Menopauza: tünetek, hogyan zajlik, mikor jön, mi a nehézségek megelőzése?

Leggyakoribb tünetek

További tünetek megjelenítése ᐯ

Gyakran kérdezik: Mi a menopauza?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a menopauza a nő 45. és 60. életéve közötti időszak. Egy évvel az utolsó menstruáció előtt kezdődik, és sajátos klinikai tünetekkel jár.

A fogalom meghatározását és bevezetését először 1976-ban, a franciaországi Nemzetközi Orvosi Kongresszuson használták.

A köznyelvben a menopauza időszakát "átmenetnek" becézik.

Mi történik a szervezetben a menopauza alatt?

A nő ciklusát egy sor hormon szabályozza, amelyeket az agy központi idegrendszere irányít.

A női szervezetben bekövetkező változások hátterében a hormonszintek változása áll. Csökken a progeszteron- és az ösztrogéntermelés.

Ezzel szemben a hipotalamusz és az agyalapi mirigy hormonok szintje megnő.

A hormonális változások következtében a petefészkek reproduktív rendszerében a tüszők elvesztése következik be. Ezt a folyamatot tüszőatresiának nevezik.

A menstruációs ciklusok nem állnak le egyik napról a másikra. A menstruációs ciklusok fokozatosan meghosszabbodhatnak, anovulációs ciklusok vagy metrorrhagia léphet fel, míg végül a menstruációs ciklus teljesen leáll.

Az utolsó menstruációs vérzést menopauzának nevezzük. A menopauza szót azonban a menstruáció megszűnésével járó, a női szervezetben végbemenő általános változás időszakára is használják.

A hormonális változások mellett a méh, a hüvely, a szalagok és a medencefenék izmainak enyhe sorvadása is bekövetkezik.

A lágy struktúrák elveszítik eredeti rugalmasságukat és gyengülnek. A pH-szint semlegessé vagy lúgossá válik. A laktobacillusok szintje fokozatosan csökken.

A külső változások, mint a súlyváltozás, a bőr alatti zsírlerakódás változása, a bőr pigmentációja, a bőr fokozott szárazsága stb. szintén észrevehető.

A menopauza kezdetét számos, nagyrészt nem befolyásolható tényező határozza meg.

Ezek közé tartozik a menarche, azaz az első menstruációs ciklus kezdete. Minél később következik be, annál később várható a menopauza kezdete. További tényezők közé tartozik a menstruációs ciklusok hossza (minél hosszabb a menstruációs ciklus, annál később várható a menopauza kezdete), a faji hovatartozás és az idősebb kor.

A befolyásoló tényezők közé tartozik a születések száma (minél több a születés, annál később várható a menopauza kezdete), az életmód (az alkohol és a dohányzás befolyásolhatja a menopauza korábbi kezdetét) és a pszichoszociális tényezők (kapcsolatok, stressz, környezet).

A menopauza 4 időperiódusra osztható:

Premenopauza
Menopauza
Perimenopauza
Posztmenopauza

A premenopauza a hormonháztartás csökkenésének kezdete előtt 1 évig tartó időszak, rendszeres menstruációval.

A menopauza a menstruációs ciklus megszűnésének és eltűnésének időszaka.

Ez az utolsó fiziológiás menstruáció.

Perimenopauza az utolsó menstruációs vérzés időszaka és az azt követő időszak, amikor a hormonok jelentős ingadozása tapasztalható.

Gyengébb, rendszertelen menstruációs vérzés is előfordulhat.

Posztmenopauza a menopauza utáni 1 év, amelyet a női hormon, az ösztrogén alacsony szintje jellemez.

Hány éves korban következik be a menopauza?

Általában 45-60 éves kora között következik be egy nő életében. Egyeseknél korábban jön el.

A nők sok nehézséggel szembesülnek ebben az időszakban. Őket a név egyesíti...

Klímakteriális szindróma

A klimaxos nők mintegy 70-80%-át érinti a klimax szindróma.

Átlagosan 2 évig tart. Sajátos klinikai tünetek jellemzik, amelyek testi és lelki természetűek. Vannak módszerek, amelyekkel a menopauza lefolyása jelentősen lerövidíthető.

Melyek a menopauza legkorábbi tünetei?

