Mi a radikulopátia, radikuláris vagy gyökérszindróma? Megnyilvánulásai, kezelése

A radikulopátia, radikuláris szindróma, gyökérszindróma a gyökérideg elnyomásával kapcsolatos problémákra utal. Ez egy olyan ideg, amely a gerincvelőből ered. Leggyakrabban az ágyéki és a nyaki gerincet érinti.

A porckorong sérülése és kidudorodása (sérv) a legfőbb probléma a radikulopátiában.

A nyak- és hátfájáson kívül számos más kellemetlen probléma is előfordul ennél a szindrómánál.

A jelentések szerint a lakosság 60-90%-a legalább egyszer életében megtapasztalja a gerincfájdalmat és az ahhoz kapcsolódó problémákat.

A legtöbb esetben ezek kisebb, gerincferdülést okozó problémák, leggyakrabban az ágyéki vagy a nyaki gerincben.

A gerincvelői idegek összenyomásával járó problémát gyökérszindrómának, radikuláris szindrómának vagy akár radikulopátiának is nevezik. Ez az ideg, pontosabban a gerincvelőből kiálló ideggyökér összenyomásával járó állapot.

Ez a probléma fájdalommal, annak kilökődésével, valamint különböző egyéb neurológiai problémákkal jár. Ezek csökkentik az életminőséget és intenzíven, akut módon, de hosszú távon is zavarják az embert.

A beszámolók szerint az első alkalommal előforduló radikulopátia eseteinek akár 90%-a konzervatív módon - azaz műtét nélkül - gyógyítható.

Röviden a gerincvelőről és a gerincvelői idegekről

A gerincvelő (medulla spinalis) a gerinccsatornában (canalis vertebralis) található. Ezt a csigolyák alkotják a nyílásaikkal együtt. A csigolyák egymáshoz kapcsolódva alkotják a gerincet.

A gerinc...

A gerinc (columna vertebralis) az emberi test tengelye. Támasztó, mozgásszervi és védő funkciót lát el, védi a gerincvelőt.

Fiziológiás előre görbülését lordózisnak nevezzük, a nyaki régióban található. Az ágyéki régióban kyphosis, azaz hátrafelé görbülés. A mellkasi és a keresztcsonti régióban található.

Ez a görbület fiziológiás, azaz természetes.

A skoliózis ezzel szemben a gerinc természetellenes (kóros) oldalirányú görbülése. Enyhén fiziológiás oldalirányú görbület minden embernél megtalálható.

A gerinc átmeneti oldalirányú görbülése megfigyelhető, ha fél lábon állunk, ha a súlyt az egyik végtagra helyezzük át, vagy ha az egyik kezünkben nehezebb terhet cipelünk.

A gerinc 33 vagy 34 csigolyából áll.

A csigolyák elhelyezkedésüktől függően szegmensekre osztják a gerincet - ezeket az alábbi táblázat mutatja be

A gerincvelő...

A gerincvelő a gerincoszlopban van elhelyezve és burkolva.

A gerincvelő az első nyakcsigolyától - C1 - halad át a gerinccsatornán. Lassabban növekedve körülbelül a második ágyékcsigolyáig - L2 - terjed. A gerinc többi részén idegrostok gubancai futnak.

Ezeket a cauda equina nevezzük.

A gerincvelő szerepe reflexes és transzmissziós. Ez azt jelenti, hogy idegimpulzusokat közvetít az agy felé. A gerincvelői idegek a perifériára, tehát a test és annak végtagjai, például a végtagok felé irányulnak.

Hossza körülbelül 40-50 centiméter.
Súlya 30-50 gramm.

A gerincvelő, akárcsak az agy, gerincvelőhüvelyekbe van burkolva. Fehér és szürkeállományt egyaránt tartalmaz. A fehérállomány a felszínen van. Belsejében található a szürkeállomány, amely H betű alakú.

A szürkeállomány neuronjai alkotják a gerincvelő elülső, hátsó és oldalsó szarvát.

A hátsó gerincvelőgyökér területén található egy idegganglion, amelyet ganglion spinale-nak nevezünk.

Ez egyes szegmensekre oszlik.

