek alatt, az ágyékban és a szemhéjakon találhatók. A szájüreg szintén gyakori helye a miómáknak.

A mióma lényegében egy ártalmatlan kinövés, amely esztétikailag (bőrkinövésként) és gyakorlatilag is megnehezítheti az életet a bőrmióma nem megfelelő elhelyezkedése miatt.

Hogyan néz ki egy bőrmióma?

A bőrfibróma úgy néz ki, mint egy kis, legfeljebb körülbelül 2 centiméteres nagyságú kinövés. Élesen meghatározott alakú, és növekedése befejezése után sem méretét, sem alakját nem változtatja meg. Általában túlnyúló, lábon álló jellegű, simább felületű.

A fibróma nem fertőző betegség, növekedése egyéni és spontán.

A fibrómák típusai

A szervezetben található kötőszövetek kiterjedtsége miatt a fibrómáknak számos típusa létezik.

Ismerünk angiofibrómákat (érfibrómák), nyirokcisztás fibromákat, petefészek- (ovarium-) és méhfibrómákat, emlőfibrómákat, myxofibrómákat a bőr alatti szövetekben és még sok mást.

Kemény fibroma (fibroma durum)

A kemény természetű bőrfibróma (fibroma durum) minimális fibroblaszt sejteket és nagyszámú rostot tartalmaz.

A kemény fibrómára példa a dermatofibrómák - kis bőrkinövések, amelyek lassú ütemben növekednek. Általában rózsaszínűek, vörösek vagy barnák. Leggyakoribbak az alsó lábszárakon, a törzsön és a karokon.

A kemény fibrómák másik típusa a keloid - a bőr hegei helyén kialakuló kemény szövet. Ez egy esztétikailag kedvezőtlenül megnagyobbodott heg. Az arc, a vállak és a mellkas különösen hajlamos erre.

Keloid heg akkor alakulhat ki, ha a műtét után a bőr hegét nem ápolják megfelelően.

Lágy fibróma (fibroma molle)

A lágy fibroma (fibroma molle) egy vékonyabb száron függő bőrkinövés. Több fibroblaszt sejtet és kevesebb rostot tartalmaz.

A lágy bőrfibrómák leggyakrabban a nyakon, a hónaljban, a mellben és a nemi szervek körüli ágyéktájékon fordulnak elő.

A miómák pontos etiológiáját a szakma nem ismeri pontosan. A genetika, az életkor, a hormonális változások és a hormonális egyensúly, az immunrendszer állapota és maga a mechanikus tényező is nagy szerepet játszik.

Növekedésüket és kialakulásukat elsősorban genetikai tényezők határozzák meg.

A mióma kialakulásának kockázatát növelő tényezők:

• Genetikai tényező
• Megnövekedett életkor
• Gyenge immunrendszer
• Autoimmun betegségek
• Hormonális változások
• Hormonális kezelés
• Mechanikai károsodás
• Bőrreakció az irritációra
• Inzulinrezisztencia
• A humán papillomavírus bizonyos formáinak jelenléte

Idősebb kor: A mióma növekedésének kockázata az idősebb kor előrehaladtával nő. Az életkor előrehaladtával az immunrendszer védelmi funkciói romlanak.

Hiányos immunrendszer: Az alacsony immunfunkció és az autoimmun betegségek növelik a mióma kialakulásának lehetőségét.

Mechanikai tényező: A bőr hosszú időn át tartó rendszeres dörzsölése és irritációja miómák kialakulásához vezethet. Ez különösen bizonyos területeken, például a hónaljban, a nyakon, az ágyékon vagy akár a szájüregben fordul elő.

A bőr reakciója a sérülésre: Bizonyos sérülések, például rovarcsípés, égés, seb, piercing vagy műtét után a bőr rostos rostok képződésével és bőrkinövés - fibróma - kialakulásával reagálhat.

Hormonkezelés: a hormonokkal végzett farmakológiai kezelés csökkentheti az immunrendszert és növelheti a mióma kialakulásának kockázatát.

Ilyen például a hormonális fogamzásgátlók vagy az immunszuppresszív kezelés (immunszuppresszánsok) alkalmazása. Nőknél fiziológiai hormonális változások következhetnek be, például a terhesség alatt.

A fibromák általában nem mutatnak semmilyen tünetet vagy sajátos megnyilvánulást. A bőrön halvány, rózsaszínű vagy barna színű kinövésként jelennek meg. Általában csak esztétikai problémát jelentenek.

Néha a szervek kötőszövetében növekvő fibrómák okozhatnak problémákat.

Néhány ritka esetben a bőrfibróma viszketés, bőrpír vagy égő érzés jeleit mutathatja. Ez a tünet a faggyúmirigyek, erek vagy idegek közelében elhelyezkedő fibrómákra jellemző.

A bőrön lévő fibromák nagyon nem praktikus kinövések, mivel beleakadhatnak a ruházatba.

Viszkető érzés érezhető, amikor a fibróma mechanikusan sérül és irritálódik.

A fibrómákat otthon szemrevételezéssel (látással) és tapintással lehet kimutatni. Ezek a bőrfibrómák. Lehetséges, hogy egy bőrben túlzottan puha vagy kemény, kör alakú elváltozást vagy egy kis növekedést találunk, rózsaszíntől barna színű.

A bőrön lévő fibrómák diagnózisa bőrgyógyász gondozásába tartozik. Alternatívaként szemész vagy fülgyógyász is felkereshető, ha a fibróma meghatározott területeken, például a szájban, a fülben vagy a szemben található.

Az orvos diagnosztizálja a bőrkinövést, amikor megnézi, majd dermatoszkóp (műszeres nagyító) segítségével megerősíti vagy kizárja a fibrómát. Néha szemölcs, anyajegy vagy papillóma is lehet.

A bőrkinövés megjelenésétől és viselkedésétől függően az orvos biopsziát fog végezni, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a bőrkinövés nem rosszindulatú vagy rákos.

A végső diagnózist tehát csak a bőrkinövésből vett szövetminta mikroszkópos vizsgálata fogja felállítani.

A bőrkinövéseket célszerű kivizsgáltatni, mivel rosszindulatúak lehetnek.

A belső fibromák ránézésre nem láthatók, és csak műszeres diagnosztikai vizsgálatokkal, például ultrahanggal, CT-vel (komputertomográfiával) vagy MRI-vel (mágneses rezonanciás képalkotó eljárással) mutathatók ki.

A mióma kialakulásának megelőzése

A miómák kialakulásának genetikai tényezője miatt gyakorlatilag nincs megelőzés. A miómák esetleges kialakulását tehát nem lehet megelőzni.

Az egészségmegőrzés ajánlott, különösen az immunrendszer támogatása, az immunitás és a hormonális egyensúly fenntartása formájában.

A bőrkinövések, csomók és anyajegyek rendszeres bőrgyógyászati kontrollja javasolt, hogy kizárható legyen a bőrkinövés káros volta.