Mellrák: miért alakul ki és hogyan jelentkezik? Az önvizsgálat mint megelőzési módszer

Az emlőrák a nők leggyakoribb rákos megbetegedése, az összes rákos megbetegedés mintegy 20-30 százalékát teszi ki.

Többnyire nőket érint,
, de ritkán férfiakat.
A férfiaknál az előfordulási arány a jelentések szerint 1:100.

A rosszindulatú emlőrák előfordulása világszerte növekszik. Korábban a betegséget leggyakrabban a 60 év feletti nőknél diagnosztizálták. Az utóbbi években azonban egyre gyakrabban a 25 és 45 év közötti nőket is érinti.

A korai diagnózis és a korai kezelés közvetlen hatással van a halálozási arányra. Ezt segítik a szűrővizsgálatok, a rendszeres megelőző vizsgálatok és az emlő önvizsgálata.

Bár a rák pontos oka ismeretlen, ismerünk néhány kockázati tényezőt a kialakulására.

A figyelmeztető jelek is fontosak, és nem szabad elhanyagolni őket. Amit egy nőnek tudnia kell a betegségről, azt a cikk bemutatja.

Gyakran érdekli:
Miért támad és mennyi idő alatt alakul ki?
Hogyan jelentkezik?
Mi a kezelése?
Mi a szerepe a mell önvizsgálatának a megelőzésben?

Nem minden csomó az emlőben daganat vagy rák

Nem minden csomó a mellben jelez rákot.

Ennek ellenére fontos odafigyelni a csomókra.

A daganat nem követi a szervezet szabályait, és önmagában él. A szervezet bármely sejtjét érintheti. Kialakulásának pontos oka nem teljesen ismert.

A daganatot úgy határozzák meg, mint a szövetek túlzott, koordinálatlan szaporodását, amely a környező és normális szövetekbe való növekedéssel együtt növekszik.

Olyan jellemzőkkel jellemezhető, mint például:

1. túlzott növekedés
2. koordinálatlan növekedés
3. és a környezettől és a szervezet egészétől független növekedés - autonóm növekedés

A daganatok kialakulásában szerepet játszik a DNS genetikai információjának zavara, a kóros fehérjék képződése, amelyek a későbbiekben zavarják a sejtek normális viselkedését, nevezetesen az osztódást, a megfelelő differenciálódást (funkció szerinti osztályozás, sokféleség) és a pusztulást.

Ebben a daganatos folyamatban onkogéneknek nevezett anyagok vannak jelen.

A kóros sejtek és szövetek növekedésére jellemző a daganatellenes gének (rákellenes gének) működésének elnyomása is. Ezek a normális sejtnövekedés és osztódás szabályozásáért felelősek. Szerepük az is, hogy megakadályozzák a hibás genetikai információval rendelkező sejtek félreburjánzását.

Különböző belső és külső tényezők befolyásolják a daganat kialakulását. A belső tényezők közé tartozik a genetikai hajlam, a hormonális hatások és az egyén immunitása. A külső tényezők közé tartoznak a vegyi anyagok, a fizikai hatások és a vírusok.

Az alábbi táblázat felsorol néhány olyan kockázati tényezőt, amelyek befolyásolják a rák kialakulását

A daganat lehet jóindulatú (benignus) és rosszindulatú (malignus).

A jóindulatú daganatok nem életveszélyesek, de egyesek fokozott rákkockázatot jelenthetnek. A jóindulatú daganatok például a ciszták. Ezek tapinthatóak és körülírtak, és fájdalmasak lehetnek. Egy másik típus a fibroadenoma és más proliferatív állapotok.

Az emlő az élet folyamán különböző változásokon megy keresztül. Például az ösztrogén és a gesztagének miatt ingadozik a hormonszint. Ezek a változások a mell mirigyét készítik fel a terhességre és a szoptatásra. A mellmirigy megnagyobbodik, a mell fájdalmassá válhat, és ha nem termékenyül meg petesejt, a változások megszűnnek.

A ciklus során különböző csomók is megjelenhetnek a mellben. Ezeket például fibrocisztás elváltozásoknak vagy fibrocisztás masztopátiának nevezik. Hasonlóképpen ez a helyzet hormongyógyszerek szedése esetén is.

Az emlőrák

Az emlőrák olyan rosszindulatú betegség, amely leggyakrabban az emlőmirigy lebenyeiben vagy annak járatában keletkezik. Találkozhatunk olyan megnevezésekkel is, mint a carcinoma in situ vagy az invazív karcinóma formái.

A carcinoma in situ kialakulhat lobuláris és ductusos formában.

A lobuláris forma magának az emlőmirigynek, a lebenynek (lobus) az érintettségére utal. Az emlő körülbelül 15-20 mirigyből áll, amelyek mindegyike külön lebenyt alkot. A duktális kifejezést akkor használjuk, ha a mirigy járata érintett.

