Meniere-kór: mi okozza? Mik a tünetek (szédülés és...)?

Mi a Meniere-kór, miért fordul elő, és milyen egyéb tüneteket okoz a szédülésen kívül?

Ezekre a kérdésekre és egyéb fontos információkra a válaszokat a cikkben találja.

Meniere-kór = Meniere-szindróma.

A belső fül a fül része. Csontos és vaskos labirintusból áll. Összetett anatómiai és szövettani felépítésű.

A belsőfül-rendszer a csiga és a félkörös csatornák segítségével biztosítja az egyensúlyt. A területet az egyensúlyideg innerválja. Ennek magjai a központi idegrendszerben, kis végződései pedig a belső fülben vannak. Az idegvégződéseket az endolimfa térfogatának növekedése irritálja.

Normális körülmények között az endolymfában az elektrolitok (nátrium, kálium...) koncentrációja egyensúlyban van.

Meniere-szindrómában ezen elektrolitok egyensúlya megbomlik.

A betegség 30-60 év közötti férfiaknál és nőknél egyaránt előfordul. Gyermekeknél nem fordul elő.

A Meniere-kórt a belső fülben lévő endolymphatikus zsák meghibásodása okozza.

A nehézségek megfázás után jelentkezhetnek. Ezért ősszel és télen gyakoribbak.

A fő kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, a koffein és az alkohol. Ezek azonnali mérgező hatással vannak a belső fülre és annak vérellátására.

A betegséget a szervezet ismételt alkalmazkodása nélküli, kiegyensúlyozatlan szaunázás is okozhatja.

A betegség oka általában ismeretlen.

A hydropsot bizonyos betegségek is okozhatják. Ezek közé tartoznak a nyaki gerinc degeneratív elváltozásai (pl. osteochondrosis), endokrin betegségek (az endokrin mirigyek betegségei), allergiás reakciók vagy fertőzések. Legtöbbször ezek olyan betegségek, amelyek a belső fülben lévő erek átjárhatóságának és tónusának megváltozását okozzák.

Maga a labirintus is irritálódhat különböző betegségek esetén.

Az egyik fő ok az érellátás zavara.

Ritka esetekben neurinóma (az egyensúlyi ideg daganata) is lehet.

A betegség agyhártyagyulladásban (meningitis ) vagy fejsérülés után is előfordul.

A fő tünetek a következők:

• Szédülés (szédülés)
• fülzúgás (sípolás az egyik oldalon a fülben)
• hyposzmia (egyoldali halláscsökkenés)
• társulhat
  • hányinger, hányás érzése
  • bizonytalan testtartás és egyensúlyvesztés
  • izzadás
  • fejfájás
  • szorongás

A kezelés alapja a helyes diagnózis. Figyelembe kell venni a vestibuláris (egyensúlyi) rendszer egyéb betegségeit is. A rohamok általában többször egymás után visszatérnek. Egy-egy hosszabb roham is előfordulhat.

A betegség szezonális lehet. Hatékony kezeléssel jól kontrollálható. A rohamok nem térnek vissza.

A helyes diagnózist neurológus és fül-orr-gégész állítja fel.

Audiometriát, amely a hallásküszöb eltolódását méri, és a hangkiváltott potenciálok vizsgálatát végzik.

Az agy-gerincvelői folyadékot (liquor) punkcióval vizsgálják.

Az általános képen a nyaki és koponyaerek és azok áramlását vizsgálják.

A pontos diagnózis felállításához komputertomográfiát vagy mágneses rezonanciás képalkotást alkalmaznak.

A Meniere-kór egy rohamos betegség.

Általában csak az egyik fület érinti, de lehet kétoldali is. Ez alapján az orvos vizsgálhatja a szédülés jellegét.

A beteg fő panaszai közé tartozik a több órán át tartó szédülés és sípolás a fülben. A beteg gyakran az egyik oldalra dől, fennáll az elesés veszélye. Néha csak pillanatnyi egyensúlyvesztésről van szó.

A beteg gyakran érez hányási ingert és hány.

Kényelmetlenül érzi magát és fél.

A betegség gyakran szezonálisan ismétlődik. 2-3 naponta előfordulhat. Sürgősségi orvosi segítségre van szükség.

Általános jóváhagyás van jelen.

Diétás intézkedések

Korlátozni kell az asztali só fogyasztását. Magas sótartalmú termékek például a ketchup, a majonéz, a szójaszósz, a chips. Főzéskor jobb a sót gyógynövényekkel helyettesíteni.

Fontos a koffein és az alkoholos italok fogyasztásának kizárása.

Mi a teendő roham alatt

Először is fontos, hogy szedje az orvos által előírt szédülés elleni gyógyszereket.

A kellemetlen szédülés miatt jobb, ha ülő vagy fekvő helyzetet keresünk.

A szemek becsukásakor az embernek nem kell a szemét a körülötte lévő tárgyakra fókuszálnia. A szédülés enyhülni fog.

Fontos, hogy ne fordítsa el gyorsan a fejét. Ez ronthatja az állapotot.

Minden mozgást lassan és óvatosan kell végezni.

Mi a kockázatos

Gyakori rohamok esetén veszélyes autót vezetni, úszni vagy létrára mászni.

Ezek közül néhány testhelyzet szédülést okozhat.

Nehéz gépek kezelése sem ajánlott. A legtöbb Meniere-kórban szenvedő embernek nem okoz nehézséget a légi utazás. Felfújás esetén jobb, ha a repülőn eltávolodik az ablaktól, és elmegy a mosdóba.

Testmozgás Meniere-kór esetén

Folyamatos szédüléses roham esetén nem ajánlott a megerőltető testmozgás.

Néhány egyszerű gyakorlat segíthet. Hanyatt fekvő helyzetben, a fej mozgatása nélkül jó, ha gyakoroljuk az oldalirányú és a fel-le szemmozgásokat.

Egy másik gyakorlat lehet a fej óvatos felemelése fekvésből, azaz az állnak a bordakosárhoz való nyomása.

A szédülés jellegétől függően célszerű a fejet fekvő helyzetből jobbra és balra mozgatni.

A tünetek enyhítésére alkalmas alternatíva a vállak nyújtása és az ujj lassú mozgatása az orrhegy felé.

A tünetek jellegétől függően ezek a gyakorlatok ülve is végezhetők.

Egy másik gyakorlat egy tárgy felemelése a földről nyitott és csukott szemmel.

Alternatív megoldás lehet egy labda egyik kezéből a másikba dobálása. Ezt ülve vagy állva is végezhetjük.