Fizikai tünetek:

Hőhullámok
Éjszakai izzadás
szívdobogás
Fáradtság
Fejfájás
Migrén
Alvászavarok
Álmatlanság
A csontritkulás előrehaladása
Fokozott bőrszárazság
A bőr pigmentációjának megváltozása
Fokozott bőrsorvadás
Inkontinencia
A nemi szervek változásai
A libidó csökkenése

Pszichiátriai tünetek:

Hangulati zavarok
Ingerlékenység
Túlérzékenység
Szorongás és depresszió
Memóriazavar
Koncentrációs zavarok
Stresszes érzés

Hőhullámok és izzadás

A hirtelen hőhullámok és a fokozott éjszakai izzadás a klimaxos nők akár 70%-át is érintheti.

A hőmechanizmus valószínűleg a hipotalamuszban szabályozott hőszabályozás átmeneti zavarának vagy változásának eredménye. A hipotalamusz befolyásolja a bőrhőmérséklet, a véráramlás, a vérnyomás és a szívfrekvencia változásait is.

A hőhullámok időtartama egyéni. Általában hirtelen jelentkeznek és 3-5 percig tartanak, de akár egy órán át is tarthatnak.

Alvászavarok

Az életkor előrehaladtával az alvási ciklus fiziológiailag megváltozik. Az elalvás és az ébredés általában korábbi órákra tolódik.

Fokozott fáradtság, álmosság és elalvási nehézségek jelentkezhetnek.

Egyes tanulmányok szerint a menopauza idején csökken az alváshormon melatonin szintje. A melatonin étrend-kiegészítők formájában történő szedése pozitív hatással van az alvásra és az alvás minőségére.

Pszichiátriai rendellenességek

A menopauza egyik leggyakoribb tünete a pszichés zavarok. Szorongás, depresszió, idegesség, figyelem- és memóriazavarok és gyors hangulatváltozások.

Az ösztrogének receptorai az agy bizonyos részein találhatók, amelyek a pszichés állapotért felelősek.

Az ösztrogénszintek a dopamin- és szerotoninszintekkel is korrelálnak, amelyek az aktuális hangulatunkkal és belső érzésünkkel állnak összefüggésben.

A bőr jellemzőinek változása

A hormonok változásai a test legnagyobb szervére, a bőrre is hatással vannak. A hormonális öregedés a ráncok kialakulásában, a bőr fokozott szárazságában és sorvadásában nyilvánulhat meg.

Csökken a kollagéntermelés, csökken a szőrtüszők száma, lassul a körömnövekedés és a melanociták elvesztése. A melanociták elvesztése a bőr pigmentációjának megváltozásához vezethet.

Inkontinencia

A vizeletinkontinencia a vizelet kontrollálhatatlan elfolyása. A nők körülbelül 50%-át érinti. A leginkább veszélyeztetett csoport az idősebb nők és a menopauzában lévők.

Az ösztrogének csökkenése következtében a húgyhólyag, az alsó húgyutak és a medencefenék izmai sorvadnak. A záróizmok gyengülésével előfordulhat, hogy fokozott fizikai aktivitás, köhögés vagy tüsszentés esetén nem következik be a reflexes záródás.

A libidó csökkenése

A női nemi szervek enyhe változáson mennek keresztül atrófia formájában. A petyhüdtség, a rugalmasság elvesztése, a lágy rostok megrövidülése vagy a hüvely szárazsága a kenődés hiányával. A pszichológiai tényezők fontos szerepet játszanak.

A nemi hormonok szintjének csökkenése a libidó, a szexuális vágy csökkenését és a szexualitás élményének csillapodását okozhatja.

Csontritkulás

A csontok mikroarchitektúrájának zavara és a csonttömeg csökkenésének előrehaladását csontritkulásnak nevezzük. Ez a menopauza egyik gyakori tünete.

Egyes tanulmányokszerint a combcsonttörést szenvedő nők mintegy 80%-a menopauzában van.

A csontok elvékonyodása a törések nagyobb kockázatát jelenti, különösen a combnyakon, a gerinc csigolyáin és a csuklócsontok területén.

Szükséges az orvosi kivizsgálás és a szükséges vitaminok és ásványi anyagok rendszeres pótlása. Különösen a kalcium- és D-vitamin-pótlás.

A combcsont csontritkulása. forrás: A csontok csontritkulása: Getty Images

A szív- és érrendszeri betegségek kockázata

A menopauza utáni nőknél a szív- és érrendszerben is bekövetkezhetnek változások. Az ösztrogénhiány lehet a hibás.

Megemelkedhet a szisztolés és diasztolés vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterinszint. Ez növeli a stroke, a koszorúér-betegség vagy a cukorbetegség kockázatát is.

Az ösztrogénpótlás a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében nem felel meg az orvosi elvárásoknak. Ezért a legjobb megelőzés az egészséges életmód. Kerülni kell a dohányzást és az alkoholfogyasztást, a testsúlyt be kell állítani, és elegendő kompenzáló testmozgást kell beiktatni.

