Méhpolip: Hogyan keletkezik és milyen tünetei vannak? Veszélyes?

Mi az a polip?

A polip a méh nyálkahártyájából - a méhnyálkahártyából - kinövő jóindulatú kinövés.

A méhpolipot ezért méhnyálkahártya-polipnak is nevezik. Ez egy szerkezetileg jól körülhatárolt, a méhnyálkahártya sejtcsomóiból álló tömeg.

A nyálkahártya határolja, és nem nyúlik be a környező myometriumba - a méh izomzatába.

A polip a méh nyálkahártyájához egy nyúlványon keresztül kapcsolódik. A nyúlvány típusától függően a polipokat később adnexális (széles alapon) vagy pedikuláris (vékony nyúlvány) polipokra osztják.

Egyes esetekben a méhben egyszerre nagyszámú különböző polip is megjelenhet.

A polipok az emberi test nyálkahártyáin gyakorlatilag bárhol növekedhetnek. Leggyakrabban a belső szervek nyálkahártyáján jelennek meg.

A leggyakoribbak közé tartoznak a polipok:

• az orr nyálkahártyáján
• a vastagbél nyálkahártyáján
• végbél
• a női méh nyálkahártyáján

A méh polipjai leggyakrabban a méhnyakon és a méh üregébe átmenő belső nyálkahártya falának területén találhatók.

A méhpolipok biztonsága és egészségügyi kockázatai

Az olyan kis növedékeket, amelyek nem mutatnak káros tüneteket, és a rák kialakulásának veszélye sem áll fenn, általában csak a nőgyógyász vizsgálja meg rendszeresen ultrahanggal.

Bizonyos esetekben azonban javasolt az eltávolítása, mert fennáll a polip rosszindulatúvá válásának kockázata.

A méhpolip nem veszélyes képződmény, de a későbbi esetleges szövődmények kockázatot jelentenek. Ha nem kezelik, a polip tovább nőhet, megakadályozhatja a terhességet vagy hormonális egyensúlyzavart okozhat.

A legnagyobb kockázatot a növekedés rákos daganattá alakulása jelenti.

Bár a nőnek nincs nőgyógyászati problémája, erősen ajánlott, hogy rendszeresen járjon megelőző szűrővizsgálatokra nőgyógyászhoz. Ha nem kívánt és nem egyértelmű tünetek jelentkeznek, azonnal orvoshoz kell fordulni.

Mi a különbség a polip, a mióma és a ciszta között?

A polip a nyálkahártyán található jóindulatú kinövés.

A mióma (myoma) a méh nyálkahártyájának - a myometriumnak- a nyálkahártyájából kinövő jóindulatú kinövés. A myoma kemény, ellentétben a puha polippal.

Elsősorban a méhizomzat falában vagy a méh nyálkahártyája alatt fordul elő.

A ciszta egy zsák, vékony vagy sűrű folyadékkal kitöltött üreg, amely általában a petefészek felszínén található. Ez egy jóindulatú daganat.

A különböző méhszájdaganatok és képződmények mindegyike diagnosztizálható intravaginális ultrahanggal és szövettani mintavétellel a nőgyógyász által végzett vizsgálat során. A korai diagnózis és a korai kezelés ajánlott.

A polipok elsősorban a reproduktív korú nőknél fordulnak elő, de a menopauza előtt és után is.

A polipok oka nem pontosan meghatározott, de a fő kockázati tényezők a nyálkahártya sejtjeinek túlburjánzása, a visszatérő kismedencei gyulladások és a hormonális egyensúlyhiány.

A polipok kockázati tényezői:

• Menopauza körüli időszak
• Túlzott méhnyálkahártya-sejttermelés
• A kismedencei terület gyulladása
• Hormonális változások és egyensúlytalanságok
• Hormonális kezelés
• Magas vérnyomás
• Endokrin rendellenességek
• Hosszú távú túlzott stressz
• Gyengült immunrendszer
• Elhízás

Sok esetben a nő nem is tud a polip létezéséről. Gyakran a nőgyógyász megelőző vizsgálata során diagnosztizálják.

A méhpolip egyik leggyakoribb tünete a szabálytalan hüvelyi vérzés, a túlzott menstruációs vérzés, a cikluson kívüli vérzés, esetleg a közösülés utáni vérzés.

Bármilyen szokatlan tünet esetén nőgyógyászhoz kell fordulni.

A méhpolip leggyakoribb tünetei:

• Szabálytalan vérzés
• Cikluson kívüli vérzés
• Vérzés a közösülés után
• Vérzés a menopauza után
• Elhúzódó menstruáció
• Terhesség problémája
• Fájdalom a has alsó részén

A fő diagnosztikai elem a nőgyógyász által végzett vizsgálat.

Az orvos a has felszínének ultrahangvizsgálatát és hüvelyi szondán keresztül belső intravaginális ultrahangot alkalmaz. Az ultrahang hanghullámokat küld, és képeket készít a vizsgált nemi szerv struktúráiról.

A nőgyógyász általában szövettani mintát vesz. A vizsgálandó anyag szövetbiopsziával nyert szövetminta. Ez a laboratóriumi módszer kizárja a méhnyálkahártya növekedésének rosszindulatú jellegét.

A mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) diagnosztikai módszerével meghatározható a polip pontos helye, jellemzői, fejlődése és stádiuma. MRI-t általában akkor végeznek, ha rosszindulatú polip gyanúja merül fel.

Emellett egy speciális intravaginális ultrahangos módszer, a hystersonográfia is alkalmazható, amely során egy katéter segítségével kis mennyiségű sóoldatot fecskendeznek a méhbe.

Ez az oldat lehetővé teszi az orvos számára, hogy jobban láthatóvá tegye a méh üregének struktúráit és képződményeit a vizsgálat alatt.

A méhpolip megelőzése

A méhpolipok, miómák, ciszták és egyéb méhszájdaganatok növekedésének megelőzése nem jól ismert. A megelőzés alapja a nőgyógyász által végzett rendszeres megelőző vizsgálat.

Tippek a polipok kialakulásának megelőzésére:

• Megelőző vizsgálatok a nőgyógyásznál
• Az endokrin rendellenességek megelőzése
• Erős immunrendszer
• A hormonális kezelés kiküszöbölése
• A kismedencei gyulladásos betegségek kezelése és megelőzése
• A kicsapongó életmód elkerülése
• Egészséges, egészséges táplálkozás
• A kismedencei és medencefenéki izomegyensúlyzavarok megszüntetése

A méh polipja és a terhesség

A polip folyamatos növekedésével és jellegével megnehezítheti a gyermek fogantatását. A kezeletlen polip megváltoztatja a méhnyálkahártya állapotát, ami negatív hatással lehet a méhnyálkahártyában befészkelődő megtermékenyített petesejtre.

Ezért tanácsos nőgyógyászhoz fordulni, hogy kizárja a polip szövődményeit a fogantatással és a későbbi terhességgel kapcsolatban.

Bizonyos esetekben a hormonális változások miatt a terhesség alatt is megjelenhet a polip. A nőgyógyász a páciens egyéni egészségi állapota alapján határozza meg a probléma kezelésének következő lépését.

Meg kell vizsgálni és fel kell mérni a polippal született gyermek kihordásának lehetséges kockázatait, valamint a polip terhesség alatti eltávolításával járó kockázatokat.