Mi a diabéteszes neuropátia és milyen tünetei vagy szövődményei vannak?

A diabéteszes neuropátia neurológiai betegség. Hosszú távú, rosszul kompenzált cukorbetegségben fordul elő. A magas vércukorszint idegkárosodást okoz az egész szervezetben.

Leggyakrabban az alsó végtagok és a lábak idegeit érinti.

Azonban az emésztőrendszert, a húgyhólyagot, a vérnyomást, az ereket és a szívet irányító idegek is károsodhatnak.

A tünetek a diabéteszes neuropátia tünetmentes formájától a nagyon fájdalmas és rokkantságot okozó típusig terjednek.

A kezelés elsősorban a glikémia, azaz a vércukorszint normalizálásából és a fájdalom vagy a kellemetlen érzés csillapításából áll.

A diabéteszes neuropátia nem egyetlen izolált betegség. A klinikai szindrómák szélesebb spektrumát foglalja magában, amelyek különböző okokból különböző tünetekkel jelentkezhetnek.

Közös jellemzőjük a perifériás idegrendszer működési zavara.

Ez az idegrostok helyi vagy diffúz károsodását jelenti. Az érzékszervi érzékelésért, a motoros irányításért vagy a test belső folyamataiért felelős idegek, az úgynevezett vegetatív idegek károsodhatnak.

A diabéteszes neuropátia előfordulási gyakorisága a cukorbetegség időtartamától és kompenzációjától függ. Becslések szerint a betegek akár 10%-ánál már a cukorbetegség diagnózisának felállításakor megfigyelhető az idegrostok valamilyen kóros elváltozása.

A cukorbetegség 25 éves időtartama esetén a betegek akár fele szenved diabéteszes neuropátiában.

A diabéteszes neuropátia tünetei akár a meglévő cukorbetegség első jelei is lehetnek, ami az orvost a diabetes mellitus diagnózisának felállítására készteti.

Klinikailag a diabéteszes neuropátiát két típusra osztják:

• A neuropátia szubklinikai formája.
• a neuropátia klinikai formája

A szubklinikai formában az idegkárosodás jelen van, de a beteg nem tapasztal tüneteket. A betegséget elektrofiziológiai EMG-vel és más neurológiai műszeres módszerekkel lehet diagnosztizálni.

Leggyakrabban a gyermekek és a fiatal serdülőkorú cukorbetegek érintettek, különösen az 1-es típusú cukorbetegek.

A szubklinikai neuropátia éppen csendes lefolyása miatt veszélyes. Az idegkárosodás rejtetten és némán halad előre. Emiatt a diabéteszes neuropátiát csak a visszafordíthatatlan idegkárosodás késői stádiumában, pl. a diabéteszes láb kialakulásakor fedezik fel.

A diabéteszes neuropátia korai felismerése különösen fontos a súlyos szövődmények kialakulásának megelőzése érdekében. A károsodás korai szakaszában még lehetséges a terápiás beavatkozás.

A klinikai forma szubjektíven különböző tünetekkel és az objektív neurológiai vizsgálaton észlelt kóros leletekkel nyilvánul meg.

A cukorbetegségben bekövetkező idegkárosodás oka még nem teljesen ismert.

Úgy vélik, hogy az idegeken keresztül történő elégtelen véráramlás és az ideg csökkent oxigénellátása a fő okozója a működési zavar kialakulásának.

A cukorbetegségben a vérben túl magas a cukorkoncentráció, amit hiperglikémiának nevezünk.

A magas és tartós hiperglikémia esetén az érfal meggyengül és az erek bélése károsodik. Ez okozza a cukorbetegség egyik gyakori szövődményét, a kis erek (kapillárisok) károsodását, az úgynevezett mikroangiopátiát.

Minden idegnek van egy kis ér, amely táplálja (az úgynevezett vasa nervorum). Ha ez az ér sérül, az ideg nem kap megfelelő táplálást, és elveszíti megfelelő működését.

Ezenkívül más tényezők is hozzájárulnak az idegkárosodáshoz, mint például:

• oxidatív stressz.
• genetikai hajlam
• károsodott zsíranyagcsere
• immunológiai mechanizmusok

Számos olyan kockázati tényező van, amely tovább növeli a diabéteszes neuropátia kockázatát.