A gerincvelői szegmenseket egy-egy gerincvelői idegpár csoportosítása határozza meg. Ezek száma összesen 31, nevezetesen:

• 8 nyaki szegmens
• 12 mellkasi szegmens
• 5 ágyéki szegmens
• 5 keresztcsonti szegmens
• 1 farokcsonti szegmens

A gerincvelői gyökerek az egyes gerincvelői idegek összekapcsolódásából jönnek létre.

A gerincvelői idegek a gerincvelőt és az agyat kötik össze az emberi test más részeivel. Latinul nerves spinales-nek nevezik őket.

A gerincvelői idegek a gerincvelőből erednek. A gerincvelői idegek kezdeti részét fila radicularia-nak nevezik. Ezek egyesülve alkotják az elülső és a hátsó gerincvelői gyökereket.

Az elülső gerincvelői gyökerek (radices anteriores) a gerincvelő elülső szarvából erednek.

A hátsó gerincvelői gyökerek (radices anteriores) pedig a gerincvelő hátsó szarvaiból erednek.

Az elülső efferens gyökerek a központból, az agyból és a gerincvelőből a perifériára továbbítják az impulzusokat.
A hátsó afferens gyökerek a perifériáról a gerincvelőbe vagy az agyba továbbítják az impulzusokat.

Funkciójuktól függően motoros vagy szenzoros rostoknak is nevezik őket.
Anterior - motoros.
Posterior - szenzoros.

Ezenkívül az elülső gyökerek egy bizonyos szakaszán szimpatikus rostok (C8-tól L2-ig), az S2-től S4-ig pedig paraszimpatikus rostok találhatók.

Ez a két gyökér összekapcsolódik egymással, és a gerincvelőideget alkotja. Ez a csigolyán lévő nyíláson (foramen intervertebralis) halad át.

És itt találkozunk azzal a problémával, hogy az ideg vagy annak gyökere elnyomódik a csigolyatérben.

Gyökér (radicularis) szindróma

Ez a szindróma az ideggyökér összenyomásából eredő tünetek összessége. A kompresszió előfordulhat az egyik oldalon (unilaterálisan), de mindkét oldalon, bilaterálisan is.

Radikuláris szindróma = fájdalom, amely a sérült szegmens megfelelő innervációs területére lövell.

A fájdalom mellett egyéb neurológiai problémák is társulnak. Ezek a végtagra vagy a test más területére irányulnak.

A leggyakoribb radikulopátia a nyaki és az ágyéki gerincben fordul elő. Megközelítő számadatokat adunk meg az egyes szegmensekre:

• nyaki szegmens - nyaki C
  • C7 - 60 %
  • C6 - 20 %
  • C5 és C8 10 %
• Lumbális szegmens - ágyéki L
  • L5 és S1 90 %-ig
  • L4 - 10 %
  • egyéb szegmensek ritkán
• mellkasi szegmens - mellkasi Th
  • ritkábban érintett

A radikulopátia a krónikus gerincfájdalom egyik leggyakoribb oka.

A gerincproblémákra többféle kifejezés létezik. Nem mindig radikulopátia.

A hátfájdalom általában helyi, azaz komolyabb lövési nehézségek nélküli. Ilyen például a lumbágó, lumbalgia.

A radikuláris szindróma lövő fájdalommal és egyéb neurológiai problémákkal jelentkezik.

A másik típus a pszeudoradikuláris szindróma. Ez hasonló a radikulopátiához. A fájdalom azonban jelen van, de terjed, de egy nem korlátozott területen. Nem jár az idegkompresszió okozta neurológiai kísérő problémákkal. A legtöbb esetben ráadásul nem terjed a térd alá.

A radikuláris szindrómát sokféle állapot okozhatja. Gyakran egy ideggyök elnyomása egy porckorong által. Ez porckorongsérv esetén történik. Vannak azonban más betegségek is.

A gyökérszindrómák nagyjából kompressziós és nem kompressziós szindrómákra oszthatók, vagyis olyanokra, amelyek elnyomást (kompressziót) okoznak, vagy az ideggyök elnyomása nélkül jelentkeznek.

A táblázat a gyökérszindrómák különböző okait sorolja fel.

A kompressziós formában több tényező játszik szerepet. Ez pedig a porckorongsérv a porckorong degenerációjával és teljes magasságának csökkenésével.

