Méhnyakrák: okok és tünetek. A védőoltás mint megelőzés?

A méhnyakrák a negyedik leggyakoribb rákos megbetegedés a nők körében, leggyakrabban a fiatalabb, 45 év alatti nőket érinti.

Rendszeres nőgyógyászati vizsgálatokkal könnyen diagnosztizálható korai stádiumban, hatékony kezeléssel.

A női nemi szervek anatómiája

A belső nemi szervek a következőkből állnak:

• A méhnyak - Hengeres alakú a méh végén, és csatornát képez a méh és a hüvely között. A méhnyak külső kapuját nyálka borítja, amely megakadályozza a baktériumok bejutását a méhbe.
• Hüvely - A hüvely a belső nemi szervet köti össze a külső nemi szervvel. 7-10 cm hosszú, rugalmas és a közösülés során megnyúlik.
• Méh - A kismedencében található üreges szerv, amely a méhtestből és a méhnyakból áll.
• Petevezetékek - A méh felső részén található, vékony, kb. 1 cm vastag és 10-12 cm hosszú csövek. Feladatuk a petefészekből a peteérés során felszabaduló petesejt felfogása.
• Petefészkek - Női nemi hormonokat termelnek, és az ovuláció során kiválasztják a megtermékenyítésre kész petesejtet.

A méhnyakrák a méhnyak szöveteiben kezdődik kóros sejtek képződésével. Kialakulása leggyakrabban a HPV-fertőzéssel függ össze, amelyet a méhnyakrákos esetek 99%-ában találtak.

Általában lassan növekvő rákról van szó. Tünetmentes lehet, és szűrővizsgálatok során fedezik fel.

A méhnyakrák a fejlődő országokban a leggyakoribb, ahol alacsonyabb a megelőzés aránya.

A betegség különböző súlyosságú lehet. A méhnyakrák több típusa érinti a méhnyakat.

A méhnyakrák típusai

A méhnyakrák 70-80%-át a laphámsejtes daganatok teszik ki. Ez a ráktípus a méhnyakat bélelő vékony, lapos sejtekből indul ki.

A mirigyhámdaganatok (adenokarcinóma) a méhnyakrák 20-25%-át teszik ki. A méhnyak nyálkát és egyéb folyadékot termelő sejtjeiből indulnak ki.

Az egyéb hámdaganatok ritkábbak.

Osztályozás a betegség előrehaladása szerint

A méhnyak intraepithelialis neoplázia (CIN) kifejezést a méhnyak olyan elváltozásának leírására használják, amely még nem rákos, de végül rákhoz vezethet.

Három stádiumra osztható

CIN 1 - A méhnyak vastagságának egyharmadában találhatók kóros sejtek. Ezek az elváltozások idővel normalizálódhatnak, és a legtöbb esetben nincs szükség kezelésre.

CIN 2 - A méhnyakréteg egy-kétharmadában találhatók kóros sejtek.

CIN 3 - A kóros sejtek a méhnyakréteg teljes vastagságát borítják.

CIN 2 és CIN 3 esetén a kóros sejteket eltávolítják, hogy idővel megelőzzék a rák kialakulását.

A FIGO stádiumbeosztási rendszer a rák 4 stádiumát határozza meg. Minél alacsonyabb a szám, annál jobb a prognózis.

A FIGO stádiumbeosztási rendszerrel együtt a TNM-rendszert (T - daganat, a daganat mérete, N - csomók, a daganat átterjedt-e a nyirokcsomókra és M - áttét, a test távoli helyeire való átterjedés) használják a méhnyakrák stádiumának meghatározására.

FIGO fokozatok

1. Fokozat - A daganat csak a méhnyakon található.
2. Fokozat - A daganat már a méhen kívüli szöveteket is érinti, de még nem terjedt át a medencefalra vagy a hüvely alsó részére.
3. Fokozat - A daganat a hüvely alsó harmadát, a medencefalat is érinti, vagy a vesék károsodását és működési zavarát okozza.
4. Fokozat - A daganat átterjedt a kismedencébe, és érinti a húgyhólyagot vagy a végbelet. A rák átterjedt a kismedencén kívüli távoli szervekre, érintette a nyirokrendszert, és áttétet adott a tüdőbe, a csontokba vagy a májba.

A HPV-fertőzés a méhnyakrákot okozó etiológiai tényező.

A HPV-fertőzés, azaz a humán papillomavírus azonban önmagában nem okozhat rákot. A rák kialakulásához, a daganat növekedéséhez és a rosszindulatú progresszióhoz a HPV-fertőzésen kívül más tényezők is szükségesek.

A HPV-fertőzés átvitele többféle úton lehetséges. Az átvitel fő módja a szexuális közösülés, ezért elsősorban szexuálisan aktív személyeknél fordul elő.

A HPV legtöbb típusa nem okoz semmilyen problémát és magától eltűnik. Egyes típusok például nemi szervi szemölcsöket okoznak. Egyesek a méhnyak elváltozását okozzák, ami méhnyakrákhoz vezet.