A leggyakoribbak közé tartoznak:

• Rosszul szabályozott glikémia
• hosszú távú cukorbetegség, különösen, ha rosszul kompenzált
• a cukorbetegség szövődményeként kialakult vesebetegség
• túlsúly, azaz 25-ös vagy annál magasabb testtömegindex
• dohányzás, amely önmagában károsítja és szűkíti az ereket, tovább rontva az idegek vér- és oxigénellátását.

Klinikailag a diabéteszes neuropátiát négy fő típusra lehet osztani. A betegnél előfordulhat, hogy egy típus tünetei egyidejűleg több típusra is jellemzőek.

Az összes jelenlévő tünet attól függ, hogy a neuropátia mely idegeket érinti. A betegség progresszív jellegű, így a tünetek is fokozatosan alakulnak ki és súlyosbodnak.

A tünetek észrevétlenül is bekúszhatnak, és a beteg alig veszi észre őket. Ilyenkor súlyos idegkárosodás és visszafordíthatatlan szövődmények lépnek fel.

Ha a tünetek jelentős kellemetlenséggel és fájdalommal járnak, a beteg maga is viszonylag korán orvoshoz fordul. Ez ebben az esetben előnyös, mert még a károsodás korai szakaszában megelőző és terápiás beavatkozásra van lehetőség.

Perifériás neuropátia

A diabéteszes neuropátiának ezt a formáját disztális szimmetrikus perifériás polineuropátiának is nevezik.

Ez a diabéteszes neuropátia nagyon tipikus és gyakori megnyilvánulása. Az alsó végtagok, különösen a lábak idegeit érinti elsőként. A tünetek gyakran éjszaka súlyosbodnak, amikor az illető nyugalomban van. Ezek a kellemetlen érzések zavarják a beteget az alvásban.

A legjellemzőbb tünetek közé tartoznak:

• csökkent érzékenység vagy zsibbadás a fájdalmas ingerekre vagy a hőmérséklet-változásra.
• bizsergő, bizsergő vagy égő érzés a lábakban, az úgynevezett paresztézia
• szúró fájdalom vagy görcsök
• túlérzékenység még egy enyhe érintésre is, amely azonnal fájdalmat okoz (néha a takaró vagy lepedő érintését a bőrön fájdalmasnak érzékelik. Ezt nevezik allodíniának).
• fertőző szövődmények, például rosszul gyógyuló sebek, fekélyek, csont- és ízületi fájdalmak.

Az érzékenységi tünetek általában a lábujjaktól a lábfejen át a térd alá terjednek. Sok betegnek olyan érzése van, mintha egy szűk zokni lenne a lábfej körül, vagy később harisnya. Ezért ezt a fajta érzékenységi zavart "harisnyának" vagy a felső végtagoknál "kesztyűnek" nevezik.

A diabéteszes neuropátia fájdalmas formája sajnos elég gyakori. A diabéteszes neuropátiában szenvedő betegek körülbelül 40-60%-a szenved fájdalomtól.

Ezek nagyon kellemetlen égő érzések, villamosság, tűszúrásszerű szúrás, bizsergés, ami az érintett végtag zsibbadásával is jár, leggyakrabban a tenyérben és a talpban vagy az ujjakban.

A bruttó idegrostok neuropátiája

Ez a betegség fájdalommentes típusa, de kellemetlen fokozatos hely- és mozgásvesztéssel jár. Fokozatosan izomfájdalom is társul hozzá, különösen a nagy izomcsoportokban, például a combokban.

A járás bizonytalan, és a betegnek nehézségei vannak az egyensúly megtartásával.

Autonóm neuropátia

A vegetatív idegrendszer tartja fenn a test belső környezetét. Olyan folyamatokat irányít a szervezetben, amelyeket nem az akarat vezérel, mint például a szívritmus, a hólyag megtelése, a gyomor és a bél ürülése, a nemi szervek működése és a szem megfelelő működése.

Ezen idegvégződések érintettsége például a következő nehézségeket okozhatja:

• állandó hidegérzet
• vékony, száraz és repedezett bőr, ha a verejtékezés zavart szenved.
• hajhullás, körömnövekedési zavarok
• az ujjak duzzanata
• a saját hipoglikémia érzékelésének károsodása, ami nagyon veszélyes, mert a mély hipoglikémia életveszélyes állapot.
• a hólyag vagy a belek megfelelő kiürülésének zavara, ami vizeletvisszatartást és székrekedést okozhat.
• hiányos és lassú gyomorürülés (gasztroparézis), amely hányingerrel, hányással és étvágytalansággal jár együtt.
• a szemek fényváltozásokhoz való alkalmazkodási zavarai (a pupillák szűkülése és tágulása).
• károsodott szexuális funkciók, pl. merevedési zavarok.
• szívritmuszavarok

proximális neuropátia (diabéteszes poliradikulopátia)

A diabéteszes neuropátiának ezt a formáját általában diabéteszes amyotrófiának is nevezik. A comb- és farizmokban lévő idegvégződések, az úgynevezett lumbosacralis köteg károsodásával jár. Ritkábban a brachialis köteg, azaz a felső végtagok idegei is érintettek.

