Hogyan kezelik a coxarthrosist? Gyógyszeres kezelés, testmozgás az ízület műtétje után

Miért érdemes minél hamarabb elkezdeni a coxarthrosis kezelését?

Az ízületi gyulladás kezelését már az első jeleknél meg kell kezdeni, és lassítani vagy megállítani az ízület degeneratív folyamatát. Ha nem kezelik, és figyelmen kívül hagyják a szervezet jelzéseit, a csípőízületben felgyorsulhat a romboló folyamat.

Magán a fájdalmon és az ízület mozgáskorlátozottságán kívül összetett izomegyensúlyzavarok alakulhatnak ki az ember mozgásszervi rendszerében.

Fájdalom esetén jellemző a fájdalomcsillapító járás. Ez olyan járásra utal, amely a sérült ízületet "kíméli", a másikat pedig jobban megterheli.

Az ellentétes csípőízület tartós túlterhelése a másik, egészséges ízületben gyors kopáshoz és artrózishoz vezethet.

A hát helytelen igazodása és a medence ferde helyzete jelen van, ami viszont hatással van a törzs, a vállak és a fej tartására.

Egy bizonyos idő elteltével izomfájdalom megjelenése lehetséges a test legkülső részein is.

A coxarthrosis kezelése

A csípőarthrosis kezelése konzervatív és műtéti kezelésre oszlik.

Az arthrosis kezelésének fő célja az invazív kezelés, nevezetesen a mesterséges csípőprotézis késleltetése. Ez mindig a beteg objektív és szubjektív tüneteitől és az orvossal való megegyezéstől függ.

Általában konzervatív kezelést alkalmaznak. Ezt követően értékelik az eredményeket, hogy megállapítsák a műtét megfelelőségét és szükségességét. Ha a beteg fájdalma előrehaladott és akut, azonnal ízületi csere (endoprotézis) javasolt.

Konzervatív kezelés

A konzervatív kezelés a fájdalom megszüntetésére, az ízület mozgékonyságának növelésére, a legyengült izmok erősítésére, a túlterhelt izmok lazítására, a testsúlyszabályozásra, a fizikai aktivitás módosítására, valamint a munkához és a szokásos napi tevékenységekhez szükséges megfelelő ergonómia megtanítására összpontosít.

A farmakológiai kezelés fő képviselői a fájdalomcsillapítók, a nem-szteroid gyulladáscsökkentők és a kondroprotektív szerek.

A kezelés alapja az ízület hatékony helyi táplálása hialuronsav, kollagén és egyéb kondroprotektív szerek formájában. Az orvos fájdalommentes injekciókat ad be közvetlenül a sérült ízületi kapszula belső oldalába.

A konzervatív kezelés passzív terápiát jelent, amely a fizikoterápia pozitív hatásait használja, mint például az elektroterápia, a fényterápia, az ultrahang, a hőterápia vagy a hidroterápia.

Az egyes terápiatípusok kiválasztása mindig a kívánt hatástól függ, amely általában fájdalomcsillapító és gyógyító (regeneráló).

A fizioterápia az ízületi gyulladás terápiájának szerves részét képezi. A rehabilitációt az orvos mind megelőzően, mind a kezelés előtti és utáni fázisban írja elő.

A coxarthrosis az egyik leggyakoribb ortopédiai diagnózis, amellyel a fizioterapeuták a járóbeteg-rendelőkben, kórházakban és rehabilitációs intézetekben találkoznak.

A fizioterapeuta az együttes kezelések során lazítja és mobilizálja a páciens csípőjét, a keresztcsonti ízületet és a nyaki gerinc ízületeit. Lágy és manuális technikákkal befolyásolja és megszünteti az izomgörcsöket.

Gyakorlatokat végez a pácienssel, különösen a farizmok és a csípőízülethez közeli izmok erősítésére és stabilizálására.

Coxarthrosis és a testmozgás

A gyógytornász a terápia céljának és a páciens egészségi állapotának megfelelően választja ki a specifikus gyakorlatokat. A gyakorlatok a megelőző, a műtét előtti és a műtét utáni fázisban változnak.

A műtét után a páciens betart bizonyos mozgáselveket és korlátozásokat (nincs lábkeresztezés, alacsony ülés, a csípőízület nagyfokú terhelése, túlzott rotáció stb.)

A leggyakrabban alkalmazott gyakorlat a glute bridge, amely a farizmok erősítésére szolgál.

A páciens egész hátával és fejével egy puha szőnyegen fekszik, a lábak térdben behajlítva. A szőnyeg és a gerinc között nincs hely. A lábak teljes hosszukban a szőnyeghez vannak ragasztva, a karok pedig lazán a test mellett vannak elhelyezve. A rendszeres rekeszizom- és hasi légzésre figyelünk.

Kilégzéssel a páciens csigolyáról csigolyára fokozatosan lehámozza a csigolyákat a szőnyegről, és a medencét a mennyezet felé emeli. Összehúzza és igénybe veszi a farizmokat.

A páciens a magasabb pozícióban marad. Többször belélegzik és kilélegzik a bordákba, de nem engedi a farizmok összehúzódását.

Ezután kilégzéssel a páciens lassan és egyenletesen visszafekszik a szőnyegre a kiinduló helyzetbe, és ellazítja a farizmokat. A gyakorlat biztonsága érdekében a páciens a combjai közé helyezhet egy puha gimnasztikai labdát vagy párnát, hogy megakadályozza a lábak túlzott adductióját és keresztbe feszítését.