Érdekes információk a cikkben:Hogyan lehet megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket?

Lehetséges a menopauza idején teherbe esni?

A menopauza az az időszak, amikor a petefészkek működése - a petesejtek termelődése - megszűnik.

Már a perimenopauzában (az utolsó menstruáció - menopauza - előtti évben) nagyon alacsony a teherbeesés esélye. A menopauzában ez szinte nulla.

Nem szabad elfelejteni, hogy az idősebb korban történő terhesség növeli az egészségügyi kockázatokat mind a baba, mind az anya számára (terhességi cukorbetegség, magas vérnyomás, fokozott véralvadás, aranyér, visszerek és mások).

A nő méhe azonban még mindig képes az embriók befogadására.

A mesterséges megtermékenyítés elméletileg lehetséges, de az orvosok a lehetséges kockázatok miatt erősen ellenzik a 40 éves kor utáni terhességet.

Ezért minden egyes esetet egyedileg kell konzultálni nőgyógyásszal.

A klimaxos tünetek megelőzése és megszüntetése

Kíváncsi vagy, hogyan enyhítheted a klimaxos panaszokat? Talán 3 alapvető lépés segíthet neked.

1. D-vitamin és kalcium szedése

AD-vitamin főként olyan élelmiszerekben található meg, mint a lazac, a tonhal, a sajt, a tojás, a gomba, a borsó vagy a diófélék. A csontritkulás kockázatával járó menopauza során kimutatták, hogy ennek a vitaminnak a szintje jelentősen csökken.

A D-vitamin egyik legfontosabb funkciója az emberi szervezetben a csontok egészségének és az immunrendszernek a támogatása.

A csontritkulás megelőzése érdekében fontos, hogy fiatalkorban a lehető legnagyobb csonttömeget érjük el, hogy a későbbi években lassítsuk annak fokozatos csökkenését.

A kalcium fontos ásványi anyag, amely széles körben jelen van az emberi szervezetben. A kalcium főként a csontokban és a fogakban található meg. Segít szabályozni a szívizom összehúzódását, valamint az ideg- és izomműködést.

Hiánya esetén csontromlás, izomgörcsök, szívdobogás, szorongás, depresszió és alvászavarok léphetnek fel.

Számos tanulmány igazolja, hogy a kalcium pótlása jótékony hatással van a menopauzaszindrómára és javítja a csontsűrűséget.

2. Megfelelő fehérjebevitel

Köztudott, hogy az egészséges csontokhoz rendszeres kalcium- és D-vitamin-ellátásra van szükségünk.

Kevésbé ismert az a tény, hogy az elegendő fehérjebevitel szintén elengedhetetlen az egészséges csontok és a csontritkulás megelőzéséhez.

Az idősebb emberek sok esetben nem elegendő étrendi fehérjebevitellel rendelkeznek, ami kedvezőtlen hatással lehet a csontrendszerre és a csontsűrűségre.

A fehérje a szervezetünkben megtalálható természetes makrotápanyag. Az emberi szervezet alapvető építőköve.

A fehérjék részt vesznek minden olyan folyamatban, amely a szervezetben sejtszinten és sejten kívüli szinten zajlik.

A menopauza során az ösztrogénszint csökkenése izomvesztést és csontok elvékonyodását okozhatja. Ezért ajánlott, hogy az étrendje sok jó minőségű fehérjét tartalmazzon.

Ilyen táplálékforrások például a hal, a tojás, a hüvelyesek, a diófélék vagy a jó minőségű hús.

3. A testmozgás az életmód részeként

Fontos a rendszeres szabadidős és kompenzáló testmozgás.

Megszünteti az izom- és mozgásegyenetlenségeket, erősíti a legyengült izmokat, és cserébe ellazítja a túlfeszített izmokat.

A farizomzat és a csípőízület izmainak erősítését célzó gyakorlatok javasoltak. Az izmok erősítését célzó, egyénre szabott edzés alkalmas a mozgásszervi sorvadás megelőzésére.

Kerülni kell a kockázatos és ütéses sportokat. Ezzel szemben a futópados edzés, a jóga, az úszás, a pilates, a gyaloglás és a nordic walking ajánlott.

A rendszeres testmozgás javítja az általános fizikai erőnlétet és kondíciót, de növeli a mentális ellenálló képességet és a mentális stabilitást is.

A mozgás emellett erősíti a szervezet védekezőképességét, erősíti az immunrendszert, segíti az emésztést és nem utolsósorban javítja a hangulatot.

Ajánlott étrend