A neuropátia fájdalommal és izomsorvadással jár. Ez súlyvesztéssel és az érintett végtag gyengeségével jár.

A tünetek általában a test egyik oldalán jelentkeznek, de nem ritkán mindkét oldal érintett.

A tipikus tünetek közé tartoznak:

• csípő- és combfájdalom, isiász izomfájdalom, a gerincbetegséget utánozhatja.
• legyengült és petyhüdt combizmok, gyakran aszimmetrikusan.
• a comb- és farizmok gyengesége miatt nehézkes felkelés ülő helyzetből.

Mononeuropátia (fokális neuropátia)

Ha a hasi és mellkasi idegek érintettek, akkor thoracolumbalis radiculo-neuropathiáról van szó. Ha a fej érintett, akkor koponyaűri neuropathiáról. Ha a tünetek egynél több helyen jelentkeznek egyszerre, a betegséget mononeuritis multiplexnek nevezik.

Mononeuropátiának nevezik az egyetlen konkrét ideg károsodását.

A mononeuropátia tünetei a következők:

• fókuszálási nehézség vagy kettős látás (látóideg-károsodás).
• fájdalom az egyik szem mögött (a látóideg érintettsége)
• az arc egyik oldalának bénulása, az úgynevezett Bell-bénulás (az arcideg (n. facialis) károsodása).
• zsibbadás, bizsergés, bizsergés és fájdalom a kézben és az ujjakban.
• gyenge és ügyetlen kezek, képtelenek megfogni dolgokat, nehézségek a finommotoros képességek terén

A diabéteszes neuropátia diagnózisa magában foglalja a kórtörténetet, az objektív fizikai neurológiai vizsgálatot és további vizsgálatokat vagy laboratóriumi vérvizsgálatokat.

A klinikai vizsgálatot neurológus végzi, és magában foglalja a felszíni és mélyérzés vizsgálatát. A vizsgálatot például egy rezgéseket keltő "hangvilla" alkalmazásával végzik a test olyan részein, ahol a bőr közel van a csonthoz.

Az előrehaladott neuropátiában szenvedő beteg nem érzi ezeket a rezgéseket. A hőérzékenységet hideg és meleg tárgyak alkalmazásával is lehet vizsgálni, a finomérzékenységet egy vékony cérnával vizsgálják, és így tovább.

Az objektív vizsgálat mellett a beteg speciális kérdőíveket is kitölthet, amelyek a szubjektív érzéseire, például a fájdalmainak leírására összpontosítanak.

A kiegészítő vizsgálatok közül a leghasznosabb az EMG-vizsgálat, azaz az elektrofiziológiai tesztek. Az EMG-vizsgálat meghatározza az idegben történő vezetés sebességét. A kóros görbületek és a vezetés blokkjai az idegkárosodás jelei.

A bőrbiopszia viszonylag invazív vizsgálat. Elsősorban a diabéteszes neuropátia fájdalmas formájának diagnosztizálására használják. Megfigyeljük az intraepidermális idegrostok sűrűségének csökkenését.

Vannak különböző tapaszok is, amelyeket a lábfejre helyeznek. Ha ezek színe viselés közben megváltozik, az idegrostkárosodásra utal.

A diabéteszes neuropátia lefolyása függ a beteg cukorbetegségének formájától (DM 1 és DM 2), a diabéteszes neuropátia formájától (fájdalmas forma, perifériás, szubklinikai stb.) és nem utolsósorban a kezelés hatékonyságától, a glikémiás kontrolltól, az életmódtól és más társuló betegségektől, amelyek megnehezíthetik a lefolyást.

A rosszul kezelt cukorbetegeknél nagyobb a súlyos szövődmények kockázata és magasabb a halálozás.