A méhnyakrák előfordulását növelő kockázati tényezők a következők:

• Tartós fertőzés magas kockázatú HPV-vírusokkal
• HIV és AIDS
• Dohányzás
• Fogamzásgátlás
• HPV-vel fertőzött családi kórtörténet
• Korábbi hüvelyrák, szeméremtestrák, kismedencei rák, húgyúti rák

A kockázati tényezők hiánya nem jelenti azt, hogy Ön biztosan nem kap méhnyakrákot.

A rák kialakulását csökkentő tényezők:

• Biztonságos szex
• HPV elleni védőoltás
• Rendszeres szűrővizsgálat a méhnyak kóros elváltozásainak felismerésére

Megelőzés

A méhnyakrák nagyon jól nyomon követhető rendszeres szűrővizsgálatokkal.

Manapság már a HPV elleni védőoltás is elérhető. A védőoltás nemcsak a méhnyakrák, hanem a HPV-vírushoz kapcsolódó egyéb betegségek ellen is védelmet nyújt.

HPV elleni védőoltás

A humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás az egyik legfontosabb megelőzési program.

Lányok, nők, fiúk és férfiak egyaránt beolthatók.

A leghatékonyabb vakcinát az első szexuális együttlét előtt adják be. A szexuálisan aktív személy, aki beoltatja magát, jelentősen csökkentheti a HPV-fertőzés kockázatát.

A vakcináról bővebben ebben a cikkben olvashat:
Mi az a HPV és a HPV elleni vakcina? Nem csak a szemölcsökről van szó...

Kezdetben, mielőtt a sejtek növekedni kezdenének és a rák kialakulna, a nő nem tapasztal semmilyen tünetet. A rákot nagy valószínűséggel csak a nőgyógyász által végzett szűrővizsgálat után fedezik fel.

A méhnyakrák leggyakoribb tünetei a következők:

• vérzés a menstruációs ciklusok között
• kellemetlen érzés, kellemetlen érzés, fájdalom a közösülés során.
• vérzés közösülés után, testmozgás után
• vérzés a nőknél a menopauza után
• erős szagú hüvelyi folyás
• véres hüvelyi folyás
• fájdalom a kismedencei területen
• megnagyobbodott nyirokcsomók

Ha a betegséget nem sikerül időben felismerni, és a daganat átterjed a környező szövetekre, akkor fájdalom jelentkezik a kismedencei területen és a keresztcsonton, fájdalmat, égő érzést okoz vizelés közben, később súlyvesztés, az általános fizikai teljesítőképesség csökkenése. "Hasvíz", azaz folyadék a hasfal területén is jelentkezhet.

A nyirokcsomók túlzott megnagyobbodása néha a végtag egyoldali duzzanataként jelentkezhet.

Jelenleg a diagnózis felállítására prebioptikus módszereket alkalmaznak. A nőgyógyásszal végzett rendszeres megelőző vizsgálat során a betegség preinvazív stádiumai még tetten érhetők.

A nőgyógyászati vizsgálat során fizikális vizsgálatot és a méhnyak onkocitológiai kenetet végeznek.

A közelmúltig a méhnyak elváltozásainak kimutatására a Pap-tesztet végezték. Ez kimutatta a sejtek rendellenességeit, és 60-90%-kal csökkentette a rák előfordulását. Ma már létezik HPV-DNS-teszt, amely nagyobb érzékenységgel rendelkezik, mint a Pap-teszt, és a korai felismerés révén nagyobb védelmet nyújt a méhnyakrák ellen.

A diagnózis felállítása a méhnyak, a hüvely és a kismedence vizsgálatával történik a rendellenességek kimutatására.

Ha a szűrővizsgálat során kóros sejteket találnak, általában kolposzkópia következik. A kolposzkópia lehetővé teszi a méhnyak közeli megtekintését egy nagyító segítségével. A vizsgálat során biopsziát - a méhnyakból vett szövetmintát - vesznek.

Kúp biopszia: Általános érzéstelenítésben egy kúp alakú szövetdarabot vesznek a méhnyakból, majd a szövetet mikroszkóp alatt megvizsgálják, hogy rákos sejteket keressenek.

A daganat mérete és a nyirokcsomók érintettsége alapján határozzák meg a rák stádiumát.

A stádiumbeosztást stádiumbeosztásnak is nevezik. A betegség kiterjedése, az érintettség helye és a környező területre való terjedése határozza meg a betegség stádiumát. A daganat méretének, terjedésének és az esetlegesen jelen lévő áttétek meghatározására a FIGO-nak nevezett stádiumbeosztási rendszert használják.

A méhnyakrák stádiumbeosztása további vizsgálatokat is igényel.

A vizsgálatot általános érzéstelenítésben végzik, amikor a nő enyhén nyugtatva van, és nem érez fájdalmat. A méhnyakat, a hüvelyt és a méhet, a húgyhólyagot és a végbelet részletesen megvizsgálják, hogy ellenőrizzék a méhnyakon kívüli terjedést. A kóros sejtekből szövetmintát vesznek. Biopsziát vesznek a rákos sejtek kimutatására.