Ennek a gyakorlatnak egy variációja a glutealis izmok és a comb abduktorainak erősítésére (súly nélkül) a felső glutealis hídhelyzet alkalmazása, amely során a térdeket egyszerre húzza szét (béka), miközben a glutealis régió összehúzódik.

Ezután a térdeket simán visszahozzuk a csípőízület szintjére. Célszerű enyhe ellenállással szemben gyakorolni (ellenállással ellátott ruhagumi vagy a terapeuta keze, amely kissé ellenáll a gyakorló mozgásának).

A lapockák ismét a szőnyeghez tapadva maradnak a gyakorlat során. Figyelmet fordítunk a rekeszizom-hasi légzésre (az alsó bordák oldalára történő légzés).

A terápia hatékonyabbá tétele és a gyakorlatok közbeni hibák elkerülése érdekében ajánlott a terapeutával való konzultáció. A terapeuta a páciensre, annak diagnózisára és a terápia céljára szabott gyakorlatokat készít.

Biológiai kezelés

A biológiai kezelés a konzervatív kezelés legújabb típusa. Költségessége miatt nem gyakran alkalmazzák.

Ennek lényege, hogy a szervezet saját őssejtjeit zsírból nyerik, amelyeket közvetlenül a sérült ízületbe fecskendeznek. Ezek képesek a szervezetben lévő sejtek és szövetek javítására, regenerálására.

Az I. és II. fokú ízületi gyulladásban szenvedő betegek kérdőíveken szubjektíven értékelték egészségi állapotuk javulását. 6 hónappal az eljárás után a betegek mintegy 65%-a tapasztalta a fájdalom csökkenését és a sérült ízület mozgékonyságának bizonyos mértékű javulását.

A kezelés annál hatékonyabb és tartósabb hatású, minél inkább az artrózis alacsonyabb stádiumában alkalmazzák.

A fejlesztés és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően úgy gondolják, hogy a biológiai terápia lehet a jövőben az osteoarthritis leghatékonyabb terápiás formája.

Csípőprotézis

Az endoprotézis, a csípőprotézis akkor javallott, ha az állapot a konzervatív kezeléssel nem javult. Gyakran ajánlják magasabb fokú ízületi gyulladás és erős fájdalom esetén.

A csípőprotézis leggyakoribb oka a coxarthrosis.

Az endoprotézisek titánból, kobaltból vagy krómból készülnek. Ezek az anyagok hosszú élettartammal rendelkeznek. Kétféle csípőprotézis létezik: részleges és teljes.

A részleges csípőprotéziseknél az ízület sérült részét pótolják. A teljes csípőprotéziseknél az ízületi felületek mindkét részét pótolják.

A modern időkben az implantátumok nagy választékát kínálják. Ez lehetővé teszi az orvosok számára, hogy minden egyes fogyatékossági típushoz megfelelő típusú endoprotetist válasszanak.

Az implantátumok a következőkre oszthatók:

• Cementált
• cementálatlan
• hibrid

A csontcementet használó cementált protézis simább felületű és a műtét után hamarosan teljesen terhelhető. Hátránya az esetleges csere. A sebésznek később nehezebb lenne a hozzáférése.

Ezért elsősorban idős és inaktív betegeknél alkalmazzák.

Acement nélküli protézis ezzel szemben a felszínen érdes, és stabil rögzítése fokozatosan történik. Hátránya, hogy a műtét után hamarosan nem lehet teljes mértékben terhelni.

Ez azonban egy egyszerű műtéti lehetőség a jövőbeni esetleges pótláshoz. Fiatalabb és aktívabb betegek számára alkalmas.

A hibrid pótlásoknál az egyes csontkomponenseket külön-külön, más-más módon rögzítik.

Gyógyulás és szövődmények

A legtöbb esetben a csípőízületi protézis utáni felépülés könnyű és fájdalommentes. Mind a beteg, mind a kezelőorvos arra törekszik, hogy az "új" ízület a műtét után minél hamarabb teljes mértékben használható legyen.

A páciens a csípőízület körüli izmokban fájdalmat tapasztalhat az izomegyensúly megbomlása értelmében. Ez azonban megfelelő rehabilitációval viszonylag gyorsan korrigálható. A szervezet és az ízületet körülvevő struktúrák fokozatosan hozzászoknak az új ízülethez.

A lehetséges szövődmények az általános és helyi érzéstelenítéssel járnak, mint más sebészeti beavatkozásoknál. A helyi szövődmények minimálisak, de lehetségesek. Ezek közé tartozhat az endoprotézis műtét utáni kificamodása, fertőzés vagy a műtött terület neuromuszkuláris zavarai.

A rehabilitáció a műtét napján azonnal megkezdődik. Fizioterapeuták részvételével történik, olyan rehabilitációs segédeszközökkel, mint a motoros sín, a futópad vagy az overball és a gimnasztikai labda.

Álló helyzetben a páciens két francia bottal való járást tanul sík felületen. Ha ezt már elsajátította, fokozatosan növelik a távolságot, és megtanítják a lépcsőn járást.

A műtétet követő első 6 hétben (ebből kb. 2 hét kórházban) a műtött ízület alkalmazkodási és gyógyulási folyamata zajlik. Ez idő alatt a beteg nem terhelheti teljesen a végtagot, és mankó segítségével kell járnia.

A műtött oldal lassú terhelésével a beteg megszabadul a mankóktól. A beteg a műtét napjától kezdve a kórházban, majd ezt követően a rehabilitációs klinikán tartott találkozók során a fizioterapeutával gyakorol.

Az eredmény a teljes visszatérés az életbe.