Mi a flegma: hogyan néz ki, milyen kockázatai vannak? Tünetek és diagnózis

A flegma az emberi test lágy struktúráiban zajló korlátlan gyulladásos folyamat elnevezése. A lágy struktúrák kötőszöveteiben (izmok, fascia, bőr alatti szövetek, bőr...) terjed.

A Staphylococcus aureus vagy Streptococcus pyogenes baktériumok által okozott agresszív fertőzés, amely a bőrön vörös gyulladásos fókuszokkal jelentkezik, főként az alsó és felső végtagokon lokalizálva.

Leggyakrabban az alsó végtagok (lábszár) érintettek.

A gyulladás korlátlan, és érintheti a nyirok- és vérrendszert is. A belső szervek flegmája is előfordul.

Ezt a betegséget szaknyelven cellulitisnek (cellulitisz) is nevezik, de a közgondolkodásban ez a narancsbőr és a nyirokrendszeri problémák esztétikai tünetére utal.

Gyakran összekeverik a flegmont a tályoggal. A tályog azonban körülírt gyulladás, amely helyi gennylerakódásokat termel. Ezzel szemben a flegmon egy körül nem írt gyulladásos folyamat, és a genny kiszúrása nem olyan egyszerű.

Mi a gyulladás?

A gyulladás a szervezet védekező mechanizmusa, amely valamilyen károsodásra vagy kórokozó mikroorganizmus jelenlétére adott válaszként lép fel.

Ez egy biokémiai folyamat. Megnyilvánulása fájdalom, bőrpír, duzzanat, emelkedett helyi hőmérséklet és esetleg károsodott szegmentális funkció.

A flegma etiológiáját a baktériumok szervezetbe való behatolása határozza meg. Ezek leggyakrabban staphylococcusok, streptococcusok, ritkábban kólibaktériumok és más patogén mikrobák.

A baktériumok leggyakrabban az egyén sérült bőrborításán keresztül jutnak be a szervezetbe (vágások, karcolások, égési sérülések, rovarcsípések stb. révén).

A betegség fertőzött személlyel való közvetlen személyközi érintkezés vagy fertőző fertőzött, szennyezett tárggyal való érintkezés útján terjed.

Egyes esetekben a betegség enyhe lefolyású, de ha a fertőzés behatol a lágy struktúrák alsó rétegeibe és az érrendszerbe, a fertőzés gyorsan terjed.

A bőr flegmája általában viszonylag korán kezdődik és gyorsan lezajlik. A gyulladásos folyamat megnyilvánulásai a fertőzés szervezetbe jutását követő néhány órán belül elkezdődhetnek.

A gyenge immunrendszerrel és elégtelen immunitással rendelkező emberek hajlamosabbak a flegmonosus dermatitis kialakulására.

A fertőzés első jelei a baktériumok szervezetbe jutását követő néhány órán belül, de legkésőbb néhány napon belül jelentkezhetnek. A tipikus megnyilvánulás a vörös gyulladásos elváltozás kialakulása.

Gyakori a környező szövetek helyi fájdalma, érzékenysége és hőemelkedése. Előfordulhat a végtag duzzanata. A megnyilvánulás a kapcsolódó nyirokcsomók megnagyobbodása vagy duzzanata.

A fertőzés előrehaladtával a bőr mélyebb rétegeiben genny kezd felhalmozódni.

A betegséget olyan kísérő tünetek is kísérik, mint a megnövekedett testhőmérséklet, láz, hidegrázás, a nyirokcsomók megnagyobbodása, fokozott fáradtság, túlzott izzadás, étvágytalanság, fejfájás és sok más.

Ha nem történik kezelés, a flegmás gyulladás átterjedhet a környező szövetekre. Megfertőzheti a vér- vagy nyirokereket és az idegeket.

A kezeletlen flegmon következményes szövődményei közé tartozhat az érrendszeri trombózis, a szepszis, a nyirokcsomó-gyulladás, az agyhártyagyulladás, az ízületi struktúrák gyulladása és mások.

Ha a flegmon kezeletlen marad, a betegség magasabb stádiumában szövetelhalás és üszkösödés - a szövetek bakteriális fertőzés okozta elhalása - következhet be.

A legrosszabb esetekben a fertőzött végtag amputációja fenyeget az üszkösödés és a fertőzés terjedése miatt.

A flegma kockázata tehát a fertőzésnek a test érrendszerébe és belső szerveibe való esetleges behatolása. Ha a fertőzés behatol a szervekbe, jellemző a terület fájdalma és a szervi funkciók károsodása.

A flegma veszélyes állapot, amely, ha nem kezelik, vérmérgezéshez vezethet.

A flegmon leggyakoribb tünetei a következők:

• Vörös, gyulladásos bőrelváltozások
• Helyi fájdalom és érzékenység
• A végtag duzzanata
• gennyes lerakódások képződése
• Megnövekedett helyi hőmérséklet
• Emelkedett testhőmérséklet
• Láz, hidegrázás
• Fokozott fáradtság
• Hányinger
• Túlzott izzadás
• Fejfájás

A diagnózis felállítása orvos által végzett szakszerű vizsgálat útján történik, amely vagy megerősíti, vagy megcáfolja a diagnózist.

A látás és tapintás útján történő diagnosztikai eljárás mellett fizikai műszerek, például MRI (mágneses rezonancia képalkotás) vagy CT (komputertomográfia) is alkalmazható a beteg szöveteiben lévő gyulladás pontos mértékének meghatározására.

Fontos az is, hogy a betegtől vérmintát vegyenek. A flegmában nagyobb számú fehérvérsejt és CRP (C-reaktív fehérje) van jelen, ami a szervezetben zajló gyulladásos folyamatot jelzi.

Gyakori diagnosztikai eljárás, hogy a gyulladásos elváltozás helyéről váladékmintát vesznek, amelyet aztán laboratóriumban értékelnek. Meghatározzák egy adott baktérium jelenlétét a mintában.

A flegma megelőzése

A bakteriális fertőzések elleni megelőzés önmagában nem létezik. A megelőzés azonban a baktériumok szervezetbe való bejutásának kockázatának kiküszöbölését jelenti. A sztreptococcus/staphylococcus bőrbaktériumok esetében ez a bőrsebek, vágások, égési sérülések vagy rovarcsípések kiküszöbölését jelenti.

A bőrborítás megsértése esetén az érintett terület azonnali lemosása és fertőtlenítése szükséges. Nagyobb vagy nem specifikus sérülés esetén mindig orvoshoz kell fordulni.

A fertőző betegségek megelőzésének és könnyebb lefolyásának másik fontos pontja az erős immunrendszer és a szervezet védekezőképessége. Minél ellenállóbbak a nyiroksejtek, annál nagyobb az esélye a kialakuló betegségek könnyebb lefolyásának.

Erre alkalmas a kiegyensúlyozott és egészséges étrend, a fehérjebevitel, az elegendő testmozgás, a szükséges vitaminok és ásványi anyagok bevitele, az egyéb lehetséges diagnózisok kezelésének betartása, a higiéniai előírások betartása és nem utolsósorban a rendszeres megelőző orvosi ellenőrzés.