Ezzel a megnevezéssel emlőrák esetén találkozhatunk:

• Ductalis carcinoma in situ, amely a mirigyek járatát érinti; ez a betegség korai stádiuma.
• lobuláris karcinóma, amely az emlőmirigyet érinti, és körülbelül 10%-át teszi ki, és általában áttétet ad a petefészkekbe vagy az agyhártyába.
• a ductus carcinoma, a leggyakoribb forma, körülbelül 75%, és MTS-t képez a csontban, a tüdőben és a májban.
• A gyulladásos karcinóma agresszív és ritkább, az esetek 1-3%-ában fordul elő.
• Paget-karcinóma, amely a mellbimbót érinti.
• a tubuláris karcinóma ritka, kb. 1%
• a mucinózus karcinóma szintén ritka, körülbelül 2%.
• medulláris karcinóma, körülbelül 6%-ban.

A daganat pontos oka nem ismert. Ugyanez igaz az emlőrákra is. Úgy gondolják, hogy az emlőrák alapja a BRCA1 és BRCA2 génmutáció. Ez okozza, hogy a sejtek kontrollálatlanul szaporodnak és rákká alakulnak.

A mellrák kialakulásában néhány kockázati tényezőt sorolnak fel, mint például:

Egy vagy több kockázati tényező jelenléte nem jelenti egyértelműen a betegség kiváltó okát.

Ezért a rendszeres emlőellenőrzés elengedhetetlen. A korai felismerés és diagnózis garantálja a sikeres kezelést. Fontosak a szűrővizsgálatok, a rendszeres megelőző vizsgálatok és természetesen az emlő önvizsgálata.

A megelőző vizsgálatokat az egészségbiztosítás fedezi.

Ha egy nő nem megy nőgyógyászhoz, akkor a háziorvosnak kell beutalnia vizsgálatra. Az emlők vizsgálata 18 éves korban kezdődik. 40 éves korig ultrahangos vizsgálatot is végeznek. 40 éves kor után a nőknél kétévente mammográfiát is végeznek.

Az emlők önvizsgálatát 18 éves kortól minden nőnek legalább havonta egyszer el kell végeznie.

A mellrák tünetei változatosak. Egyes típusok és korai stádiumú mellrákok nem mutatnak nyilvánvaló tüneteket.

Ezeket véletlenszerűen fedezik fel a nőgyógyászati vizsgálat során. És ez a megelőzés és a szűrés fő célja.

A jóindulatú (nem rosszindulatú) daganatok jól körülhatárolt csomóként tapinthatók, amelyek fájdalmasak lehetnek. Másrészt a rosszindulatú folyamat egyáltalán nem fájhat.

A betegség előrehaladása lehet lassú vagy hirtelen. Ez elsősorban a fajtól függ.

A csomók és a mellek megkeményedése vagy megnagyobbodása a menstruációs ciklus miatt, a hormonszint változása miatt is előfordul.

Fontos, hogy észrevegyük ezeket a figyelmeztető jeleket, mint például:

• Ellenállás, azaz merevedés, csomó a mellben
  • a melldaganatok akár 75%-a tapintható és fájdalommentes.
• a bőr behúzódása
• a mellbimbó behúzódása
• csomó, ellenállás a hónaljban és a kulcscsont felett
  • nyirokcsomók megnagyobbodása a mell területén, a mellkas falán
• váladékozás, azaz barnás vagy véres mellbimbóváladékozás
• az emlő gyulladása
• a mell bőrének kipirosodása
• ekcéma a mellbimbón
• ráncos mellbőr, narancsbőr
• a mell bőrének és a mellbimbónak a színének megváltozása
• a mellbimbó érzékenységének megváltozása
• mellfájdalom a mellek körülbelül 5%-ánál fordul elő
• az egyik mell megnagyobbodása, de csak az esetek 1%-ában
• az egyik mell zsugorodása
• a mell alakjának megváltozása
• általános tünetek (fáradtság, gyengeség, fogyás), távoli áttétek jelenlétével kapcsolatos tünetek

Az emlőrák stádiuma

A klinikai stádium szerinti különböző típusú osztályozás, valamint a betegség patológiai stádiumba sorolása. Meghatároznak bizonyos jellemzőket. Értékelik a daganat méretét, a nyirokcsomók érintettségét és az áttétek jelenlétét.

A testsúlycsökkenés és a csontfájdalom a betegség késői stádiumának és az áttétképződésnek a jele. Az emlőrák más rákos megbetegedésekből származó áttétképződés az emlőbe nem olyan gyakori. Az emlőrákból a test más részeibe történő daganatos áttétképződés azonban gyakoribb.

Az emlőrák áttétet ad:

• az agy és az agyhártya
• tüdő
• máj
• petefészek
• csontok
• nyirokcsomók

A diagnózis elsősorban szűrővizsgálatok és megelőző vizsgálatok formájában történik. Az emlők önvizsgálata is nagyon fontos. A nőknek és lányoknak legalább havonta egyszer meg kell tapintaniuk a melleiket.

Fontos a nőgyógyásznál történő rendszeres ellenőrzés. A nőgyógyász az emlőmirigyeket is megvizsgálja. 40 éves korig az ultrahangvizsgálat is kiterjed. 40 éves kor után a mammográfia kétévente. Ha egy nő figyelmeztető jeleket észlel, szakorvosi vizsgálatra van szükség.