Mellkasröntgent készítenek a tüdő és a mellüreg ellenőrzésére a mellkas területére átterjedt rákból származó áttétek szempontjából.

Intravénás pyelogram. Miután kontrasztanyagot fecskendeztek egy vénába, röntgenfelvétel segítségével megvizsgálják a húgyutakat. Ez a vizsgálat a rák terjedése által okozott kóros húgyúti részeket vehet ki.

Más vizsgálati módszerek közé tartozik a CT (komputertomográfia). Ez egy háromdimenziós röntgenfelvétel, amely feltárhatja a rák kiterjedését, és a mellkasröntgen és az intravénás pyelogram helyett is alkalmazható.

Az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) mágneses mezőt és rádióhullámokat használ, hogy részletes képet készítsen a test belsejéről. Nagy pontossággal lehet vele kimutatni a daganat méretét és terjedését.

PET (pozitronemissziós tomográfia). Közvetlenül egy vénába befecskendezett radioaktív anyag segítségével mutatja meg a test azon területeit, ahol a normálisnál több aktív sejt található. Ez a vizsgálat fontos a rák nyirokcsomókra való terjedésének kimutatására.

A HPV-fertőzés azokat a sejteket támadja meg, amelyekben a vírus DNS tárolódik. A fertőzött sejt ezután elkezd olyan fehérjéket termelni, amelyeket a vírus DNS kódol. Ezek a szekretált fehérjék aztán változásokat és rosszindulatú növekedést okoznak az érintett szövetekben.

Ez azonban csak akkor következik be, ha az emberi szervezet nem ismeri fel időben a fertőzést, és nem képes azt természetes úton megszüntetni.

Egy egészséges, kellő immunitással rendelkező szervezet képes az ilyen sejtek kiirtására. Ha a vírus felismerésre kerül, ellenanyagokat termel, ami azt jelenti, hogy nem minden HPV-vel fertőzött nőnél alakul ki méhnyakrák.

Egyes nők nem is tudják, hogy megfertőződtek, mert a szervezetük antitesteket termelt, és a nő spontán meggyógyította magát.

Ha azonban a természetes gyógyulás után a fertőzésen túljutottak, az antitestek szintje és az immunitás csökken. Még a természetes gyógyulás után is előfordulhat újrafertőződés, vagyis a vírussal való újrafertőződés.

Ha egy sejt HPV-vel fertőződött, annak DNS-e beépül a sejtbe.

A HPV-nek két típusa van

Az LRHPV típus olyan szöveti elváltozásokat okoz, mint a papillómák (csomó alakú bőrkinövések) vagy kondilómák (bőrkinövések, szemölcsök az intim területen).

A HRHPV rosszindulatú szöveti elváltozásokhoz vezet.

A méhnyak epidermoid karcinómája lassan fejlődik ki. Először a diszplázia vagy a szöveti elváltozások következnek be. Ezek az elváltozások több évtized alatt is végbemehetnek.

Az előrehaladott méhnyakrák kóros hüvelyi vérzéssel, kismedencei fájdalommal, hüvelyi folyással és szex közbeni fájdalommal jelentkezik.

Termékenység megőrzése

A termékenység megőrzése a szülőképes korú nőknél az 1. stádiumban lehetséges, ha a nyirokcsomók nem érintettek. A méhnyak rákos szövetét eltávolítják, a méhet pedig érintetlenül hagyják.

A 2. stádiumot konizációval vagy radiális trachelectomiával kezelik, amelynek során a méhnyak nagy részét és a hüvely felső részét eltávolítják.

A magasabb stádiumokban a konizáció vagy a trachelectomia előtt kemoterápiára lehet szükség.

Méhnyakrák és terhesség

A HPV, a méhnyakrákot okozó vírus szintén a gyakori vírusok közé tartozik, amellyel a nők 80%-a fertőzött. Ezért egy ilyen fertőzés nem befolyásolhatja a terhesség lefolyását.

Maga a HPV nem jelent közvetlen veszélyt a magzatra, de a rák más.

A terhességi rák megerősítésekor fontos figyelembe venni a rák stádiumát.

A méhnyakrák a terhességben leggyakrabban a legenyhébb, első stádiumban fordul elő.

A kezelés módja minden esetben függ a terhesség korától a diagnózis időpontjában, de a rákos sejtek terjedésének méretétől is.

Az is fontos, hogy a terhesség és a termékenység megőrzése szempontjából mi az előnyösebb.

A rák kezelése a terhesség alatt károsíthatja a fejlődő magzatot.

A rák stádiumától függően a kezelést el lehet halasztani, és a baba születése utánra hagyni.

Ha magasabb stádiumot észlelnek, és a kezelés sürgős, bizonyos típusú kemoterápiát alkalmaznak, amely a terhesség alatt is adható gyógyszerekkel egyidejűleg.

Hüvelyi szülés csak az 1. stádiumú rák esetén lehetséges, de mi inkább a császármetszést részesítjük előnyben.