Probléma van a vérellátással, iszkémia (vérveszteség) és iszkémiás elváltozások. Mindehhez gyulladásos folyamat járul duzzanattal (ödéma).

A leggyakoribb ok a porckorongprotrúzió. Ebben az esetben elsősorban az ágyéki gerinc, pontosabban az L5 és S1 szakasza.

A porckorongsérven kívül degeneratív elváltozásokról is szó lehet az oszteofitonképződés értelmében. Az oszteofiták olyan csontkinövések, amelyek csökkentik a teret az amúgy is szűk gerincszerkezetben, és nyomást okoznak.

A kompresszió csigolya elmozdulást is okozhat. Ezt nevezik spondylolisthesisnek. Gyakran fiatal korban jelentkezik.

A radikuláris szindróma kapcsán néhány kockázati tényezőt is említenek, amelyek hozzájárulnak a nehézséghez.

A kockázati tényezők a következők:

• Munkahelyi tényezők
  • vibráció
  • hosszan tartó ülés
  • nem megfelelő munkahelyi ergonómia
  • nehéz terhek emelése
• örökletes tényezők
• gyakori megfázás, hipotermia
• a gerincet érintő rossz biomechanika
  • lúdtalp
  • különböző hosszúságú alsó végtagok
  • gerincdeformitások, skoliózis, medenceproblémák
• túlsúly és elhízás
• nem megfelelő lábbeli
• vitaminhiány és alultápláltság

Nyaki radikulopátia

Ez a nyaki szegmensekből eredő probléma. A legtöbb esetben a porckorong degenerációja az oka.

Hogy jobb képet kapjon róla:

A nyaki porckorong magasságának csökkenése (egy vagy több), a tér csökkenése = idegnyomódás.

A problémák legnagyobb gyakoriságáról a C6 és C7 nyaki csigolya szegmensben számolnak be.

Egy másik probléma a csigolyák ízületi felszínén és csontján kialakuló degeneratív folyamat. A csigolyák közötti ízületeket érintő osteoarthritis és az osteophyták (csontkinövések) kialakulása.

A nyaki porckorong sérve. Az ok a porckorong közvetlen sérülése. Ez a kidudorodó rész az ideg elnyomását okozza.

Lumbális radikulopátia

Az ágyéki régióban fellépő probléma.

Nagyon gyakori. A lakosság 60-90%-a életében legalább egyszer találkozik ezzel a problémával. Az esetek túlnyomó többségében ez egy porckorongsérv által okozott radikulopátia.

Pontosabban:
Főleg az L5-S1, majd az L4-L5, ritkábban az L3-L4 csigolyák közötti porckorongsérv okozza.

Egy másik gyakori ok a degeneratív elváltozás az egész csigolyaszegmensben. Ilyenkor a kóros folyamatot spondilózisnak nevezzük. Egy másik ok, még fiatalkorban és serdülőkorban is, a spondylolisthesis (csigolya elmozdulás).

A tünetek változatosak. Az elnyomás és a károsodás helye szerint jellemzőek.

A gyökérszindrómának jellemzően három tünetcsoportja van:

1. fájdalom a gerincben
2. az innerváció területére - a felső vagy alsó végtagra - kisugárzó fájdalom és kellemetlen érzés.
3. izomgyengeség + hipotónia, hipotrófia és a kapcsolódó reflexek csökkenése

A radikuláris szindróma neurológiai nehézségekben nyilvánul meg. Az első csoportot az irritatív, a másodikat az extinktív tünetek képviselik.

Mit jelent ez?

Az irritatív panaszok azok, amelyek fájdalomban, paresztéziában (pl. bizsergés), irritációban nyilvánulnak meg.

A másik oldalon az extinkciós tünetek állnak. Ezek az érzékelés vagy a reflexek károsodását jelzik. Csökkent izomerő és izomtónus - hipotónia és hipotrófia - kíséri őket.

Néhány irritatív és extinktív tünet a táblázatban

A fájdalom a gerincben, azaz a sérülés helyén lokalizálódik. A fájdalmat mozgáskorlátozottság kíséri.

A gyökérirritáció tünete azonban a test más részébe való kilökődés is.

És ez mint:

Érzékszervi dermatómás tünetek, amelyek az ideg általi innerváció helyén lokalizálódnak. Az érzékszervi érzés fájdalmat és például bizsergést, bizsergést vagy más rendellenes érzést jelent.