A legsúlyosabb szövődmények közé tartoznak a következők:

• a bőr leépülése
• a kis bőrszakadások fertőzése
• bőrfekélyek kialakulása
• a végtagok "szalámiamputációi".
• szívinfarktus
• iszkémiás stroke, agyvérzés

A szövődmények megelőzése és a megfelelő szervi működés

Ha a szervműködés károsodik, számos más szakember vizsgálata szükséges. Például urológusra van szükség a húgyúti rendellenességek miatt, gasztroenterológusra az emésztési problémák miatt, kardiológusra a szívritmuszavarok miatt stb.

• Húgyúti és húgyúti problémák esetén segíthet a szigorú vizelési rend vagy az időzített vizelés, azaz a meghatározott órában történő vizelés.
  • Az alhasi területre gyakorolt nyomás, ahol a hólyag található, szintén segít a betegeknek.
  • Gyakori szövődmény a nem teljes ürítés, amikor a maradék vizelet a hólyagban marad. Ez hajlamosít a húgyúti fertőzésekre, amelyek a cukorbetegeknél a vizelet magasabb glükózkoncentrációja miatt eleve fokozottan jelentkeznek.
  • A katéterezés, azaz egy vékony cső behelyezése a hólyagba a vizelet elvezetésére, segít a maradék vizelet eltávolításában.
• A gasztroparézis tüneteire (azaz emésztési zavarok, gyakori böfögés, hányinger és hányás) a gyakoribb kis adagok fogyasztása segít.
• A vegetatív idegrendszer zavarai esetén a vérnyomás ingadozik. Ha a vérnyomás alacsony, amikor állunk, ez az ortosztatikus hipotenzió. Ez veszélyes, mert a hosszú ideig tartó állás vagy a hirtelen helyzetváltoztatás tudatzavart és ájulást okoz. Kezelése több folyadék fogyasztásával, az ülésből lassú helyzetváltoztatással, valamint legalább 10 cm-re felemelt fejjel történő alvással történik.

Életmódbeli változások

Nagy a szövődmények kockázata, ha a betegnek cukorbetegsége és magas vérnyomása is van. Ezért fontos, hogy ne csak a magas vércukorszintet, hanem a magas vérnyomást is kompenzáljuk. 130/90 mmHg feletti értékek esetén legalább alapszintű orvosi kezelés szükséges.

Fontos a kiegyensúlyozott, egészséges étrend, különösen a zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása. Ha a beteg túlsúlyos, törekednie kell az optimális BMI-értékek elérésére. Az aktív életmód és a rendszeres testmozgás hasznos.

A fizikai aktivitás segít csökkenteni a vércukorszintet.

Emellett javítja az erek véráramlását és fenntartja az egészséges szív- és érrendszert.

A dohányzás vagy bármilyen más dohányfogyasztás tovább szűkíti az ereket és rontja az idegek vérellátását. Ezért a cukorbetegeknek meg kell próbálniuk megszabadulni ettől a szokástól.

Kiegészítők az alapkezeléshez

Egyes étrend-kiegészítők igen hatékonyan javíthatják a beteg állapotát, például a szövetek vérellátása, a vérkeringés javítása, az idegek regenerálódásának elősegítése, a duzzanat befolyásolása stb. révén.

Mindenképpen konzultálni kell az orvossal, mielőtt bármilyen kiegészítőt szednénk. Így elkerülhetők a nem kívánt gyógyszerkölcsönhatások vagy mellékhatások.

Helyileg a bőrön a kapszaicin krém népszerű. Ezt a bőrre kenve alkalmazzák azokon a területeken, ahol égő, bizsergő vagy fájdalmat éreznek, például a talpakon. A leggyakoribb mellékhatás a bőrirritáció, a bőrpír és az intolerancia az égető hővel szemben, amelyet a krém természetesen termel.

Az alfa-liponsav egy erős antioxidáns, amely természetes módon megtalálható egyes élelmiszerekben, például a burgonyában és a gyümölcsökben, valamint különböző étrend-kiegészítőkben. Mivel az oxidatív stressz az erek és később az idegek károsodásának egyik fő tényezője, minden antioxidáns nagyon hatékony e szövődmények megelőzésében. Az alfa-liponsav ezek közül a leghatékonyabb.

Európában az alfa-liponsav hivatalosan engedélyezett gyógyszer a diabéteszes neuropátia kezelésére.

Az akupunktúra olyan módszer, amely általában segít a különböző típusú krónikus fájdalmak esetén. Ez alól a neuropátiás fájdalom sem kivétel. Hatása több ülést igényel. Szakszerűen végezve nincsenek súlyos mellékhatásai.