A klinikai vizsgálat magában foglalja a személyes, családi és nőgyógyászati anamnézis felvételét. Ezután a melleket szemrevételezéssel és tapintással vizsgálják. A hónalj környékét szintén tapintással vizsgálják.

Biológiai anyagot vesznek, azaz vérvizsgálatot, onkológiai markereket, hormonreceptorokat, HR (ER és PR) és HER/2-t. Szövettani mintát vesznek szúrással (biopszia), majd elvégzik a minta szövettani vizsgálatát.

A képalkotó módszerek külön csoportot alkotnak. A mammográfia az egyik legfontosabb vizsgálat, ezt követi az ultrahang, a CT, az MRI, a PET és a duktográfia. A mammográfia a jelentések szerint a legmegbízhatóbb módszer a betegség korai stádiumban történő diagnosztizálására.

A mammográfiával még az 5 mm-es kis daganatokat is ki lehet mutatni. A rákot megelőző daganatok és állapotok akár 90%-át is diagnosztizálni lehet vele. A múltban aggodalmak merültek fel a vizsgálat során alkalmazott nagy dózisú ionizáló sugárzás miatt. Ezek az aggodalmak mára megalapozatlanok.

A mammográfia egy speciális röntgenvizsgálat. 40 éves kor után ajánlott az első alapvizsgálatot elvégezni, majd 49 éves kor után rendszeres vizsgálatokat végezni.

A mammográfián kívül a nőknek 18 éves koruk után évente legalább egyszer szűrővizsgálaton kell részt venniük.

A betegség lefolyása nem egységes.

Egyes daganattípusok lassan, több éven át tünetmentesen növekednek, és a vizsgálat során véletlenszerűen fedezik fel őket.

Másrészt egy másik típusú daganat gyorsan növekedhet, és ugyanilyen gyorsan átterjedhet a test más részeire is. Az ilyen agresszív viselkedés rövid életkilátásokat is jelent az érintett személy számára.

Hogy miért alakul ki a rák, nem világos.

A feltételezés szerint több kockázati tényező kölcsönhatásban van egymással. Ez azonban nem garantálja a kialakulását. Ha azonban a fent említett figyelmeztető jelek valamelyikét felfedezi, vizsgálatra van szükség. A korai diagnózis nagyon fontos szerepet játszik a kezelésben és a későbbi jó prognózisban.

Ne feledje, hogy a probléma korai felismerése megmentheti az életét. Az 1 cm-nél kisebb daganatok esetében 90%-os esély van a gyógyulásra.

A mellrák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő. 40 éves kor felett a nőknél nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának. Ez azonban nem zárja ki a betegség kialakulását 20 éves kor után. Európában és Észak-Amerikában ez a leggyakoribb rákos megbetegedés a nők körében.

Ne feledkezzen meg a mell önvizsgálatáról

A 18 év feletti nőknek és lányoknak havonta egyszer rendszeresen el kell végezniük a mell önvizsgálatát. A legjobb időpont a menstruáció vége után. A menopauza utáni időszakban a hónap ugyanazon napján kell elvégezni. Az önvizsgálat fontos része a probléma korai felismerésének.

Önvizsgálati eljárás:

1. Vetkőztesse le a felsőtestet
2. álljon a tükör elé
   • hasonlítsa össze a melleket - az egyik lehet kissé nagyobb, mint a másik, ez normális
   • bőrszín
   • a mellbimbók és a mellbimbók színe
   • ráncos bőr?
   • Narancssárga bőr?
   • beesett bőr?
   • behúzott mellbimbó?
   • kidudorodó bőr?
   • ekcéma a bőrön, a mellbimbón, a mellbimbón?
   • gyulladás a mellben?
3. a kezek felemelése a fej fölé
4. a melleknek követniük kell a felső végtagok e mozgását
5. a mellbimbók egyforma magasságban vannak?
6. oldalra fekve
   • a mell körkörös mozdulatokkal történő tapintása
   • az ujjak hasával tapogatva
   • jobb kéz - bal mell és fordítva
   • a mell és a kar közötti terület tapintása
7. ülve vagy állva
   • egy kézzel a mell alatt
   • felemeljük
   • a másik kézzel tapintás
   • óvatosan nyomja meg a mellbimbót, figyelje a barna vagy véres váladékot.
8. tapintsa meg a hónaljat
   • a nyirokcsomókat normál körülmények között is kitapinthatja.
   • puhák és mozgékonyak, ami normális állapot
   • túlsúlyos és elhízott embereknél általában nem tapinthatóak, mert nagyobb zsírrétegbe ágyazódnak be

A korábbi vizsgálathoz képest bekövetkezett változást vagy eltérést orvoshoz kell fordulni. Nem minden csomó jelzi a rákot. De megmentheti az egészséget és az életet. Ne feledje, a korai felismerés és a korai kezelés a siker kulcsa.