Ebben az esetben a panaszok jól körülírtak. Ez különbözik a pszeudoradikuláris szindrómától.

A második csoport a szegmentális motoros tünetek. Ilyenek például az izomgyengeség, a csökkent izomfeszülés vagy a reflexek megváltozása.

A táblázat néhány gyökérszindrómát sorol fel a leggyakoribb károsodott terület szerint

A diagnózis a kórelőzményen és a klinikai tüneteken alapul, majd ezt követi a fizikális vizsgálat. A testtartás, a testtartás és a járás átfogó értékelése.

Ezt szakember - neurológus - végzi. Nehézségek esetén háziorvos, neurológus, ortopédus, idegsebész, fizioterapeuta működik együtt.

Az észleléshez képalkotó módszereket használnak:

• RÖNTGENFELVÉTEL
• CT
• MRI
• EMG - elektromiográfia

A differenciáldiagnosztika fontos, mivel a hátban jelentkező problémák más problémára is utalhatnak.

Példa:

• lumbágó - általános kifejezés a deréktáji fájdalomra, isiászideg-irritáció nélkül.
• coxarthrosis - a csípőízület ízületi gyulladása
• hasi betegség - fekély, epekólika, divertikulitisz, daganat.
• retroperitoneális betegségek - vesék, hasi aorta aneurizma
• nőgyógyászati betegségek - nőknél méhen kívüli terhesség, gyulladás, daganat
• övsömör - neuralgia herpeszes gyulladás után
• érrendszeri betegségek
• daganatos betegségek
• gyulladás a gerincben
• trauma
• pszichés okok

A tünetekről szóló fejezetben leírt tünetegyüttes jelenléte segíthet a megkülönböztetésben. Alternatívaként a problémát súlyosbító mozgástól is függhet.

A tünetek a rendellenesség helyétől függően változnak. Általában helyi fájdalom jelentkezik a gerincben. A fájdalom azonban kisugárzik az érintett innervációs területre = terjed az érintett dermatomán belül.

A nyaki gerinc rendellenességei esetén ez kiterjedhet a fejre, a vállra vagy különbözőképpen az egész felső végtagra. Természetesen más neurológiai rendellenességek is társulnak hozzá. Ilyen például az érzékelési zavar, de a mozgáskorlátozottság vagy az izomgyengeség is.

Ha a probléma az ágyéki régióban jelentkezik, akkor a medencébe, a fenékbe és az alsó végtagokba, sőt az ujjakba is kilövell.

Helyi gerincfájdalom és az alsóbb szintekbe lövellő fájdalom egyaránt előfordul. A fent említett neurológiai tünetek is társulnak.

A fájdalom általában intenzív, éles, égő, szakító vagy akár görcsös. Fokozza bizonyos mozgások, de a hasprés megerőltetése is, például székletnyomás, köhögés és tüsszentés esetén. A gerinc mozgékonysága is korlátozott.

A nehézségek egyoldalúan jelentkeznek, de lehetnek kétoldaliak is. Ez a károsodás mértékétől is függ.

Súlyos formája a cauda equina szindróma.

Ez egy súlyos állapot, amely egy idegcsomó - a cauda equina - összenyomásából ered. A gerincvelő a gerinccsatornán keresztül körülbelül az L1-L2 ágyékcsigolyák szintjéig fut.

A szindrómát a motoros és érzékszervi funkciók jelentős károsodása jellemzi. A medence és a medencefenék szervei, valamint az alsó végtagok szintjén károsodást tapasztalhatunk.

Az ágyéki gerincben az L2 csigolyától lejjebb lévő porckorongsérv okozza.

A tünetek változóak, és a nyomódás helyétől és mértékétől függnek. A nemi szervek és a végbél területének érzékelése károsodott. Az ágyéki régióban fájdalommal járhat, két- vagy egyoldali kilökődéssel a dermatomákba.

A motoros diszfunkciót az alsó végtagok izmainak gyengülése, valamint a záróizmok (sphincterek) diszregulációja és az ehhez társuló inkontinencia (vizelet- és székletürítés) példázza.

Fennáll a szexuális funkciók károsodásának kockázata.